Nos, gyári van rajta, azt hiszem a neve microbrand, bár utólag került rá, mert eredetileg folyadékos talajfertőtlenítésben gondolkodtunk. 3 tartály van, a korábbi gyártmányokon még kettőt tettek rá, tehát egy tartály 2 sort lát el. adagolócellából 2 van minden sorra, azt hiszem 5 v 6 mm szélesek, katalógus szerint van szélesebb is. A Force-hoz kell a 2, mert egy cellával nem ment ki a 14 kg legnagyobb áttételen sem. Egyébként 14-15 kg-ot szoktam kiadni hektáronként. Viszont SAntana-ra nem árt kiszedni az egyiket, mert az olyan nehéz, hogy nagyon be kell lassítani az adagoló fordulatszámát és szerintem ott már egyenetlenebb az adagolás. Egyébként 11 kg az adagja.
Egyéb kérdés?
néhány kérdés
milyen mikróadagoló van az optimádon? hány cső és milyen adagolókerék. mit szórsz és mennyit a sorra? volt már szó róla, de most lesz aktuális
személy szerint én is a sávos művelésben látom a jövőt! Szerintem nem véletlen h a diskripper-en is 76 cm-en vannak a kések, mint a vetőgépen a csoroszlyák. Átrepesztés úgysincs, legfőképp ilyen viszonyok között. Ha ilyen időben a diskripperezett talaj után vetnek, és nem oda kerül a sor, ahol a kés ment, nem sok értelme volt lazítót húzni. Én annak látom értelmét, hogy gps-szel talajmunkázni, utána a kések nyomába vetni. Itt persze a kapásokra gondolok. És még valami. Nem lesz mindig ilyen kib..szott időjárás, lesz itt még aszály. És akkor fog jelentkezni a talajtakarás fontossága. És amennyiben olyan rendszerrel csinálod meg a talajt, mint amilyen mondjuk a Yetter-nek van, akkor a vetőcsoroszlyák sorában nincs takarás, így az hamarabb kiszárad és vethető lesz. Viszont a sorközök takartak, így a nedvességet őrzi. Ezt persze nem ilyen vizes és víz alatti állapotok között kellene emlegetnem.:-)
pár éve Bendt Fendt-eskedtem 1 nem rossz cégnél
6000hektó asszem megvan nagy vonalakba
30 ember szőröstül bőröstül
10en vlmennyi irodás.... főnök .....stb.....
tehát 20 alatt meg a traktormaster etetőmaster stb.....
és nem kevés állatjuk is volt
a fénék 1 ROHADT DÖRZSÖLT ÖREG RÓKA
nincs baxakodás
Erre én is tudok példákat,vannak olyan tsz-utód kft-k.hogy 800ha-t művelnek és 30 alkalmazottat tartanak,olyan megosztással hogy 10fő produktív,20fő inproduktiv beosztásban!Nem merik egymásnak bevallani,hogy kia felesleges! Tönkre kell,hogy menjenek!
Válasz #1205. hozzászólásra
a tavaszi direktvetés bizonyos talajokon elég kockázatos, 5 évből egy tavasz biztosan olyan száraz hogy még a vascsövet is elég olyankor leütni. Mehetsz neki akármilyen vetőgéppel csak összetörik a masina aztán mégse kel ki normálisan. Ilyen talajon legjobb ha meg van valamivel karmolva és a fagy elintézi a többit. A sima felületen nem tud a fagy dolgozni,a résekbe megfagyó jég még a legjobb betont is széttöri, ezt a hatást nem érdemes kihagyni 15 liter gázolaj miatt. Drenthéék is annyival nyuzták meg azokat a vendégmarasztaló sárfészkeket.
Hogyhogy?
Te ezt másképp gondolod?
Erre az a sztori konkrétan a tanyáról, h. több tucat VADIDEGEN szedte meg magát, Q jól jártak a tanyával, akinek meg az öregapja is itt élt azt szarba se veszik.
Hülye a nép.
Az emberek ?????%a lehet teljes debil Fecó?????
Múltkor a számolásra mondtál számot.....
Én nagyonstabil 90% fölöttet mondok.....
10ből 9 húgyagyú aki szembejön.
a legszörnyűbb az egészben, hogy még mindig ők a jóságos Téesz, aki május elsején még pörköltözni is meghívja őket, mi meg a szemét, élősködő maszek, aki csak kizsigereljük a földet, meg kontárkodunk...
értem a gondolatmenetet, de szerintem nem. Ugyanis a napra után mindenhol kukorica van (esetleg lehet búza is), és mivel nincs forgatás (még szinte sekély művelés sem), így a magok zöme a felszínen marad.
A galambok még a gubákból is kiszedik a kaszatokat, így pedig van 6-7 hónapjuk rá, hogy megkeressék őket. Amit mégsem esznek meg, az a felszín közeléből az első évben kikel, és még egyszíkű kultúrából kiütheted. De ha nem, akkor is a Refine közéritkíthat...
