Válasz #11384. hozzászólásra
Én tudom hogy működik nem ma kezdtem. Ha nincs akkora lyuk hogy át tudja szívni rajt akkor csak belekeni a tárcsába, és hiányos lesz a vetés mert magot nem szív óda. persze én most pl spc vetőgépről beszélek. Nem én akarom így én csak leírtam hogy ha a vetőmagos tartályba akar műtrágyát rakni ne tegye mert hülyeség. Vagy szórd el előtte és dolgozd bele vagy olyan vetőgép kell.
Válasz #11383. hozzászólásra
Ismered te a vetőgép működési elvét, mert ha igen akkor tudnod kell hogy ha bele kevered akkor a vákum át szívja az összeset a furatokon és a turbó szét teríti
Karbamiddal vigyázni kell mert hajlapos begázosodni, Ha úgy gondoltad a műtrágyás vetést hogy a vetőgépen külön tartály van és a sor mellé rakja nem lesz baja. MI lassan 10 éve így csináljuk. De ha arra gondolsz hogy beleöntöd a vetőmagos tartályba és összekevered azt ne csináld.
valaki tudna nekem segíteni? laudissal permetezném a csemegekukoricámat fóliába ősszel karalábé menne bele szermaradvány???
vagy mehet bele a karalábé?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
sajnos felénk is óriási mennyiséget nyomnak rá a nagyok viszont évek óta nem kell a talajfertőtlenítővel bajlódniuk.az ilyen döglött földekben nincs olyan élőlény ami megtelepedjen.
Válasz #11360. hozzászólásra
Itthon is próbálkoznak a dupla soros vetéssel de ha nem tudod öntözni és bejön egy aszály akkor csak csalamádé lesz. Nálunk tavaly a Pioneer 9915 laza kötésű talajon tudott 16,5 t tiszta sujba. Persze kapott ősszel 180 kg komplexet vetéskor és kultivátorozáskor is 200-200 kg 27-es. De ugyan ez a terület aszájos időben ugyan ezzel a teknologiával. 5-6 t. Ha nincs eső kirakhat az ember akármit nem tudja felvenni a nővény .
ahogy az várható volt a sertéságazat anomáliái miatt s a baromfi ágazat kivárása ezt hozta.kordában tudják tartani az árakat a kukinál ez nem mondható el a búzára s az árpára amit már a kis nepperek sem tudnak felhajtani.sok függ attól mikorra jön meg a jó idő ,itt mindenki spórolni fog az inputtal a kisebb termés talán jobb árat hoz.
- jóval több csapadék => nincs akkora vízhiány
- csepegtető öntözés + tápoldatozás
- délebbre vannak, mint Magyarország =>több hőösszeg, hosszabb tenyészidő
- 200 kg feletti nitrogén hatóanyag
- szója elővetemény
- 100 ezer feletti termőtő
- mindenféle baci és növénykondícionáló kegyszer + gombaölő + rovarölők
http://www.agroinform.com/szantofold/ujabb-rekord-az-amerikai-kukorica-termesversenyben-harmassal-kezdodik-20727
Szerintetek ezt hogy csinálják??
Fehér a földje a műtrágyától?
Előtte nagy mennyiségű szervestágya?
Fele akkora sorközök mint nálunk?
Gondolom bruttó súly.Mondjuk akkor is rengeteg.
Vagy nem vonták ki a szerelvény súlyát?
A ksh adatai szerint iden novemberben a gabonafelek (buza, arpa, kukorica) arindexe a tavalyihoz kepest 94% volt, azaz tavaly novemberhez kepest 6%-kal alcsonyabban az arak. Kivancsi lennek, hogy osszhangban van-e ez a tapasztalataitokkal.
Itt vannak az adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omr001.html
Válasz #11357. hozzászólásra
Ez után tette fel a kérdést: hogyan számoltad ki?
" #11344 Dinnyés Laci | 2014-11-16 18:36:51
van erre valami képlet?"
A végeredmény vagy jó vagy nem, de a képletet meg lehet vitatni.
Két kivonásra, egy osztásra és egy szorzásra amit táblázatkezelőben három adatbevitel után a számítógép elvégez azt mondani, hogy bonyolult, hát ........
Egyébként lehet vitatni, mi nem stimmel.
Válasz #11353. hozzászólásra
Tegnap este bementem az erdőbe.
Azért csak írnák egy képletet, ha már ez volt a kérés.
Ha azt veszem figyelembe, hogy a szárított és a szárítatlan kukoricának is azonos a szárazanyag tartalma, akkor nekem ez jön ki:
Szárított súly = nedves súly * (100 - nedves viz%)/(100 - szárírott víz%)
A levezetése arra az esetre, ha megint elszúrtam volna:
Száraz anyag = nedves súly*(100-nedves víz%)/100
Száraz anyag = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Összevonva.
nedves súly*(100-nedves víz%)/100 = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Jól mondja Laci,hogy van erre egy képlet,valami tudós neve képlet,nem ugrk be mi, a lényeg,hogy pl a 21 est ha 14 re száritod akkor nem 7 hanem kb 8% ot kell levonni, minden száritónál igy számolják.
