Nagyon szárazba tényleg nem kell erőltetni.
A valtrás topikban raktam fel képeket a grubberozásról. Ami ott a legrosszabb volt, azt tegnap a 25mm eső után befejeztem, és elég jó lett.
Tárcsa mélységhatároló van? Évek óta akarok a rakni a terrakombira, de mindig elmarad.
Nincs, de nem is nagyon kell, mert legtöbbször 1. sorral kiemelt kerékkel megyek, 2. sornál is legtöbbször addig megy bele, amíg jólesik neki. Max. napraforgó után van úgy, hogy ha nyers, nem akarom felgaluskázni, és akkor nem engedem bele teljesen. Gondolkoztam rajta régebben, hogy kellene rá csinálni, de mivel csak ritkán használnám, nem kínlódok vele.
2006-ban volt ilyen a szántásom.
A barázdában még állt a víz néhol, felül meg mintha egy cementréteg lett volna rajta. Érdekes, mert aztán lassan elment a víz, kapott még 1x esőt, és mire kombinátorozni mentem, megpuhult a teteje is, meg nem is volt fehéres. Azóta se volt ilyen, de ne is legyen!
Nemrég kértem kölcsön egy 9 késes grubbert egyik rokonomtól kipróbálásra. 20 cm-es osztással vannak a kések, pont elviszi a traktor szélességét. 1x tárcsázott árpatarlón próbáltam, csak sajnos már sziklává száradt az alja. Nem volt rossz munkája még így sem, de kb. 15-18 cm-en húzta az mtz egész 3.-kal. Valszeg majd ha jobb lesz a talajállapot megint elkérem tőle.
Válasz #391. hozzászólásra
Az ilyent ha tavasszal meggyurod akkor ott max féltermés lesz.ezeket nyár végén lazítom aztán tavasszal vagy 1fogasba vagy közvetlen vetek a monosemmel.Ahol a kerék a 2 és 4 sor mellett közel megy még azt is észreveszi a kuk,(azokon 10 centivel kisebb,vékonyabb szárral).Kérgesedést nem várom meg mert utána hamar megreped,olyankor duplafogas azt kész.
Válasz #385. hozzászólásra
Nem volt még olyanod?
A teteje kőkeményre kérgesedik alattam meg vastag "sohakinemszáradó süppedős iszap lesz.
Gyakorlatilag művelhetetlen, mert a kemény réteg meg akasztja a talajművelőgépet, és a puha réteg meg süpped de nagyon.
De ha valami risz-rosz szántás van akkor azt még lehet művelni a víz elvonulása után, már sok értelme annak sincs.
Grubberoztuk a repce alá valót is (kb 15-20 cm mélyen), majd gyűrűshenger. Jött 3 napja 25 mm eső, tegnap magkombinátoroztam, és szinte kész a magágy.
A kulcsa a grubber. Régebben mindig bajba voltunk az őszi magágykészítéssel.
Csak ajánlani tudom nagyon kötött talajra.
Válasz #384. hozzászólásra
Ezt megerősítem én is de azt nemtom hogy mért van,tapasztalatunk hogy buzának legjobb a sekélyművelés,lehet igy nagyobb a p-koncentráció a gyökérzónában,és az eléggé befolyásolja a termést.
Valószínű azért lehetett mert túl szárazon feltépéték a földet rögesre. De annyira , hogy az teljesen kővé száradt , arra az évre "élettelené" vált... Előfordul , ezt hívják erőszakolásnak. De a következő évekbe biztosan helyre állt , sőt!
Nekem is mondták egyszer, hogy lazított földbe ment búza, meg lazítatlanba is, és a lazítotton jóval kevesebb volt a víz, de a lazítatlan végül többet termett. De hogy miért, azt nem tudom.
Válasz #381. hozzászólásra
szerintem 40 centis lazítás 150 mili esőt bevesz,kb 1hét alatt.Ha műveletlenül ráesik ennyi azon halastó lessz.Ha viszont ártérhez közeli a föld akkor a lazitotton jobban följön áradás után.
nekem a vetőgép előtt mindig a tüskéshengeres lazító ment.Tavasszal szoktam duplafogast használni bekeverésre meg a nedvességvesztés miatt.Az bármilyen földön elmegy ,hosszu láncokon elhaggya a kórót.A sok bonyolíttást nem szeretem,van mindenre 1szerű és jó technológia,viszont általába nem az a legolcsóbb ez tény.
