Válasz #179. hozzászólásra
Ezekszerint nem párásabba a klíma mint ált az alföldön?
Mennyibe kerülhet az extrúder,és lehet tudni mennyi az extrudálás költsége?
Állítólag az extrudált szója sokkal értékesebb takarmány mint a tápboltokban kapható extrahált,ez tényleg így van?
Heló Mindenkinek !
Én 4-5 éve termelek szóját Szerbiában, Szegedtől kb.30km-re, az utóbbi években az átlagtól csapadékszegényebb területeken öntözés nélkül.Az évtől függően 2-3tonna terem,de mivel az állatokkal feletetjük nekünk így is megéri.Csapadékosabb területeken sokan már csak szóját meg kukoricát termelnek, mert arra sokkal több terem,és jól megfizetik.Tapasztalatom szerint a szójának nem kell sok tápanyag és víz, csak a virágzás és a kötődéskor páradúsnak kell lenni a levegőnek.
Újvidéki(Novi Sad) nemesítésű fajtákat vetek gabonavetőgéppel, úgy hogy minden második sort elzárok(kb.25cm sortávolság),100-110kg/ha.Így vetve viszonylag hamar befedi a talajt és nem süt a sorok közé a nap. Kétszer végzek posztemergens gyomirtást és várom hogy aratni lehessen.
A párásabb területeken(Tisza és Duna mellett)itt is 40-50cm-es sortávra vetik, kb. hasonló magmennyiséggel, és sorközművelést végeznek.
A szójának 1 levélszáron 3 levele van, és 3-4 háromleveles állapotáig lehet permetezni.
Szerbiában sokan a "padlásról" vetik a szóját, és nem is csávázzák baktériumokkal, mert ahol már volt vetve, ott megtalálhatók a szükséges bacik.
Különben a Magyarországon megtalálható "BÁCSKUN" fajta is Újvidékről szármrzik.
A 3-4 levél a valódi összetett levelet jelenti. Egyébként egy kicsit lehet később is kitenni. Mivel a szója közel sem nő olyan gyorsan mint a kukorica addigra simán kijönnek a gyomok.
Mi sosem használunk alapgyomirtót. Bőven odaérünk postban még ha esős periódus is van, mert nem nő ugy mint a kuki.
Az imis napra árvakelés viszont kemény ellenfél!
Valaki kérdezte a Kutas elérhetőségét, integrációval Szabó Zolit kell keresni: 30/995-3068
mind a pulsar-hoz, mind a refine-hez az van írva, hogy 2-4 leveles állapotig...
de az gyakorlatilag közvetlen kelés után van... ami gyom akkor kinn van, azt pre-post-ban roundUp-pal is le tudom, nyomni, vagy mechanikusan, ezt hülyeség permetezni... (főleg hogy a puslar is van 8-9 eFt/ha)
de ha úgy számoljuk, hogy az összetett 3-as levélzetből lenne 2-4 db, az már jobban hangzik...
Válasz #169. hozzászólásra
Szerintem a pulsar használható később is mert a naprát se fogja meg második kezelésben mikor még éppen bele lehet menni trakival .
na jó, de a másik feltétel az, hogy alakuljon ki az első teljes levélzet (ami 3 db levél), és utána hozzáteszi, hogy erős gyomnyomás esetén osztott kezelés kell. engem is ez kavar meg...
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Most lehet hülyeséget kérdezek, de ami a gyomirtókhoz meg van adva, hogy alkalmazása max 4 leveles állapotig, az azt jelenti, hogy 4 db levél, vagy 4x a 3-as összetett levélzet? Ezt kb. mikorra éri el a növény, és onnantól kezdve mennyi idő még, amíg teljesen összezár a lombozat?
minden más növénnyel is ugyanígy vannak. részben túlművelik a földeket, részben pedig olyan magasak az ágazati költségeik, hogy az eszméletlen... A 4 tonnás naprán sem tudnak hasznot kimutatni...
