"Kedves Barátaim!
Kaptam és küldöm szíves tanulmányozásra a Kormány által ma reggel benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványt. Nekem még nem volt időm átnézni, de délután megteszem. Most diplomaosztó ünnepi ülésre kell mennem.
Szeretettel és barátsággal: Ángyán József
http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979-0269.pdf "
Most már megint hol állítottam olyat, hogy gigabirtokokra van szükség? Tényleg csak úgy tudod bizonyítani a saját igazadat, ha a másik mondandóját meghamisítod? Az MSZP agrár irányú elképzeléseit egy pillanatra se tudom elfogadni, mert szerintem figyelmen kívül hagyja az ország hagyományait és a lehetőségeit. A Fidesz koncepciója mellett csak annyi érvet tudok felhozni, hogy nem olyan mint az Mszp-é, de ezzel nagyjából ki is merült a lista.
Kérlek a személyemet érintő vagdalkozást máskor mellőzd a véleményed közlésekor! Köszönöm!
Válasz #2092. hozzászólásra
Nem estem pánikba. Amit Te a Fidesszel és MSZP-vel állítasz, hogy a kis családi gazdaságok békésen megférnek egymással a több tízezer hektáros giga birtokokkal az délibáb. Ennek a langyos koncepciónak az eredménye már most is látható falvainkon.
Tudom, hogy ez most neked nagyon forradalminak fog tűnni, de a Föld nem lapos! Egyetlen szóval se mondtam, hogy gigabirtokokra lenne szükségünk. Csak annyit merészeltem mondani, hogy bizonyos okokból kifolyólag Magyarországon általában egyszerre voltak jelen a nagy-, a közpes és a kisbirtokok. Ellentétben Ausztriával, ahol például a dombozat által széttagolt termőföldek se engedték a közepesnél nagyobb méret létrejöttét. Arra próbáltam utalni, hogy ami Ausztriában működik és több évszázad alatt kialakult, az nem biztos hogy törvényi úton bevezetve nálunk is egy az egyben működőképes lenne.
Menj már át kishatáron akárhol ausztriába és elsírod magad. Egy kilométeren belül nem a klíma és nem is a hegyek miatt kapsz sokkot. Az egyik oldalon szürke lerobbant házak, mellette többszáz hektáros táblák, a másik oldalon virágzó falvak, elaprózott birtokszerkezettel.
Te most nekem azt akarod eladni, hogy a domborzat a klíma és a történelem miatt van szükségünk gigabirtokokat támogató földtörvényre.
Szerinted Magyarországon hol találhatóak 1100 méter feletti hegycsúcsok? Szerinted Ausztriában hol van száraz kontinentális éghajlat? Ausztriában hol található olyan síkság, amin elfér egy több tíz hektáros összefüggő parcella? Szerinted Ausztriában mikor volt szovjet tipúsú kolhosz szervezés, vagy kulák listázás? Szerinted a fent felsoroltak semmilyen hatással nincsenek az adott tájon jellemző gazdálkodásra?
Válasz #2083. hozzászólásra
"Az osztrák példa nem tökéletes, ezt már jó néhányszor megindokoltam, hogy miért is" -- és a svájci sem. Biztos Te is gyakran jársz keresztül a határon és konstatálod,hogy le vannak robbanva a sógorok. Hol élsz???
Tegyük hozzá a paraszti véna kévés emberben van meg.
Azt lehet esetleg támogatni, aki például beleszületik a földművelésbe.
Van egy 20-25 éves gyermek, aki képes átvenni például az apa kis gazdaságát. (kb. 50 ha saját föld és vaskos bankszámla 50 milla)
Ilyen esetben eltudom képzelni, ha kap mellé 50 ha bérbe, fel tud építeni egy komolyabb gazdaságot.
Válasz #2083. hozzászólásra
Ausztriában is folyamatosan nő a birtokméret, ha nincs valahol utánpótlás akkor bérbeadják a földeket egy másik parasztnak, és még az ilyenek is gyakran géptársulásokat alkotnak hárman négyen, hogy el tudjanak menni mellette 2000 jurókért dolgozni. És közösen fizetnek 1 alkalmazottat.
Sajnos álomvilág a kisbirtokok számának növelése.
Ha most minden magyar család kapna holnap 2 hektár földet, akkor a 95%-nak az lenne az első gondolata hogy mennyiért meg mikor lehetne azt eladni. A maradék 5% belevágna és ezeknek a 4/5-e 3 év alatt szintén kiszállna a buliból.
Ez már egyszer a kárpótlás után lezajlott, csak vissza kell emlékezni.
Öregapám mesélte nekem hogy a 2.vh előtt az uradalmi cselédek jobban éltek mint ők kisparasztok, nekik a kommunizmus meg a gyári munka megváltás volt a korábbiakhoz képest.