Azt se szabad elfelejteni, hogy ezen a fekete réti talajon, ha meglazítod 40cmre és az a laza rész megtelik vízzel (belvizes időben) akkor rosszabb, mint ha csak tárcsáztál volna.
Csak az a baj, hogy a minimum till, és a no till technológiákat sehol a világban nem csinálják beton földön. Csak olyanon, ami nagyon laza, és szinte nem is tud összetömörödni. Már sokat nézegettem a youtube-on ilyen videókat, de mindegyiken azt láttam, hogy a homoktól alig keményebb talajokon húzgálták az air seeder-eket. Mert 60-as AK-n vagy fölötte előbb utóbb betonná válik a föld alul. És azt leszámítva, hogy a gyökérzetre nincs jótékony hatással, még azzal is számolni kell, hogy hogyan nyeli, illetve tartalékolja a nedvességet a talaj. De én is azt mondom, hogy ne csináljunk olyan műveletet, amit utána 2 másikkal tudunk helyrehozni. Pl. most itt aki bármivel megmozdította a talaját 20-25 cm-re, az a repcevetést már elfelejtheti, hacsak nem lesz egyben legalább 40mm eső.
ahol 30 literrel 40 centin lehet szántani meg zsiros a föld ott a lazításos mulcstechnológiának nincs sok értelme.De ahol 20 centin 50 littyóval nyuzod aztán jó fagyos tél után is nehéz magágyat csinálni,ott inkább a minimum till a nyerő.Inkább veszek több vegyszert mint összetöressem a cuccaimat a hantokon.
Azt hozzáteszem a dologhoz, hogy én úgy gondolom, hogy a szántásos és a mulcs technológia 2 végelete között én valahol középen helyezkedek el az álláspontommal, tehát azt mondom, hogy szármaradvány mentes talajt csinálok, de nem szántok. Szeretem minél feketébbre munkálni a talajt akár őszre, akár tavaszra csinálom, tehát nem egy mulcs tengerbe mittudomén milyen no-till technológiás vetőgéppel vetek pl. napraforgót, hanem a 33 éves Becker Aeromattal. A különbség mindössze annyi, hogy a szármaradványt csak a talaj felső rétegébe keverem be, nem fordítom meg a talajt. De kb. ugyanúgy fellazítom mintha szántanám. Persze a vetésforgómban nincs kukorica. De azt is meg lehet oldani top-down és társai nélkül, pl. egy jó öreg szántótárcsával.
Bár lenne igazatok... Akkor nem kéne majd ekét is vennünk újat , mikor aranyáron van csak egy lazítót:) Az az érzésem , hogy a Cimbika tudna ehhez a témához szívből hozzászólni...:) Csinálok is egy CIMBIKA HOL VAGY topicot!
Itt felénk is mostanában csak lazítózik mindenki minden alá. Ki sekélyebben, ki mélyebben, de az eke megy ki a divatból. Itt is nagyon kötöttek a földek.
Ha rosszabb termésátlag lenne akkor nem így csinálnák.
Az a baj a kipróbálásokkal, hogy ha nincsenek meg a gépi feltételek, nem lehet valósághoz hűen próbálkozni. Pl. ha nincs olyan vetőgéped, ami biztonságosan vet elmunkálatlan földbe, akkor nem fog mutatni semmit a szántás nélküli technológia, ha viszont megvettél mindent, már úgy sem szántod ki a felét, csak hogy magad megnyugtasd...
Nekünk is ez volt, akkor hozta a minimum tillage teljes mértékben a szántás eredményeit, amikor már megvolt a TopDown, a Carrier, a Rapid és a No-Till Monosem is. Mostanra veri bőven, és soha nincss pl. olyan baj, hogy nem egyenletesen kelne, vagy hasonlóak. Rendszerint sokkal könnyebben, és gyorsabban megvan minden, ráadásul 1/3-ad üzemanyagból. És igen is 60-as réti talajokon, sőt pont ott jelentős a különbség (a mezőségi talajokat inkább csak elrontani lehet).
