A könyv szerzői arra vállalkoztak, hogy az 1901 és 2003 közötti időszakra becsüljék az „évszázad” elemforgalmát, a talajok tápanyag-ellátottságát és annak agronómiai tanulságait.
Számos cikk, könyvrészlet, előadás hangzott el az elmúlt 30-40 évben a magyar mezőgazdaság környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalóiról, de rendszerezve, csoportosítva, ok-okozati összefüggéseket feltárva először találkozhat az olvasó e témakörökkel.

A könyv a Bevezetésen túl 9 fejezetből áll, s 264 oldal terjedelmű. Fő fejezetei:

  1. Agrártermelés és talajhasználat
  2. A talaj termékenységét meghatározó talajtulajdonságok
  3. A növénytáplálás alapelvei és módszerei
  4. Országos tápelem-mérleg számítások
  5. Regionális tápelem-mérleg számítások
  6. Az agrártermelés környezetvédelmi vonatkozásai Magyarországon
  7. Szimulációs eljárások alkalmazása a tápanyag-gazdálkodásban
  8. A klímaváltozás tápanyagforgalomra gyakorolt hatásának becslése
  9. A fenntartható tápanyag-gazdálkodás alapelvei

A 8 oldalnyi Bevezetés Várallyay György és Németh Tamás munkája. Világossá teszik, hogy az életminőség három legfontosabb eleme a megfelelő mennyiségű, és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz és a kellemes környezet. Először fogalmazzák meg, hogy a magyar mezőgazdaság utolsó 60 éves történelmében négy fő szakasz különböztethető meg. Összefoglalóan e fejezetben olvasható először A-G pontokba szedve a hatékony, jövedelmező, szociálisan elfogadható és környezetkímélő fenntartható fejlődés ésszerű talajhasználatának legfontosabb alapelemei.

Az 1. Az agrártermelés és a talajhasználat című fejezet Csathó Péter és Radimszky László munkája. Terjedelme 10 oldal. Gondosan szerkesztett, értékes szakmai anyag.

A 34 oldal terjedelmű 2. fejezet: A talaj termékenységét meghatározó talajtulajdonságok szerzői Várallyay György és Csathó Péter.A rész fő érdeme, hogy a talaj termékenységét meghatározó talajtulajdonságokat nem csak leírja, hanem táblázatok és ábrák segítségével be is mutatja a hazai helyzetet, az egyes tulajdonságok alakulását Magyarországon.

A 3. fejezet: A növénytáplálás alapelvei és módszerei, Kádár Imre munkája. A 28 oldalnyi rész érdekes és értékes, olvasmányos anyag. A történelmi visszatekintést is magába foglaló fejezet jól egészíti ki az egyéb fejezetek konkrét magyarországi megfogalmazásait. Az agráriumban dolgozók számára a tápelem-mérlegek alapelveinek ismerete nélkülözhetetlen, mint ahogy a szabadföldi kísérletezés alapelveit is minden agrár felsőoktatási intézményben tanuló hallgatónak el kell sajátítania. A fejezet részletezi a szabadföldi kísérletek főbb típusait, a talajvizsgálatok, a növényvizsgálatok alapelveit és módszereit. Különösen fontos ismereteket tartalmaz a 3.3.2 részfejezet, az átlagminta képzéssel szembeni követelményeket írja le.

A 4. fejezet Az országos tápelem-mérleg számítások címet viseli Csathó Péter és Radminszky László szerzőkkel. A 25 oldalnyi fejezet sokunk számára a legtöbb, legújabb információkat tartalmazza, hiszen eddig ilyen jellegű összefoglaló munka nem jelent meg. Világosan szétválasztják a szerzők a környezetvédelmi szempontú országos tápelem-mérlegeket (OECD módszer szerint) az agronómiai szempontú országos tápelem- mérlegtől.

Az 5. fejezet tartalmazza A regionális tápelem-mérleg számítások-at. A szerzők: Máthéné Gáspár Gabriella, Csathó Péter és Radimszky László. A 42 oldal terjedelmű, valamennyi megyére és régióra kiterjedő tápelem-mérleg számítások először olvashatók a hazai szakirodalomban. A feldolgozás, értékelés igen gondos munkára vall, számos adat, adatsor feldolgozásával és precíz számításokkal. A könyv egyik legérdekesebb és legértékesebb fejezetének tartom az agrár környezetgazdálkodási programok megvalósítása érdekében is.

Az agrártermelés környezetvédelmi vonatkozásai Magyarországon című fejezet a 6., melynek szerzői Várallyay György, Csathó Péter és Németh Tamás. A 36 oldalnyi fejezet az oktatásban, képzésben szükségszerűen felhasználható, hiszen e témakör teljességében először jelenik meg szerkesztett formában. A fejezet, a hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt ismert és elismert tudósok, professzorok, kutatók tollából jelent meg. A fejezet az elméleti összefüggéseken túl konkrét számokban is megjeleníti a talajtermékenységét gátló legfontosabb tényezőket Magyarországon. A fejezet külön foglalkozik a talajdegradációs folyamatokkkal és azok megelőzésének, kiküszöbölésének, mérséklésének lehetőségeivel. Az eddig résztanulmányokban leírt ismereteket rendszerezik szintén ebben a fejezetben a szerzők a talaj és talajhasználat hatása a vízkészleteinkre címen. Az állattenyésztés N terhelése, a növénytermesztés N terhelése című alfejezetek végre világos és egyértelmű képet nyújtanak a mezőgazdaság ez irányú környezetterheléséről (vagy annak elhanyagolható hatásáról).

