Csak egy kérdés te hány éves vagy, csak úgy érdekelne??? De én azt gondolom max 34, és azért mert semmi gőzöd sincs a kárpótlásról, hogy hogyan lettek szétaprózva a földek!!!!
Te nem értesz hiába írod, azokon a földeken most nem lehet öntözni nincs semmi sem kialakíva, azok az embereknek nagy része azt sem tudja hogy hol van a földje, csak van mert kárpótláskor kaptak valamit, és hurráááááá van földje de nem is ért hozzá meg semmi gépe sincs hozzá meg soha nem is művelte!! Tudok a szomszéd településen olyan 26 ha földet amit kárpótoltak vagy 50-en és parlagon van 1994 óta, szerinted ezeknek minek a föld???? Ha meg bünteti a földhivatal akkor sírás, ha meg kivennééd vagy vegvenni akarnád 5-10 millát mond a 8-10 aranykoronás homoksivatag földre, te foglalkoznál vele, tennél bele pénzt és energiát??? Nálunk nem 30-40 ak földek vannak ám komi!!
Azért mert a kertészetben öntöznek, ott igazából nincs akkora kár, de lehet mondani!! A legnagyobb kárt a szántóföldinövényt termesztők szenvedik el az idei évben!!
persze hogy értelek, magyarul le akarsz sz.patni jónéhány embert, és ki akarod őket rakni az öntözhető táblából, hogy neked ott legyen egybe 20 ha-od.
szted ezt meg lehet tenni? erről szól a központi utasításra végrehajtandó birtokrendezés, ami az új földtörvénybe bele fog kerülni?
Lehet hogy nálatok nem de itt sajna a földek szét vannak darabolva, rengeteg a 0,5-1ha föld, sőt a kárpótlásnak köszönhetően van olyan is hogy az 1ha földben 20 tulaj van!! Na ezeket a földeket kellene úgy összerakni, vagy egy birtokba valahogy összecserélni hogy öntözésre alkalmas beruházást ésszerűen el lehessen végezni!! Az nem okés, hogy ha meglenne a beruházás és a mondjuk 50 hektáros föld közepén azt mondja 5 év múlva a 0,5 hektár tulaja, hogy fiacskám ennyi meg ennyi a bérlet, vagy add vissza a földet én fogom művelni, te meg menjél a ....... innen! Remélem értesz.
Borzasztóan értetlen (egysíkú) ember vagy! Egy összetett mondatból te csak egy szót tudsz kikapni, és azon lovagolni.
Ez a topik a kárenyhítési rendszerről szólna. Nem az öntözésről, és nem a víztársulásról.
Lenz gazdatárs is a károk mértékéről és az enyhítésére szánt összeg, nagyságrendekkel való eltéréséről írt. Erre te jössz itt az öntözhető kertészetekkel, stb.
A kérdés most az, hogy akinek kára származott az időjárás miatt (aszály, jégverés, fagy, stb), az hogyan tudna a kárenyhitési rendszerből pénzt visszavenni. Mert állítólag ezért tápláljuk ezt a rendszert.
Én értelmezésem szerint (nem szakmám, és túl sok energiám sincs állandóan a törvényeket bújni) aszály nincs és nem is volt, mert az OMSZ a honlapján nem adott ki tájékoztatást, az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről. Ezért az ellenkező bizonyításáig a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően ezt kell alkalmazni.
Ha sikerült bizonyítani az aszályt, akkor beszélhetünk aszálykárról.
Majd az agrárkár-enyhítési szervnél megtenni a kárjelentést.
És várni a miniszteri közleményt az aszályhelyzetről, hogy kárenyhítő juttatás kifizethető legyen.
Kérdés az, hogyan bizonyítható az, hogy aszály volt, és nem agrotechnikai hibát vétettem?
Mert állítólag egy rádióműsorban (apám hallgatta) arról beszéltek a „szakemberek”, hogy a gazdák kevés műtrágyát szórtak és ezért nem bírták a növények a meleg időt
Szerintem nem a 2% vagy a 3% a fontos, hanem az hogy csak ennyi, de köszi először 2 írtam de kijavítottam 3-ra mert volt aki fejlesztett és öntözést állított be a gazdaságában, ezézt írtam a 3%-ot!!
De a gyümi fagyok ellen lehetne még védekezni is, nem is akkora költséggel, csak hát könnyeb ríni, sírni ,hogy elfagyott!! Mindennel foglalkozni kell másként nincs semmi!!
Lehet én emlékszem rosszul de kishazánk 3% öntözkető talán???? Valahogy arra felé kellne menni hogy ez sokkal de sokkal több legyen, de előtte kellene rendezni a birtokviszonyokat is!!