Na jó, akkor még egy adalék ehhez a történethez: nem bérlik a földet, és eladják a termését, hanem "integrációs termelés" folyik, azaz a földtulajok bedobják az aranykoronáikat a közösbe, kiválasztják, hogy melyik növénytből akarnak részesedni, bedobják a "művelési hozzájárulást", majd a TSZ műveli a földet, számlázza a munkákat, év végén learatnak, eladják a termést, és a végén elszámolnak a különbözettel (értsd: megmondják a gazdának, hogy mennyi pénzt vigyen még be)
itt egy cég napraforgó után, rapid alá végzi az alábbi műveleteke:
szárzúzó - tárcsa-szántás-könnyűtárcsa-henger-multitiller/germinátor/kompaktor- NZ Agressiv+Rexius kombinálva, és utána megy a rapid, végül hengereznek...
Válasz #1189. hozzászólásra
vetésforgóban biztos hogy nem szaporodnak fel a kártevők és a nehezen irtható gyomok.
A direktvetésnek lehet létjogosultsága laza erózióra hajlamos területeken de középkötött vagy kötött földeket mindenképpen mélyen kell művelni.A tömörödés miatt a gyökérnövekedés és tápanyagfeltáródás gátolt gyökérmérgek keletkeznek. Összefolyik a víz a területen sok eső után, a túlzott takarás miatt nem melegszik fel vetésre a föld, vontatott a kezdeti fejlődése a növénynek stb. Nem egyöntetű a gyomkelés, ezt csak post szerekkel nehéz kezelni stb.
Szia!
Szerintem nálunk is ezek a művelési módok jelentik a jővőt, máshol már nem lehet költséget megtakarítani. Az a baj, hogy ehhez szemléletmód változás is kellene, amíg nálunk a két legfontosabb eszköz az eke és a tárcsa, az amcsik azt sem tudják minek az eke. Még egy példa, itt egy cég megvette néhány éve a Horsch vetőgépet, de szántanak alá .
Kukorica-szója-buza vetésforgót eltudok képzelni,de ha a kukorica kétszer követi egymást akkor rendesen borúl a v.szerkezet! Persze én a magyar akg-t vettem figyelembe.a művelési mód miatt nekem sincs kifogásom!
mondjuk a monokultúra szerintem független a művelésmódtól... sőt: minél extenzívebb a talajművelés, annál nagyobb a vetésforgó-kényszer...
kártevők felszaporodásában sem hiszek. Itt a kukoricamoly nem igazán jelentős kártevő... és visszatérve a vetésforgóra, kezelhető kérdésnek gondolom...
Válasz #1180. hozzászólásra
Tavaly vetéskor adtak nekem bérletbe egy ilyen (csak gazosabb ) tarlót. Szórtam rá kálisót meg mast aztán megtárcsáztam ,másnap elvetettem és a vetőgép után jött mögöttem egy mtz nehéz hengerrel.
Nagyon jó lett benne a kukorica lehet hogy ezzel a sávos műveléssel se lett volna jobb.
Így a nitrogén és káli hatóanyag gyökérzónába keveredett,a gyökérzóna lazultabb lett mint volt. A gyomirtó hatás is nagyon jó volt, az azonnali zárás miatt a co veszteség se lehetett túl nagy és a tarlóművelésre jellemző beérés jelentkezett a földön kb 2-3 hét múlva,így a gyomirtás se volt nagy kunszt.
Én úgy vagyok vele,hogy nem sajnálom azt a 40-50 liter gázolajat a talajmunkára meg időm is van rá.Mert termésbe biztos behozza a kétszeresét.Amerikába nem ilyen földek vannak mint itt,sokkal nagyobb a humusztartalom és ezálltal nem tömörödik annyira a talaj ott biztos működik de magyarországon,vagy legalábbis itt felénk a forgatásos művelés a legkifizetődőbb
Miért? Az AKG ellenőrzésnek miért tenne keresztbe? A No-Till művelés is teljesen szabályos (és egyre terjedőben van), mitöbb még környezettudatosabb is! (a széleróziós programokban kifejezetten tiltott a forgatás teljesen a vetésig)
Azért, ehhez kellene egy GMO engedélyezés is!Mit szólnának ehhez az AKG-s ellenőrök!Vagy a kukoricamoly elleni máig érvényben lévő rend.nek talán nem tesznek eleget!
Van benne logika és igen csak gazdaságos lehet, de itt a traktoros a reggeli pálinkát elfelejtheti külömben nemtalál nyomra.Gondolom műszak végire a szemei már golyóznak.
8280 hozzászólás
Válasz #1229. hozzászólásra
azt írtad, hogy a forcehoz kell 2
Válasz #1228. hozzászólásra
ŐŐŐŐ, nem értem a kérdést. Milyen 2. cső, minden sorra egy cső megy le.
Válasz #1226. hozzászólásra
a2. csővet hova dugod?
Válasz #1225. hozzászólásra

