A globális termény eloszlási térkép újrarajzolásában látja a jövő lehetőségét a Columbia Egyetem legújabb kutatása. A tanulmány szerint elsősorban olyan területeket kell górcső alá venni, ahol a vízhiány folyamatos problémát jelent az utóbbi évtizedekben. "Sok olyan terület van, ahol nem gazdaságos a vízfelhasználás, illetve a tápanyagtermelés." - nyilatkozta Kyle Davis, a Columbia Egyetem Földtani Intézetének kutatója a sciencedaily.com-nak. Elmondása szerint olyan növényeket kell ezekre a területre ültetni, amiknek kissebb a környezeti hatása és nagyobb a tápanyag értéke.

A kutatásban 14 növényt vizsgáltak, amik a világ terméshozamának 72%-át teszik ki: földimogyoró, kukorica, köles, olaj pálma, repce, rizs, édesgyökér, cirok, szójabab, cukorrépa, cukornád, napraforgó, gumósok és búza. Davis és csapata által felrajzolt új terményeloszlási térkép szerint 10 százalékkal lehetne növelni a termények kalóriatartalmát és 19 százalékkal a protein tartalmukat, amivel 825 millióval több embert lehetne jóllakatni, miközben a termés esővíz igénye 14 százalékkal, öntözés igénye pedig 12 százalékkal csökkenne.

A cél hogy olyan növényt vessünk, ami megfelel a helyi adottságoknak – Fotó: Shutterstock

Ez globális szinten azt jelentené, hogy például növelni kellene az olyan növények arányát, mint a földimogyoró, az édesgyökér, a szójabab , a cirok és a gumósok, míg drasztikusan csökkenteni kéne a most népszerű növényekét, mint a köles, rizs, cukor és búza, amiknek magasabb a vízigénye, de alacsonyabb a hektáronkénti protein és kalória értéke.

Természetesen ezekben a változtatásokban nem lehet általánosítani, mivel minden országnak megvan a maga klímája, talaj tulajdonsága és az is eltérő, jelenleg mit termesztenek egy adott területen. "Hogyha figyelembe vesszük az élelmiszer biztosításának gazdasági, szociális és környezeti aspektusait egy-egy országban és együtt tudnánk dolgozni a helyi döntéshozókkal, a lakosság igényeihez szabott megoldásokat és célokat hozhatnánk létre." - állítja Davis.