Hát a kertészet az miért is, ugyan is ott ÖNTÖZNEK, TEGYEK KÉPET RÓLA, HOGY HOGYAN IS ????? Te nem látták kertészt öntözni, vagy csak úgy ültet aztán mint az egyszeri gazda a trányázásnál, legyint "hogy le van sz...a", és megoldotta a trágyázást!!!!
Állítólag van vagy 200 milliárd csak a kukoricában kár. Hol a többi drága kertészeti cucc, meg a gyümi fagyok? Na most az idiótái 8 milliárdot szánnak a kárenyhítésre. A magyar politikában és érdekképviseletben MINDENKI HÜLYE.
Az aszály, a dilettantizmus, meg a jóindulat...ebben az éveben hazavágja az ágazatot rendesen.... majd terelgetünk 3-4 kecskét mint a görögök..osztjónapot..
Én nem ismerem a te falugazdászod, de ellenbe az enyémet megismertem. A mienk nem a helyi gazdákért, hanem a helyi gazdák ellen van. Utoljára tavaly kértem tőle információt pont a kárenyhítéssel kapcsolatban. Kb.: 6 millióFt-om bánta.
2011. évi CLXVIII. törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
2. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:
1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el;
2. aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;
Bár az alább említett feltételt egy törvénybe, jogszabályba sem találtam, de az nem jelenti azt, hogy nincs benne. Majd a hozzáértő gazdatársak kikeresik.
Én ezeket, a további feltételeket találtam, ITT és ITT ami érdekes lehet:
(6) Aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.
(4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amely adatokat – ellenkező bizonyításáig – a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően alkalmazni kell.
Két hétre elegendő gabonatartaléka maradt Romániának
2012. július 26. | 18:13
Rendkívüli állapot kihirdetését és a gabonaexportok azonnal felfüggesztését követelik a kormánytól a romániai gazdák az országot sújtó rendkívüli szárazság miatt. A helyzet drámai Romániában, a kukoricatermés 80 százaléka megsemmisült - írja a Napi Gazdaság.
Búzából és napraforgóból pedig 50 százalékkal kevesebb lesz idén - mondta Laurentiu Baciu az agrárképviseletek tömörülésének (LAPAR) elnöke. Az érdekképviselő szerint a kormánynak azonnal le kellene állíttatnia a gabonafélék exportját, a piacon még fellelhető tételekből pedig a meglévő gabonatartalék mennyiségét kellene növelni. Romániának alig két hétre elegendő gabonatartaléka van, e mennyiség mellett jelentős importra szorul majd az ország - állítja Baciu aki szerint az árak az elmúlt hónapban megkétszereződtek a helyi piacon.
Megtettük a megfelelő lépéseket a kár enyhítése érdekében, a helyzet súlyos, ám a rendkívüli állapot kihirdetése nem indokolt- jelentette ki Daniel Botanoiu az agrártárca államtitkára. A kormány 25 millió euró rendkívüli támogatást hagyott jóvá az irrigációs rendszerek teljesítményének növelésére és csökkentette az öntözésre használt víz díját. A gazdákat ért károk 80 százalékát megtérítik, a kisvállalkozások 7500 eurós gyorssegélyre számíthatnak - jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök.
Noha a károk összesítésesére csak a betakarítás után kerülhet sor a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése drámai módon befolyásolja majd a GDP idei alakulását - kongatják a vészharangot a helyi elemzők. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ágazat 10-15 százalékos visszaesése legkevesebb 1,5 százalékos gazdasági lassulást eredményezett. A 2007-es aszályos évben a mezőgazdaság teljesítményének 15 százalékos zsugorodása 7,9-ről 6,3 százalékra vetette vissza a román GDP-t, tavaly az agrárágazat 11 százalékot meghaladó növekedése húzta ki a recesszióból az országot, a GDP 2,5 százalékkal nőtt.
A kárenyhítési igényeket belehet már adni? kb két hete kérdeztem a falugazdászt azt mondta, hogy miniszer még nem nyilvánította a térségeget aszálysúlytotta területté.
Válasz #162 i hozzászólásra