jó lesz az még neked! úgyis szereted az öreg dolgokat
Válasz #1224. hozzászólásra

Első éves kukoricára startert, másodévesre talajfertőtlenítőt, mert arra muszály! Kb így néz ki:
A HD vetőgépeken is ilyen van.
Válasz #1224. hozzászólásra

Feri Bátyádnál vásárolhatsz 6db microsemes tartályt!
Válasz #1223. hozzászólásra
végülis akkor te startert raksz vagy fertőtlenitőt?
Válasz #1222. hozzászólásra
2004-ben fél millió Ft, most nem tudom mennyi, A pannon starter 1/1 es áttétellel kb 13-14 kg. A többi még nem próbáltam.
Válasz #1219. hozzászólásra
mennyi volt a komplett mikrószóró?
Válasz #1219. hozzászólásra
én nem tajajfertőtlenitőt akarok, hanem startert
Válasz #1219. hozzászólásra
én nem tajajfertőtlenitőt akarok, hanem startert
Válasz #1217. hozzászólásra
Szeva Géza!
Nos, gyári van rajta, azt hiszem a neve microbrand, bár utólag került rá, mert eredetileg folyadékos talajfertőtlenítésben gondolkodtunk. 3 tartály van, a korábbi gyártmányokon még kettőt tettek rá, tehát egy tartály 2 sort lát el. adagolócellából 2 van minden sorra, azt hiszem 5 v 6 mm szélesek, katalógus szerint van szélesebb is. A Force-hoz kell a 2, mert egy cellával nem ment ki a 14 kg legnagyobb áttételen sem. Egyébként 14-15 kg-ot szoktam kiadni hektáronként. Viszont SAntana-ra nem árt kiszedni az egyiket, mert az olyan nehéz, hogy nagyon be kell lassítani az adagoló fordulatszámát és szerintem ott már egyenetlenebb az adagolás. Egyébként 11 kg az adagja.
Egyéb kérdés?
Feco:


Itt a célgéped!
Válasz #1212. hozzászólásra




néhány kérdés
milyen mikróadagoló van az optimádon? hány cső és milyen adagolókerék. mit szórsz és mennyit a sorra? volt már szó róla, de most lesz aktuális
a gép:



a munkája:
személy szerint én is a sávos művelésben látom a jövőt! Szerintem nem véletlen h a diskripper-en is 76 cm-en vannak a kések, mint a vetőgépen a csoroszlyák. Átrepesztés úgysincs, legfőképp ilyen viszonyok között. Ha ilyen időben a diskripperezett talaj után vetnek, és nem oda kerül a sor, ahol a kés ment, nem sok értelme volt lazítót húzni. Én annak látom értelmét, hogy gps-szel talajmunkázni, utána a kések nyomába vetni. Itt persze a kapásokra gondolok. És még valami. Nem lesz mindig ilyen kib..szott időjárás, lesz itt még aszály. És akkor fog jelentkezni a talajtakarás fontossága. És amennyiben olyan rendszerrel csinálod meg a talajt, mint amilyen mondjuk a Yetter-nek van, akkor a vetőcsoroszlyák sorában nincs takarás, így az hamarabb kiszárad és vethető lesz. Viszont a sorközök takartak, így a nedvességet őrzi. Ezt persze nem ilyen vizes és víz alatti állapotok között kellene emlegetnem.:-)
Válasz #1211. hozzászólásra