Ja és még annyi, mi a napraforgóval egy évvel korábban álltunk át, mint pl. a kukoricánál. Az sokkal jobban bírja, de fontos a herbicid-toleráns fajta (Rest In Peace, FlexiSol)...
Akkor nem tudom . Befürdött felénk minden csak lazításos technológia. A szántásos mindig egyöntetűbb akármilyen év volt. De attól még persze lehet sikeres valahol... Mivel én a véleményemet egy hozzászólásra fejtettem ki , azt tanácsolnám neki most hogy nem egyeznek a vélemények , hogy egy táblában próbálja ki mind kettőt. Ez talán nála-mert ez a lényeg , a leg okosabb húzás volna...
Hát akkor elmondom, hogy én pont ezért álltam át erre a technológiára, mert nekem is ilyenek a földjeim. Nehogy azt hidd, hogy homokon gazdálkodom.
Ez volt a 2009-es kép búza előveteménye után 1 sor tárcsa műve. 3,2-es terra kombi tárcsa, ennyire ment bele. :D
Mondhatnám, hogy semennyire.
igy van !!!
én már irtam itt is 1 -er hogy szántás nélkül csak lazitóban nem mernék vetni aszályban
volt már olyan hogy nem szántottuk de volt hozzá esö dögivel !!
Hát én ebben nem vagyok olyan biztos.
A tavalyi lazított földbe vetett Neoma:
Itt meg az idei:
Én semmi különbséget nem láttam a szántott területek és e között. Viszont ezzel augusztusban végzek, mikor tavaly mtz-vel 1 fejjel se bírtam volna szántani, olyan száraz, és kemény volt a föld.
Mindkét évben kb. 30-40 cm-es állapotban kapott 1,2 l/ha pulsart, és ennyi. Tavaly vetés után kelés előtt a korai elmunkálás után a kijött gyomok kaptak 4 l glifozátot, de ezt ha szántottam volna se hagyhattam volna ki. Semmi extra gyomirtást nem kapott.
Most vettünk egy Gaspardo Artiglio-t. Tavaly volt nálunk demó, de a sajátunkat még nem próbáltam ki, csak 3 napja jött, majd a jövő héten megyek vele ki...
A szemnek lehet szebb a szántás és talán egy ideig jobb választásnak tűnhet. De az idei száraz nyárban egy szántásnál piszok sok nedvesség veszik el még ha azonnal el is munkálják. Ráadásul a korom fekete mulcs nélküli földet a nap is jobban szárítja-szívja ki... Ugyanakkor elegendő csapadéknál valamivel könnyebben talál majd utat a repce gyökere szántásban mint egy lazítottnál... a termés különbségek ebben az esetben nem feltétlen mérhetőek... Száraz évjáratban , nyáron viszont tuti nyer a lazított szerintem.
Ennek az eldöntése rengeteg dologtól függ.Énis szántottam ,csak előjöttek a 3,4 éves kórók is,meg keveselltem a terméseket.sejtettem hogy a biológiai aktivitással lehet 1kis gond.Mostanába tárcsa meg lazitó megy,de elég sok glifót kellett venni mire kipucolódtak a gazok.Kukiba 1értelmüen tárcsa lazitót ajánlanák de naprába elégjó vegyszerésznek kell ehhez a mutatványhoz lenni.
Napra alá szigorúan szántani KELL!!! De ha előtte lazítanál és tárcsázol is az se volna baj:) Tavaszi vetésűek alá a szántást nem igen célszerű elhagyni . Ezt inkább nyáron az őszi vetésűeknél teszik és cserélik lazítós-forgatás nélküli művelésre . Nedvesség megőrzési okokból stb...
Napra alá szigorúan szántani KELL!!! De ha előtte lazítanál és tárcsázol is az se volna baj:) Tavaszi vetésűek alá a szántást nem igen célszerű elhagyni . Ezt inkább nyáron az őszi vetésűeknél teszik és cserélik lazítós-forgatás nélküli művelésre . Nedvesség megőrzési okokból stb...
