Bárány László, a Master Good csoportnál jelenleg fennálló helyzetről nyilatkozott az Agroképnek, az egész baromfiágazatra vonatkozóan is vannak vészjósló előrejelzései. A 650 ezer négyzeméternyi baromfiistállóval, keltetővel, takarmánykeverővel és élelmiszeripari üzemmel működő cégcsoport gáz- és áramköltsége mintegy 3,5 milliárd forinttal nő a jelenlegi árakkal számolva, de a minimálbér-emelés miatt is jelentősen nőni fognak a költségek, előre láthatólag 1,7 milliárd forinttal.

Bárány László egyelőre nem látja, hogy a kialakuló veszteségeket hogyan lehet csökkenteni, a fogyasztókon keresztül szerinte esélytelen, arra számít, hogy rengetegen fogják abbahagyni a baromfitartást.

Meglátása szerint a piacon csak akkor lehet árat emelni, amikor áruhiány van, ilyen helyzet jelenleg nem áll fenn, nagyon nehéz 7-8 hónap következik most. A következő időszakban azok a cégek fogják a legnagyobb veszteségeket elkönyvelni, amelyek nem tudják a bevételeiket kiegészíteni, vagy csökkenteni a veszteségeiket jövedelmezőség szempontjából stabilabb termékekkel.

Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb trágyaüzeme

A cégcsoportnál a trágyatermelés vált jövedelmezővé: 7-8 évvel ezelőtt változtattak az addigi technológián, a csirkeistállók alomanyagát a közönséges búzaszalmáról hőkezelt szalma szeletre cserélték. Emiatt a csirkék lába egészséges maradt, amiért Kínában jóval többet fizettek, mint a beteg, fekélyes lábú baromfiért. "Ha jó az alom, jó lesz a trágya is." Megépült Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb trágyaüzeme, baromfitrágya-granulátumot állítanak elő. A termék árban és minőségben is versenyképes. Amellett, hogy a műtrágya ára elszállt, fontos, hogy felértékelődött a szervestrágyában megtalálható tápanyag, ami jó hatással van a talajéletre is.

Körforgásos gazdaság a gyakorlatban

Bárány László kiemelte: a cégcsoport nagy hangsúlyt fektet a veszteségek minimalizálására azzal, hogy szinte minden mellékterméket hasznosítanak, így ahelyett, hogy veszteséggel szabadulnának meg a feleslegessé váló anyagoktól, profitábilis tevékenységek alapjaivá válnak. A cégnél 30 ezer tonna csirketrágyát dolgoztak fel idén, a terméketlen tojások nagy részéből kutyaszalámi készül, és összes vágóhídi mellékterméket hasznosítják.

brojlercsirke

A következő időszakban azok a baromfitartó cégek fogják a legnagyobb veszteségeket elkönyvelni, amelyek nem tudják a bevételeiket kiegészíteni Bárány László szerint – Fotó: Envato

A termelői kedvet muszáj lenne fenntartani

A műtrágya ára már az egekbe szökött, de ez csak a probléma egyik része, hiszen ellátási gondokról is szó van. Bárány László szerint, ha 20-25 százalékkal kevesebb műtrágyát juttatnak ki a termelők, az a termésmennyiségekre is negatív hatással lesz, így egy ördögi körbe kerülünk, továbbra is nagyon magas maradhat a gabona és így a takarmány ára. Szerinte valamilyen kormányzati beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy fent lehessen tartani a termelői kedvet és meg lehessen őrizni a munkahelyeket.

Kiemelte, hogy „fenn kell tartani egy olyan szintű termelést, ami biztosítja az önellátást és egy egészséges szintű exportot, aztán pedig rá kell bízni a piacra, hogy tegyen rendet".

Az év első felében jó volt a baromfihúsok exportja

A sertéságazatban jelentős problémák vannak már több mint egy éve, úgy tűnik most a baromfiágazat is bajba kerülhet az emelkedő költségek miatt. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentésében még az alábbi számok jellemzik a termelői árakat és az exportot vonatkozóan is:

A KSH adatai alapján Magyarországon a baromfihúsok exportja 33 százalékkal csaknem 148 ezer tonnára emelkedett 2021 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, az import pedig 23 százalékkal 38 ezer tonnára csökkent 2021 első hét hónapjában.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 9 százalékkal 278 forint/ kilogrammra, a vágópulykáé 4,5 százalékkal 404 forint/ kilogrammra emelkedett 2021 első harmincnyolc hetében az 2020 azonos időszakának átlagárához képest.