Hatalmas károkat szenvedhet a magyar vetőmaggyártás
Évi hetvenmillió euros kiesésre számíthat a magyar agrárium, ha betiltják a neonikotinoid csávázott vetőmagokat – áll a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) tanulmányában.
A harmincnényezer hektáron folyó vetőmag-termesztés közel 700 millió euroval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez és szezonálisan akár hatvanezer főt foglalkoztat. A neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15%-kal csökkentené a vetőmag termelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben. A magyar vetőmag ágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében. Akár a felére is csökkenhet a termelés, ami Európában kukorica vatőmag hiányhoz vezethet, és az ágazat leépülését okozhatja.
A neonikotinoid vetőmagcsávázási technológia kiesése 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa – csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat, a csökkenő hozamot csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna.
Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.
A jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: “Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy enélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének – egyes esetekben visszafordíthatatlan - visszaesésével kell számolnunk.
A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia 1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit. Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szer hatóanyagokhoz kellene visszatérni”.
Válasz #3186. hozzászólásra
Igen tud annyit! Igaz hogy 10000-rel olcsóbb zsákja mint az elitnek, de ez azért van mert ez már régebbi kuki!! Egyébként 20 körüli vízzel simán tudott nálam 11 tonna körül! Ugyanerre volt képes a DKC 4995, és az LG 33.50!!
Mostani kukorica értékesítési áraknál pár ezer forintot nem szabad nézni egy zsák vetőmagnál! Nem azt mondom ezzel hogy a drágább mindig jobb, de valószínűleg jobban terem majd, és ha már csak 1-2 mázsával veri az olcsóbbat árban máris egy szinten vagy!! De nem 1-2 mázsával szokott többet hozni!!
Talajfüggő, gyengébb talajokra, felétek lehetséges,de nézd a Martonvásárit, meg a többit is, mindig azt szoktam mondani, nem akarok sokat csak 70-80g közt meg legkésőbb október első dekádjában le tudjam venni, s ne kelljen szárítani.
NK Pako helyett inkább az NK Timic-et ajánlanám. Később virágzik az NK Pako és aszályos éveben nem biztos, hogy jól jársz vele. Nekem 2012ben 35q/ha lett.
Nézd meg az oldalukat már feltették az idei árakat. Én ma beszéltem a területi képviselővel jövő héten fogok vele a mennyiségről és a fajtákról is egyeztettni! valamennyit én is fogok venni azt látom mert a gyengébb földekre a "keményebb" fajták árai már túl kemények!!!
Személyes tapasztalatom nincs, de láttam itt a szomszdé tavaly nagyon sz.r volt. 1-2 héttel elöbb felsült mint akármelyik. A szára derékbatörött, a fejek potyogtak. Nemtom mennyi lett rajta meg hogy pontosan milyen fajta volt, de nem lettem volna a kolléga helyében. Mondjuk csak grubert kapott tavasszal és ennyi. Lehet hogy az volt a baj. Dél-Baranya.
Én ezmiatt nem mertem bevállalni a Kiskunt, de lehet h máshol jó volt.
Régebben volt egy ismerösnek nem tom milyen fajta de nagyon rossz lett a többihez képest.Az mv norma meg valami 255 vagy ilyesmi számozásu és a gazda az jol produkál felénkis.
Tőle nem mesze légvonalban kb.500mre volt 4995 az 106q volt de más volt az elővetemény is illetve hosszabb tenyészidejű is.Úgyhogy nem hasonlítanám össze vele.Ráadásul lehet nem is egyformán volt csapadék eléggé elszórtan esett nálunk eső vagyis inkább nem esett!
Szerintem nyugattan megveheted.Gyönyörű méregzöld volt az állomány a tenyészidőszakban.Egy 5ha-os táblán próbáltuk ki tavaly 92q volt az átlag, de már harmadjára volt kukorica.30 aranykoronás földön 370mm csapadékkal.Röviden ennyi.
Tudod te is hogy ez ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb kérdés!! És nem is lenne érdemes ezt fajtára vagy forgalmazóra szűkíteni.. Akármilyen furcsán hangzik de tavaly szinte minden más egyéb jobban befolyásolta a termés eredményét mint szimplán a fajta!! Sorolhatnám elővetemény tápanyag ellátottság nedvesség megőrzés szántás vagy épp lazítás vetési időpont a tábla talaj szikes barnás vagy szurkos fekete!!! Kapott vagy kaphatott egy kóbor esöt vagy sem.. Én inkább a rosszakról irnék.. Egyértelmüen a 4795 Az nagyot bukot.. sokhelyen még csövet se hozott!!! És amit még tudok az a RAGT!! Az hiába hozott csövet az meg nem nevelte ki a szemeket..És megtörtént az hogy volt egy nagyméretü csutkán pár szem kukoricaszem.... Pio-ból meg a stira olyan üszkös lett alig vagy egyáltalán be se engedték a száritó telepre sok helyen Én is arattam olyat ami csúnya volt..
