Napsugárzás

A Nap sugárzó energiájának 7%-a az ultraibolya és röntgen tartományba tartozik (rövidhullámú sugárzás, élő szervezetekre káros hatást fejthet ki), 46%-a a látható fény-, a további 47% pedig az infravörös tartomány része. Az infravörös tartományba tartozó sugarak hőhatást fejtenek ki, ezért ezt a sugárzást hősugárzásnak nevezzük. Az emberi szem a napsugárzás legintenzívebb tartományára érzékeny. Ezt a tartományt hívjuk látható tartománynak. Ennek megfelelően értelmezhetjük a különböző tartományokban készített műholdfelvételeket is.

Napsütéses órák száma

Adott földrajzi helyen a napkelte és napnyugat közötti időszakból a felhőzettől mentes időszakok napi összege.

Albedo

A felszínt elérő napsugárzás egy része elnyelődik, másik része a felszínről visszaverődik. A különböző felszínek fényvisszaverő képességét nevezzük albedónak.

Léghőmérséklet

A talaj által elnyelt hőenergia egy része visszasugárzódik a légkörbe, felmelegítve a levegő talaj közeli rétegeit. A levegő felmelegedése tehát "alulról történik". A hőmérséklet napi alakulását a változó hőmérsékletű áramló levegő mellett leginkább a napsugárzásból származó felmelegedés határozza meg. Nyugodt körülmények között, napkeltétől a kora délutáni órákig melegszik a levegő, utána a csökkenő besugárzás mellett már a földfelszín erősödő kisugárzása veszi át a meghatározó szerepet, ezzel együtt csökken a levegő hőmérséklete is.

Minimum hőmérséklet

A hőmérséklet napi változása során mérhető legalacsonyabb érték (többnyire a hajnali, reggeli órák tájékán mérhető hőmérséklet).

Maximum hőmérséklet

A hőmérséklet napi változása során mérhető legmagasabb érték, általában a kora délutáni órákban mérhető.

Átlaghőmérséklet

A napi középhőmérséklet, amit régebben a napi maximum és minimum hőmérsékletek átlagaként számoltak, de a korszerű meteorológiai automata állomások (percenkénti-másodpercenkénti) méréseiből már ennél sokkal pontosabban közelíthető ez az érték.

Fagy

Különös gondot jelenthetnek a növénytermesztésben a szélsőséges hőmérsékletek, ezek közül is különösen a fagy hatása. A talaj megfagyása nem teszi lehetővé a növények vízfelvételét, az ilyenkor jelentkező pusztulást kifagyásnak nevezzük. A fagy és az azt követő fölmelegedés hatására bekövetkező talajmozgás elszakíthatja a gyökereket, ami a növények felfagyását okozza. Lefagyásról akkor beszélünk, amikor csak valamely növényrész hal el fagyás következtében.

Hőség

Szinte valamennyi termesztett szántóföldi növényünk számára negatív hatású a hőségnap, amely 30 °C feletti napi maximum hőmérsékletet jelent.

Párolgás

A talajt felmelegítő napsugárzás egy része a talajban lévő víz elpárologtatására fordítódik. A vegetációs időszakban a növények is párologtatnak nedvességét, e kettő összegét hívjuk párolgásnak. Az elpárologtatott víz mennyiségét mm-ben adjuk meg, így könnyen összehasonlítható a lehulló csapadék mennyiségével.

Szél

A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szél irányát égtájjal jelöljük, mindig azt adjuk meg, ahonnan fúj.

Csapadék

Egy adott levegőtérfogat a hőmérsékletétől függően különböző mennyiségű vízgőzt képes csak magába foglalni. Minél magasabb egy levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes magába foglalni. Ha egy telítetlen levegőtérfogatot elkezdünk lehűteni, egy idő után elérjük a harmatpontot, azt a hőmérsékleti értéket, amelyre lehűtve a levegő telítetté válik, további hűtéskor a felesleges nedvesség folyékony víz (csapadék) formájában kicsapódik. A lehulló csapadék mennyiségét mm-ben adjuk meg.

Zivatar

A zivatar elektromos jelenséggel, villámlás és mennydörgéssel kísért csapadéktevékenység. A zivatarokat kísérő villámok, jégeső és az erős széllökések veszélyeztethetik az emberi életet, illetve gazdasági kárt okozhatnak.

Tenyészidőszak

A 15 °C-os napi középhőmérsékletek tavaszi és őszi átlépési időpontjai jelölik ki hazánkban a meleg időszakot, mely sok termesztett növényünk tenyészidőszakával is egybeesik.

Szárazság és aszály

Mindkét fogalom a víz hiányára utal, csupán a vízhiány mértéke az, amely a kettőt egymástól megkülönbözteti. A szárazság az az időszak, amikor néhány napig nem esik eső. Az aszály viszont a hosszan tartó, nagymértékű csapadékhiány.

Permetezési ablak

Azt az időszakot nevezzük így, amikor az időjárási paraméterek együttese optimális feltételeket biztosít a permetezés végrehajtásához. A permetezési ablak előrejelzésénél figyelembe vesszük a csapadékmennyiséget, a szélerősséget, valamint a hőmérséklet is.