Igen,ezúgy van beállítva ahogy írtad,de a képen látható talaj annyira kemény volt,hogy nem mindíg ment bele a lazító.Meg mikor szaggatta a földszelvény kiemelte a lazítót.Normál esetben az általad leírtak alapján dolgozik.
4997 hozzászólás
Válasz #394. hozzászólásra
Nagyon szárazba tényleg nem kell erőltetni.
A valtrás topikban raktam fel képeket a grubberozásról. Ami ott a legrosszabb volt, azt tegnap a 25mm eső után befejeztem, és elég jó lett.
Tárcsa mélységhatároló van? Évek óta akarok a rakni a terrakombira, de mindig elmarad.
Válasz #392. hozzászólásra
Nincs, de nem is nagyon kell, mert legtöbbször 1. sorral kiemelt kerékkel megyek, 2. sornál is legtöbbször addig megy bele, amíg jólesik neki. Max. napraforgó után van úgy, hogy ha nyers, nem akarom felgaluskázni, és akkor nem engedem bele teljesen. Gondolkoztam rajta régebben, hogy kellene rá csinálni, de mivel csak ritkán használnám, nem kínlódok vele.
Válasz #391. hozzászólásra
2006-ban volt ilyen a szántásom.
A barázdában még állt a víz néhol, felül meg mintha egy cementréteg lett volna rajta. Érdekes, mert aztán lassan elment a víz, kapott még 1x esőt, és mire kombinátorozni mentem, megpuhult a teteje is, meg nem is volt fehéres. Azóta se volt ilyen, de ne is legyen!
Válasz #390. hozzászólásra
Nemrég kértem kölcsön egy 9 késes grubbert egyik rokonomtól kipróbálásra. 20 cm-es osztással vannak a kések, pont elviszi a traktor szélességét. 1x tárcsázott árpatarlón próbáltam, csak sajnos már sziklává száradt az alja. Nem volt rossz munkája még így sem, de kb. 15-18 cm-en húzta az mtz egész 3.-kal. Valszeg majd ha jobb lesz a talajállapot megint elkérem tőle.
Válasz #391. hozzászólásra
Az ilyent ha tavasszal meggyurod akkor ott max féltermés lesz.ezeket nyár végén lazítom aztán tavasszal vagy 1fogasba vagy közvetlen vetek a monosemmel.Ahol a kerék a 2 és 4 sor mellett közel megy még azt is észreveszi a kuk,(azokon 10 centivel kisebb,vékonyabb szárral).Kérgesedést nem várom meg mert utána hamar megreped,olyankor duplafogas azt kész.
Válasz #388. hozzászólásra
A tárcsádon van mélységhatároló?
Válasz #385. hozzászólásra
Nem volt még olyanod?
A teteje kőkeményre kérgesedik alattam meg vastag "sohakinemszáradó süppedős iszap lesz.
Gyakorlatilag művelhetetlen, mert a kemény réteg meg akasztja a talajművelőgépet, és a puha réteg meg süpped de nagyon.
De ha valami risz-rosz szántás van akkor azt még lehet művelni a víz elvonulása után, már sok értelme annak sincs.
Válasz #379. hozzászólásra
Grubberoztuk a repce alá valót is (kb 15-20 cm mélyen), majd gyűrűshenger. Jött 3 napja 25 mm eső, tegnap magkombinátoroztam, és szinte kész a magágy.
A kulcsa a grubber. Régebben mindig bajba voltunk az őszi magágykészítéssel.
Csak ajánlani tudom nagyon kötött talajra.
Válasz #384. hozzászólásra
Ezt megerősítem én is de azt nemtom hogy mért van,tapasztalatunk hogy buzának legjobb a sekélyművelés,lehet igy nagyobb a p-koncentráció a gyökérzónában,és az eléggé befolyásolja a termést.
