Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban. Ez nemcsak a családoknak jelent veszteséget, de komoly környezetterhelést okoz megtermelése és megsemmisítése is. Mindez a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. által szervezett élelmiszerpazarlásról rendezett közép-európai konferencián hangzott el.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tanácskozáson kifejtette: számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát. Ez nemcsak a háztartásoknak jelent veszteséget, de komoly környezetterhelést okoz a megtermelése és megsemmisítése is – hangsúlyozta.

Maradék nélkül – uniós program

Az államtitkár felhívta a figyelmet: az élelmiszerfelesleg kezelésében egyszerre érvényesülnek humanitárius, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, gazdálkodási, logisztikai és életmódbeli szempontok. Ahhoz pedig, hogy a lehető legkevesebb étel vesszen kárba, együtt kell működnie a jogalkotóknak és a civil szervezeteknek, az áruházláncoknak és a termelőknek, a hulladékkezelőknek és a családi háztartásoknak, az európai, nemzeti, regionális és helyi szervezeteknek.

A kidobott élelmiszer nemcsak a családoknak veszteség, de komoly környezetterhelést okoz a megtermelése és megsemmisítése is – fotó: iStock

Zsigó Róbert kiemelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül elnevezésű programját, amely részben az Európai Unió LIFE pályázati forrásának felhasználásával valósul meg. A négyéves futamidejű program július elején indult, és az ütemezés szerint 2020 közepéig tart. Egyik kiemelt feladat az élelmiszerhulladék megelőzését elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése.

Fejlődik az adományozási kultúra

Az államtitkár kiemelte az élelmiszerfelesleg kérdésének élelmiszerbiztonsági és jogi vonatkozásait. Nem elfogadható, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, biztonságos élelmiszer ne élelmiszerként hasznosuljon, de emberi fogyasztásra kizárólag biztonságos élelmiszerek kerülhetnek – nyomatékosította Zsigó Róbert.
 Mint kifejtette, Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a múlt évben 2600 tonna, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak. A növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

Az embereket nem érdekli a pazarlás

Az eszmecserén Ian Hutchins, a Tesco Európa nemzetközi kommunikációs igazgatója elmondta: a világon megtermelt élelmiszermennyiség harmadát dobják ki, ez mintegy 1,3 milliárd tonnát jelent évente. A Tescónál készített és V4 országokat vizsgáló felmérés szerint a fogyasztókat alig érdekli az élelmiszerpazarlás kérdése, szerintük ez inkább a kormányokra és a cégekre tartozik.

Az állati tetemek megsemmisítése is nagy gond

Ahogyan arról korábban az Agroinform.hu beszámolt, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vetette fel egy korábbi rendezvényen azt a problémát, hogy – "ha hiszik, ha nem" – évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére.