Szia!
Igen, sikerült. Van burgi, még több kamionnyi mennyiség, de az ára, a tulaj elmondása szerint 30-40Ft között lesz, attól függően hogy neccbe, vagy bi-bag-be kell-e kiszerelni. Van egy nagykereskedője, aki valamilyen láncnak szállít be, azoknak még most ad 25-ért.
ÜDv. red scarlet ügyben mit tudtok árrol. Válogatás nélkül benne a kicsi a nagy meg a rohadt is ahogy kiszedte a gép. Normál tételben adnám el , tavalyi fémzárolt. Vmi viszonyitást tudtok ??
Kórokozó: Fusarium oxysporun form. spec. solani
Ez a gyakori talajgomba a burgonya növény minden föld alatti részét képes megfertőzni. Maga a kórokozó egy hiányos fejlődésmenetű gomba, amely nem képez termőtesteket. A gomba konídiumai, vagy a kedvezőtlen körülmények átvészelésére kifejlesztett klamidospórái gyakorlatilag minden talajban előfordulnak.
Tápnövény: Maga a gombafaj szélsőséges polifág, de a burgonyára specializálódott rassza csak a burgonyán fordul elő, rendkívül ritkán más burgonyaféle haszon-, vagy gyomnövényen.
A betegség előfordulása, fontossága:
A betegség kórokozója Európa valamennyi országában, gyakorlatilag minden talajban előfordul kisebb-nagyobb egyedszámban. A kórokozó szereti ugyan a szárazabb talajokat, de gyakorta károsít nedves talajokon is. Ez a gomba tipikusan gyengültségi parazita. E jellegéből következően a túlzott szárazság, vagy a túlzottan magas talajnedvesség miatt kialakult talajbali levegőhiány miatt stresszelt, legyengült növények sokkal könnyebben válnak a fuzáriumos szárazkorhadás éldozatává, mint az egészséges egyedek. A szárazkorhadás a szántóföldön támadja meg a gumókat, illetve a növény többi föld alatti részét, de a károsítását a raktározás során tovább folytatja. A rossz tárolási körülmények mind a fertőzött gumók számát, mind pedig az egyes gumókon kialakult kártétel mélységét jelentékenyen növelik. A kialakuló termésveszteség függ a vetésváltástól, a termesztési és a tárolási technológiától, de akár 70 % -os mértéket is elérhet.
Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:
A szárazkorhadás kórokozója a szélsőségesen erős fertőzések során kialakuló hervadástól eltekintve nem okoz tüneteket a lombozaton. A megbetegített sztólók, gyökerek barnák, földszagúak, elkorhadnak. Ezek a tünetek még egyáltalán nem különböztethetők meg a burgonyahimlő károsításának tüneteitől.
Fuzáriumos szárazkorhadás által károsított burgonygumóA gumón a sebek, sérülések környezetében, vagy a gumó sztólós végén, az úgynevezett köldöknél a gumó héja ráncolt, gyakorta koncentrikus mintázattal, a kialakult folt enyhén besüpped a gumóba. A gumó magbetegített része fekete, vagy sötétbarna, mindennemű lilás elszíneződés, vagy belső micéliumfejlődés nélkül. A fuzáriumos szárazkorhadás esetén gyakorta észlelhető fehér, tömött micélium kiverődés a gumó héján kívül, gyakorta a rothadás középpontjában. A leggyakoribb formája a fuzáriumos szárazkorhadásnak az, amikor a kórokozó a sztólót támadja meg és a rothadás a szólós végen fokozatosan behatol a gumóba. Ezt a formát hívják köldökrothadásnak. A beteg gumó elvetve sokszor teljesen elrothad, nem hajt ki, ezáltal tőhiányt és további termésveszteséget okozhat. A fuzáriumos szárazkorhadás viszonylag könnyen összetéveszthető a fómás szárazkorhadással. A fóma gyakran okoz üregeket az általa elpusztított növényi szövetekben, az üregek belsejében fehér, vagy ibolyáslila micéliumbevonatot képez. A fuzáriumos korhadás sosem jár üregképződéssel, a micélium a gumón kívül helyezkedik el.