Én is úgy tudom, hogy a mennyiségi vízigénye az nem sok, gyakorlatilag magyarországon mindenhol meglenne, csak az eloszlásával van baj. Ahol öntözik, ott jellemzően a mikroklíma miatt öntöznek. itt is volt szárazon is, meg lineár alatt is egy cégnek. Ők 3-4 tonnás terméseket értek el, de még így is azt mondták, hogy nekik nem volt rajta hasznuk....
nálunk volt probálkozás a lineáros öntözésre.. azt mondják nagyon álat volt én nem látam.. Namost azért nagyságrendekel kevesebb mint a kukinak de azért legyen elátva tiszteségel és persze meleg is.
Én nagyra becsülöm az ö fáradozásukat de szerintem a szoja az nem hozájuk való!! Az oda való ahol az idén is megtermett a 3.5 -4 T meg a 10-110 es kukorica!!
nézd, ha 8 q-t terem, akkor az 56 eFt termelési eredmény, ehhez hozzá teszünk a területalapú 43 eFt-ját, majd a az AKG 45 eFt-ját, az együtt 144 eFt. Ebből lazán meg lehet termelni, és még haszon is marad mellette...
a szójára érted gondolom !
én eddig nem figyeltem pedig nagy NAGISZOS táblák mellett járkálok nap mint nap de én mindig sok hüvelyt láttam eddig rajtuk !!mostmár figyelni fogom
Válasz #136. hozzászólásra
Értem,de hát ezek a bacik szimbiózisban élnek a szója gyökerével,ha gyenge az állomány, csekély a gyökértömeg is, és akkor a baktériumok élettere is korlátozott tehát nem lehet szó igazán nagy N termelésről,roszul gondolom?
viszont a Rhysobium Japonicum baktréiumok folyamatosan kötik meg a légköri N-t, ha gyenge az állomány, akkor a szója nem használja fel a megkötött tápanyagokat, így az az utóvetemény számára felhasználható formában marad vissza....
Válasz #134. hozzászólásra
Ez tutira igaz lehet a P és K esetében, de tulburjánzani a N-től fog azt meg nem sokat kell szórni a szója alá (Kb 50 kg hat.anyag),és az is nagyrészt elveszik az árpa vetéséig hiszen közben eltelik 5 hónap.
Annál inkább kell szerintem számolni visszamaradó tápanyaggal, mert nem vittünk el semmit, így ami év során feltáródott, mind ott marad a területen, ha elbomlott, már veheti is fel az árpa (vagy bármi más)
A zöldborsóra van piac, de azt csak intenzíven lehet... A szárazborsóval az a baj, hogy ha nem tudjuk márciusban elvetni, akkor már jobb nem is vetni. A szójánál viszont nem a termés lenne a cél, ha terem, akkor terem, ha nem akkor nem, a lényeg, hogy a rosszabb talajoba belevetném direktvetővel, és beírhatnám a gazdálkodási naplóba, hogy megvan a 10 % pillangós. (viszont gyommentesen kell tartani, egyfelől, mert nem fogadják el, másfelől, mert magammal b@szok ki a következő években)
Csak annyi a lényeg, hogy a támogatás stabilan fedezzen minden ktg-et. (ez egy 10-15 eFt-os vetőmag esetén pl. nem gond, sőt, ahol alyanok a körülmények, még bevállalnám a drágább pio-t is (megnézni, hogy teremne-e). Ha nem fizetek rá, akkor már nyertem!
6882 hozzászólás
Válasz #179. hozzászólásra
Ezekszerint nem párásabba a klíma mint ált az alföldön?
Mennyibe kerülhet az extrúder,és lehet tudni mennyi az extrudálás költsége?
Állítólag az extrudált szója sokkal értékesebb takarmány mint a tápboltokban kapható extrahált,ez tényleg így van?
Válasz #180. hozzászólásra
Az is lehet megoldás, csak a pörkölésnél nemigen lehet az optimális hőfokot eltalalni, ami elég is, meg nem is melegszik túl a mag.
Válasz #179. hozzászólásra
Én olyant hallottam, hogy betonkeverő és pörkölő !!!!
