Future Biomech Kft.

2017-08-15 11:37:35

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: ND #117 hozzászólása

Szeretnék pontosítani: a "barnalevet" nem locsolják az állatok alá.

A rendszer működése a tartályos WC-hez hasonló: az állatok mellékterméke (bélsár, vizelet, csöpögő ivóvíz) a ketrecek alatti csatornába kerül és ezt a csatornát kell nagy mennyiségű folyadékkal leöblíteni, kimosatni, a lé az állatokkal nem érintkezik.

A barnalevet részben vagy egészben víz kiváltására használják.

Egyébként a szeparálás csak a sűrű és a lé részbeni különválasztását jelenti, a kórokozókban sajnos semmi kárt nem tesz.

Future Biomech Kft.

2017-08-15 11:21:46

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: JD 4630 #116 hozzászólása

Az okosabbtól sosem szégyen tanulni: a bove maiore discat arare minor.

Future Biomech Kft.

2017-08-14 22:23:20

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: .Feco. #110 hozzászólása

Már korábban, magamtól elismertem, hogy a mikrobiológia nem szakterületem.
Elfogadom és tiszteletben tartom a véleményét.
Természetesen, az ember óhatatlanul "fertőződik" ilyen irányú ismeretekkel is. Pl. két éve voltam a szárítás és a trágyák kölcsönhatásával kapcsolatos három napos fejtágítón. De volt lehetőségem konzultálni különböző szinteken funkcionáló gyakorló szakemberekkel is.
Ezek alapján kb. a következőket szűrtem le:
- A hígtrágyában található mikroorgazmusok, bacilusok zömében fertőzők, az emberi szervezetre veszélyesek, károsak.
- A talajok eleve tartalmaznak különböző (pl. a szerves anyagokat lebontó) mikroorganizmusokat, azokat nem a hígtrágyával kell bejuttatni. Amennyiben növelés szükséges, ezt a célt szolgálják a külön bejuttatható talajoltó készítmények.
- A hígtrágyák tápanyagai közül elsősorban a N és a P tartalmat tartják fontosnak, ezek szárításkor nem károsodnak.
- Sok vagy kevés hígtrágya keletkezik? Ön szerint kevés, saját tapasztalataim és több, országos rálátással rendelkező személy szerint sok. Nem tisztem a kérdést eldönteni.

Én a hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására egy újszerű, eddig még mások által nem alkalmazott módszert merészeltem ajánlani. Nem kizárólagosan, hanem egy újat. Akiket érdekel, majd dönt kell-e neki, vagy marad az eddigi megoldásoknál. Ennek a módszernek a technikai, technológiai kérdéseivel foglalkozom.

Ha erről, illetve a szárító egyéb alkalmazási lehetőségeiről (pl. friss zöldtakarmány szárítás, baromfitrágya, kommunális zöldhulladék, komm. szennyvíziszap, bármilyen egyéb növényi biomassza szárítás, pelletálás, brikettálás stb.) kívánna velem eszmét cserélni, örömmel teszem.
De a továbbiakban biológiai, mikrobiológiai, tápanyag utánpótlási stb. kérdésekkel nem kívánok foglalkozni, ilyen irányú észrevételekre nem válaszolok.

Future Biomech Kft.

2017-08-14 17:30:07

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: ND #108 hozzászólása

A rendszer működéséhez tárolótér igénybe vétele elkerülhetetlen. Ebbe beletartozik a hígtrágya folyamatos keverése is a leülepedés elkerülésére.
Technológiánk alkalmazásával az egyenleg kb. a következő:
- a szeparátor a 90-95 % -os víztartalmú keveréket kb. 60-65 % nedvességre tudja "szárítani", azaz m3-ként 0,3-0,35 m3 víz, ún. "barnalé" visszakerül a tárolótérbe. Ez, vagy ennek egy hányada ismételten felhasználható a trágyatechnológiában öblítőként tiszta víz helyett.
- A szeparált sűrítményben maradó 60-65 % vízből kb. 50 %-a (pelletáláshoz 10-12 %-ra kell szárítani)környezetbarát módon, gőz formájában a szabadba távozik a szárítás folyamán.