Igen,csak most bizonyitanod kell mennyi a mostani termésed...ezt összhasonlíthatják a tavalyival és vakarhatják a fejüket...Minden gazdálkodó a hibát most követi el ,mert a búzánál csak legyint erre és senk sem szereti a cécot
De a kukoricánál napránál mindenki jelenteni fog ez már most látszik
Károm van, már a meggy szüret után vagyunk. Az évvégi össz bevétel persze még nem ismert. Tehát azt mondod nem kell vis maiort is jelenteni, mert ennek ellenére is jogosultak leszünk, a kárenyhítésre, persze ha összes bevétel kiesésünk -30% lesz
Lehet, hogy buta a kérdés, májusban bejelentettük a fagykárt meggyre, kint voltak a helyszínen ellenőrizték, és leigazolták. Mivel a területünk AKG integrált, nem jelentettünk akkor vis maiort is. Nem vagyok tisztába vele, hogy az agrár-kárenyhítésre jogosultak lettünk-e így, vagy kellene vis maiort jelenteni.?
#1. hozzászólás, jegi24 küldte be 2012-05-15 20:28:29-kor Üdv!
A kukoricát igencsak megtépázta a szél. Megtekergette a szárát, a tőállomány70%-án halványsárga levelek vannak. Az állomány sipcsontközépig érő. Kiheveri a szélkárt? Van valakinek bármilyen tapasztalata ezzel kapcsolatban? Esetlegesen orvoslásra valami?
Szeptember 15-ig kell befizetni a kárenyhítési hozzájárulást
mvh.jpg
Szeptember 15-ig kell befizetni a kárenyhítési hozzájárulást
A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig kell befizetniük a gazdáknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kárenyhítési lebonyolítási számlájára, a termőterület alapján kiszámított pontos összegről a hivatal július 15-ig küld hivatalos értesítést a termelőknek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az új kárenyhítési törvény alapján a rendszernek automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be az MVH-hoz május 15-ig, és termőföldje meghaladja szőlő-gyümölcs ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, egyéb szántóföldi művelési ágban pedig a 10 hektárt. Az ennél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az egységes kérelemben megtett nyilatkozattal, 3 év folyamatosságot vállalva csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez. A tájékoztatás szerint a termelőknek a káreseményt be kell jelenteniük a károsodás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A káresemény időpontja az, amikor a mezőgazdasági kár a növényi kultúránál először érzékelhető. A határidő elmulasztása a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításával jár.
1. pillér
Eddig jún. 30-ig kellett befizetni, már a szept. 15. sem jó?
A levonás az végrehajtási cselekmény (értsd: államilag kikényszerített teljesítés), amit csak az önkéntes teljesítést elmulasztókkal szemben lehet alkalmazni.
A SAPS kifizetése fő szabályként dec. 1-től lehetséges, de az Európai Bizottság engedélyezheti 50 % előleg okt. 16. utáni kifizetését. (Viszont aki nem fizeti be önként, attól ebből már levonható, igaz ezzel elveszti a kárenyhítési juttatásra való jogosultságát, mert annak feltétele a hozzájárulás határidőben történő megfizetése.)
Az előlegből kizárt, vagy véglegesen elutasított SAPS kérelmezőkkel mi lenne?
2. pillér
A biztosítási szerződés másolatát, valamint a kötvény sorszámáról szóló nyilatkozatot júl. 30-ig, a biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást pedig nov. 15-ig kell az MVH-hoz benyújtani. Ebből következik, hogy messze nem biztos, hogy a díjtámogatást a SAPS-sal együtt fizetik.
jól értem?
3600-ba nagyjából minden benne van, de ha ilyen díjtámogatottat akarsz, akkor az 36000 lenne, aminek a valamekkora hányadát (gondolom keret leosztva az igényelt területre) visszakapod?
Szia
Az miért van hogy a kárenyhítési hozzájárulást szep15ig be kell fizetni (1.pillér)
Míg a 2. pillérben a biztosítás díjtámogatását az állam csak a területalapúval együtt utalja?
Az 1. pillér díját akkor miért nem tudják a területalapúból levonni?
740 hozzászólás
Válasz #187. hozzászólásra


