Itt a jó idő, május közepe van, elmúltak a fagyosszentek, biztonsággal ültethetők a melegigényes növények, így a paprika, a paradicsom, a padlizsán, a kabakosok közül a dinnyék, az uborka, a cukkini, a patisszon és a főzőtök.
Nem olcsó a jó palánta, és türelmetlenül várjuk az első terméseket, érthető, ha aggodalommal figyeljük a kiültetett növények sorsát. Hervadó lombozat, sárguló levelek mutatkoznak, sokan kérdezik: mit rontottam el?
Vegyük sorra a palántázást megelőző és a kiültetést követő fontosabb teendőket, gyakori hibákat!
Jó minőségű ültetőágy
A melegigényes fajok kivétel nélkül a kiváló talajszerkezetet igénylő zöldségfélék közé is sorolhatók. Nem szlogen, de termesztésüknek csak akkor van értelme, ha gondosan előkészített, mélyen megművelt, ülepedett talajt tudunk számukra biztosítani. Akik most ásnak és forgatnak, kicsit megkéstek a talajműveléssel. A frissen művelt területre ültetett palánták rosszabbul gyökeresednek, ilyen esetben a talaj ülepesedését – még a palántázás előtt – elősegíthetjük, meggyorsíthatjuk egy alapos öntözéssel.
Kivétel nélkül tápanyagokban gazdag talajt igényelnek. Adható ilyenkor még szerves és műtrágya? – vetődik fel a következő, gyakran feltett kérdés.
Komposztot, szerves trágyát már nem tanácsos a palánták alá forgatni, különösen nem félig érett vagy friss istállótrágyát a gyökerek perzselődése miatt. A műtrágyákkal is óvatosak legyünk, egy esetleges hiányt könnyebb pótolni, mint a túltrágyázással járó, magas só-koncentrációból adódó hajszálgyökerek perzselődését megszüntetni. Kevés indítótrágya nem árt, sőt 1-2 dkg/m2 nitrogén és foszfor bekeverése gereblyével, 5-10 cm-es mélységbe kifejezetten hasznos, mert a két tápelem a gyökerek képződését elősegíti. Gyomirtó szert ne használjunk!
Vásárláskor, ültetéskor ügyeljünk rá!
Ültethetők tápkockás, cserepes és az egyre népszerűbb, úgynevezett tálcás palánták, amelyeknek gyökerén ha nem is tápkocka méretű, de kisebb földlabda van. Jók a szálas vagy más néven föld nélküli növények is, de nagy melegben ezeket nehezebb életben tartani. A tápkockás vagy tálcás palánták, mivel nagyobb gyökérzettel rendelkeznek, hamarabb indulnak ültetést követően fejlődésnek, mint a szálas (csupasz) palánták, és ezt az előnyüket (kb. 7-14 nap) szedésig meg is tartják.
Ne a lombozat nagysága vagy a növény szárának hossza alapján vásároljunk, a gyökerét kell figyelni, cserepes növények esetében üssük ki őket az edényből, és úgy is vizsgáljuk meg!
Az egészséges és jó palánta nagy tömegű fehér gyökérrel rendelkezik, a cserepet vagy a tápkockát dúsan átszövi (1. kép); apró daganatok, amelyek veszélyes kártevőre, a gyökérgubacs-fonálféregre utalnak, nem lehetnek a gyökéren. Túlfejlett, esetleg öreg palántákról, ha van már rajtuk terméskezdemény, azt távolítsuk el, mert nagymértékben lassítja a növény fejlődésének indulását. Ha lehetőség van más, esetleg kisebb, fiatalabb palántát vásárolni, akkor inkább azt válasszuk!
Jól begyökeresedett, a tápkocka földjét dúsan átszövő palánta az ültetést követően gyorsan fejlődésnek indul – fotó: Agroinform.hu
Palántázás után – a talaj nedvességtartalmától függetlenül – alaposan öntözzük be, ezzel a gyökerekhez mossuk a földet, a levegőt kiszorítjuk, úgy is mondják, hogy a palántát be kell iszapolni a jó eredés érdekében.
Az ütetés mélységét a gyökérnyak elhelyezkedése határozza meg, érdemes olyan mélységre a talajba rakni, hogy azt még a talaj kb. 3-5 cm-re eltakarja. Túl mély ültetés némi veszélyt is rejt magában, több gombás és baktériumos betegséggel könnyebben megfertőződik a palánta szára. Szükség esetén a megnyúlt paradicsomot lehet mélyebbre rakni, mert hajlamos az oldalgyökérképzésre, a paprikát és a kabakosokat nem érdemes.
Milyen kezelést igényel a kiültetett palánta?
Az ültetést követően, a palánták beiszapoló öntözése után, a jobb kötődés érdekében célszerű kicsit visszafogni a vizet egészen az első terméskötések megjelenéséig. Ezzel megakadályozható a túl gyors növekedésből adódó virág- és terméselrúgás, sőt az átmeneti és enyhe szomjaztatással a generatív (virágot fejlesztő) szövetek differenciálódását segítjük elő. Természetesen szárazság esetén, forróságban, ha hervad a növény, mértékkel, de kell vizet adni.
Szálas palánták esetében intenzívebben, földlabdás növények esetén kevésbé jelentkező alsó levelek sárgulása rendszerint csak átmeneti tünete a nitrogén, kálium, foszfor és más tápelemek hiányának. Felszedéskor és ültetés alkalmával a gyökerek kisebb-nagyobb sérülést szenvednek, ebből adódóan nem képesek ellátni a lombozatot tápelemekkel.
A klorózis addig tart, amíg a hajszálgyökerek regenerálódása megtörténik, a tápanyagfelvétel megindul, ami megközelítően 10-14 napot követően magától megszűnik. Ilyen esetben sokat segíthet a kiültetést követő lombtrágyázás, valamennyi növényi tápelemet tartalmazó, vízben jól oldódó, komplex műtrágyák lombra juttatásával. A lombon keresztül hasznosított tápanyagok gyorsan átsegítik a növényt ezen a kritikus szakaszon.
Milyen lombtrágyát alkalmazzunk? Mire figyeljünk a jobb hatás érdekében?
Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium a nitrogén, és az ültetést követően a foszfor esetében van.
Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldattal permetezünk, a gyártók általában 0,1-0,5%-os oldatot javasolnak. Lehetőség szerint 18-20 0C-os vizet használjunk a lombtrágya bekeveréséhez, és csak az esti órákban permetezzünk! A lombtrágya gyors beszáradása rontja a hatásfokot.
A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel együtt is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezt követően keverjük be a lombtrágyát. Amíg egy-egy készítmény nem oldódott fel tökéletesen, addig a következő szert ne keverjük a permetléhez.
