Így aztán továbbra is felsült kukorica-, hervadó napraforgó-állományokat látunk. Ez előre vetíti a korai betakarítás esélyét és az alacsonyabb termésmennyiséget is. Amint az szokásos, most is készül az időjárás augusztus 20-ra, hogy megzavarja az ünnepet. Előre tekintve szeles hétvégét látunk az előrejelzésben, vasárnap hirtelen visszaeső hőmérsékletet, s ezekhez társulva 2-4 mm csapadékot. Nos, ez utóbbi lehet, hogy megzavarja az ünnepet, de nem segít növényeinknek. A növényvédelmi helyzetben változás nem történt, sok újdonságról beszámolni nem lehet.

Itt az ideje a magágykészítésnek az őszi káposztarepce alá. Idén sem lesz könnyű jó minőségű talajmunkát végezni, időben és jó minőségben elvetni a repcemagvakat. Mindeközben a repce kártevői szaporodnak, ott van a megfelelő táptalaj számukra, a tarlók árvakelése. Egyre több a földibolha ezeken a növényeken. Ha közelre kerül új vetés, akkor az is szenvedni fog a kártevőtől. Érdekes, hogy az aszály ellenére megjelent a fómás levélfoltosság és szárrák levéltünete az árvakeléseken. Itt nem okoz gondot.

karalábé bolha

Földibolha kártétel karalábé levelén – fotó: Agroinform.hu

A napraforgó már citromérésben van. Az alternáriás levélfoltosság nem terjedt az utóbbi időben, tüneteit továbbra is az alsó 4-6 levélen találhatjuk meg. Száron is megjelentek a tünetek szintén gyenge mértékben, helyenként az állomány 5-8 %-os fertőződésével. A tányér fertőződése egyelőre kismértékű, de észlelhetők a jellegzetes tünetek. A diaportés szárfoltosság megjelenése gyenge mértékű, ahol jelen van, ott szár-és levéltünet is látható. Nagyobb jelentőségű az általában gócosan előforduló fómás betegség, általában gyenge, de egy-két táblán közepes mértékű fertőzést ért el. Az aszályos nyarakon gyakran felszaporodik a hamuszürke szárkorhadás, amely az idén is megjelent, most a nyár végén kisebb-nagyobb foltokban terjed (az állomány ~5-15 %-át érinti).

Felsült napraforgó – fotó: Agroinform.hu

A kukorica már elérte a viaszérés állapotát. Az alsó levelek felszáradása kezd általánossá válni, már nem csak a gyengébb talajokon látható. A kukoricamoly rajzása csökkenő tendenciát mutat (4-6 db imágó/fénycsapda/3 nap). A kukoricabogár imágók rajzása továbbra is tömeges, de ennél a kártevőnél is megfigyelhető az enyhén csökkenő egyedszám. A monokultúrás területeken átlagosan 4-6 db bogár/növény található, a nem monokultúrás területeken átlagosan 2 db imágó/növény károsít.

Felsült kukorica – fotó: Agroinform.hu

A gyapottok bagolylepke kisebb számban repül a nyugat Dunántúlon, míg az Alföldön nagyobb tömegben fogják a csapdák. E kártevő lassan áttelepül a zöldségfélékre, virágokra. A nagyvadak behúzódnak a kukorica- és napraforgótáblák belsejébe, egyre nagyobb az okozott kár (táplálkozási és taposási kár).

A burgonya továbbra is neveli gumóit. Az alternáriás levélfoltosság fertőzöttsége nem nőtt lényegesen. A fitoftóra kismértékben terjedt, de az összeeső lombozatban már nem tud tetemes kárt okozni. Ugyanez érvényes a burgonyabogárra is, ahol nincs lombozat – vagy éppen csökkenőben van – ott a bogár sem tud már nagy kárt okozni. Védekezésnek már csak az öntözött táblákon, esetleg a tarlóburgonya termesztésnél (vető) van értelme.

A szójatáblákon a hüvelyképződés közeledik a végleges mérethez. Az atkák felszaporodása nem fokozódott tovább. Ott, ahol nem végeztek atkaölő szeres védekezést, az állományok jelentős mértékű sárgulását lehet tapasztalni. A peronoszpóra tünetek továbbra is szembetűnőek (érzékeny fajtán), de csak az alsó levélemeleteken. A még fennmaradt spórák fertőzéséhez rövid ideig kedvező volt az időjárás, de komoly asszimilációs felület csökkenést (lombvesztést) nem okoz a kórokozó. A lombfertőzés általában gyenge fokozatú. A szeptóriás barnafoltosság szintén legfeljebb gyenge mértékű fertőzéssel van jelen egy-két táblában. Gombaölő szeres beavatkozás nem indokolt.

A paradicsomtáblákon a termésnövekedés-termésérés a jellemző. Az időjárás következtében újra szükséges védekezni a fitoftóra és az alternária ellen. A bagolylepke lárvák által károsított bogyók is gyakoriak, érdemes mihamarabb egy kontakt szerrel védekezni, amíg nem fúrták még be magukat teljesen, mert a felszívódó készítmények várakozási idejét és a termés szedését nehéz összehozni.