Létezik technológia a barnalé eltávolítására is. Ennek azonban eléggé húzós ára van. Talán ott érdemes ezzel foglalkozni, ahol nagy mennyiségű felszíni csapadékvíz is a tárolótérbe jut, és a mennyiséget nem tudják egyéb módon (pl. szántóföldi kijuttatás)csökkenteni.

Future Biomech Kft.

2017-08-14 13:33:38

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: Berente Antal #106 hozzászólása

Mint korábban írtam már, a mikroszkópos lények világa nem az enyém. Ebben nem vagyok vitaképes.

Tény, hogy a már említett baromfitrágya, de a forgalomban levő egyéb (pl. istállótrágya) pelletek sem tartalmaznak semmilyen mikroorganizmusokat, gombákat, gyommagvakat. Mégis kelendők. Miért?

Attól még, hogy a hígtrágya tartalmazza ezeket az említett élőlényeket, az 50/2001 (IV.3.) Korm. rend. és az 59/2008 (IV.29) FVM rendeletek nem adnak lehetőséget a korlátlan felhasználásra. Sőt!

Megint csak arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy a hígtrágya elhelyezése és hasznosítása élő probléma, amelyre az eddig alkalmazott eljárások nem adnak kielégítő megoldást. A mi megoldásunkat e z e k
m e l l e t t életképesnek és szükségesnek tartom.

Future Biomech Kft.

2017-08-14 11:20:08

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: .Feco. #102 hozzászólása

Nemrégen jártam az ország egyik legnagyobb tehenészeti telepén. Ők a szép nagy fóliával bélelt beton medencéiket tónak titulálták. Elfogadom: legyen tározó, ezen nem fogunk összekülönbözni.
Én egy szóval sem említettem, hogy a már elkészült medencéket mérettét csökkenteni kellene. Amiről írtam az az, hogy a szárítás folyamán a 60-65 %-ról 10 %-ra szárítás során 50-55 % víz gőz formájában, környezet-barát módon a levegőbe távozik. Ki lehet számolni, ez folyamatos üzemelés mellett jelentős (havi több száz m3) lehet. Ennek alapján állítom, hogy új telep építésekor az előzőeket figyelembe véve lehet kisebb medencé(k)ben gondolkodni. Ft-ban ez szorzás kérdése.
A biogáz üzemek okos és hasznos létesítmények. De a közeljövőben lejárnak a KÁT (kötelező áram átvételi árak)szerződések, máris nem lesznek olyan rentábilisak az új árakon.
Egyébként a biogáz üzemek terméke a folyamat végén keletkező fermentációs iszap. Elhelyezése meglehetős problematikus. Önnek van rá megoldása? A mi technológiánk ezt is fel tudja dolgozni.

Végül energia pazarló rendszer, és hosszútávú, bölcs gondolkodás. Ön mit tud a technológiánkról? Tudja-e, hogy szárítónknak 30-40 %-kal kevesebb hő és villamos energia igénye van ugyanannyi víz elpárologtatásához, mint más, hasonló rendeltetésű szárítóknak? Tudja-e, hogy bármilyen faapríték, mezőgazdasági hulladék, vagy pl. a nádfeldolgozó üzemekben hegyekben álló, feldolgozásra alkalmatlan (ott pedig hatalmas elhelyezési problémát okozó) nádtömeg mind kiváló tüzelők?

És miért baj az, ha valaki a zsebe alapján számol? Igen, gyakorló cégektől kapott költség és értékesítési számokkal igen gyors megtérülési - gépi technológia értékére vetítve - számított eredményt kaptam. Önt ez adott esetben hidegen hagyná?