Válasz #178. hozzászólásra
Sajnos nem a Tisza mellett.
A szóját extrudáljuk egy kisüzemben gyártott extruderrel aminek kb.80kg/óra a kapacitása, de van aki csak pörköli.
Válasz #177. hozzászólásra
Akkor kérdeznék:
Tisza mellet vannak a földjeid? Hogyan dolgozod fel a szóját takarmányozás előtt?
Heló Mindenkinek !
Én 4-5 éve termelek szóját Szerbiában, Szegedtől kb.30km-re, az utóbbi években az átlagtól csapadékszegényebb területeken öntözés nélkül.Az évtől függően 2-3tonna terem,de mivel az állatokkal feletetjük nekünk így is megéri.Csapadékosabb területeken sokan már csak szóját meg kukoricát termelnek, mert arra sokkal több terem,és jól megfizetik.Tapasztalatom szerint a szójának nem kell sok tápanyag és víz, csak a virágzás és a kötődéskor páradúsnak kell lenni a levegőnek.
Újvidéki(Novi Sad) nemesítésű fajtákat vetek gabonavetőgéppel, úgy hogy minden második sort elzárok(kb.25cm sortávolság),100-110kg/ha.Így vetve viszonylag hamar befedi a talajt és nem süt a sorok közé a nap. Kétszer végzek posztemergens gyomirtást és várom hogy aratni lehessen.
A párásabb területeken(Tisza és Duna mellett)itt is 40-50cm-es sortávra vetik, kb. hasonló magmennyiséggel, és sorközművelést végeznek.
A szójának 1 levélszáron 3 levele van, és 3-4 háromleveles állapotáig lehet permetezni.
Szerbiában sokan a "padlásról" vetik a szóját, és nem is csávázzák baktériumokkal, mert ahol már volt vetve, ott megtalálhatók a szükséges bacik.
Különben a Magyarországon megtalálható "BÁCSKUN" fajta is Újvidékről szármrzik.
Válasz #175. hozzászólásra
Köszönöm a infót!
Válasz #172. hozzászólásra
A 3-4 levél a valódi összetett levelet jelenti. Egyébként egy kicsit lehet később is kitenni. Mivel a szója közel sem nő olyan gyorsan mint a kukorica addigra simán kijönnek a gyomok.
Mi sosem használunk alapgyomirtót. Bőven odaérünk postban még ha esős periódus is van, mert nem nő ugy mint a kuki.
Az imis napra árvakelés viszont kemény ellenfél!
Valaki kérdezte a Kutas elérhetőségét, integrációval Szabó Zolit kell keresni: 30/995-3068
Válasz #170. hozzászólásra
Ja arra gondolsz biztos, h. R.ozás után, mire 10 centis lesz a szója nemigen jön elő a gaz?
Hát az lehet.....
Válasz #172. hozzászólásra
Szóját mi idén kezdjük tanulni sajnos így nincs nagy tapasztalatom benne .
Válasz #171. hozzászólásra
mind a pulsar-hoz, mind a refine-hez az van írva, hogy 2-4 leveles állapotig...
de az gyakorlatilag közvetlen kelés után van... ami gyom akkor kinn van, azt pre-post-ban roundUp-pal is le tudom, nyomni, vagy mechanikusan, ezt hülyeség permetezni... (főleg hogy a puslar is van 8-9 eFt/ha)
de ha úgy számoljuk, hogy az összetett 3-as levélzetből lenne 2-4 db, az már jobban hangzik...
De az mikorra van
Válasz #169. hozzászólásra
Szerintem a pulsar használható később is mert a naprát se fogja meg második kezelésben mikor még éppen bele lehet menni trakival .
Válasz #169. hozzászólásra
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Erre mondom.
Mi nem a hatékony?
Válasz #168. hozzászólásra
hát nem igazán... a kukorica post gyomírtói használhatók 6-8 levélig (egyesek még tovább).
Ez bőven május végi, június eleji kezelés, amikor már nem várható újabb gyomflóra sokáig...
Válasz #167. hozzászólásra
Mé a kuk. .... nem így van permetezve?