A könyv 7. fejezetét Szimulációs eljárások alkalmazása a tápanyag-gazdálkodásban, Kovács Géza J. és Fodor Nándor írták. A képletekkel, ábrákkal, táblázatokkal bőven illusztrált 30 oldal betekintést enged az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben folyó szimulációs modellezés elért eredményeibe, illetve a tápanyag-gazdálkodásban való felhasználhatóságára. Részletesen ismerteti az anyagrész a szimulációs eljárások módszerét a tápanyag-gazdálkodásban, a tartamkísérletek tápanyag-dinamikai szimulációját és a regionális tápanyag-mérleg kiegészítését szimulációval. A szerzők rövid következtetéseket és javaslatokat fogalmaznak meg a szimulációs eredmények felhasználására, hasznosíthatóságára.

A könyv 8. fejezetét Kovács Géza J. és Fodor Nándor jegyzik, melynek címe: A klímaváltozás tápanyagforgalomra gyakorolt hatásának becslése. A 14 oldalon összefoglalt anyag újszerű megközelítésében tárgyalja a tápanyagforgalom lehetséges alakulását, a klímaváltozás tükrében. Jó összefoglalás olvasható a fejezetben a becslési eljárások módszereiről és adathátteréről, a hazai termésbecslés és víz- és tápanyagforgalmi előrejelzésről, a fenológiai előrejelzésről, a víz-stressz előrejelzésről, a tápanyagforgalom modellezéséről és előrejelzéséről, valamint a talaj NO3-N szennyezésének helyzetéről és várható következményeiről. A fejezet legérdekfeszítőbb része a várható változások jelentősége a termesztésben és a környezetvédelemben.

Rövid, alig 11 oldalnyi fejezet a 9. melynek címe A fenntartható tápanyaggazdálkodás alapelvei és módszerei. A szerzők: Csathó Péter, Árendás Tamás, Fodor Nándor, Horváth József és Németh Tamás. A rövid fejezet egyike a legértékesebb fejezeteknek, hiszen az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár szakemberei által kidolgozott új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer ismertetését tartalmazza. Külön érdeme a fejezetnek, hogy összehasonlítja a környezetkímélő, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszer alapelveit és azt jól érthető formában meg is jeleníti. Túl ezen e fejezet bemutatja, több kísérleti helyen a környezetkímélő, valamint az intenzív tápanyagellátást elősegítő, illetve egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak szabadföldi kísérletekben történő tesztelésének konkrét adatait, eredményeit. A kísérleti eredmények az új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer eredményességét bizonyítják. A kisparcellás szántóföldi kísérleteken túl a szerzők szaktanácsadási rendszerüket üzemi körülmények között is tesztelték. Elkészítették három, a Balaton vízgyűjtőjén gazdálkodó, eltérő eróziós veszélyeztetettségű üzem a P trágyázási tervét. A javasolt P trágya adagok is az bizonyítják az új rendszernek fokozott vízvédelmű területeken való használhatóságát, alkalmazhatóságát.

Az Irodalomjegyzék 17 oldalnyi terjedelemben 415 forrásmunkát tartalmaz, jól reprezentálva a kapcsolódó hazai és nemzetközi publikációkat.

Összefoglalva a leírtakat megállapítható:

  • a könyv az agrár környezetgazdálkodás aktuális, a gyakorlat, a szaktanácsadás számára nélkülözhetetlen ismeretanyagát foglalja magába;
  • az egyes fejezetek szerzői, a szerkesztők hazai és nemzetközi szakmai közéletben is kiemelkedő személyiségek;
  • a könyv hiánypótló (akár fél évszázados hiányt pótló) a magyar mezőgazdaság elemforgalmának leírásával;
  • szervesen kapcsolódik a Németh Tamás és Magyar Marianna szerkesztésében nemrégen megjelent „Üzemi szintű tápanyag-mérleg számítási praktikum (Üzemi tápanyagmérlegek számításának alapelvei és módszerei) (Spácium Kiadó és Nyomda Kft, Budapest) c. könyvhöz.
  • a kiadvány először foglalja össze az elmúlt 2-3 évtizedben megjelent ismeretanyagot a magyar mezőgazdaság számára az agronómiai és környezetvédelmi tanulságokat illetően;
  • valamennyi agrárszakember számára hasznos és élvezetes olvasmány, illetve szakmai segédanyag;
  • a környezetgazdálkodási agrármérnökök számára elengedhetetlen tankönyv
  • az FVM, a MVH az Agrárkamara és szervezeteik tisztségviselői számára és igen jó alapul szolgál a kiadvány, csak forgatni kell, s lehetőleg minél többször.
  • javasolt, hogy az agrár felsőoktatási intézmények jussanak hozzá, hiszen tankönyvként is használható, különösen a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésben.


Gyöngyös, 2005. október 20.

Prof. Dr. habil Szabó Lajos

a mezőgazdasági tudomány kandidátusa