24931 hozzászólás
Válasz #11386. hozzászólásra
Sima mechanikus adagolás.szántásba nyomják keményen
Válasz #11384. hozzászólásra
Én tudom hogy működik nem ma kezdtem. Ha nincs akkora lyuk hogy át tudja szívni rajt akkor csak belekeni a tárcsába, és hiányos lesz a vetés mert magot nem szív óda. persze én most pl spc vetőgépről beszélek. Nem én akarom így én csak leírtam hogy ha a vetőmagos tartályba akar műtrágyát rakni ne tegye mert hülyeség. Vagy szórd el előtte és dolgozd bele vagy olyan vetőgép kell.
Válasz #11386. hozzászólásra
Azt hiszem nagyon kicsi az esély arra hogy így vet!
Válasz #11384. hozzászólásra
Hun van itt váákum??
Válasz #11384. hozzászólásra
És mi van ha nem vákumos a vetőgépe hanem kanalas?
Válasz #11383. hozzászólásra
, mert ha igen akkor tudnod kell hogy ha bele kevered akkor a vákum át szívja az összeset a furatokon és a turbó szét teríti 
Ismered te a vetőgép működési elvét
Karbamiddal vigyázni kell mert hajlapos begázosodni, Ha úgy gondoltad a műtrágyás vetést hogy a vetőgépen külön tartály van és a sor mellé rakja nem lesz baja. MI lassan 10 éve így csináljuk. De ha arra gondolsz hogy beleöntöd a vetőmagos tartályba és összekevered azt ne csináld.
Én szoktam vetni karbamiddal még sose volt semmi baja.
Válasz #11380. hozzászólásra
Válasz #11378. hozzászólásra
Péti elmegy Karbamidot azért én nem tennék.
Válasz #11378. hozzászólásra
csak ilyet csinálunk 2 q péti sor mellé, vetéssel egy menetben
üdv!
csinál valaki olyat kukorica vetésnél hogy a sima műtrágyát tesz a vetőgépbe? lehet ilyet csinálni ? nem árt a nitrogén a vetőmagnak?
Válasz #11374. hozzászólásra
mehet
Válasz #11374. hozzászólásra
Kerdezz meg valami tanacsadot,azert a szerintemre ne alapozzal.
Válasz #11374. hozzászólásra
szerintem mehet
valaki tudna nekem segíteni? laudissal permetezném a csemegekukoricámat fóliába ősszel karalábé menne bele szermaradvány???
vagy mehet bele a karalábé?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
Mai napi elfoglaltság, lábon leszáradt 6-7 hektár, épp végeztünk amikor íntenzív esőzés kezdődött fél óra 6mm
Válasz #11370. hozzászólásra
sajnos felénk is óriási mennyiséget nyomnak rá a nagyok viszont évek óta nem kell a talajfertőtlenítővel bajlódniuk.az ilyen döglött földekben nincs olyan élőlény ami megtelepedjen.
így lehet rekordokat elérni https://www.youtube.com/watch?v=jso5-dz7mjY
Válasz #11369. hozzászólásra
1.2-1.5 T
És az mennyi az a még több?
Válasz #11367. hozzászólásra
Valós lehet...Felénk van egy "osztrák" ő még ennél is többeket szór...
A 6-7 oldalon lévő cikkben ezek valóban ennyi műtrágyát szórhattak,vagy kamuznak?
http://www.dupontpioneerhirlevel.com/magazin/2015-03/#page/7
Válasz #11360. hozzászólásra
Itthon is próbálkoznak a dupla soros vetéssel de ha nem tudod öntözni és bejön egy aszály akkor csak csalamádé lesz. Nálunk tavaly a Pioneer 9915 laza kötésű talajon tudott 16,5 t tiszta sujba. Persze kapott ősszel 180 kg komplexet vetéskor és kultivátorozáskor is 200-200 kg 27-es. De ugyan ez a terület aszájos időben ugyan ezzel a teknologiával. 5-6 t. Ha nincs eső kirakhat az ember akármit nem tudja felvenni a nővény .
mi történt itt tájékoztasson aki tudja miért idultak el az árak se-perc alatt.előre is kösz.
ahogy az várható volt a sertéságazat anomáliái miatt s a baromfi ágazat kivárása ezt hozta.kordában tudják tartani az árakat a kukinál ez nem mondható el a búzára s az árpára amit már a kis nepperek sem tudnak felhajtani.sok függ attól mikorra jön meg a jó idő ,itt mindenki spórolni fog az inputtal a kisebb termés talán jobb árat hoz.
a magroindex most 43828 ft/t.
Válasz #11361. hozzászólásra
és a vetőmagot is mindenféle kegyszerekkel csávázzák
Válasz #11360. hozzászólásra
- jóval több csapadék => nincs akkora vízhiány
- csepegtető öntözés + tápoldatozás
- délebbre vannak, mint Magyarország =>több hőösszeg, hosszabb tenyészidő
- 200 kg feletti nitrogén hatóanyag
- szója elővetemény
- 100 ezer feletti termőtő
- mindenféle baci és növénykondícionáló kegyszer + gombaölő + rovarölők
http://www.agroinform.com/szantofold/ujabb-rekord-az-amerikai-kukorica-termesversenyben-harmassal-kezdodik-20727
Mondjuk akkor is rengeteg.