A kórokozó életmódja:
A fuzáriumos szárazkorhadás kórokozója a talajban él, ott található micélium, konídium, vagy szélsőségesen kedvezőtlen körülmények között megvastagodott falú, magyon ellenálló klamidospóra alakjában. A gomba a legyengült, stresszelt növényeket támadja meg, tipikus gyengültségi és sebparazita. Fertőzési kapuként a nyitott lenticellákat, légzőnyílásokat, vagy a sebeket, sérüléseket használja.Jól beparásodott növényi felületen, még ha az esetleg sebfelület is, nem képes aktívan áthatolni. A betárolt, raktározott burgonyát a szántóföldön fertőzi meg, később a tárolás során a micéliumok terjedése folytán újabb gumókat támadhat meg. Fertőzési forrás lehet a fertőzött vetőgumó és a fertőzött talaj is. A kórokozó nem nagyon agresszív, nem gyorsan terjedő élőlény, gyors terjedésére kizárólag csapnivalóan rossz tárolási körülmények között van lehetőség.
Védekezés:
A fuzáriumos szártőkorhadás elleni genetikai védekezés rezisztens fajtákkal még nem teljesen megoldott. Nincsenek abszolút rezisztens fajták, de az egyes fajták fogékonysága között azért rendkívül nagy eltérések észlelhetők. Az egyes államilag elismert fajták, illetve az EU listán szereplő fajták fuzáriumos szártőkorhadás iránti fogékonyságáról mind a hivatalos leíró fajtajegyzékből, mind pedig a fajtatulajdonosok, forgalmazók által gyártott kiadványokból lehet információkat szsrszni. Az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőgumó használata jó védekezési módszer, tőhiányt okozó korai fertőzés, elhalás biztos nem lesz. A fémzárolt vetőgumó vagy teljesen mentes, vagy csak egy rendkívül kicsiny mértékben tartalmaz fertőzött gumókat. Ha a talaj erősen fertőzött a kórokozóval, még az ilyen jó minőségű szaporítóanyag is elfertőződhet a termesztés során. A jó agrotechnikai gyakorlat, a növények bárminemű legyengülésének elkerülése nagyon hatásos módszer, egészséges növények csak ritkán károsodnak.
A megérett gumókat nem szabad sokáig a talajban tárolni. Néhány fajta, mint pl. a Rosara rendkívül kényes erre és iszonyatosan nagy %-ban fellépő köldökrothadással hálálja meg a trehány termelőnek azt, hogy túl későn takarította be. A csávázószerek jó hatékonyságúak a szárazkorhadás ellen, de korhadt gumók vetésre nem alkalmasak. A felhasználható készítmények teljesen azonosak a fómás szárazkorhadásnál felsoroltakkal, sőt még az Agrocit is eredményesen használható a fuzáriumos szárazkorhadás ellen. A csávázószerek a korai gyökér és sztóló fertőzés ellen védenek, fogékonyabb fajták, mint pl. a Kuroda esetében használatuk feltétlenül indokolt. Nem védenek ugyanakkor a tenyészidő végén, betakarításkor fellépő fertőzések ellen. A vetőgumót, ha fertőzött, csávázás előtt mindenképpen célszerű átválogatni, fertőzött gumót csávázni felesleges pénzkidobás.
Nagyon fontos a megfelelő vetésváltás. Erősen fertőzött talajokon ( pl. a nagyvárosok körüli primőrtermelő övezetekben ) célszerű a 4 évnél hosszabb forgó kialakítása. Érzékenyebb fajták, mint pl. a Kuroda, súlyos kártételt szenvedhetnek el ilyen helyeken normál vetésváltás mellett.
AKPIL S227 2 soros ültetőgéphez keresek gépkönyvet.
Ha van esetleg valakinek ilyen gépe, legyen szíves és szánjon meg egy fénymásolattal!
Köszi előre is!