Csak egy kérdés te hány éves vagy, csak úgy érdekelne??? De én azt gondolom max 34, és azért mert semmi gőzöd sincs a kárpótlásról, hogy hogyan lettek szétaprózva a földek!!!!
Válasz #187. hozzászólásra



Te nem értesz hiába írod, azokon a földeken most nem lehet öntözni nincs semmi sem kialakíva, azok az embereknek nagy része azt sem tudja hogy hol van a földje, csak van mert kárpótláskor kaptak valamit, és hurráááááá van földje de nem is ért hozzá meg semmi gépe sincs hozzá meg soha nem is művelte!! Tudok a szomszéd településen olyan 26 ha földet amit kárpótoltak vagy 50-en és parlagon van 1994 óta, szerinted ezeknek minek a föld???? Ha meg bünteti a földhivatal akkor sírás, ha meg kivennééd vagy vegvenni akarnád 5-10 millát mond a 8-10 aranykoronás homoksivatag földre, te foglalkoznál vele, tennél bele pénzt és energiát??? Nálunk nem 30-40 ak földek vannak ám komi!!
Válasz #185. hozzászólásra



Azért mert a kertészetben öntöznek, ott igazából nincs akkora kár, de lehet mondani!! A legnagyobb kárt a szántóföldinövényt termesztők szenvedik el az idei évben!!
Válasz #186. hozzászólásra
persze hogy értelek, magyarul le akarsz sz.patni jónéhány embert, és ki akarod őket rakni az öntözhető táblából, hogy neked ott legyen egybe 20 ha-od.
szted ezt meg lehet tenni? erről szól a központi utasításra végrehajtandó birtokrendezés, ami az új földtörvénybe bele fog kerülni?
Válasz #184. hozzászólásra


Lehet hogy nálatok nem de itt sajna a földek szét vannak darabolva, rengeteg a 0,5-1ha föld, sőt a kárpótlásnak köszönhetően van olyan is hogy az 1ha földben 20 tulaj van!! Na ezeket a földeket kellene úgy összerakni, vagy egy birtokba valahogy összecserélni hogy öntözésre alkalmas beruházást ésszerűen el lehessen végezni!! Az nem okés, hogy ha meglenne a beruházás és a mondjuk 50 hektáros föld közepén azt mondja 5 év múlva a 0,5 hektár tulaja, hogy fiacskám ennyi meg ennyi a bérlet, vagy add vissza a földet én fogom művelni, te meg menjél a ....... innen! Remélem értesz.
Válasz #180. hozzászólásra
Borzasztóan értetlen (egysíkú) ember vagy! Egy összetett mondatból te csak egy szót tudsz kikapni, és azon lovagolni.
Ez a topik a kárenyhítési rendszerről szólna. Nem az öntözésről, és nem a víztársulásról.
Lenz gazdatárs is a károk mértékéről és az enyhítésére szánt összeg, nagyságrendekkel való eltéréséről írt. Erre te jössz itt az öntözhető kertészetekkel, stb.
A kérdés most az, hogy akinek kára származott az időjárás miatt (aszály, jégverés, fagy, stb), az hogyan tudna a kárenyhitési rendszerből pénzt visszavenni. Mert állítólag ezért tápláljuk ezt a rendszert.
Itt a 2011. évi CLXVIII. törvény, amit támogatásoddal a pártod megalkotott. Gondolom ismered.
Én értelmezésem szerint (nem szakmám, és túl sok energiám sincs állandóan a törvényeket bújni) aszály nincs és nem is volt, mert az OMSZ a honlapján nem adott ki tájékoztatást, az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről. Ezért az ellenkező bizonyításáig a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően ezt kell alkalmazni.
Ha sikerült bizonyítani az aszályt, akkor beszélhetünk aszálykárról.
Majd az agrárkár-enyhítési szervnél megtenni a kárjelentést.
És várni a miniszteri közleményt az aszályhelyzetről, hogy kárenyhítő juttatás kifizethető legyen.
Kérdés az, hogyan bizonyítható az, hogy aszály volt, és nem agrotechnikai hibát vétettem?
Mert állítólag egy rádióműsorban (apám hallgatta) arról beszéltek a „szakemberek”, hogy a gazdák kevés műtrágyát szórtak és ezért nem bírták a növények a meleg időt
Válasz #180. hozzászólásra
milyen birtokviszonyokat, hogy kéne rendezni egész pontosan?
Válasz #182. hozzászólásra