Az osztrák példa nem tökéletes, ezt már jó néhányszor megindokoltam, hogy miért is. Van viszont jó néhány olyan gyakorlat, amit itthon is meg kellene valósítani. (pl.: az osztrák mezőgazdasági szakképzés)
A történelmi hagyományaink a heterogén birtokméreteket részesítik előnyben. Ez a rendszer volt a jellemző a feudalizmustól egészen mostanáig. Egyetlen szomorú kivétel az 1950-es években volt. Oda remélhetőleg sose süllyedünk vissza. Furcsálom a dán és az osztrák példa kizárólagos emlegetését, mert sikeres hazai példát is fel lehet hozni. Volt ugyanis a 20. században egy sikeres földreform is, amit csak a 2. világháború tudott megdönteni. Az 1930-as években Gyoma és Dévaványa között Póhalmon állami segítséggel valósult meg egy teljesen új földbirtoklási és használati model. Ennek a kisérletnek a tanulságait is figyelembe kellene venni, amikor a vidék jövőjéről döntés születik.
Válasz #2080. hozzászólásra
Azért ott van tőkéje az embereknek és nem a nulláról kezdték. Itt a legtöbb ember minimálbéres.
Egyébként az Nszk-ban az egyik szomszéd rokonsága ott él. Ők mesélték, hogy nagyon nehezen éltek a mezőgazdaságból és miután gyárban kezdtek dolgozni, akkor lett könnyebb az életük. Ez egy régi történet.
Ha nincs legalább 50 -100 hektár saját tulajdonú föld. Nem szabad a főállású parasztságot elkezdeni. Még ha van is ennyi föld (ami valljuk be nem kevés, ha meg kell venni) akkor se biztos,hogy nem érdemesebb bérbe adni. Akkor még hol a tőke, géppark, szakértelem stb...
"Egyébként meg totális hülyeség amit az Ángyánnék fújnak."
Menj át Ausztriába és nézd meg mekkora hülyeség!
Abból a hülyeségből származó jövedelemmel kiverik a szemed!
Igaz, nincsenek "versenyképes" nagybirtokaik!
Tehát csak földműves vehet földet.
Földművesnek számít, ha valaki legalább 25%-ot birtokol egy több ezer hektáros Zrt-ből. Tehát gyakorlatilag kényük kedvük szerint vehetik az oligarchák a földet. Akkor minek ez a nagy bolhacirkusz. Annyit érnek el vele, hogy a hazai oligarchák nyomott áron jutnak a földhöz. Tehát a külföldi konkurencia egyenlőre kilőve.
Most jön még az öröklés, (pár hektár vagy akár 50 hektár művelését nem lehet egyszerre elkezdeni, kell a fokozatosság) kevés már az eladó föld megszerzik így. Nagyon szomorú, hogy az agrárkamara elnöke azt fujja amit a kormány akar.( régóta feszegetik, hogy majd az öröklés jogszabályaiban fogják lerendezni az örökösök dolgát)
Soha többet 2/3-os kormányt!
Egyébként meg totális hülyeség amit az Ángyánnék fújnak. Nem lesz itt már parasztság, mégpedig, azért mert ez nehéz munka és bizonytalan valamint tőke kell hozzá. Egyszerűbb a segély és a minimálbéres alkalmazottnak lenni.
És mire volt jó ez pökhendi bolhacirkusz és mérhetetlen cinizmus, ahogy a társadalmi egyeztetést elmismárolták? Választási üzenet, hogy "aki nincs velünk az ellenünk" vagy mifene? Vagy "erős vár a mi pártunk"!? Engem leginkább ez a cinizmusuk nameg az adófizetők pénzén folytatott kampányuk tántorít el attól, hogy valaha ismét rájuk szavazzak.
Amit a törvény nem tilt, azt szabad! A túl egyszerű szabályozás egy fokkal könnyebben kijátszható, mint a részletekbe menő szabályozás. Akét véglet között az arany középútat kell megteremteni!
Az átláthatóságot csak egyszerű törvénnyel lehet biztosítani. "Termőföldet kizárólag magánszemély vásárolhat illetve bérelhet 300 ha térmértékig".
Minden más megoldás csak a jogászoknak és a nagy gazdasági társaságok mögött lévő zöldbáróknak jó. Ebben a tekintetben a jelenlegi tervezet tökéletesen szolgálja e két csoport érdekeit.
Inkább az nem kívánatos, hogy a termőföldet egy kalap alá vegyék a lakásokkal. A magyar agrárium csúnyán el van adósodva, ami legrosszabb esetben szintén eredményezhet indokolatlan túlkínálatot.
Van továbbá ott egy 5%os küszöb is feltüntetve, ami eddig nem volt. Szerintem ez is egy fajta fék szeretne lenni.
Válasz #2070. hozzászólásra
Izrael nincs közöttük.
http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/868-k%C3%BClf%C3%B6ldiek-magyarorsz%C3%A1gon-t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91-ingatlanszerz%C3%A9se?tmpl=component&print=1
Tagállami állampolgár fogalma: az EU tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.
Az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária (2007), Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA) tagállamait tömöríti egybe (Svájc kivételével).
Államai: Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország, Ausztria, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Izland (nem EU tagállam), Lichtenstein (nem EU tagállam), Norvégia (nem EU tagállam).
