Március 8.Nemzetközi Nőnap

Eredetileg harcos, a nők egyenjogúságát hangsúlyozó mozgalmi nap volt. Eredetileg február utolsó vasárnapján tartották az összejöveteleket, demonstrációkat. 1919-ben Oroszországban is ezen a napon tüntettek a nők jogaiért, majd másnap lemondott a cár, és ezzel kezdetét vette a Szovjetunió megalakulásához vezető folyamat. A pravoszláv február 9-e a világnaptár szerint március 8-ra esett, egyben éppen az 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért történő sztrájkolásának az időpontja is. Clara Zetkin javaslatára 1910 augusztusában Koppenhágában elhatározták, hogy nemzetközi nőnapot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Március 12. - Gergely napja

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. Gergely pápára emlékezvén, aki nevéhez fűződik az egyházi énekek (Gregorian zene) rendszerezése. Pápaságának végéig (804. március 12.) számítják a keresztény ókor végét. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt az ünneppé nyilvánításnak, a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

Március 15. - A magyar szabadságharc ünnepe

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepnek tekintett nap - függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.. Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Március 18- 20. – Sándor, József, Benedek napja

E naphoz kapcsolódó mondás: "Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget!" A „fagyos szentek” közül József nap a szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb. A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe ez a nap. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak

Március 19. egyben a cigányság világnapja is.

Március 22. – a víz világnapja

Az ENSZ az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezéséezt a napot a víz nemzetközi ünnepnapjává nyilvánította, külön alkalmat teremtve a víz fontosságának hangsúlyozására.

Március 24. - Gábriel arkangyal napja

Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy becsben állt. Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését. Gábrielnek tartják a keresztények azt az égi hírnököt, aki Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak bejelenti Isten fiának föltámadását. Gábriel azonban leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy Anjou-liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát. A képről rendszerint nem hiányzik a galamb sem, a Szüzet megtermékenyítő Szentlélek képmása.

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Jézus fogantatásának ünnepe, amit Jézus december 25-ére tett születési időpontjából számoltak vissza. Valószínű, hogy eredetileg az egyház a Magna Mater (Nagy Anya) pogány ünnepet akarta eltakarni, akit a termékenység és a növés istennőjeként tiszteltek a kora-egyházi időszakba nyúlóan is.

Március 31. - Áttérés a téli időszámításról a nyárira