Szerintem nem a 2% vagy a 3% a fontos, hanem az hogy csak ennyi, de köszi először 2 írtam de kijavítottam 3-ra mert volt aki fejlesztett és öntözést állított be a gazdaságában, ezézt írtam a 3%-ot!!
Válasz #180. hozzászólásra
2% csak.
Válasz #177. hozzászólásra



De a gyümi fagyok ellen lehetne még védekezni is, nem is akkora költséggel, csak hát könnyeb ríni, sírni ,hogy elfagyott!! Mindennel foglalkozni kell másként nincs semmi!!
Válasz #179. hozzászólásra



Lehet én emlékszem rosszul de kishazánk 3% öntözkető talán???? Valahogy arra felé kellne menni hogy ez sokkal de sokkal több legyen, de előtte kellene rendezni a birtokviszonyokat is!!
Válasz #178. hozzászólásra
Na végre, egy fideszes képviselő is kifejti a véleményét. És ismét a probléma lényegét látja meg.
Válasz #177. hozzászólásra





Hát a kertészet az miért is, ugyan is ott ÖNTÖZNEK, TEGYEK KÉPET RÓLA, HOGY HOGYAN IS ????? Te nem látták kertészt öntözni, vagy csak úgy ültet aztán mint az egyszeri gazda a trányázásnál, legyint "hogy le van sz...a", és megoldotta a trágyázást!!!!
Állítólag van vagy 200 milliárd csak a kukoricában kár. Hol a többi drága kertészeti cucc, meg a gyümi fagyok? Na most az idiótái 8 milliárdot szánnak a kárenyhítésre. A magyar politikában és érdekképviseletben MINDENKI HÜLYE.
Válasz #175. hozzászólásra
Az aszály, a dilettantizmus, meg a jóindulat...ebben az éveben hazavágja az ágazatot rendesen.... majd terelgetünk 3-4 kecskét mint a görögök..osztjónapot..
Válasz #171. hozzászólásra
Én nem ismerem a te falugazdászod, de ellenbe az enyémet megismertem. A mienk nem a helyi gazdákért, hanem a helyi gazdák ellen van. Utoljára tavaly kértem tőle információt pont a kárenyhítéssel kapcsolatban. Kb.: 6 millióFt-om bánta.
Válasz #173. hozzászólásra
Tehát nem volt aszály, Gondolom akkor kárt sem okozhatott. Ha jól értem.
Válasz #172. hozzászólásra
2011. évi CLXVIII. törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
2. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:
1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el;
2. aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;
Válasz #170. hozzászólásra
Bár az alább említett feltételt egy törvénybe, jogszabályba sem találtam, de az nem jelenti azt, hogy nincs benne. Majd a hozzáértő gazdatársak kikeresik.
Én ezeket, a további feltételeket találtam, ITT és ITT ami érdekes lehet:
(6) Aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.
(4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amely adatokat – ellenkező bizonyításáig – a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően alkalmazni kell.
Válasz #170. hozzászólásra