A Svájci Államszövetséggel az Európai Közösség tagállamai - így Magyarország - külön megállapodást kötöttek a személyek szabad mozgásáról a svájci állampolgárok tekintetében. A megállapodást az Országgyűlés a 2006. évi CXXV. törvénnyel hirdette ki.
Válasz #2072. hozzászólásra
Úgy már az enyém is 6 évet ír.
Ez a törvény nem tesz különbséget termőföld és egyéb ingatlan között. Ez a módosítás nyilván a bedőlt lakáshitelek miatt volt, hogy ne kelljen sok lakást egyidőben a piacra zúdítani, de ez így most a termőföldekre is vonatkozik.
A földtörvény első szövege nem hivatkozta ezt a törvényt, hanem 1 évben határozta meg, amíg a bank tulajdonában lehet a föld. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a 3 évről 6 évre növelés a föld esetében is kívánatos.
Válasz #2068. hozzászólásra
Az én jogtáramban a 10. § (3) bekezdés szerint a "megszerzett ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni".
Egészen friss - az Élőlánc Magyarországért Párt felhívása:
"10 millió magyar sorsa dől el pénteken!
ZÁRÓSZAVAZÁS A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNYRŐL
OTT LESZÜNK!
2013. június 21. 11.00 órától
az Alkotmány utcában, a Parlamenttel szemben
LEGYEN OTT ÖN IS, AMIKOR FORDUL A TÖRTÉNELEM!
Hallgassuk együtt a név szerinti szavazást a Parlamentből kihangosítva.
A szavazás után
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA."
Válasz #2062. hozzászólásra
Köszönöm!
És akkor mondjuk hatályba lép az új törvény jövő május eggyel, vagy már újévkor, akkor amelyik cég túlhaladja a birtokmaximumot az egyes földtulajdonosokkal, az mondja fel a szerződését és az adott földtulajdonos keressen más bérlőt, mert nem adhatja annak a saját tulajdonát akinek akarja.
Válasz #2060. hozzászólásra
Köszönöm!
Tehát akkor a tervezet szerint túlléphető a tulajdonosoktól bérelt földdel túlléphető az 1200ha, és az 1800 is.
Az mondjuk meglehetősen aránytalan hogy a gazdasági szervezeteket maximalizálnák 1200ha-ban, miközben egy magánszemély is gazdálkodhat ugyanennyin, és nem kell egybevenni a család érdekeltségébe tartozó területeteket, magyarul a feleség, gyerekek, nagypapa stb. bevonásával sokszorozható az 1200, és csak 1200-on gazdálkodhatna egy társaság is, és tartson ugyanennyin a beruházott telepein állatokat, foglalkoztassa tovább az embereit. Abszurd.
Na igen, a végleges változatnál derül ki igazából hogy mit hoznak össze, bár szerintem még akkor se lesz egyértelmű, mert ahány ember annyiféleképpen fogja értelmezni. Mint mikor ugyanazt a jogszabályt 2 jogász kétféleképpen látja.
Válasz #2057. hozzászólásra
Ez még csak a kifüggesztéshez elegendő. A 24. § (2) bekezdés d) pont alapján (az aránytalan ellenérték elővásárlásra jogosultat tartott távol) a földszerzés megakadályozható. Persze itt jön képbe, hogy kik és hogyan fogják alkotni a helyi földbizottságot ...
Ezt írják az Ángyán-féle civil szervezetek:
"... A birtokolható és bérelhető földek mértékének szabályozása a földforgalmi törvényben
- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások
alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!
- Zárják be a kiskaput, mely a cégeknek gyakorlatilag korlátlan méretű föld haszonbérletét tenné lehetővé. Töröljék törvénytervezet 33.§ (2) bekezdését, mely szerint a mezőgazdasági termelő tagjaitól, részvényeseitől bérelt földet nem kell figyelembe venni az összeszámításnál, amivel túlléphető lenne a haszonbérleti
maximum.
- Tegyék átláthatóvá kényszerhasznosítás rendszerét. Minden olyan esetben, amikor valamilyen okból átmenetileg nincs lehetőség a pályáztatásra – a helyi (az adott település) gazdaközösségre kell bízni a művelést.
- Egységesen 300 hektárban (vagy 6000 aranykoronában) maximálják a tulajdonba szerezhető birtok méretét.
- Közeli hozzátartozók számára országosan 1200 helyett legfeljebb 500 hektár megszerzését tegyék lehetővé összesen.
- A gazdasági formától függetlenül, egységesen 1200 hektárban limitálják a profitorientált céllal haszonbérelhető föld nagyságát."
Az titkos, hogy ezekből a javaslatokból beépült-e valami a végső normaszövegbe!
Ez sem túl bizalomgerjesztő:
(2) A föld tulajdonjogát
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra...
szerezheti meg.
Tehát a bank birtokolhat termőföldet...
A "külön törvény"-nek is lesz természetesen társadalmi egyeztetése - ugyanúgy, mint ennek a törvénynek!
Válasz #2044. hozzászólásra
Ebből is látszik, hogy ennek a törvénynek nem az a gyengesége, ami benne van, hanem az, ami nincs benne. Az még elfogadható, hogy ezeket nem akarták 2/3-os törvénybe tenni, de az elfogadhatatlan, hogy nem egyidejűleg terjesztik be.
