Tarcali Gábor hozzátette, ha hidegebbre fordul az idő, és a hó is megérkezik Magyarországra a következő hetek még semlegesíthetik a káros hatást.

A szokásosnál melegebb időjárás miatt minden időszerű növényvédelmi munkát el kell végezniük a gazdáknak - mondta, példaként említette a téli lemosó permetezést a gyümölcsösökben. A mechanikai munkálatokat is érdemes elvégezni, mert a fás részek tisztításával is sok kártevő elpusztítható - tette hozzá.

A szántóföldi növények közül az áttelelő gabonaféléknek még nyugalmi állapotban kellene lenniük, de a meleg miatt már megindult fejlődésük. Ezeknél a növényeknél egy hirtelen lehűlés fagykárt okozhat, ugyanakkor a meleg időben a növényi betegségek is fennmaradnak és fejlődnek a növényen, például olyan gombabetegség, mint a levélrozsda. A rozsda ellen  permetezéssel kell védekezni - mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csapadékhiány - a téli aszály - szintén stresszhelyzetet okoz a növényeknek, márpedig az ősszel és az idáig eltelt téli időszakban is a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. A szárasság miatt is nagyobb a "kártevői nyomás" a növényen, a csapadékhiány gyengíti magát a növényt is, ami miatt könnyebben betegszik meg, a kártevők is nagyobb kárt tesznek benne. A növénytermesztés sikeressége nagyban függ a  növényvédelemtől  - hangsúlyozta Tarcali Gábor.

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Ismertetése szerint a növényvédelmi költségek átlagosan 25-30 százalékát érik el a növénytermesztés költségeinek, ezért fontos hogy a gazdálkodók a védekezésre szánt összeget a lehető leghatékonyabban használják fel.

Az ültetvények védelmére fordított források nagysága a termesztési költségek 30-35 százalékát teszik ki. A szántóföldi növénytermesztés esetében pedig a növényvédelmi költségek a termelési költségek 15-20 százalékára rúgnak. Az ültetvények esetében az összes növényvédelmi költség mintegy 20 százalékát használják fel a tavaszi védekezés során, míg a gabonafélék esetében ez az arány 80 százalék körüli - mondta a szakember.