9260 hozzászólás
Válasz #3209. hozzászólásra
Itt van néhány cím:
http://hungary.pioneer.com/Kapcsolat/Forgalmaz%C3%B3ink.aspx
Üdv! Tudna valaki mondani egy Pioneer vetőmag forgalmazót baranyában?
név és tel.szám.
Úgy néz ki,hogy a dkc 5143 mellett teszem le a voksot
Remek....
Hatalmas károkat szenvedhet a magyar vetőmaggyártás
Évi hetvenmillió euros kiesésre számíthat a magyar agrárium, ha betiltják a neonikotinoid csávázott vetőmagokat – áll a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) tanulmányában.
A harmincnényezer hektáron folyó vetőmag-termesztés közel 700 millió euroval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez és szezonálisan akár hatvanezer főt foglalkoztat. A neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15%-kal csökkentené a vetőmag termelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben. A magyar vetőmag ágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében. Akár a felére is csökkenhet a termelés, ami Európában kukorica vatőmag hiányhoz vezethet, és az ágazat leépülését okozhatja.
A neonikotinoid vetőmagcsávázási technológia kiesése 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa – csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat, a csökkenő hozamot csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna.
Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.
A jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: “Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy enélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének – egyes esetekben visszafordíthatatlan - visszaesésével kell számolnunk.
A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia 1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit. Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szer hatóanyagokhoz kellene visszatérni”.
Válasz #3186. hozzászólásra
Igen tud annyit! Igaz hogy 10000-rel olcsóbb zsákja mint az elitnek, de ez azért van mert ez már régebbi kuki!! Egyébként 20 körüli vízzel simán tudott nálam 11 tonna körül! Ugyanerre volt képes a DKC 4995, és az LG 33.50!!
Mostani kukorica értékesítési áraknál pár ezer forintot nem szabad nézni egy zsák vetőmagnál! Nem azt mondom ezzel hogy a drágább mindig jobb, de valószínűleg jobban terem majd, és ha már csak 1-2 mázsával veri az olcsóbbat árban máris egy szinten vagy!! De nem 1-2 mázsával szokott többet hozni!!
Szia! Igen tud! 20 körüli vízzel 11-12 tonnát simán hozza!!
A java 13-15 t között volt mind a caussade meg 7,5-11-ig,gondolom ezt nem nagyon kell magyarázni...
Válasz #3202. hozzászólásra
Pioneer,dekalb,dow agro,Ragt.
Válasz #3201. hozzászólásra
mik voltak mellettük...
Válasz #3200. hozzászólásra
2011-ben volt fajtasorom belőle,soha többet.Botrányosan SZ.R!!!
caussade vetőmagról infótok-tapasztalat..pl maggi cs,venicics,pardi cs,realli cs ....ilyet is-olyat is hallani...úgy láttam hogy 60fillér 1 szemm belőle,mig a többiből 70fillér től indul...
Agromagos kukoricákról vélemények?
Válasz #3183. hozzászólásra
Talajfüggő, gyengébb talajokra, felétek lehetséges,de nézd a Martonvásárit, meg a többit is, mindig azt szoktam mondani, nem akarok sokat csak 70-80g közt meg legkésőbb október első dekádjában le tudjam venni, s ne kelljen szárítani.
Válasz #3196. hozzászólásra
mondta az üzletkötő még az ősszel, hogy már nem emlékszem pontosan, de valami időjárási dolog miatt kevés mag lett. a furióból is kevés lett
Válasz #3192. hozzászólásra
Erről kicsit bővebben...kicsit döcögöt ez a fajta
Válasz #3193. hozzászólásra
NK Pako helyett inkább az NK Timic-et ajánlanám. Később virágzik az NK Pako és aszályos éveben nem biztos, hogy jól jársz vele. Nekem 2012ben 35q/ha lett.
Válasz #3193. hozzászólásra
azon a földön ha csak szétszórod 12t
Válasz #3191. hozzászólásra
Próbálkozz a Pako-val, nálam jó szokott lenni!
Válasz #3191. hozzászólásra
azért nincs, mert probléma volt az előállítással
Válasz #3190. hozzászólásra
De már nincs,nincs Nk Columbia sem
Válasz #3189. hozzászólásra
De nehogy má kiskun vessél(majd magadra),válaszd a legolcsóbb piot és kész...
Válasz #3188. hozzászólásra
Nézd meg az oldalukat már feltették az idei árakat. Én ma beszéltem a területi képviselővel jövő héten fogok vele a mennyiségről és a fajtákról is egyeztettni! valamennyit én is fogok venni azt látom mert a gyengébb földekre a "keményebb" fajták árai már túl kemények!!!
Válasz #3183. hozzászólásra
, de lehet h máshol jó volt.
Kiskun engem is érdekelne!
Személyes tapasztalatom nincs, de láttam itt a szomszdé tavaly nagyon sz.r volt. 1-2 héttel elöbb felsült mint akármelyik. A szára derékbatörött, a fejek potyogtak. Nemtom mennyi lett rajta meg hogy pontosan milyen fajta volt, de nem lettem volna a kolléga helyében. Mondjuk csak grubert kapott tavasszal és ennyi. Lehet hogy az volt a baj. Dél-Baranya.