A törvényben foglaltakkal kapcsolatban én magam is a végrehajtást látom aggályosnak. A vonatkozó törvények szerint az NFA-s földek és a trafikok pályázatait is le lehetett volna tisztességesen bonyolítani, de valamiért nem az történt …
Jellemző a törvénytervezet átgondoltságára, hogy a preambulum meg sem említi az állattenyésztés kiemelt támogatását. Ezzel szemben az állam és a földhasználó után elővásárlási jogosultsága van az állattartó telep üzemeltetőjének.
Válasz #2027. hozzászólásra
Nem csak legfeljebb 20 km-re lakó gazdálkodó vehet földet. Akár 200 km-re lakó gazdálkodóval is lehet adás-vételi szerződést kifüggeszteni, csak a vevőnek nincs elővásárlási joga. Viszont ha nem jelentkezik be egyetlen elővásárlási jogosult sem (ennek valószínűsége más kérdés), a földet megveheti, a törvény ezt nem tiltja.
A cégtulajdonos, mint gazdálkodó földvásárlásáról annyit, hogy a „nagyágyúk” szerintem már kimerítették a 300 ha-os egyéni limitet. Lakóhely valóban ott van ahol tetszik (bár ha nem lakik ott, az közokirat hamisítás, lásd Kocsis Máté apuka esetét), de nem valószínű, hogy bejelentkezik valahova csak azért, hogy 3 év múlva hátha tud ott földet venni. Valószínűbb, hogy helyi strómant keres. Ezt viszont veszélyes lesz elvállalni, mert az illetőt 5 évre kizárhatják a földszerzésből.
Szinte lehetetlen kiskapuk nélküli jogszabályt alkotni (az emberek, különösen a gazdák találékonyabbak annál, amit a jogszabályalkotók el tudnak képzelni), de lehet, hogy a kiskapukat csak a nagykapu (méltányolható jogos érdek) szűkebbre vételével lehetne bezárni.
Igen, de ezt nem lehet sajnos nem bele tenni, a csatlakozáskor vállaltuk.. Azon lehet elmélkedni, hogy ez kinek is a hibája. Sajnos 9 év alatt nem volt kellő politikai akarat a helyzet megoldására. Volt pénz a mezőgazdasági élőmunkát visszaszorító gigantomán, látvány beruházásokra. Volt pénz térkövezésre. Volt pénz völgyhídra. Volt pénz.. Azt a 9 évet már nem lehet helyrehozni.
Válasz #2043. hozzászólásra
Tiszteletem!
Nekem 2 kérdésem lenne az új földtörvénnyel kapcsolatban, tudom hogy ti se láttátok még a kész törvényt, amit majd pénteken fognak megszavazni, de hátha többet tudtok, mint én.
1.- Az 1200 ill. 1800ha birtokmaximumba beletartozik-e a gazdasági társaság tagjaitól/tulajdonosaitól bérelt terület? Mert valahol csak ezt írják hogy ennyi a maximum és semmi több, részletesebb tervezetekben pedig leírják hogy a tagoktól és az NFA-tól bérelt terület nem számít bele az 1200 (1800) hektárba.
2.- Várhatóan mikortól fog életbelépni az új szabályozás, konkrétan a birtokmaxumum. Mondjuk 2014.01.01.-től, vagy az érvényes földbérleti szerződésekre nem vonatkozik, majd csak a lejártuk után.
" 5.§
24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;"
"18. §
(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása."
" 19. §.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. Az igazolásban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
3695 hozzászólás
"Kedves Barátaim!
Kaptam és küldöm szíves tanulmányozásra a Kormány által ma reggel benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványt. Nekem még nem volt időm átnézni, de délután megteszem. Most diplomaosztó ünnepi ülésre kell mennem.
Szeretettel és barátsággal: Ángyán József
http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979-0269.pdf "
Válasz #2093. hozzászólásra
Most már megint hol állítottam olyat, hogy gigabirtokokra van szükség? Tényleg csak úgy tudod bizonyítani a saját igazadat, ha a másik mondandóját meghamisítod? Az MSZP agrár irányú elképzeléseit egy pillanatra se tudom elfogadni, mert szerintem figyelmen kívül hagyja az ország hagyományait és a lehetőségeit. A Fidesz koncepciója mellett csak annyi érvet tudok felhozni, hogy nem olyan mint az Mszp-é, de ezzel nagyjából ki is merült a lista.
Kérlek a személyemet érintő vagdalkozást máskor mellőzd a véleményed közlésekor! Köszönöm!
Válasz #2092. hozzászólásra
Nem estem pánikba. Amit Te a Fidesszel és MSZP-vel állítasz, hogy a kis családi gazdaságok békésen megférnek egymással a több tízezer hektáros giga birtokokkal az délibáb. Ennek a langyos koncepciónak az eredménye már most is látható falvainkon.
Válasz #2091. hozzászólásra
"Ne ess pánikba!"