pár éve Bendt Fendt-eskedtem 1 nem rossz cégnél
6000hektó asszem megvan nagy vonalakba
30 ember szőröstül bőröstül
10en vlmennyi irodás.... főnök .....stb.....
tehát 20 alatt meg a traktormaster etetőmaster stb.....
és nem kevés állatjuk is volt
a fénék 1 ROHADT DÖRZSÖLT ÖREG RÓKA
nincs baxakodás
Válasz #1203. hozzászólásra
Ez nem a Béke agrárszövetkezet véletlenül?
Válasz #1208. hozzászólásra
Nem merik egymásnak bevallani,hogy kia felesleges! Tönkre kell,hogy menjenek!
Erre én is tudok példákat,vannak olyan tsz-utód kft-k.hogy 800ha-t művelnek és 30 alkalmazottat tartanak,olyan megosztással hogy 10fő produktív,20fő inproduktiv beosztásban!
Válasz #1205. hozzászólásra
a tavaszi direktvetés bizonyos talajokon elég kockázatos, 5 évből egy tavasz biztosan olyan száraz hogy még a vascsövet is elég olyankor leütni. Mehetsz neki akármilyen vetőgéppel csak összetörik a masina aztán mégse kel ki normálisan. Ilyen talajon legjobb ha meg van valamivel karmolva és a fagy elintézi a többit. A sima felületen nem tud a fagy dolgozni,a résekbe megfagyó jég még a legjobb betont is széttöri, ezt a hatást nem érdemes kihagyni 15 liter gázolaj miatt. Drenthéék is annyival nyuzták meg azokat a vendégmarasztaló sárfészkeket.
Válasz #1208. hozzászólásra







Hogyhogy?
Te ezt másképp gondolod?
Erre az a sztori konkrétan a tanyáról, h. több tucat VADIDEGEN szedte meg magát, Q jól jártak a tanyával, akinek meg az öregapja is itt élt azt szarba se veszik.
Hülye a nép.
Az emberek ?????%a lehet teljes debil Fecó?????
Múltkor a számolásra mondtál számot.....
Én nagyonstabil 90% fölöttet mondok.....
10ből 9 húgyagyú aki szembejön.
Válasz #1204. hozzászólásra


a legszörnyűbb az egészben, hogy még mindig ők a jóságos Téesz, aki május elsején még pörköltözni is meghívja őket, mi meg a szemét, élősködő maszek, aki csak kizsigereljük a földet, meg kontárkodunk...
Válasz #1203. hozzászólásra
akinek annyi esze van hogy ezt meg tudják csinálni vele az meg is érdemli a sorsát
Válasz #1193. hozzászólásra
erre nekem is volt sejtésem.
Válasz #1201. hozzászólásra
értem a gondolatmenetet, de szerintem nem. Ugyanis a napra után mindenhol kukorica van (esetleg lehet búza is), és mivel nincs forgatás (még szinte sekély művelés sem), így a magok zöme a felszínen marad.
A galambok még a gubákból is kiszedik a kaszatokat, így pedig van 6-7 hónapjuk rá, hogy megkeressék őket. Amit mégsem esznek meg, az a felszín közeléből az első évben kikel, és még egyszíkű kultúrából kiütheted. De ha nem, akkor is a Refine közéritkíthat...
Válasz #1203. hozzászólásra


vannak még balfaxok!
Válasz #1197. hozzászólásra
Na jó, akkor még egy adalék ehhez a történethez: nem bérlik a földet, és eladják a termését, hanem "integrációs termelés" folyik, azaz a földtulajok bedobják az aranykoronáikat a közösbe, kiválasztják, hogy melyik növénytből akarnak részesedni, bedobják a "művelési hozzájárulást", majd a TSZ műveli a földet, számlázza a munkákat, év végén learatnak, eladják a termést, és a végén elszámolnak a különbözettel (értsd: megmondják a gazdának, hogy mennyi pénzt vigyen még be)
így már érthető, hogy hol térül ez meg?
Válasz #1201. hozzászólásra
Szójában gondoltam!
Válasz #1194. hozzászólásra
Fecókám a napra nem fér be a soba!bexopás az árvakeléssel!
Válasz #1196. hozzászólásra

balfasszág,számtalanszor 1 cerrierbe nyomtam a kalászost,tárcsák maxon a rapidon!
Válasz #1196. hozzászólásra

biztos a mezei pockot és a drótférget akarják kiirtani
Válasz #1196. hozzászólásra



Nem rossz.
De ha mindet elbaxxa akkor viszont kell is ennyi művelet...
Válasz #1196. hozzászólásra