Szerintetek ezt hogy csinálják??
Fehér a földje a műtrágyától?
Előtte nagy mennyiségű szervestágya?
Fele akkora sorközök mint nálunk?
Gondolom bruttó súly.
Vagy nem vonták ki a szerelvény súlyát?
A ksh adatai szerint iden novemberben a gabonafelek (buza, arpa, kukorica) arindexe a tavalyihoz kepest 94% volt, azaz tavaly novemberhez kepest 6%-kal alcsonyabban az arak. Kivancsi lennek, hogy osszhangban van-e ez a tapasztalataitokkal.
Itt vannak az adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omr001.html
Válasz #11357. hozzászólásra
Ez után tette fel a kérdést: hogyan számoltad ki?
" #11344 Dinnyés Laci | 2014-11-16 18:36:51
van erre valami képlet?"
A végeredmény vagy jó vagy nem, de a képletet meg lehet vitatni.
Két kivonásra, egy osztásra és egy szorzásra amit táblázatkezelőben három adatbevitel után a számítógép elvégez azt mondani, hogy bonyolult, hát ........
Egyébként lehet vitatni, mi nem stimmel.
Válasz #11356. hozzászólásra
Le is írtam Lacinak hogy mennyi jár vissza
Válasz #11355. hozzászólásra
Ha tudod a tutit leírhattad volna.
Annyira kavarjátok keveritek hogy az nem igaz ... Ennél sokkal egyszerűbben számolnak a szárítósok ...
Nem kell azt annyira bonyolítani 
Válasz #11353. hozzászólásra
Tegnap este bementem az erdőbe.
Azért csak írnák egy képletet, ha már ez volt a kérés.
Ha azt veszem figyelembe, hogy a szárított és a szárítatlan kukoricának is azonos a szárazanyag tartalma, akkor nekem ez jön ki:
Szárított súly = nedves súly * (100 - nedves viz%)/(100 - szárírott víz%)
A levezetése arra az esetre, ha megint elszúrtam volna:
Száraz anyag = nedves súly*(100-nedves víz%)/100
Száraz anyag = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Összevonva.
nedves súly*(100-nedves víz%)/100 = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Válasz #11348. hozzászólásra
Bocs, ezt benéztem.
Nem vettem figyelembe, hogy kukoricának meg a víznek más a fajsúlya.
Válasz #11349. hozzászólásra ITT a táblázat bár ezzel is vitatkoznék, mert nehogy már egy 35 ös kukoricának 93 legyen a fajsúlya
Olyankor oda kellene állni,egy kis autóval,hogy nekem kell a szemét,adják vissza!Válasz #11349. hozzászólásra
Válasz #11349. hozzászólásra
Jól mondja Laci,hogy van erre egy képlet,valami tudós neve képlet,nem ugrk be mi, a lényeg,hogy pl a 21 est ha 14 re száritod akkor nem 7 hanem kb 8% ot kell levonni, minden száritónál igy számolják.
Válasz #11340. hozzászólásra
Laci!
csak egyszerűen.
90q 21-es kukiból ha csak vizet számolnak le akkor, 14%-hoz 7%-ot kell elvonni.
A 90-et szorozd meg 0,93-al
(100-7=93, így kapod meg a 7% levonás utáni tömeget)
Így 83,7 ahogy írták is előttem.
Szemétre meg 3%-ot vonnak le átlagosan, roszabb helyeken az aranytiszta anyagból is 6%-ot...
Válasz #11344. hozzászólásra
Írtam neked eggyet:
Szárított=(nedves*(100-szemétlevonási%)/100)*(100-(induló nedvesség%-maradék nedvesség%))/100
Válasz #11346. hozzászólásra
csak simán az x-el kell szorozni,ha szárazból számolnád a nedvest akkor kell az 1/x
Válasz #11344. hozzászólásra
100-víztartalom/85,5=x
1/x-el beszorzod a nedves kuk súllyt,és megkapod a 14,5% víztartalomra vetített súllyt
Válasz #11339. hozzászólásra
Pedig a 9915 ha jól tudom 400 eleji anyag, ahhoz képest szépen leadta a vizet! Mikor lett elvetve?
van erre valami képlet?
Válasz #11340. hozzászólásra
először levonják a szemetet, felénk 3 %, abból marad akkor 87,3 q
Ennyi kukoricából a vízelvonás után pedig 80,19 q 14 %-os kukorica marad.
:)
Válasz #11340. hozzászólásra
83,5q de csak ha nem rostálják, ha igen akkor 80-81q
Válasz #11339. hozzászólásra
Szép eredmények
letudná valaki írni a vízszámítási képletet
mondjuk 90mázsa 21% kukiból mennyi jár vissza 14-re szárítva