Váltakozó fokozat volt, volt amikor UT-2, UT-3. De tavaly is UT-2 volt ültetve. Mivel én kis területen termesztem így sajnos nem tudok honnan beszerezni elit vetőkrumplit még ha szeretnék sem, mert 1-2-3 mázsát szoktam venni, ennyiért meg nem érdemes 100 km-eket utazni szerintem, főleg ilyen üzemanyagár mellett
Még van egy dolog amit szeretnék megosztani veletek, és kíváncsi vagyok a véleményetekre, mert én még csak pár éve foglalkozok burgonyatermesztéssel és csak kis területen. Van egy kb. 350-400 m2-es terület(homokos, puha talaj) ahová, amióta az eszemet tudom -25 éves leszek- burgonya volt ültetve minden éven, volt amikor egyik éven az egyik felébe, volt amikor a másikba. De kb. 6-8 éve folyamatosan burgonya volt az egészben.(tervezem is már nagyon a terület legalább egy éves pihentetését, csak nem tudom mit vessek bele) És tavaly kb. 11-12 mázsa krumplit termett, máskor kb. a felét, vagy annyit sem! Nagymamámnak amikor mondtam, csak kinevetett és nem hitte el, pedig élete nagy részét ott töltötte el.
Válassz egy fagymentes száraz napot és dolgozd be a talajba, de csak sekélyen. Már felszántott földről beszélünk? Nálunk homokon nincs őszi mélyszántás. Tavaszra elhordaná a szél...
Értelek, akkor lehet hogy megfogadom a tanácsodat és ki fogom próbálni, tavaly is volt egy másik helyen burgonya ott kb. 4-5 alkalommal kapott lombtrágyaként mikramidot volt amikor Ferticare-t kapott. Akkor az alapműtrágya kiszórásával még nem késtem el? Várjak még egy kicsit, mert itt elég kevés csapadék volt és itt folyamatosan fagy éjjel-nappal és hó sem takarja a talajt. Ilyenkor érdemes kijuttatni?
9498 hozzászólás
Válasz #5298. hozzászólásra
kösz.40ft-os árral nem igazán tudok mit kezdeni.
Válasz #5297. hozzászólásra
Szia!
Igen, sikerült. Van burgi, még több kamionnyi mennyiség, de az ára, a tulaj elmondása szerint 30-40Ft között lesz, attól függően hogy neccbe, vagy bi-bag-be kell-e kiszerelni. Van egy nagykereskedője, aki valamilyen láncnak szállít be, azoknak még most ad 25-ért.
Válasz #5295. hozzászólásra
sikerült?
Üdv. Azt szeretném kérdezni, hogy valaki ismeri-e Solist korai fajtát. Vetnék az éven 1000 nm2. Valaki valamit? Köszi
Válasz #5294. hozzászólásra
Ok. Holnap letárgyalom.
Válasz #5293. hozzászólásra
csüt.megyek expóra ......
Válasz #5292. hozzászólásra
Péntek lenne jó, csüt. vidékre kell mennem.
Beszélek az illetékessel holnap.
Válasz #5291. hozzászólásra
megnézhetem csütörtökön?
Válasz #5290. hozzászólásra
Dél Pest megye. Rendben van minőségileg. Gépi válogatás, rohadt, vágott , apró,( 35-55 alatti) nincs benne.
Válasz #5289. hozzászólásra
érdekelne,milyen a minőség?
hol van helyileg?
Válasz #5288. hozzászólásra
Nálunk a válogatott étkezésit adják 22-25 ért. Kamion tételben.
Válasz #5287. hozzászólásra
20ft
ÜDv. red scarlet ügyben mit tudtok árrol. Válogatás nélkül benne a kicsi a nagy meg a rohadt is ahogy kiszedte a gép. Normál tételben adnám el , tavalyi fémzárolt. Vmi viszonyitást tudtok ??
Válasz #5285. hozzászólásra
Olvastam a Plantprotection-on is.
Inkább valami gyakorlati tapasztalat kéne. Pl. utolsó permetezésnél valami magasabb propamokarbos permetezés vagy hasonló.