még nem mentek tönkre?
Válasz #1192. hozzászólásra
itt egy cég napraforgó után, rapid alá végzi az alábbi műveleteke:
szárzúzó - tárcsa-szántás-könnyűtárcsa-henger-multitiller/germinátor/kompaktor- NZ Agressiv+Rexius kombinálva, és utána megy a rapid, végül hengereznek...
Válasz #1189. hozzászólásra
vetésforgóban biztos hogy nem szaporodnak fel a kártevők és a nehezen irtható gyomok.
A direktvetésnek lehet létjogosultsága laza erózióra hajlamos területeken de középkötött vagy kötött földeket mindenképpen mélyen kell művelni.A tömörödés miatt a gyökérnövekedés és tápanyagfeltáródás gátolt gyökérmérgek keletkeznek. Összefolyik a víz a területen sok eső után, a túlzott takarás miatt nem melegszik fel vetésre a föld, vontatott a kezdeti fejlődése a növénynek stb. Nem egyöntetű a gyomkelés, ezt csak post szerekkel nehéz kezelni stb.
Válasz #1191. hozzászólásra
mondjuk így pont nem jó, de:
kukorica-napra-kukorica-szója-még valami
kukorica-szója-kukorica-búza-repce
kukorica-szója-kukorica-napra-még valami
már jó!
Válasz #1182. hozzászólásra


azt a trakit már nem a traktoros kormányozza!
Válasz #1189. hozzászólásra

Szia!
Szerintem nálunk is ezek a művelési módok jelentik a jővőt, máshol már nem lehet költséget megtakarítani. Az a baj, hogy ehhez szemléletmód változás is kellene, amíg nálunk a két legfontosabb eszköz az eke és a tárcsa, az amcsik azt sem tudják minek az eke. Még egy példa, itt egy cég megvette néhány éve a Horsch vetőgépet, de szántanak alá .
Válasz #1190. hozzászólásra

de mondjuk egy kukorica-napra-kukorica-szója-búza-repce vetésforgó simán benne van a pakliban, minden a helyén van, nem?
nyílván én is magyar AKG-t nézem, mi mást...
Válasz #1189. hozzászólásra
Kukorica-szója-buza vetésforgót eltudok képzelni,de ha a kukorica kétszer követi egymást akkor rendesen borúl a v.szerkezet! Persze én a magyar akg-t vettem figyelembe.a művelési mód miatt nekem sincs kifogásom!
Válasz #1185. hozzászólásra
mondjuk a monokultúra szerintem független a művelésmódtól... sőt: minél extenzívebb a talajművelés, annál nagyobb a vetésforgó-kényszer...
kártevők felszaporodásában sem hiszek. Itt a kukoricamoly nem igazán jelentős kártevő... és visszatérve a vetésforgóra, kezelhető kérdésnek gondolom...
Válasz #1186. hozzászólásra

Válasz #1180. hozzászólásra
Tavaly vetéskor adtak nekem bérletbe egy ilyen (csak gazosabb ) tarlót. Szórtam rá kálisót meg mast aztán megtárcsáztam ,másnap elvetettem és a vetőgép után jött mögöttem egy mtz nehéz hengerrel.
Nagyon jó lett benne a kukorica lehet hogy ezzel a sávos műveléssel se lett volna jobb.
Így a nitrogén és káli hatóanyag gyökérzónába keveredett,a gyökérzóna lazultabb lett mint volt. A gyomirtó hatás is nagyon jó volt, az azonnali zárás miatt a co veszteség se lehetett túl nagy és a tarlóművelésre jellemző beérés jelentkezett a földön kb 2-3 hét múlva,így a gyomirtás se volt nagy kunszt.
Én úgy vagyok vele,hogy nem sajnálom azt a 40-50 liter gázolajat a talajmunkára meg időm is van rá.Mert termésbe biztos behozza a kétszeresét.Amerikába nem ilyen földek vannak mint itt,sokkal nagyobb a humusztartalom és ezálltal nem tömörödik annyira a talaj ott biztos működik de magyarországon,vagy legalábbis itt felénk a forgatásos művelés a legkifizetődőbb
Válasz #1184. hozzászólásra
Monokultúra miatt,és a kártevők szaporodása miatt gondolom nem állnák ki szó nélkül!
Válasz #1183. hozzászólásra
Miért? Az AKG ellenőrzésnek miért tenne keresztbe? A No-Till művelés is teljesen szabályos (és egyre terjedőben van), mitöbb még környezettudatosabb is! (a széleróziós programokban kifejezetten tiltott a forgatás teljesen a vetésig)
Válasz #1182. hozzászólásra


Azért, ehhez kellene egy GMO engedélyezés is!Mit szólnának ehhez az AKG-s ellenőrök!Vagy a kukoricamoly elleni máig érvényben lévő rend.nek talán nem tesznek eleget!
Válasz #1180. hozzászólásra
Van benne logika és igen csak gazdaságos lehet, de itt a traktoros a reggeli pálinkát elfelejtheti külömben nemtalál nyomra.Gondolom műszak végire a szemei már golyóznak.
Válasz #1180. hozzászólásra

Feco! Ezek le vannak maradva,külön ganéznak,és külön vetnek,de mondjuk egy helyre!