Válasz #387. hozzászólásra
Végülis igaz, mert a tárcsázottban a kis tavakat meg ki lehet kerülni. :-)))
Válasz #385. hozzászólásra
Mert egy esős aratáson olyan lesz mint ha malterba járkálnál...:)
Válasz #384. hozzászólásra
Valószínű azért lehetett mert túl szárazon feltépéték a földet rögesre. De annyira , hogy az teljesen kővé száradt , arra az évre "élettelené" vált... Előfordul , ezt hívják erőszakolásnak. De a következő évekbe biztosan helyre állt , sőt!
Válasz #381. hozzászólásra
Miért lesz rosszabb?
Válasz #381. hozzászólásra
Nekem is mondták egyszer, hogy lazított földbe ment búza, meg lazítatlanba is, és a lazítotton jóval kevesebb volt a víz, de a lazítatlan végül többet termett. De hogy miért, azt nem tudom.
Válasz #381. hozzászólásra
szerintem 40 centis lazítás 150 mili esőt bevesz,kb 1hét alatt.Ha műveletlenül ráesik ennyi azon halastó lessz.Ha viszont ártérhez közeli a föld akkor a lazitotton jobban följön áradás után.
nekem a vetőgép előtt mindig a tüskéshengeres lazító ment.Tavasszal szoktam duplafogast használni bekeverésre meg a nedvességvesztés miatt.Az bármilyen földön elmegy ,hosszu láncokon elhaggya a kórót.A sok bonyolíttást nem szeretem,van mindenre 1szerű és jó technológia,viszont általába nem az a legolcsóbb ez tény.
Válasz #379. hozzászólásra
Azt se szabad elfelejteni, hogy ezen a fekete réti talajon, ha meglazítod 40cmre és az a laza rész megtelik vízzel (belvizes időben) akkor rosszabb, mint ha csak tárcsáztál volna.
IH-ja kinek van?
Válasz #378. hozzászólásra
Csak az a baj, hogy a minimum till, és a no till technológiákat sehol a világban nem csinálják beton földön. Csak olyanon, ami nagyon laza, és szinte nem is tud összetömörödni. Már sokat nézegettem a youtube-on ilyen videókat, de mindegyiken azt láttam, hogy a homoktól alig keményebb talajokon húzgálták az air seeder-eket. Mert 60-as AK-n vagy fölötte előbb utóbb betonná válik a föld alul. És azt leszámítva, hogy a gyökérzetre nincs jótékony hatással, még azzal is számolni kell, hogy hogyan nyeli, illetve tartalékolja a nedvességet a talaj. De én is azt mondom, hogy ne csináljunk olyan műveletet, amit utána 2 másikkal tudunk helyrehozni. Pl. most itt aki bármivel megmozdította a talaját 20-25 cm-re, az a repcevetést már elfelejtheti, hacsak nem lesz egyben legalább 40mm eső.
ahol 30 literrel 40 centin lehet szántani meg zsiros a föld ott a lazításos mulcstechnológiának nincs sok értelme.De ahol 20 centin 50 littyóval nyuzod aztán jó fagyos tél után is nehéz magágyat csinálni,ott inkább a minimum till a nyerő.Inkább veszek több vegyszert mint összetöressem a cuccaimat a hantokon.
Válasz #376. hozzászólásra
Azt hozzáteszem a dologhoz, hogy én úgy gondolom, hogy a szántásos és a mulcs technológia 2 végelete között én valahol középen helyezkedek el az álláspontommal, tehát azt mondom, hogy szármaradvány mentes talajt csinálok, de nem szántok. Szeretem minél feketébbre munkálni a talajt akár őszre, akár tavaszra csinálom, tehát nem egy mulcs tengerbe mittudomén milyen no-till technológiás vetőgéppel vetek pl. napraforgót, hanem a 33 éves Becker Aeromattal. A különbség mindössze annyi, hogy a szármaradványt csak a talaj felső rétegébe keverem be, nem fordítom meg a talajt. De kb. ugyanúgy fellazítom mintha szántanám. Persze a vetésforgómban nincs kukorica. De azt is meg lehet oldani top-down és társai nélkül, pl. egy jó öreg szántótárcsával.
