Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők, stb.) növelték a legnagyobb mértékben és leglátványosabban  a mezőgazdaság  termelékenységét. Az érem másik oldala azonban az, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra, és hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak.

Mára talajaink kimerültek, a mezőgazdasági termelés környezete (is) szennyezetté vált.

A növényvédő szerek, műtrágyák gondatlan használata következtében a „beteg” talajainkon egyre nagyobb károkat okoz a belvíz és az aszály

Megcáfolhatatlan bizonyítékok állnak ma már rendelkezésre arra vonatkozólag, hogy a növényvédő szerek és műtrágyák sokszor gondatlan és túlzott használata – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, a talajok savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. Talajainkban mára a hasznos mikroszervezetek mennyiségének csökkenésével egyidejűleg felszaporodtak a termelés szempontjából káros, patogén mikrobák.

Mindezek következményeként „beteg” talajainkon egyre nagyobb károkat okoz a belvíz és az aszály. Csökken a termés mennyisége, romlik annak minősége.

Az utóbbi időben tapasztalható az is, hogy a legmodernebb fajták és hibridek használata mellett – hiába rendelkeznek egyre jobb genetikai potenciállal – a termésátlagok országosan nem nőnek. Ez a tendencia nem írható egyértelműen a kedvezőtlen időjárás számlájára.

A biológiai szemléletű talajerő-gazdálkodás gyakorlatban való alkalmazása napjainkra mind gazdasági, mind környezeti, mind népegészségügyi szempontból egyre fontosabbá és egyben sürgetővé vált. A legújabb információk és tudás megszerzése és megosztása elengedhetetlen feltétele a fenntartható gazdálkodásnak. A megfelelő szakismerettel rendelkező agrárszakemberek, növényorvosok szaktanácsai megoldást jelenthetnek a lehetőségeink kihasználására, javítására.

Van kiút: a talajközpontú gazdálkodás!

Van kiút a jelenlegi helyzetből, amellyel egyszerre tehető hatékonnyá, költségkímélővé, jövedelmezővé és környezetkímélővé a gazdálkodás!

  • A talajközpontú és okszerű gazdálkodás szemlélet bevezetése és gyakorlati megvalósítása ismét eredményessé teheti a mezőgazdasági termelést. Talajközpontúság: a talajerő növelését szolgáló, okszerű gazdálkodás előtérbe helyezése az aktív talajélet feltételeinek biztosítása mellett
  • Talajerő: a talaj, mint termesztő- és tápanyag-szolgáltató közeg teljesítménye, ami a talajban levő hasznos mikroorganizmusok optimális működésének eredménye.


Azt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk maximalizálni ezt a természetes adottságot.

Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a „zöldtechnológia”?

Célirányos talajoltással növelni kell a hasznos mikroszervezetek számát (a talajerőt):

  • tavasszal vetés előtt, vagy vetéssel egy menetben, valamint sorközműveléskor;
  • nyáron és ősszel a tarlókezelést minden növénykultúra után el kell végezni!

Nem elég azonban „csak” a talajoltás elvégzése.

 

A Phylazonit alkalmazásával és okszerű talajműveléssel helyreállítható az optimális talajélet

Biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltételeket is:

  • Megfelelő talajművelés elvégzése, amely biztosítja és segíti:

- a talajban meglévő vízkészlet takarékos felhasználását, a lehullott csapadék megőrzését (a talajok tavasztól őszig minden munkaművelettel egyidejű lezárása)
- megfelelő levegőzöttséget;
- a talajkapillaritás optimális működését (ami csökkenti a belvizek és az aszály mértékét);
- a morzsalékos talajszerkezet kialakulását.

  • A talaj-PH megfelelő szinten tartása (PH 5,5-7).
  • A talaj szervesanyag-tartalmának növelése:

- szerves trágyázással /ahol erre lehetőség van/;
- a megtermelt szervesanyag területen történő hasznosítása.
- a szármaradványok betakarítást követő mielőbbi talajba forgatása, azok egységesen apró méretűvé szecskázása és a bontásukat gyorsító talajoltó anyaggal való kezelése után.

A hasznos mikroszervezetek aktív tevékenysége révén válik a szár- és gyökérmaradványokból újrahasznosítható gazdasági termés.

  • A talajéletre káros kemikáliák (műtrágyák, talajfertőtlenítők, egyéb készítmények)     használatának csökkentése, a környezetkímélőbb anyagok előtérbe helyezése.
  • A huminsav, illetve alga alapú, környezetkímélő lombtrágyák használata.


A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg:

  • a tápanyagok kedvező feltáródása,
  • a levegő nitrogén nagyobb mértékű megkötése,
  • a humuszanyagok képződése,
  • mikroelemek kedvezőbb feltáródása.

Aktív talajélet esetén a mikroorganizmusok savkiválasztása, enzimtermelése, hormontermelése, vitamin-előállítása stb. is jelentős. Ezeknek az anyagoknak a segítségével nő a gyökerek tömege, javul azok tápanyagellátása, és ezzel együtt a növény szárazságtűrő képessége.

Az élelmiszerlánc „első láncszeme” a talaj. Okszerű talajhasználattal a termény és takarmányok beltartalma, illetve minősége is kedvező irányban változik, ezáltal javul az állattartás jövedelmezősége, az élelmiszerek „biztonsága”.

Egészséges talajban a növények egész energiájukat az egészséges növekedésre fordítják.

Az Agrova Kft. – a Phylazonit termékek forgalmazója – munkatársaiként hisszük:  „Egészséges talajjal az egészséges élelmiszerért, az egészségesebb emberért!” kell tudásunk legjavát adni. Célunk: a talajközpontú, okszerű és intenzív gazdálkodás megvalósítása környezetkímélő módszerrel. Meggyőződésünk: a fenntartható magyar mezőgazdaság számára létkérdés, hogy erre az útra rátérjen.