Én ezmiatt nem mertem bevállalni a Kiskunt
Válasz #3186. hozzászólásra
Nekem volt 2011-ben 10 tonna,2012-ben jóindulattal 1 tonna/ha.
Helló! Dkc 4964-ről tapasztalat valakinek?Közepes árban van....talán tud annyit mint a legdrágábbak?
Válasz #3183. hozzászólásra
Régebben volt egy ismerösnek nem tom milyen fajta de nagyon rossz lett a többihez képest.Az mv norma meg valami 255 vagy ilyesmi számozásu és a gazda az jol produkál felénkis.
Válasz #3182. hozzászólásra
Tőle nem mesze légvonalban kb.500mre volt 4995 az 106q volt de más volt az elővetemény is illetve hosszabb tenyészidejű is.Úgyhogy nem hasonlítanám össze vele.Ráadásul lehet nem is egyformán volt csapadék eléggé elszórtan esett nálunk eső vagyis inkább nem esett!
A Kiskun vetőmagokról kinek mi a meglátása???? Hazai vetőmag, hazai földből kinek mi a tapasztalata????
Válasz #3180. hozzászólásra
2012-es év után nehéz dönteni.
Volt mellette valamilyen viszonyítási alap?Az elkébzelésem,területem 50%-a DKC4490,25% P9025,25% DA sonka.
Válasz #3178. hozzászólásra
Ja és szeptember közepén 12 vízzel vágtuk!
Válasz #3178. hozzászólásra
Szerintem nyugattan megveheted.Gyönyörű méregzöld volt az állomány a tenyészidőszakban.Egy 5ha-os táblán próbáltuk ki tavaly 92q volt az átlag, de már harmadjára volt kukorica.30 aranykoronás földön 370mm csapadékkal.Röviden ennyi.
DA Sonka vélemények?????S.O.S.
Szia, koszi, igen itt nalunk is Pio, van de K... dragasag van!
Hello a dkc 4495-ről valakinek tapasztalat,informácio.
Mi már nem kaptunk furiot,m34,dkc4590.
Thermo még volt az ikr-nél.Szar a helyzet vetömag fronton.Drága pios magok vannak szinte csak.
Udv mindenkinek a FURIO menyibe kerul mostansag? / zsakja?
pio 9025 volt valakinek erre az ország déli részén?
mert arra az ország északi részén tudom hogy volt és jókat írtatok róla
csak érdekelne, hogy erre hogy teljesített, vélemény tapasztalat róla
Válasz #3159. hozzászólásra
Nem, de a P9578 – FAO 320 az igen.
Válasz #3169. hozzászólásra
Mármint amit a végére írtál.
Válasz #3151. hozzászólásra
nem lehet összehasonlítani,mert a 4490-es nagyon vadkáros volt,de kb kétszerannyit
Válasz #3165. hozzászólásra
Erre meg akinek volt az lett a legjobb minden tekintettben.
Válasz #3161. hozzászólásra
Miért nem a dkc5007 vagy a 5276?
Válasz #3166. hozzászólásra
Valamit elég rendesen be néztek vele
Lehet hogy azért mert ti már rég nem termesztitek!! Itt a fórumon már több srác is hivatkozott rá!!!
Válasz #3165. hozzászólásra
még ilyet a Stirára nem halottam!!
Válasz #3164. hozzászólásra
Én inkább a rosszakról irnék.. Egyértelmüen a 4795 Az nagyot bukot.. sokhelyen még csövet se hozott!!!
És amit még tudok az a RAGT!! Az hiába hozott csövet az meg nem nevelte ki a szemeket..És megtörtént az hogy volt egy nagyméretü csutkán pár szem kukoricaszem.... Pio-ból meg a stira olyan üszkös lett alig vagy egyáltalán be se engedték a száritó telepre sok helyen 
Én is arattam olyat ami csúnya volt..
Tudod te is hogy ez ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb kérdés!! És nem is lenne érdemes ezt fajtára vagy forgalmazóra szűkíteni.. Akármilyen furcsán hangzik de tavaly szinte minden más egyéb jobban befolyásolta a termés eredményét mint szimplán a fajta!! Sorolhatnám elővetemény tápanyag ellátottság nedvesség megőrzés szántás vagy épp lazítás vetési időpont a tábla talaj szikes barnás vagy szurkos fekete!!! Kapott vagy kaphatott egy kóbor esöt vagy sem..
Válasz #3163. hozzászólásra
Én viszont kíváncsi lettem volna mi vagy mik birták tavaly nálatok az aszályt!!!
Válasz #3162. hozzászólásra
Persze hogy nem!! De a kérdés se erről szólt !!!
Válasz #3161. hozzászólásra
csak nem Békésben!!
Válasz #3160. hozzászólásra
Ezt te is tudhatod!! 183m dk4995