Válasz #375. hozzászólásra
Bár lenne igazatok... Akkor nem kéne majd ekét is vennünk újat , mikor aranyáron van csak egy lazítót:) Az az érzésem , hogy a Cimbika tudna ehhez a témához szívből hozzászólni...:) Csinálok is egy CIMBIKA HOL VAGY topicot!
Itt felénk is mostanában csak lazítózik mindenki minden alá. Ki sekélyebben, ki mélyebben, de az eke megy ki a divatból. Itt is nagyon kötöttek a földek.
Ha rosszabb termésátlag lenne akkor nem így csinálnák.
Válasz #373. hozzászólásra
Merre gazdálkodsz?
Az a baj a kipróbálásokkal, hogy ha nincsenek meg a gépi feltételek, nem lehet valósághoz hűen próbálkozni. Pl. ha nincs olyan vetőgéped, ami biztonságosan vet elmunkálatlan földbe, akkor nem fog mutatni semmit a szántás nélküli technológia, ha viszont megvettél mindent, már úgy sem szántod ki a felét, csak hogy magad megnyugtasd...
Nekünk is ez volt, akkor hozta a minimum tillage teljes mértékben a szántás eredményeit, amikor már megvolt a TopDown, a Carrier, a Rapid és a No-Till Monosem is. Mostanra veri bőven, és soha nincss pl. olyan baj, hogy nem egyenletesen kelne, vagy hasonlóak. Rendszerint sokkal könnyebben, és gyorsabban megvan minden, ráadásul 1/3-ad üzemanyagból. És igen is 60-as réti talajokon, sőt pont ott jelentős a különbség (a mezőségi talajokat inkább csak elrontani lehet).
Ja és még annyi, mi a napraforgóval egy évvel korábban álltunk át, mint pl. a kukoricánál. Az sokkal jobban bírja, de fontos a herbicid-toleráns fajta (Rest In Peace, FlexiSol)...
Válasz #367. hozzászólásra
Akkor nem tudom . Befürdött felénk minden csak lazításos technológia. A szántásos mindig egyöntetűbb akármilyen év volt. De attól még persze lehet sikeres valahol... Mivel én a véleményemet egy hozzászólásra fejtettem ki , azt tanácsolnám neki most hogy nem egyeznek a vélemények , hogy egy táblában próbálja ki mind kettőt. Ez talán nála-mert ez a lényeg , a leg okosabb húzás volna...
Válasz #370. hozzászólásra
értelek persze a talaj is számit nagyon !!
Válasz #368. hozzászólásra
Az biztos hogy nem túl nehéz, prospektus szerint 15q kb. De itt most csak azt akartam szemléltetni, hogy nem könnyű talajok vannak errefelé.
Válasz #367. hozzászólásra
Imádom a képeidet.
Na és hány dekás az a példány??????
Válasz #367. hozzászólásra
nem könnyü a tárcsád ??
Válasz #363. hozzászólásra
Hát akkor elmondom, hogy én pont ezért álltam át erre a technológiára, mert nekem is ilyenek a földjeim. Nehogy azt hidd, hogy homokon gazdálkodom.
Ez volt a 2009-es kép búza előveteménye után 1 sor tárcsa műve. 3,2-es terra kombi tárcsa, ennyire ment bele. :D
Mondhatnám, hogy semennyire.
Válasz #365. hozzászólásra
igy van !!!
én már irtam itt is 1 -er hogy szántás nélkül csak lazitóban nem mernék vetni aszályban
volt már olyan hogy nem szántottuk de volt hozzá esö dögivel !!
Válasz #364. hozzászólásra
Azt el is hiszem... De attól még erre a Napra alá szántani kell...
Válasz #363. hozzászólásra
nálunk 40-41 kötöttség mellett is megéri 3-4 évente mélyen is piszkálni a talajt !
Válasz #362. hozzászólásra
Oké haverom csak ez a 60-as kötöttség feletti szikkel tarkított földeken nem megy ilyen simán elhiheted... Legalább is nálunk nem...
Válasz #352. hozzászólásra
Hát én ebben nem vagyok olyan biztos.