Válasz #5284. hozzászólásra
FUZÁRIUMOS SZÁRAZKORHADÁS
Betegség neve: Fuzáriumos szárazkorhadás
Kórokozó: Fusarium oxysporun form. spec. solani
Ez a gyakori talajgomba a burgonya növény minden föld alatti részét képes megfertőzni. Maga a kórokozó egy hiányos fejlődésmenetű gomba, amely nem képez termőtesteket. A gomba konídiumai, vagy a kedvezőtlen körülmények átvészelésére kifejlesztett klamidospórái gyakorlatilag minden talajban előfordulnak.
Tápnövény: Maga a gombafaj szélsőséges polifág, de a burgonyára specializálódott rassza csak a burgonyán fordul elő, rendkívül ritkán más burgonyaféle haszon-, vagy gyomnövényen.
A betegség előfordulása, fontossága:
A betegség kórokozója Európa valamennyi országában, gyakorlatilag minden talajban előfordul kisebb-nagyobb egyedszámban. A kórokozó szereti ugyan a szárazabb talajokat, de gyakorta károsít nedves talajokon is. Ez a gomba tipikusan gyengültségi parazita. E jellegéből következően a túlzott szárazság, vagy a túlzottan magas talajnedvesség miatt kialakult talajbali levegőhiány miatt stresszelt, legyengült növények sokkal könnyebben válnak a fuzáriumos szárazkorhadás éldozatává, mint az egészséges egyedek. A szárazkorhadás a szántóföldön támadja meg a gumókat, illetve a növény többi föld alatti részét, de a károsítását a raktározás során tovább folytatja. A rossz tárolási körülmények mind a fertőzött gumók számát, mind pedig az egyes gumókon kialakult kártétel mélységét jelentékenyen növelik. A kialakuló termésveszteség függ a vetésváltástól, a termesztési és a tárolási technológiától, de akár 70 % -os mértéket is elérhet.
Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:
A szárazkorhadás kórokozója a szélsőségesen erős fertőzések során kialakuló hervadástól eltekintve nem okoz tüneteket a lombozaton. A megbetegített sztólók, gyökerek barnák, földszagúak, elkorhadnak. Ezek a tünetek még egyáltalán nem különböztethetők meg a burgonyahimlő károsításának tüneteitől.
Fuzáriumos szárazkorhadás által károsított burgonygumóA gumón a sebek, sérülések környezetében, vagy a gumó sztólós végén, az úgynevezett köldöknél a gumó héja ráncolt, gyakorta koncentrikus mintázattal, a kialakult folt enyhén besüpped a gumóba. A gumó magbetegített része fekete, vagy sötétbarna, mindennemű lilás elszíneződés, vagy belső micéliumfejlődés nélkül. A fuzáriumos szárazkorhadás esetén gyakorta észlelhető fehér, tömött micélium kiverődés a gumó héján kívül, gyakorta a rothadás középpontjában. A leggyakoribb formája a fuzáriumos szárazkorhadásnak az, amikor a kórokozó a sztólót támadja meg és a rothadás a szólós végen fokozatosan behatol a gumóba. Ezt a formát hívják köldökrothadásnak. A beteg gumó elvetve sokszor teljesen elrothad, nem hajt ki, ezáltal tőhiányt és további termésveszteséget okozhat. A fuzáriumos szárazkorhadás viszonylag könnyen összetéveszthető a fómás szárazkorhadással. A fóma gyakran okoz üregeket az általa elpusztított növényi szövetekben, az üregek belsejében fehér, vagy ibolyáslila micéliumbevonatot képez. A fuzáriumos korhadás sosem jár üregképződéssel, a micélium a gumón kívül helyezkedik el.
A kórokozó életmódja:
A fuzáriumos szárazkorhadás kórokozója a talajban él, ott található micélium, konídium, vagy szélsőségesen kedvezőtlen körülmények között megvastagodott falú, magyon ellenálló klamidospóra alakjában. A gomba a legyengült, stresszelt növényeket támadja meg, tipikus gyengültségi és sebparazita. Fertőzési kapuként a nyitott lenticellákat, légzőnyílásokat, vagy a sebeket, sérüléseket használja.Jól beparásodott növényi felületen, még ha az esetleg sebfelület is, nem képes aktívan áthatolni. A betárolt, raktározott burgonyát a szántóföldön fertőzi meg, később a tárolás során a micéliumok terjedése folytán újabb gumókat támadhat meg. Fertőzési forrás lehet a fertőzött vetőgumó és a fertőzött talaj is. A kórokozó nem nagyon agresszív, nem gyorsan terjedő élőlény, gyors terjedésére kizárólag csapnivalóan rossz tárolási körülmények között van lehetőség.
