A szakemberek segítségével számos támogatáshoz és pályázati pénzhez juthatnak hozzá az érintettek, a gazdaságok fejlődése pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön – írja csütörtöki számában a Magyar Idők.

A hálózat működtetésére évi 420 millió forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre. Ebből több mint száz határon túli szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. Mint Nagy István agrárminiszter a lapnak elmondta: a tárca ma már mintegy ötven agrárszervezettel működik együtt, rajtuk keresztül 500 ezer magyar gazdálkodó családot érnek el.

"A határon túli gazdaszervezetek elnökei évek óta jelzik, hogy az ottani magyar agrárvállalkozókhoz egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben jut el a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás" –fogalmazott a tárcavezető. Ez egyrészt az államnyelv, illetve a modern információs technológiák nem megfelelő szintű ismeretéből, másrészt abból fakad, hogy nincs megfelelő érdekképviselete a magyar gazdák többségét jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek, illetve nem létezik kiépített, a gazdák szakmai orientációját szolgáló intézményrendszer az érintett országokban.

Erdély

Évi 420 millió forintból gazdálkodik majd a hálózat – fotó: MTI

A Kárpát-medencei falugazdászprogram célja ezért az, hogy a határon túli agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik jól ismerik az államnyelvet, magas szintű informatikai ismeretekkel és agrárvégzettséggel rendelkeznek. Így tényleges segítséget tudnak nyújtani az érintett gazdálkodóknak.

"A programra elkülönített forrás olyan befektetett eszköz, amelynek multiplikatív hatása van. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bevonhatóvá válhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok" – mondta Nagy István.

A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozások feltérképezése és regisztrációja, amelyek révén a külhoni magyarság gazdasági ereje növelhető. Emellett a tárca várakozásai szerint a falugazdászok a határon túli gazdaságfejlesztési programokban benyújtott pályázatok véleményezése terén, valamint a nyertes pályázatok ellenőrzése szempontjából is kiemelt szerepet tölthetnek majd be.