2017. február 22-én a III. PREGA konferencián meghívott előadóként Dr. John Stafford “Precíziós gazdálkodás, big data & UAV-k – képzelet vagy valóság?” címmel tart majd előadást.

Dr. John Stafford

John Stafford az első diplomáját a kibernetika és az eszközök fizikája területén szerezte, majd a Reading Egyetemen (UK) tribológia (az anyagok és eszközök súrlódásának tudománya – szerk.) témakörben szerzett tudományos fokozatot. 25 éve foglalkozik mezőgazdasági kutatással a Silsoe Kutatóintézetben (Silsoe Research Institute), ahol kezdetben a talajmechanika, majd később a szenzortechnológia, illetve a szenzorrendszerek foglalkoztatták.

A kilencvenes évek elején kezdett a precíziós gazdálkodáshoz köthető kutatásokba, ahol elsősorban a helymeghatározás, a gyomfoltok elhelyezkedésének vizsgálata, a helyspecifikus herbicidkijuttatás, valamint a hozamtérképező rendszerek kutatása és fejlesztése voltak a kitüntetett vizsgálati témái. A kezdeményezésére indult 1997-ben az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia, amelyet azóta is minden második évben megrendeznek, majd Dr. Pierre Roberttel, aki a Minneapolisi Egyetem (USA) oktatója volt, együtt indították el a „Precision Agriculture” című tudományos folyóiratot. A folyóirat szerkesztői feladatait a mai napig ellátja, immár a 17. évfolyam kiadásánál is.

Megkérdeztük, hogyan látja a helyspecifikus gazdálkodás történeti fejlődését, és hogy mik voltak a legfontosabb hajtóerők a technológia fejlődésében.

- Az igazán jó gazdálkodók korábban is megpróbáltak illeszkedni az egyes termőhelyi potenciállal rendelkező területek igényeihez, amennyire az adott technikai színvonal ezt engedte – válaszolta. – A paradigmaváltás akkor következett be, amikor a globális helymeghatározó eszközök elérhetővé váltak a civil felhasználók számára valamikor a kilencvenes évek elején. Ezzel egy időben az agronómusok elkezdtek azon dolgozni, hogy

a táblán belüli térben jelentkező változatosságot felmérjék, és azzal számoljanak, így a növénytermesztés során ne ignorálják ezeket a fontos különbségeket, inkább kezeljék azokat.

Az Egyesült Királyságban a legfontosabb és legismertebb eszközök az automata sorontartást és automata kormányzást lehetővé tevő berendezések. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajtérképezés, azon belül is a talaj elektromos vezetőképességének mérése. Természetesen a hozamtérképezés minden modern gazdálkodó számára elérhető, és örvendetes módon azt egyre többen használják is. A precíziós technológiát használók pontos számáról nincs adatom, de bízom benne, hogy egyre nő azok száma, akik a gyakorlatban is hasznosítják a kutatási eredményeket.

precízió

Az Egyesült Királyságban egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajtérképezés – fotó: Agroinform.hu

Dr. John Stafford a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodók Társaságának (ISPA) korábbi elnöke, ennek kapcsán a társaság fejlődéséről kérdeztük.

- Korábban a precíziós gazdálkodás kutatói három – egymástól független – konferencián találkozhattak, ami az európai, a nemzetközi (USA) és az ázsiai konferenciát jelentette. A konferencia limitált lehetőséget biztosított csak a kapcsolatépítésre, bár a személyes találkozóknak itt is fontos szerepük volt.

Egy idő után azonban felmerült az igény arra, hogy egy központ köré szerveződve létrehozzunk egy szervezetet, ahol a kapcsolatépítés és fenntartás keretek közé szerveződik, ugyanakkor azt a tudásanyagot, ami felhalmozódik a precíziós gazdálkodás témakörében, egyre szélesebb körben tudjuk megosztani. Ezzel a szándékkal alakult meg az ISPA, amely alakulása óta egyre nagyobb taglétszámmal büszkélkedhet – összegezte a társaság történetét.

A legfontosabb kihívásnak, amelyben a helyspecifikus gazdálkodás válaszokkal rendelkezik,

az inputanyagok bevitelének csökkentését, illetve az optimális kijuttatandó anyagmennyiségeket látom

– folytatta. – Ezek nagy részére a technikai feltételek adottak, úgy gondolom, hogy ez fontos gazdaságossági tényező.

A precíziós gazdálkodás jövőjét is az információtechnológia alkalmazása határozza meg. A helyhez köthető nagy adatbázisok (big data) interpretációja, valamint az adatbázisok használható információforrássá alakítása az optimális terepi beavatkozások előfeltétele.

A precíziós gazdálkodás jelenleg a mezőgazdaság egyik fő hívószava, és növekvő mértékben válik alaptechnológiává a jövőben, ahogy a technológia növekszik.

A valós talaj-növény-környezet modellek alkalmazásával, valamint a technológia felhasználóbarátabbá válásával a néhány éve még a jövőnek gondolt technológia mára már a fejlett gazdaságokban mindennapossá vált.

A kutatásokban tehát a modellek és az adatgyűjtés pontosságát, a gyakorlatban és a felhasználók oldaláról pedig az egyszerű, felhasználóbarát megoldásokat látom most a legfontosabb fejlesztési irányoknak – mondta dr. John Stafford, a Silsoe Kutatóintézet kutatója.

Dr. Milics Gábor, egyetemi docens – Széchenyi István Egyetem

A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én.

PREGA