Védekezés:
A fuzáriumos szártőkorhadás elleni genetikai védekezés rezisztens fajtákkal még nem teljesen megoldott. Nincsenek abszolút rezisztens fajták, de az egyes fajták fogékonysága között azért rendkívül nagy eltérések észlelhetők. Az egyes államilag elismert fajták, illetve az EU listán szereplő fajták fuzáriumos szártőkorhadás iránti fogékonyságáról mind a hivatalos leíró fajtajegyzékből, mind pedig a fajtatulajdonosok, forgalmazók által gyártott kiadványokból lehet információkat szsrszni. Az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőgumó használata jó védekezési módszer, tőhiányt okozó korai fertőzés, elhalás biztos nem lesz. A fémzárolt vetőgumó vagy teljesen mentes, vagy csak egy rendkívül kicsiny mértékben tartalmaz fertőzött gumókat. Ha a talaj erősen fertőzött a kórokozóval, még az ilyen jó minőségű szaporítóanyag is elfertőződhet a termesztés során. A jó agrotechnikai gyakorlat, a növények bárminemű legyengülésének elkerülése nagyon hatásos módszer, egészséges növények csak ritkán károsodnak.
A megérett gumókat nem szabad sokáig a talajban tárolni. Néhány fajta, mint pl. a Rosara rendkívül kényes erre és iszonyatosan nagy %-ban fellépő köldökrothadással hálálja meg a trehány termelőnek azt, hogy túl későn takarította be. A csávázószerek jó hatékonyságúak a szárazkorhadás ellen, de korhadt gumók vetésre nem alkalmasak. A felhasználható készítmények teljesen azonosak a fómás szárazkorhadásnál felsoroltakkal, sőt még az Agrocit is eredményesen használható a fuzáriumos szárazkorhadás ellen. A csávázószerek a korai gyökér és sztóló fertőzés ellen védenek, fogékonyabb fajták, mint pl. a Kuroda esetében használatuk feltétlenül indokolt. Nem védenek ugyanakkor a tenyészidő végén, betakarításkor fellépő fertőzések ellen. A vetőgumót, ha fertőzött, csávázás előtt mindenképpen célszerű átválogatni, fertőzött gumót csávázni felesleges pénzkidobás.
Nagyon fontos a megfelelő vetésváltás. Erősen fertőzött talajokon ( pl. a nagyvárosok körüli primőrtermelő övezetekben ) célszerű a 4 évnél hosszabb forgó kialakítása. Érzékenyebb fajták, mint pl. a Kuroda, súlyos kártételt szenvedhetnek el ilyen helyeken normál vetésváltás mellett.
Fuzárium fertőzések megelőzése érdekében van valamilyen permetszer, ami hatékony lehet?
Rodriga fajtát ismeri valaki?
Válasz #5276. hozzászólásra
Mert te merre vagy?
Válasz #5279. hozzászólásra
Attól tartok én is!
Válasz #5277. hozzászólásra
Nálunk a homokba jó. Ilyen szempontból nem rossz a homok!
Válasz #5276. hozzászólásra
Békésben is annyi lesz nemsokára!
Válasz #5275. hozzászólásra
tavaly apám megszámolt egy 50 kilos zsákot 650 db volt benne
Válasz #5271. hozzászólásra
Nem volt, szerencsére........
De itt van a környéken pár..........
Válasz #5263. hozzászólásra
akkor elég messze vagyunk egymástól. itt nálunk is 20ft/m2 az ásás
Válasz #5274. hozzászólásra
Hektárra vetítve marha sokra jön ki. Dehát sajnos ennyi.
Válasz #5273. hozzászólásra
igen,2010-ben 240 volt
Válasz #5272. hozzászólásra
Nem kevés. 35-55?