Tudom, hogy ez most neked nagyon forradalminak fog tűnni, de a Föld nem lapos! Egyetlen szóval se mondtam, hogy gigabirtokokra lenne szükségünk. Csak annyit merészeltem mondani, hogy bizonyos okokból kifolyólag Magyarországon általában egyszerre voltak jelen a nagy-, a közpes és a kisbirtokok. Ellentétben Ausztriával, ahol például a dombozat által széttagolt termőföldek se engedték a közepesnél nagyobb méret létrejöttét. Arra próbáltam utalni, hogy ami Ausztriában működik és több évszázad alatt kialakult, az nem biztos hogy törvényi úton bevezetve nálunk is egy az egyben működőképes lenne.
Válasz #2090. hozzászólásra
Menj már át kishatáron akárhol ausztriába és elsírod magad. Egy kilométeren belül nem a klíma és nem is a hegyek miatt kapsz sokkot. Az egyik oldalon szürke lerobbant házak, mellette többszáz hektáros táblák, a másik oldalon virágzó falvak, elaprózott birtokszerkezettel.
Te most nekem azt akarod eladni, hogy a domborzat a klíma és a történelem miatt van szükségünk gigabirtokokat támogató földtörvényre.
Válasz #2089. hozzászólásra
Szerinted Magyarországon hol találhatóak 1100 méter feletti hegycsúcsok? Szerinted Ausztriában hol van száraz kontinentális éghajlat? Ausztriában hol található olyan síkság, amin elfér egy több tíz hektáros összefüggő parcella? Szerinted Ausztriában mikor volt szovjet tipúsú kolhosz szervezés, vagy kulák listázás? Szerinted a fent felsoroltak semmilyen hatással nincsenek az adott tájon jellemző gazdálkodásra?
Válasz #2083. hozzászólásra
"Az osztrák példa nem tökéletes, ezt már jó néhányszor megindokoltam, hogy miért is" -- és a svájci sem. Biztos Te is gyakran jársz keresztül a határon és konstatálod,hogy le vannak robbanva a sógorok. Hol élsz???
Tegyük hozzá a paraszti véna kévés emberben van meg.
Azt lehet esetleg támogatni, aki például beleszületik a földművelésbe.
Van egy 20-25 éves gyermek, aki képes átvenni például az apa kis gazdaságát. (kb. 50 ha saját föld és vaskos bankszámla 50 milla)
Ilyen esetben eltudom képzelni, ha kap mellé 50 ha bérbe, fel tud építeni egy komolyabb gazdaságot.
Válasz #2086. hozzászólásra
Ezeket a tényeket én is csak megerősíteni tudom.
Válasz #2083. hozzászólásra
Ausztriában is folyamatosan nő a birtokméret, ha nincs valahol utánpótlás akkor bérbeadják a földeket egy másik parasztnak, és még az ilyenek is gyakran géptársulásokat alkotnak hárman négyen, hogy el tudjanak menni mellette 2000 jurókért dolgozni. És közösen fizetnek 1 alkalmazottat.
Sajnos álomvilág a kisbirtokok számának növelése.
Ha most minden magyar család kapna holnap 2 hektár földet, akkor a 95%-nak az lenne az első gondolata hogy mennyiért meg mikor lehetne azt eladni. A maradék 5% belevágna és ezeknek a 4/5-e 3 év alatt szintén kiszállna a buliból.
Ez már egyszer a kárpótlás után lezajlott, csak vissza kell emlékezni.
Öregapám mesélte nekem hogy a 2.vh előtt az uradalmi cselédek jobban éltek mint ők kisparasztok, nekik a kommunizmus meg a gyári munka megváltás volt a korábbiakhoz képest.
Válasz #2084. hozzászólásra
Forrás
Nagyon tanulságos olvasmány.
Válasz #2083. hozzászólásra
"Az 1930-as években Gyoma és Dévaványa között Póhalmon állami segítséggel valósult meg egy teljesen új földbirtoklási és használati model"
Erről valami forrást tudsz adni?
Válasz #2080. hozzászólásra
Az osztrák példa nem tökéletes, ezt már jó néhányszor megindokoltam, hogy miért is. Van viszont jó néhány olyan gyakorlat, amit itthon is meg kellene valósítani. (pl.: az osztrák mezőgazdasági szakképzés)
A történelmi hagyományaink a heterogén birtokméreteket részesítik előnyben. Ez a rendszer volt a jellemző a feudalizmustól egészen mostanáig. Egyetlen szomorú kivétel az 1950-es években volt. Oda remélhetőleg sose süllyedünk vissza. Furcsálom a dán és az osztrák példa kizárólagos emlegetését, mert sikeres hazai példát is fel lehet hozni. Volt ugyanis a 20. században egy sikeres földreform is, amit csak a 2. világháború tudott megdönteni. Az 1930-as években Gyoma és Dévaványa között Póhalmon állami segítséggel valósult meg egy teljesen új földbirtoklási és használati model. Ennek a kisérletnek a tanulságait is figyelembe kellene venni, amikor a vidék jövőjéről döntés születik.
Válasz #2080. hozzászólásra
Azért ott van tőkéje az embereknek és nem a nulláról kezdték. Itt a legtöbb ember minimálbéres.