Ez egy újságírói hazugság.Beszéltem a falugazdásszal,a cikknek semmi valóságtartalma nincs.Ennyit a mai hírközlésről.
Válasz #168. hozzászólásra
"Békés megye termelői a kárenyhítési alapból juttatást akkor igényelhetnek, ha a lehullott csapadék mennyisége harminc egymást követő napon nem haladta meg a tíz millimétert, de a megyében a mért mennyiség több volt tíz milliméternél" - jegyezte meg az igazgató.
Két hétre elegendő gabonatartaléka maradt Romániának
2012. július 26. | 18:13
Rendkívüli állapot kihirdetését és a gabonaexportok azonnal felfüggesztését követelik a kormánytól a romániai gazdák az országot sújtó rendkívüli szárazság miatt. A helyzet drámai Romániában, a kukoricatermés 80 százaléka megsemmisült - írja a Napi Gazdaság.
Búzából és napraforgóból pedig 50 százalékkal kevesebb lesz idén - mondta Laurentiu Baciu az agrárképviseletek tömörülésének (LAPAR) elnöke. Az érdekképviselő szerint a kormánynak azonnal le kellene állíttatnia a gabonafélék exportját, a piacon még fellelhető tételekből pedig a meglévő gabonatartalék mennyiségét kellene növelni. Romániának alig két hétre elegendő gabonatartaléka van, e mennyiség mellett jelentős importra szorul majd az ország - állítja Baciu aki szerint az árak az elmúlt hónapban megkétszereződtek a helyi piacon.
Megtettük a megfelelő lépéseket a kár enyhítése érdekében, a helyzet súlyos, ám a rendkívüli állapot kihirdetése nem indokolt- jelentette ki Daniel Botanoiu az agrártárca államtitkára. A kormány 25 millió euró rendkívüli támogatást hagyott jóvá az irrigációs rendszerek teljesítményének növelésére és csökkentette az öntözésre használt víz díját. A gazdákat ért károk 80 százalékát megtérítik, a kisvállalkozások 7500 eurós gyorssegélyre számíthatnak - jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök.
Noha a károk összesítésesére csak a betakarítás után kerülhet sor a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése drámai módon befolyásolja majd a GDP idei alakulását - kongatják a vészharangot a helyi elemzők. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ágazat 10-15 százalékos visszaesése legkevesebb 1,5 százalékos gazdasági lassulást eredményezett. A 2007-es aszályos évben a mezőgazdaság teljesítményének 15 százalékos zsugorodása 7,9-ről 6,3 százalékra vetette vissza a román GDP-t, tavaly az agrárágazat 11 százalékot meghaladó növekedése húzta ki a recesszióból az országot, a GDP 2,5 százalékkal nőtt.
A kárenyhítési igényeket belehet már adni? kb két hete kérdeztem a falugazdászt azt mondta, hogy miniszer még nem nyilvánította a térségeget aszálysúlytotta területté.
Válasz #162 i hozzászólásra
Igen,csak most bizonyitanod kell mennyi a mostani termésed...ezt összhasonlíthatják a tavalyival és vakarhatják a fejüket...Minden gazdálkodó a hibát most követi el ,mert a búzánál csak legyint erre és senk sem szereti a cécot
De a kukoricánál napránál mindenki jelenteni fog ez már most látszik
Válasz #165. hozzászólásra




Szeva komi, nálatok is "ég" a határ??????? Azért ennek a melegnek is van előnye, nem fagy le a kukorica sem a napra!!
Válasz #164. hozzászólásra
semmit
Válasz #162. hozzászólásra
szerinted?
Válasz #162. hozzászólásra





Apa, kezdődik! Éppen most beszélgettem a falugizdásszal erről. Azt mondta, hogy semmi jóra nem kell számítani.
A kárenyhítési rendszerben az aszály okozta károkat a referencia hozamhoz képest megtérítik? A kár hány százalékát térítik meg ?
Károm van, már a meggy szüret után vagyunk. Az évvégi össz bevétel persze még nem ismert. Tehát azt mondod nem kell vis maiort is jelenteni, mert ennek ellenére is jogosultak leszünk, a kárenyhítésre, persze ha összes bevétel kiesésünk -30% lesz
Válasz #158. hozzászólásra
Nem , én pl az elmúlt két évben befizettem és a jogos kárból arányosan(nem a teljeskárra) kaptam kárenyhítést, majd ha lesz károd akkor te is kapsz!
Ha meg nem volt káreseményed akkor jártál a legjobban, azért meg mi irigylünk!!!
Lehet, hogy buta a kérdés, májusban bejelentettük a fagykárt meggyre, kint voltak a helyszínen ellenőrizték, és leigazolták. Mivel a területünk AKG integrált, nem jelentettünk akkor vis maiort is. Nem vagyok tisztába vele, hogy az agrár-kárenyhítésre jogosultak lettünk-e így, vagy kellene vis maiort jelenteni.?
ma megjött a számla az mvh-tól. 1000 Ft/ heki a semmiért
Válasz #155. hozzászólásra


