Az agrárerdészetről adott ki könyvet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A kiadvány célja bemutatni ezt a gazdálkodási módot a hazai termelőknek és a gyakorlatban használható ismeretekkel látni el őket.

Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója a könyv bemutatóján az Új Mezőgazdasági Magazinnak elmondta: egy hiánypótló könyvről van szó, ugyanis magyarul még ilyen kiadvány nem jelent meg. Hozzátette, a kiadvány – amely erdészeti és agrártudományi ismereteket is magába foglal – tudományos igényességel készült, de elsősorban gyakorlati szakembereknek szánták, így törekedtek arra, hogy számukra emészthető formában készüljön el, hogy a leírtakat alkalmazni is tudják.

Az agrárerdészetről a főigazgató elmondta: ez a gazdálkodási rendszer az erdészet és agrárium együttműködése, azt jelenti, hogy ugyanazon a területen egyidőben erdészeti és mezőgazdasági tevékenységet is végeznek. Ez jelentheti erdészeti növények és mezőgazdasági növények egyidejű termesztését, köztes termesztést, vagy jelentheti állatok tartását is, de a fás legelők, és az energianövények termesztése is ide tartozik.

NAIK

A könyv elsősorban gyakorlati szakembereknek készült

Az ilyen termesztési módnak számos előnye van: a fák védik a talajt és a vizet a környezetükben és a szántóföldi növényeket is. A fasorok jelenléte miatt több víz marad a talajban, ami az egyre szárazabb hazai termesztési körülmények miatt kifejezetten fontos. Vizek közelében a fák összegyűjtik a tápanyagot és a szennyező anyagot, így megakadályozzák a víz szennyeződését. Mivel a fával borított területet nem trágyázzuk rendszeresen, ezért kevesebb nitrogén mosódik a talajvízbe és kevesebb üvegházhatású gáz jut a levegőbe. Emellett hatásukra a szél sebessége is csökken így védik a talajt, megakadályozzák a talajpusztulást. Nem elhanyagolható a rendszer természetvédelmi jelentősége sem, ugyanis a fákkal élőhelyet biztosítunk a vadon élő fajoknak, akár a hasznos ragadozóknak is.

Ez a gazdálkodási mód jövedelmező és fenntartható, ha jól csinálják

Az agrárerdészeti gazdálkodásnak a történelmi előzménye megvan hazánkban – hívta fel a figyelmet a NAIK főigazgatója –, hiszen a Tisza vízgűjtőterületén a folyószabályozás előtt alkalmazott gazdálkodási mód volt. Ennek a gazdálkodási rendszernek a mai korhoz illeszkedő adaptációja az, amit szeretnének megvalósítani. Már vannak ezirányú törekvések a támogatáspolitikában is. Tehát megvan arra a lehetőség, hogy a kedvezőtlen adottságú termőhelyeken, amelyeken hagyományos gazdálkodás versenyképesen nem végezhető, ott ezek a megoldások alternatívaként szóba jöhetnek.

A könyv az energiaerdők létesítését is hosszan taglalja, Gyuricza Csaba szerint a legújabb kutatások azt mutatják, hogy nem csak enrgetikai célra lehet hasznosítani az energiaültetvényeket, hanem kombinálhatóak állattartással vagy méhészettel is, ezáltal olyan jövedelemforrásokat is biztosítanak, amelykre korábban nem gondoltunk.

Fazekas Sándor, agrárminiszter az eseményen elmondta: a kis- és közepes családi gazdaságok számára fontos lehetőség, hogy a gyengébb minőségű földeken energiaerdőt telepíthetnek, és közte kertészeti vagy szántóföldi növénytermesztést, vagy akár állattartást is folytathatnak. Erre a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatás 2,5 milliárd forintos nagyságrendben. Szintén fontos szempont, hogy ezzel a módszerrel a környezet kímélése is megvalósul – tette hozzá.