A csonthéjas gyümölcsök közül szedik az őszibarackot, a nektarint és a szilvát. 7-10 nappal korábban volt egy rövid esős periódus, akkor jelent meg a gyümölcsmonília. Néhány érőfélben levő gyümölcs megrothadt, de aztán, főleg a lombozat kiszáradása miatt, a fertőzés megállt. A szilvafák általában csúcstermést nevelnek, ami azzal jár, hogy a gyümölcsök – főleg így érés tájékán – összeérnek, kiváló felületet biztosítanak a monília fertőzéséhez. E gyümölcsfajnál érdemes – a várakozási idő figyelembe vételével – a gyümölcs mentése érdekében még védekezni. A sztigminás levéllikacsosodás lassan terjed. A betegség az asszimilációs felületet csökkenti, de a rügyek károsodását is okozza, ezért érdemes ellene kezeléssel védekezni, illetve a betakarítás utáni lombfertőtlenítést is elvégezni.

Az érő gyümölcsöt madarak, darazsak, hangyák is meglepik – fotó: Agroinform.hu

A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly egyaránt nagy számban repül, de a lassú csökkenést észlelni lehet a csapdákban. A gyümölcsök betakarításával jelentőségük csökken, bár a keleti gyümölcsmoly a hajtásokat is megtámadja – főleg őszibarackon.

Őszibarackon kb. egy hete megjelent a lisztharmat tünete. A betegség nem terjedt, hanem visszaszorult, a meleg, száraz időjárásban. Mindenesetre érdemes figyelni rá. Az almásokban a gyümölcs növekedése a végéhez közeledik, a korai fajták színesednek, délen már az érés kezdetéről lehet beszélni. Sajnos az öntözetlen ültetvényekben erős a gyümölcshullás. Szép lassan minden károsító csökken, s ezzel együtt csökken a veszélyhelyzet is. Az almalevél aknázómoly rajzása csökkenő 20-25 db hím/csapda/hét mennyiségű, jelenleg kártételi küszöbérték alatti. A levélaknázó molyok (lombosfa-fehérmoly, almalevél-aknázómoly) kártételi tünetei nem nőttek (minden tizedik levélen 1-2 akna/levél, vegyes kárkép). Az almamoly rajzása szintén csökkenő 5-7 db hím/csapda/hét.

lisztharmat

Lisztharmat őszibarack levelén – fotó: Agroinform.hu

A takácsatkák (közönséges kétfoltos) almalevél-atka szaporodása továbbra is csökkenő tendenciájú a megfigyelt ültetvényben. A lisztharmat fertőzése nem erősödött. A fertőzött hajtások aránya (érzékeny fajtán) hasonló az előző időszakhoz, ~25-35 % (közepes-erős fertőzés). A varasodás terjedése mérsékelt, de folyamatos főleg a lombon. Gyümölcsön továbbra is legfeljebb gyenge mértékű fertőzéssel lehet találkozni. A száraz, meleg időjárás nem kedvezett az újabb fertőzések kialakulásának. Öntözött körülmények között a fertőzésveszély enyhe fokozatú volt, 8-10 napos lappangási idővel.

A csemegeszőlő korai fajtáit már szedik és zsendülnek a borszőlők is. A lisztharmat tünetek terjedése lombon fokozódott. Általában gyenge mértékű fertőzés tapasztalható, de néhány kevésbé intenzíven védett ültetvényben közepes mértékű lombfertőzés is megfigyelhető. A kazmotéciumok képződése eddig mérsékelt volt, most viszont a kialakulásuk megakadályozása miatt – ha a szőlő fejlettsége engedi – javasolt a gombaölő szeres védekezés (boszkalid, évi.: 28 nap, vagy kén, évi: 0 nap).

A peronoszpóra fertőzésnek átmenetileg kedvezett az elmúlt hét, a tünetmegjelenés a hajtásvégi leveleken tömeges. Általában gyenge mértékű a lombfertőzés, de ez esetben is a kevésbé védett ültetvények károsodtak nagyobb mértékben.

A tarka szőlőmoly lárvakelése folyamatos. A kis lárvák még egy kontakt szerrel is elérhetők, de később már nehezebben fékezhetők meg. Rágásuk nyomán a szürkepenész fertőzése veszélyeztet. A kórokozónak segít a zsendülő állapot, a darazsak, madarak kártétele, a természetes repedés (már ahol volt eső). Érdemes megelőző jelleggel védekezni a betegség ellen. Az amerikai szőlőkabóca rajzása a rovarölő szerrel nem, vagy legfeljebb egyszer kezelt ültetvényekben még mindig tömeges, de csökkenő (35-45 db imágó/sárgalap/10 nap). A védekezés ezekben az esetekben indokolt a tojásrakás megakadályozására.

Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.