Ez azt jelenti hogy most lábán megsült a búzánk egy része akkor azt most kell belejenteni???
#1. hozzászólás, jegi24 küldte be 2012-05-15 20:28:29-kor Üdv!
A kukoricát igencsak megtépázta a szél. Megtekergette a szárát, a tőállomány70%-án halványsárga levelek vannak. Az állomány sipcsontközépig érő. Kiheveri a szélkárt? Van valakinek bármilyen tapasztalata ezzel kapcsolatban? Esetlegesen orvoslásra valami?
Szeptember 15-ig kell befizetni a kárenyhítési hozzájárulást
mvh.jpg
Szeptember 15-ig kell befizetni a kárenyhítési hozzájárulást
A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig kell befizetniük a gazdáknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kárenyhítési lebonyolítási számlájára, a termőterület alapján kiszámított pontos összegről a hivatal július 15-ig küld hivatalos értesítést a termelőknek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az új kárenyhítési törvény alapján a rendszernek automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be az MVH-hoz május 15-ig, és termőföldje meghaladja szőlő-gyümölcs ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, egyéb szántóföldi művelési ágban pedig a 10 hektárt. Az ennél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az egységes kérelemben megtett nyilatkozattal, 3 év folyamatosságot vállalva csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez. A tájékoztatás szerint a termelőknek a káreseményt be kell jelenteniük a károsodás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A káresemény időpontja az, amikor a mezőgazdasági kár a növényi kultúránál először érzékelhető. A határidő elmulasztása a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításával jár.
Válasz #153. hozzászólásra
E-mailbe küldtem! A hirdetésben szereplő emailre.
Válasz #152. hozzászólásra
Passz.Nem kérdeztem.130000/ha-ra tűz és jégkár.Nállad?
Válasz #151. hozzászólásra
És melyik biztosító termékét árulja?
Válasz #149. hozzászólásra
NT kft.
Válasz #147. hozzászólásra

SAPSI köszi a kielégítő választ!
Megint mint mindíg tudsz újat mondani
Válasz #145. hozzászólásra
Az NT az mit jelent?
Mert növény biztosítást 3 biztosítóval lehet kötni.NT rövidítésűt nem tudok.
Válasz #146. hozzászólásra
Jól érted.Átvágás az egész szerintem.Tudtommal,valami 60% igényelhető vissza.
Válasz #144. hozzászólásra
1. pillér
Eddig jún. 30-ig kellett befizetni, már a szept. 15. sem jó?
A levonás az végrehajtási cselekmény (értsd: államilag kikényszerített teljesítés), amit csak az önkéntes teljesítést elmulasztókkal szemben lehet alkalmazni.
A SAPS kifizetése fő szabályként dec. 1-től lehetséges, de az Európai Bizottság engedélyezheti 50 % előleg okt. 16. utáni kifizetését. (Viszont aki nem fizeti be önként, attól ebből már levonható, igaz ezzel elveszti a kárenyhítési juttatásra való jogosultságát, mert annak feltétele a hozzájárulás határidőben történő megfizetése.)
Az előlegből kizárt, vagy véglegesen elutasított SAPS kérelmezőkkel mi lenne?
2. pillér
A biztosítási szerződés másolatát, valamint a kötvény sorszámáról szóló nyilatkozatot júl. 30-ig, a biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást pedig nov. 15-ig kell az MVH-hoz benyújtani. Ebből következik, hogy messze nem biztos, hogy a díjtámogatást a SAPS-sal együtt fizetik.
Válasz #145. hozzászólásra
jól értem?
3600-ba nagyjából minden benne van, de ha ilyen díjtámogatottat akarsz, akkor az 36000 lenne, aminek a valamekkora hányadát (gondolom keret leosztva az igényelt területre) visszakapod?
Válasz #144. hozzászólásra
Az NT nél 3600ft/ha a normál napra biztosítás.A díjtámogatottal nem foglalkoznak,mert ott 10x-es a díj.
Válasz #143. hozzászólásra
Szia
Az miért van hogy a kárenyhítési hozzájárulást szep15ig be kell fizetni (1.pillér)
Míg a 2. pillérben a biztosítás díjtámogatását az állam csak a területalapúval együtt utalja?
Az 1. pillér díját akkor miért nem tudják a területalapúból levonni?
A kárenyhítési hozzájárulás befizetését az MVH határozata alapján kell teljesíteni!
Termésadatok kötelező megadása a 2012. évi egységes kérelem benyújtása során
Válasz #140. hozzászólásra
Ilyenkor ez már végkifizetés.