Október hónap sajátságos időjárásúnak tekinthető, mivel csaknem az összes évszak időjárási jegyei előfordulhatnak. Nem ritka a 25°C feletti napi maximum hőmérséklet és arra is volt példa, hogy csaknem -10°C-ra csökkent a hajnali órák hőmérséklete. Kétségtelen, hogy szeptemberhez képest tovább csökken a hőmérséklet, és a nappal hossza, nő a borultság és a ködhajlam. Ezen időszakban gyakoribbak a frontátvonulások, melyek általában nem okoznak jelentősebb csapadékhullást.

Az Azori-szigeteki magasnyomás fokozatosan leépül, így megnyílik a mediterrán térség áramlási mezeje, ahonnan egy-egy ciklon északabbi pályára kerülve a Kárpát-medencében is csapadékosra fordítja az időjárást.

Szárazabb októberben, mint 1974-ben előfordult, csupán 1-2 mm csapadék hullik, míg nedvesebb időjárásnál, akár 150 mm-nyi csapadék is eshet, mint 1995-ben.

Az utóbbi 50 év legmelegebb októberi hőmérsékletét 1985 október 4-én mérték - az ország számos pontján 29°C körüli hőmérsékletet mértek. Míg a leghidegebb októberi hajnal 1971 október 29-én virradt ránk, -9°C-al

A napi átlaghőmérséklet a sokéves átlag alapján a hónap eleji 13 °C-ról 7 °C-ra csökken hóvégére. Hőmérséklet visszaesés figyelhető meg a sokéves napi átlagok alakulásában szeptember 9-10, 13-19 között, 22-én, valamint 27-28 között. Ezek a lehűlési periódusok gyakoribbak, erőteljesebbek és hosszabb ideig tartanak, mint a felmelegedések. Október 6-8, 10-12, 20-21, 28-29 között rendszerint kisebb mértékű felmelegedés szokott bekövetkezni.

A talaj vízkészlet dinamikájában a hónap folyamán fordulat következik be. A talaj vízkészlete növekedni kezd, mivel a havi párolgás kevesebb, mint a lehullott csapadék mennyisége.

A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 32-37 mm között alakul. Ez korántsem tekinthető számottevő vízmennyiségnek, hiszen alig fele bármely nyári hónapra jellemző sokéves csapadékösszegnek, ennek túlnyomó része azonban már raktározódik a talaj mélyebb rétegeiben. Azokban az években, mikor 20 °C fölötti napi maximum hőmérsékletek fordulnak elő, mint például 1981-ben, a nagy légköri labilitás kedvez a záporok és zivatarok kialakulásának. 1981 október 1-én Debrecenben és környékén 35 mm-nyi eső hullott egyetlen nap leforgása alatt.

Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 1 zivataros nap kialakulására van esély és átlagosan 6 csapadékos napra számíthatunk. Legnagyobb valószínűséggel 9-én, 18-20 között, illetve 30-án számíthatunk csapadékra. Október 6-7 között, 17-én, 24-én és 31-én csekély, 20%-os valószínűség körüli illetve alatti a csapadék hullásának esélye.

Mezőgazdasági szempontból jelentős, vízkészletet növelő 5-20 mm közötti csapadékra, három alkalommal, október1-én, 13-án illetve 19-én számíthatunk.

A szárazság előfordulásának is nagy a valószínűsége a hónap folyamán. A hatvanas években 4 alkalommal, a hetvenes és a nyolcvanas években egyszer, a kilencvenes években háromszor fordult elő, hogy 1 mm-t sem érte el a csapadék összege október hónapban.

Átlagosan maximálisan 15 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap során.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán kisebb ingadozásokkal ugyan, de emelkedést mutat. Ennek legfőbb oka a csökkenő hőmérséklet. A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képződése, sőt hűvösebb időjárású években dér is előfordulhat. A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 60-70% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 15-21 illetve 30-31 között számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival.

Dr Lakatos László DE AMTC