Egyébként az Nszk-ban az egyik szomszéd rokonsága ott él. Ők mesélték, hogy nagyon nehezen éltek a mezőgazdaságból és miután gyárban kezdtek dolgozni, akkor lett könnyebb az életük. Ez egy régi történet.
Ha nincs legalább 50 -100 hektár saját tulajdonú föld. Nem szabad a főállású parasztságot elkezdeni. Még ha van is ennyi föld (ami valljuk be nem kevés, ha meg kell venni) akkor se biztos,hogy nem érdemesebb bérbe adni. Akkor még hol a tőke, géppark, szakértelem stb...
"Egyébként meg totális hülyeség amit az Ángyánnék fújnak."
Menj át Ausztriába és nézd meg mekkora hülyeség!
Abból a hülyeségből származó jövedelemmel kiverik a szemed!
Igaz, nincsenek "versenyképes" nagybirtokaik!
Tehát csak földműves vehet földet.
Földművesnek számít, ha valaki legalább 25%-ot birtokol egy több ezer hektáros Zrt-ből. Tehát gyakorlatilag kényük kedvük szerint vehetik az oligarchák a földet. Akkor minek ez a nagy bolhacirkusz. Annyit érnek el vele, hogy a hazai oligarchák nyomott áron jutnak a földhöz. Tehát a külföldi konkurencia egyenlőre kilőve.
Most jön még az öröklés, (pár hektár vagy akár 50 hektár művelését nem lehet egyszerre elkezdeni, kell a fokozatosság) kevés már az eladó föld megszerzik így. Nagyon szomorú, hogy az agrárkamara elnöke azt fujja amit a kormány akar.( régóta feszegetik, hogy majd az öröklés jogszabályaiban fogják lerendezni az örökösök dolgát)
Soha többet 2/3-os kormányt!
Egyébként meg totális hülyeség amit az Ángyánnék fújnak. Nem lesz itt már parasztság, mégpedig, azért mert ez nehéz munka és bizonytalan valamint tőke kell hozzá. Egyszerűbb a segély és a minimálbéres alkalmazottnak lenni.
És mire volt jó ez pökhendi bolhacirkusz és mérhetetlen cinizmus, ahogy a társadalmi egyeztetést elmismárolták? Választási üzenet, hogy "aki nincs velünk az ellenünk" vagy mifene? Vagy "erős vár a mi pártunk"!? Engem leginkább ez a cinizmusuk nameg az adófizetők pénzén folytatott kampányuk tántorít el attól, hogy valaha ismét rájuk szavazzak.
Válasz #2076. hozzászólásra
Amit a törvény nem tilt, azt szabad! A túl egyszerű szabályozás egy fokkal könnyebben kijátszható, mint a részletekbe menő szabályozás. Akét véglet között az arany középútat kell megteremteni!
Válasz #2060. hozzászólásra
Az átláthatóságot csak egyszerű törvénnyel lehet biztosítani. "Termőföldet kizárólag magánszemély vásárolhat illetve bérelhet 300 ha térmértékig".
Minden más megoldás csak a jogászoknak és a nagy gazdasági társaságok mögött lévő zöldbáróknak jó. Ebben a tekintetben a jelenlegi tervezet tökéletesen szolgálja e két csoport érdekeit.
Válasz #2073. hozzászólásra
Inkább az nem kívánatos, hogy a termőföldet egy kalap alá vegyék a lakásokkal. A magyar agrárium csúnyán el van adósodva, ami legrosszabb esetben szintén eredményezhet indokolatlan túlkínálatot.
Van továbbá ott egy 5%os küszöb is feltüntetve, ami eddig nem volt. Szerintem ez is egy fajta fék szeretne lenni.
Válasz #2070. hozzászólásra
Izrael nincs közöttük.
http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/868-k%C3%BClf%C3%B6ldiek-magyarorsz%C3%A1gon-t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91-ingatlanszerz%C3%A9se?tmpl=component&print=1
Tagállami állampolgár fogalma: az EU tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.
Az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária (2007), Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA) tagállamait tömöríti egybe (Svájc kivételével).
Államai: Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország, Ausztria, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Izland (nem EU tagállam), Lichtenstein (nem EU tagállam), Norvégia (nem EU tagállam).
A Svájci Államszövetséggel az Európai Közösség tagállamai - így Magyarország - külön megállapodást kötöttek a személyek szabad mozgásáról a svájci állampolgárok tekintetében. A megállapodást az Országgyűlés a 2006. évi CXXV. törvénnyel hirdette ki.
Válasz #2072. hozzászólásra
Úgy már az enyém is 6 évet ír.
Ez a törvény nem tesz különbséget termőföld és egyéb ingatlan között. Ez a módosítás nyilván a bedőlt lakáshitelek miatt volt, hogy ne kelljen sok lakást egyidőben a piacra zúdítani, de ez így most a termőföldekre is vonatkozik.
A földtörvény első szövege nem hivatkozta ezt a törvényt, hanem 1 évben határozta meg, amíg a bank tulajdonában lehet a föld. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a 3 évről 6 évre növelés a föld esetében is kívánatos.