Az éremnek kettő, ennek sokkal több oldala van. Érdemes mindegyiket alaposan tanulmányozni. De visszatérve az alapkérdéshez, a hígtrágya (baromfitrágya, szennyvíziszap) kérdésre megnyugtató megoldást kellene találni. És ez csak "nem" válaszokkal nem fog sikerülni. Az én ajánlatom egy "igen" alternatíva.

Future Biomech Kft.

2017-08-14 10:42:36

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: .Feco. #101 hozzászólása

A hozzászólásommal nem akadémikus vita gerjesztése volt a célom, hanem egy megoldási lehetőségre felhívni a figyelmet.
A mikroorganizmusok világa számomra ismeretlen, ezért nem lépek ebbe a csapdába. Egy volt tanárom mondta, hogy aki tudja azt, hogy mit nem tud,az jelentős tudás birtokában van. Ezzel biztatom magam.

Amit azért szóvá teszek: nem értem a szeparálás okozta veszteséget. Ez egy gépi kényszerszűrés - hő és egyéb káros behatás nélkül. Állítására van konkrét bizonyíték?
Másik észrevételem: a baromfitrágya pelletálása ugyanaz a folyamat, mint amit a technológiánk végez. Külföldről (elsősorban Olaszországból) nagy mennyiségben hoznak be baromfitrágya pelletet. Ismerek olyan mg-i üzemet, ahol sok éve kizárólag ilyen pelletet használnak és eredményeik kimagaslóak. Pedig minden mikroorganizmus ön szerint elpusztult. Tápanyag nagykereskedő cég korlátlan mennyiségben vásárolna fel bármilyen trágyából készült pelletet. Ők valamit másként tudhatnak?

Abban nem vitatkozhatunk, hogy a hígtrágya kérdés nem mondható megoldottnak. Én ennek érdekében tettem egy javaslatot. Ön tud mellé tenni egy másik gyakorlati megoldást?

Future Biomech Kft.

2017-08-12 13:14:49

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: traktoristaarpi1 #93 hozzászólása

Ez elméletként sem hangzik meggyőzően, ráadásul a gyakorlatban a tavak sokasága létezik, amelyekkel kellene valamit kezdeni.

Mi erre kínálunk hosszútávú megoldást. És ha a feldolgozást sikerülne szinkronba hozni a hígtrágya keletkezésével, a tavak nagysága a jelenlegiek kb. negyede lehetne.

Meg kell kérdezni az ilyen tavak tulajdonosait, mit jelentene ez nekik beruházási, üzemeltetési stb. költségekben

Future Biomech Kft.

2017-08-12 13:05:11

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: .Feco. #92 hozzászólása

Én kellő ismeretek hiányában nem mernék ilyen sommás véleményt megfogalmazni.

Csak egy kérdés (lenne számos más is): a hígtrágyában melyik a hasznos alkotórész, a víz vagy a trágya? Mi az 5-10 % szárazanyag tartalmú hígtrágyából állítunk elő 90 % szárazanyag tartalmat... Közben elpárologtatunk szeparált trágya m3-ként cca 0,5 m3 vizet. Közben elpusztulnak a kóli és egyéb káros baktériumok. Ezek tények, nehéz vitatkozni velük.

Future Biomech Kft.

2017-08-12 12:55:16

Ugrás a hozzászóláshoz

Előzmény: zzzz #91 hozzászólása

Címem: hargitawood1@yandex.ru

Future Biomech Kft.

2017-08-10 17:48:49

Ugrás a hozzászóláshoz

Üdvözlet mindenkinek!
Gondolat ébresztőnek szánom javaslatomat a hígtrágya kérdés végleges megoldására.
Hígtrágyából szeparálást követően szárítással és pelletálással trágyapellet készítése, mely a műtrágya gépeivel kiszórható.
A megoldás számos előnnyel jár. A granulátumot lehet saját célra műtrágya kiváltására vagy értékesíteni.
Nem fikció! A megoldás bármelyik fázisában tudok segíteni.