Prebe kell azé vlm.t adni neki, mer hetekig gyéééééér a helyzet....
Válasz #166. hozzászólásra
na jó, de a másik feltétel az, hogy alakuljon ki az első teljes levélzet (ami 3 db levél), és utána hozzáteszi, hogy erős gyomnyomás esetén osztott kezelés kell. engem is ez kavar meg...
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Válasz #165. hozzászólásra
4db levél lesz az.
Összezárás meg elég erősen függ mondjuk attól, h. mennyire veted. hehehe
Most lehet hülyeséget kérdezek, de ami a gyomirtókhoz meg van adva, hogy alkalmazása max 4 leveles állapotig, az azt jelenti, hogy 4 db levél, vagy 4x a 3-as összetett levélzet? Ezt kb. mikorra éri el a növény, és onnantól kezdve mennyi idő még, amíg teljesen összezár a lombozat?
Válasz #163. hozzászólásra
ja tudom ! HB szöv.
szegények
Válasz #162. hozzászólásra
nem, ott egész más gondok voltak...
minden más növénnyel is ugyanígy vannak. részben túlművelik a földeket, részben pedig olyan magasak az ágazati költségeik, hogy az eszméletlen... A 4 tonnás naprán sem tudnak hasznot kimutatni...
Válasz #161. hozzászólásra
nem lehett tudni ök mennyiböl tudják a földig eljutatni a vizet !
Válasz #160. hozzászólásra
Én is úgy tudom, hogy a mennyiségi vízigénye az nem sok, gyakorlatilag magyarországon mindenhol meglenne, csak az eloszlásával van baj. Ahol öntözik, ott jellemzően a mikroklíma miatt öntöznek. itt is volt szárazon is, meg lineár alatt is egy cégnek. Ők 3-4 tonnás terméseket értek el, de még így is azt mondták, hogy nekik nem volt rajta hasznuk....
Válasz #159. hozzászólásra
nem tudom a vizigényét de ha a borsohoz viszonyitunk akkor nem vészes !!
Válasz #157. hozzászólásra
nálunk volt probálkozás a lineáros öntözésre.. azt mondják nagyon álat volt én nem látam.. Namost azért nagyságrendekel kevesebb mint a kukinak de azért legyen elátva tiszteségel és persze meleg is.
Válasz #156. hozzászólásra
Egy a lényeg a szójának is mint a kukoricának vizz kell meg nagyon jó termöföld!! A töbi részletkérdés..
de akkór ennyiért már nem szóját öntöznék!!
Válasz #155. hozzászólásra
meg vagy ha öntözik
Válasz #148. hozzászólásra
Én nagyra becsülöm az ö fáradozásukat de szerintem a szoja az nem hozájuk való!! Az oda való ahol az idén is megtermett a 3.5 -4 T meg a 10-110 es kukorica!!
Válasz #148. hozzászólásra
ilyen szépet sosem láttam még. Igaz, csak a haverét néztem még eddig.
Válasz #142. hozzászólásra
Ez tényleg így van ,leveleit is elhullajtja tapasztalat.
Válasz #148. hozzászólásra
Tudsz valamilyen konkrét elérhetőséget?
Válasz #148. hozzászólásra
igen, Jenet-re gondoltam...
Válasz #148. hozzászólásra
igen, Jenet-re gondoltam...
Válasz #147. hozzászólásra
nézd, ha 8 q-t terem, akkor az 56 eFt termelési eredmény, ehhez hozzá teszünk a területalapú 43 eFt-ját, majd a az AKG 45 eFt-ját, az együtt 144 eFt. Ebből lazán meg lehet termelni, és még haszon is marad mellette...
szerintem ez nem rossz...
Válasz #129. hozzászólásra
A Kutas Rt gazdasági vezetője Jenet László nem tudom hogy böszörményi-e, a főmérnök Szabó Zoli ő keresztesi.
A Kutas egyébként integrátorként is működik (szerintem már inkább ez a fő tevékenység nem a termelés). A szóját is megveszik. Korrekten is fizet.