Válasz #2071. hozzászólásra
Amit én néztem, az 2013.06.29.-től hatályos.
Válasz #2068. hozzászólásra
Az én jogtáramban a 10. § (3) bekezdés szerint a "megszerzett ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni".
Válasz #2047. hozzászólásra
" 5.§
24. ... valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;"
Pl. Izrael ide tartozik? Mert olyat is bőszen emlegettek az "anticionisták"...
Válasz #2065. hozzászólásra
Köszönöm!
Válasz #2065. hozzászólásra
A nevezett törvény 10.§ (3) bekekezdése szerint a hitelintézet maximum 6 évig tarthatja magánál a tulajdonjogot.
Egészen friss - az Élőlánc Magyarországért Párt felhívása:
"10 millió magyar sorsa dől el pénteken!
ZÁRÓSZAVAZÁS A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNYRŐL
OTT LESZÜNK!
2013. június 21. 11.00 órától
az Alkotmány utcában, a Parlamenttel szemben
LEGYEN OTT ÖN IS, AMIKOR FORDUL A TÖRTÉNELEM!
Hallgassuk együtt a név szerinti szavazást a Parlamentből kihangosítva.
A szavazás után
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA."
Válasz #2062. hozzászólásra
Köszönöm!
És akkor mondjuk hatályba lép az új törvény jövő május eggyel, vagy már újévkor, akkor amelyik cég túlhaladja a birtokmaximumot az egyes földtulajdonosokkal, az mondja fel a szerződését és az adott földtulajdonos keressen más bérlőt, mert nem adhatja annak a saját tulajdonát akinek akarja.
Válasz #2059. hozzászólásra
Ez már létező törvény (1997. évi XXX. törvény).
Válasz #2060. hozzászólásra
Köszönöm!
Tehát akkor a tervezet szerint túlléphető a tulajdonosoktól bérelt földdel túlléphető az 1200ha, és az 1800 is.
Az mondjuk meglehetősen aránytalan hogy a gazdasági szervezeteket maximalizálnák 1200ha-ban, miközben egy magánszemély is gazdálkodhat ugyanennyin, és nem kell egybevenni a család érdekeltségébe tartozó területeteket, magyarul a feleség, gyerekek, nagypapa stb. bevonásával sokszorozható az 1200, és csak 1200-on gazdálkodhatna egy társaság is, és tartson ugyanennyin a beruházott telepein állatokat, foglalkoztassa tovább az embereit. Abszurd.
Na igen, a végleges változatnál derül ki igazából hogy mit hoznak össze, bár szerintem még akkor se lesz egyértelmű, mert ahány ember annyiféleképpen fogja értelmezni. Mint mikor ugyanazt a jogszabályt 2 jogász kétféleképpen látja.
Válasz #2062. hozzászólásra
Én úgy olvastam, hogy az eredeti terveknek megfelelően 2014.01.01-én lép be az ú TFT.
Válasz #2058. hozzászólásra
1. Nem számít bele.
2. Igen 2014. 05.01. a hatályba lépés legkésőbbi időpontja.
Válasz #2057. hozzászólásra
Ez még csak a kifüggesztéshez elegendő. A 24. § (2) bekezdés d) pont alapján (az aránytalan ellenérték elővásárlásra jogosultat tartott távol) a földszerzés megakadályozható. Persze itt jön képbe, hogy kik és hogyan fogják alkotni a helyi földbizottságot ...
Válasz #2048. hozzászólásra
Ezt írják az Ángyán-féle civil szervezetek:
"... A birtokolható és bérelhető földek mértékének szabályozása a földforgalmi törvényben
- Szüntessék meg a földbirtoklás, illetve földhasználat terén a kiskapukat, ne lehessen az érvényes felső korlátoknál több földet vásárolni vagy használni. A földbirtoklás és földhasználat felső korlátai legyenek következetesek, áthághatatlanok, egységesek, átláthatóak. A földbirtoklásra és földhasználatra vonatkozó korlátozások
alól a kényszerhasznosítás se jelentsen kibúvót!
- Zárják be a kiskaput, mely a cégeknek gyakorlatilag korlátlan méretű föld haszonbérletét tenné lehetővé. Töröljék törvénytervezet 33.§ (2) bekezdését, mely szerint a mezőgazdasági termelő tagjaitól, részvényeseitől bérelt földet nem kell figyelembe venni az összeszámításnál, amivel túlléphető lenne a haszonbérleti
maximum.
- Tegyék átláthatóvá kényszerhasznosítás rendszerét. Minden olyan esetben, amikor valamilyen okból átmenetileg nincs lehetőség a pályáztatásra – a helyi (az adott település) gazdaközösségre kell bízni a művelést.
- Egységesen 300 hektárban (vagy 6000 aranykoronában) maximálják a tulajdonba szerezhető birtok méretét.
- Közeli hozzátartozók számára országosan 1200 helyett legfeljebb 500 hektár megszerzését tegyék lehetővé összesen.
- A gazdasági formától függetlenül, egységesen 1200 hektárban limitálják a profitorientált céllal haszonbérelhető föld nagyságát."
Az titkos, hogy ezekből a javaslatokból beépült-e valami a végső normaszövegbe!