A tavalyi lazított földbe vetett Neoma:
Itt meg az idei:
Én semmi különbséget nem láttam a szántott területek és e között. Viszont ezzel augusztusban végzek, mikor tavaly mtz-vel 1 fejjel se bírtam volna szántani, olyan száraz, és kemény volt a föld.
Mindkét évben kb. 30-40 cm-es állapotban kapott 1,2 l/ha pulsart, és ennyi. Tavaly vetés után kelés előtt a korai elmunkálás után a kijött gyomok kaptak 4 l glifozátot, de ezt ha szántottam volna se hagyhattam volna ki. Semmi extra gyomirtást nem kapott.
Válasz #360. hozzászólásra
ma még egész nap ezt csinálta...
Válasz #359. hozzászólásra
Duplalövetűd van?
Bambammmmmm!!!!!!
nem, csak dolgozom, fél szemmel figyelem a fórumot...:)
nem, csak dolgozom, fél szemmel figyelem a fórumot...:)
Válasz #356. hozzászólásra
(Derendes! már aszittem lesexar!!!!!!!! )
Van itt is 1-2 db.
7késesek. ( talán!!!!! )
Válasz #327. hozzászólásra
Most vettünk egy Gaspardo Artiglio-t. Tavaly volt nálunk demó, de a sajátunkat még nem próbáltam ki, csak 3 napja jött, majd a jövő héten megyek vele ki...
Válasz #354. hozzászólásra
A szemnek lehet szebb a szántás és talán egy ideig jobb választásnak tűnhet. De az idei száraz nyárban egy szántásnál piszok sok nedvesség veszik el még ha azonnal el is munkálják. Ráadásul a korom fekete mulcs nélküli földet a nap is jobban szárítja-szívja ki... Ugyanakkor elegendő csapadéknál valamivel könnyebben talál majd utat a repce gyökere szántásban mint egy lazítottnál... a termés különbségek ebben az esetben nem feltétlen mérhetőek... Száraz évjáratban , nyáron viszont tuti nyer a lazított szerintem.
Akkor őszi gabona vagy repce elé érdemesebb lazítani? Repcénél az a félelmem hogy jó talajt az apró magnak könnyebb szántás után csinálni...
Válasz #349. hozzászólásra
Ennek az eldöntése rengeteg dologtól függ.Énis szántottam ,csak előjöttek a 3,4 éves kórók is,meg keveselltem a terméseket.sejtettem hogy a biológiai aktivitással lehet 1kis gond.Mostanába tárcsa meg lazitó megy,de elég sok glifót kellett venni mire kipucolódtak a gazok.Kukiba 1értelmüen tárcsa lazitót ajánlanák de naprába elégjó vegyszerésznek kell ehhez a mutatványhoz lenni.
Válasz #349. hozzászólásra
Napra alá szigorúan szántani KELL!!! De ha előtte lazítanál és tárcsázol is az se volna baj:) Tavaszi vetésűek alá a szántást nem igen célszerű elhagyni . Ezt inkább nyáron az őszi vetésűeknél teszik és cserélik lazítós-forgatás nélküli művelésre . Nedvesség megőrzési okokból stb...
Válasz #349. hozzászólásra
Napra alá szigorúan szántani KELL!!! De ha előtte lazítanál és tárcsázol is az se volna baj:) Tavaszi vetésűek alá a szántást nem igen célszerű elhagyni . Ezt inkább nyáron az őszi vetésűeknél teszik és cserélik lazítós-forgatás nélküli művelésre . Nedvesség megőrzési okokból stb...
Válasz #349. hozzászólásra
Lazító+mélyszántás.
Kérdésem az:melyik a célszerűbb talajelőkészítés "napra"
alá:mélylazítás/40-50cm/+tárcsa,vagy őszi mélyszántás?
Vagy-vagy,nem akarok kombinálni.
üdv:Döhönc
Válasz #345. hozzászólásra
Igen,ezúgy van beállítva ahogy írtad,de a képen látható talaj annyira kemény volt,hogy nem mindíg ment bele a lazító.Meg mikor szaggatta a földszelvény kiemelte a lazítót.Normál esetben az általad leírtak alapján dolgozik.