Idén, hogy gyenge volt a kelés a Pio szója hibrid hasonlóan viselkedett mint a repce hibridek, nagyon sok elágazása volt.
Válasz #144. hozzászólásra
A havernak is öntözetlen volt idén, és kisülögetett, mégis asszem 8q-t adott neki, pedig lazább talajba vetette.
Válasz #144. hozzászólásra
pedig nádudvaron egyet nem öntöznek
Válasz #142. hozzászólásra
a szójára érted gondolom !
én eddig nem figyeltem pedig nagy NAGISZOS táblák mellett járkálok nap mint nap de én mindig sok hüvelyt láttam eddig rajtuk !!mostmár figyelni fogom
Válasz #143. hozzászólásra
pont mindenki azzal érvel a szója ellen, hogy egy aszályos forró augusztusban képes eldobálni minden kötését...
Válasz #142. hozzászólásra
attól h nem kötődik jól, de jól kelt m eg ilyesmi, akkor aratni is fogtok belőle.
Válasz #139. hozzászólásra
mondjuk én jobban aggódok attól, hogy a nyári aszályban rosszul kötődik, vagy a már bekötött hüvelyeket is eldobálja...
szerintem ez nagyobb veszély, mint hogy rosszul fejlődő, gyenge állományom lenne. Nekünk jó állapotban vannak a földjeink...
jók ezek a megbeszélések!!!!!!!!!
Válasz #138. hozzászólásra
jól gondolod!!!!
Válasz #136. hozzászólásra
ha gyenge az állomány akkor felhasználja a maga kis megkotött nitrogénjét és ráadásul nem is állit elö nagy mennyiségü hatóanyagot sem
Válasz #136. hozzászólásra
Értem,de hát ezek a bacik szimbiózisban élnek a szója gyökerével,ha gyenge az állomány, csekély a gyökértömeg is, és akkor a baktériumok élettere is korlátozott tehát nem lehet szó igazán nagy N termelésről,roszul gondolom?
hát, nekem sosem volt még pillangósom, de most már lesz, és majd kiderül. Amúgy pillangós után nem vetek árpát, mert még a végén nem lesz jó sörnek.
Válasz #135. hozzászólásra
viszont a Rhysobium Japonicum baktréiumok folyamatosan kötik meg a légköri N-t, ha gyenge az állomány, akkor a szója nem használja fel a megkötött tápanyagokat, így az az utóvetemény számára felhasználható formában marad vissza....
szerintem...
Válasz #134. hozzászólásra
Ez tutira igaz lehet a P és K esetében, de tulburjánzani a N-től fog azt meg nem sokat kell szórni a szója alá (Kb 50 kg hat.anyag),és az is nagyrészt elveszik az árpa vetéséig hiszen közben eltelik 5 hónap.
Válasz #132. hozzászólásra
Annál inkább kell szerintem számolni visszamaradó tápanyaggal, mert nem vittünk el semmit, így ami év során feltáródott, mind ott marad a területen, ha elbomlott, már veheti is fel az árpa (vagy bármi más)
Válasz #131. hozzászólásra
A zöldborsóra van piac, de azt csak intenzíven lehet... A szárazborsóval az a baj, hogy ha nem tudjuk márciusban elvetni, akkor már jobb nem is vetni. A szójánál viszont nem a termés lenne a cél, ha terem, akkor terem, ha nem akkor nem, a lényeg, hogy a rosszabb talajoba belevetném direktvetővel, és beírhatnám a gazdálkodási naplóba, hogy megvan a 10 % pillangós. (viszont gyommentesen kell tartani, egyfelől, mert nem fogadják el, másfelől, mert magammal b@szok ki a következő években)
Csak annyi a lényeg, hogy a támogatás stabilan fedezzen minden ktg-et. (ez egy 10-15 eFt-os vetőmag esetén pl. nem gond, sőt, ahol alyanok a körülmények, még bevállalnám a drágább pio-t is (megnézni, hogy teremne-e). Ha nem fizetek rá, akkor már nyertem!