Ez sem túl bizalomgerjesztő:
(2) A föld tulajdonjogát
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra...
szerezheti meg.
Tehát a bank birtokolhat termőföldet...
A "külön törvény"-nek is lesz természetesen társadalmi egyeztetése - ugyanúgy, mint ennek a törvénynek!
Megköszönném ha az én általam a 2048-as hozzászólásban felvetett kérdésre is reagálna valaki.
Válasz #2056. hozzászólásra
Ha van jó sok pénze.
Válasz #2049. hozzászólásra
Engem ez kísértetiesen emlékeztet a 23 millió román munkavállaló esetére ...
Valaki leírhatná, hogy pontosan milyen esetben tud nem magyar gazda földet venni Magyarországon?
Válasz #2044. hozzászólásra
Ebből is látszik, hogy ennek a törvénynek nem az a gyengesége, ami benne van, hanem az, ami nincs benne. Az még elfogadható, hogy ezeket nem akarták 2/3-os törvénybe tenni, de az elfogadhatatlan, hogy nem egyidejűleg terjesztik be.
A törvényben foglaltakkal kapcsolatban én magam is a végrehajtást látom aggályosnak. A vonatkozó törvények szerint az NFA-s földek és a trafikok pályázatait is le lehetett volna tisztességesen bonyolítani, de valamiért nem az történt …
Válasz #2053. hozzászólásra
Csak egy kedves barátom magvas gondalatát tudom idézni:
"Pi**ába a részletekkel!"
Válasz #2046. hozzászólásra
Jellemző a törvénytervezet átgondoltságára, hogy a preambulum meg sem említi az állattenyésztés kiemelt támogatását. Ezzel szemben az állam és a földhasználó után elővásárlási jogosultsága van az állattartó telep üzemeltetőjének.
Válasz #2027. hozzászólásra
Nem csak legfeljebb 20 km-re lakó gazdálkodó vehet földet. Akár 200 km-re lakó gazdálkodóval is lehet adás-vételi szerződést kifüggeszteni, csak a vevőnek nincs elővásárlási joga. Viszont ha nem jelentkezik be egyetlen elővásárlási jogosult sem (ennek valószínűsége más kérdés), a földet megveheti, a törvény ezt nem tiltja.
A cégtulajdonos, mint gazdálkodó földvásárlásáról annyit, hogy a „nagyágyúk” szerintem már kimerítették a 300 ha-os egyéni limitet. Lakóhely valóban ott van ahol tetszik (bár ha nem lakik ott, az közokirat hamisítás, lásd Kocsis Máté apuka esetét), de nem valószínű, hogy bejelentkezik valahova csak azért, hogy 3 év múlva hátha tud ott földet venni. Valószínűbb, hogy helyi strómant keres. Ezt viszont veszélyes lesz elvállalni, mert az illetőt 5 évre kizárhatják a földszerzésből.
Szinte lehetetlen kiskapuk nélküli jogszabályt alkotni (az emberek, különösen a gazdák találékonyabbak annál, amit a jogszabályalkotók el tudnak képzelni), de lehet, hogy a kiskapukat csak a nagykapu (méltányolható jogos érdek) szűkebbre vételével lehetne bezárni.
Válasz #2049. hozzászólásra
Folyamatban van az USA és EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése, aminek hozadéka lehet további 300 millió is.
Válasz #2049. hozzászólásra
Igen, de ezt nem lehet sajnos nem bele tenni, a csatlakozáskor vállaltuk.. Azon lehet elmélkedni, hogy ez kinek is a hibája. Sajnos 9 év alatt nem volt kellő politikai akarat a helyzet megoldására. Volt pénz a mezőgazdasági élőmunkát visszaszorító gigantomán, látvány beruházásokra. Volt pénz térkövezésre. Volt pénz völgyhídra. Volt pénz.. Azt a 9 évet már nem lehet helyrehozni.
Válasz #2047. hozzászólásra
... vagyis mintegy 30 ország 510 millió állampolgára...
Válasz #2043. hozzászólásra
Tiszteletem!
Nekem 2 kérdésem lenne az új földtörvénnyel kapcsolatban, tudom hogy ti se láttátok még a kész törvényt, amit majd pénteken fognak megszavazni, de hátha többet tudtok, mint én.
1.- Az 1200 ill. 1800ha birtokmaximumba beletartozik-e a gazdasági társaság tagjaitól/tulajdonosaitól bérelt terület? Mert valahol csak ezt írják hogy ennyi a maximum és semmi több, részletesebb tervezetekben pedig leírják hogy a tagoktól és az NFA-tól bérelt terület nem számít bele az 1200 (1800) hektárba.
2.- Várhatóan mikortól fog életbelépni az új szabályozás, konkrétan a birtokmaxumum. Mondjuk 2014.01.01.-től, vagy az érvényes földbérleti szerződésekre nem vonatkozik, majd csak a lejártuk után.
Válasz #2045. hozzászólásra
" 5.§
24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;"
Válasz #2043. hozzászólásra
"18. §
(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása."
" 19. §.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. Az igazolásban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."