Válasz #5271. hozzászólásra
Még decemberben elhoztam 231ft brutto
Válasz #5269. hozzászólásra
Volt, neked is? Szerintem nem olyan rossz gép ám. Kicsi, könnyű gép. Elég pontosan vet. Csak nem szabad vele rohanni.
Válasz #5268. hozzászólásra
az jó. ára?
Válasz #5264. hozzászólásra
na azért
már azt hittem, h az Akpillal experimentálsz, mert az másra ugyan nemigen jó
bellarosa
Válasz #5266. hozzászólásra
Was ist das? Mármint fajtára?
Válasz #5265. hozzászólásra
igy a tuti
Válasz #5262. hozzászólásra
Már régóta megvan. Van egy Gruse is.
Válasz #5235. hozzászólásra
Békés megye!
Válasz #5260. hozzászólásra
Jajjjjjjjjj, mit vettél ?
Válasz #5257. hozzászólásra
Cleopatra UT-1, Desiree kék cimkés és Cherie
AKPIL S227 2 soros ültetőgéphez keresek gépkönyvet.
Ha van esetleg valakinek ilyen gépe, legyen szíves és szánjon meg egy fénymásolattal!
Köszi előre is!
Válasz #5256. hozzászólásra
Váltakozó fokozat volt, volt amikor UT-2, UT-3. De tavaly is UT-2 volt ültetve. Mivel én kis területen termesztem így sajnos nem tudok honnan beszerezni elit vetőkrumplit még ha szeretnék sem, mert 1-2-3 mázsát szoktam venni, ennyiért meg nem érdemes 100 km-eket utazni szerintem, főleg ilyen üzemanyagár mellett
Válasz #5254. hozzászólásra
kb 30ft kecel
Válasz #5256. hozzászólásra
Milyen fajtát raktál ládákba?És hogyan raktad el öket?
Válasz #5255. hozzászólásra
Rengeteg múlik a vetőmag minőségén. Gyakorlatilag a termésmennyiséged. Gondolom minden évben azonos fokozatot ültettél??
Még van egy dolog amit szeretnék megosztani veletek, és kíváncsi vagyok a véleményetekre, mert én még csak pár éve foglalkozok burgonyatermesztéssel és csak kis területen. Van egy kb. 350-400 m2-es terület(homokos, puha talaj) ahová, amióta az eszemet tudom -25 éves leszek- burgonya volt ültetve minden éven, volt amikor egyik éven az egyik felébe, volt amikor a másikba. De kb. 6-8 éve folyamatosan burgonya volt az egészben.(tervezem is már nagyon a terület legalább egy éves pihentetését, csak nem tudom mit vessek bele) És tavaly kb. 11-12 mázsa krumplit termett, máskor kb. a felét, vagy annyit sem! Nagymamámnak amikor mondtam, csak kinevetett és nem hitte el, pedig élete nagy részét ott töltötte el.
Válasz #5253. hozzászólásra
Szkolka forint? Milyen frakció? Hol?
Üdv. Krumpli van elado red scarlet és claopatra fémzároltként vetettem ,tehát vetni is kiválo de étkezésre is.Ha netán érdekel valakit... ?!
Válasz #5251. hozzászólásra
Már fel van szántva. Hát igen, a homokot azt tényleg elvinné a szél
Válasz #5250. hozzászólásra
Válassz egy fagymentes száraz napot és dolgozd be a talajba, de csak sekélyen. Már felszántott földről beszélünk? Nálunk homokon nincs őszi mélyszántás. Tavaszra elhordaná a szél...
Válasz #5249. hozzászólásra
Értelek, akkor lehet hogy megfogadom a tanácsodat és ki fogom próbálni, tavaly is volt egy másik helyen burgonya ott kb. 4-5 alkalommal kapott lombtrágyaként mikramidot volt amikor Ferticare-t kapott. Akkor az alapműtrágya kiszórásával még nem késtem el? Várjak még egy kicsit, mert itt elég kevés csapadék volt és itt folyamatosan fagy éjjel-nappal és hó sem takarja a talajt. Ilyenkor érdemes kijuttatni?