olyan magas legyen amilyen magas neked megfelel, én a karóleütésénél azt mondtam az embereknek,hogy tök magasságig üssék le. tudom, hogy ez nem túl precíz, de bevált.
Válasz #1531. hozzászólásra
Az is érdekes volt, hogy okt. elején még volt szép vadbodza. Más években ilyen későn nem láttam vadat. Az más dolog, hogy a már leszüretelt ültetvényeket zabrálták szervezetten, mert az gazdaságosabb és kellemesebb volt, mint a gyepüben keresgélni.
Persze, hogy vásárolták fel a vadbodzát szeptemberben, hiszen akkora már nagyon magas volt a nemes bodza brixe, így lehetett keverni, és elég haszonra szert tenni. (Biztos forrásból tudom) Nagyon jól emlékszem arra, amikor a vadbodzánál elég volt, sőt nagyon jónak mondták, majdhogy nem ünnepelték a 12-es brixet, a nemes bodzánál meg, ha 13-as brix alatt volt, akkor tizedenként lefogtak az árból 1ft-ot, 12-es brix alatt meg át sem vették. Ha 13-as brix fölött volt, akkor meg nem adtak rá semmit. Az, az átvevők szerint természetes. Ennyit a tisztességes átvevőkről.
Mi a véleményetek, milyen hosszú nevelő karó a célszerű? Ha fának nevelem, hány cm magasan legyen az elágazás? Mekkora törzs az ideális? A karó teteje az elágazás alá essen?
Az első ültetvénynél 150 cm hosszúak voltak, az sok volt, beleért a teteje az elágazásba. (bár a szélben pont az tartotta olykor). Talán 30-35cm-re voltak leütve. Most dilemmázok, hogy 120 vagy 130 cm-es kell-e?
Bács-Kiskun megyében valóban sokan telepítettek bodzást. Viszont vannak gyenge ültetvények is, amiket szüntetnek meg, vagy pedig tervezik.
Minden esetre, érdekes volt a tavalyi év is. Októberben még vásárolták fel a vadbodzát a szorgos gyűjtőktől.
Ez mindennel így szokott lenni, amiről felkapják, hogy jó pénz van benne. Én ezért nem rúgom fel a sok éves hűtőházi kapcsolatomat pár forintért. Gondolni kell a jövőre is. Bár ha nagyon sok lesz az meg fog látszani az árakon. Talán ha a vadat ki tudnánk váltani pl. korai bodzával. Bár gondolom olyat nem sokan telepítenek. nálam az újulat nagyon szép, és a 2012 őszén telepített tövek is szépen fejlődtek.
Gombamód szaporodnak a bodzaületévnyek Bács megyében... várom hogy mikor lesz egyszer csak sok... Felétek milyenek a vesszőállományok? annyira nem látszik nálam az aszály, sőt... igaz rövidebbek a vesszők de a nódusszám megvan.
Ugyanaakkor tovább terjedt a téli fülőke gomba, így már a 10 éves ültetvényben is benne van.
A karó problémát mi nem tapasztaljuk, egy 35 Ft os bambusznádat használunk. ennél olcsóbb csak ha ecetfár vágnánk ... Igaz alacsony és több törzsön dolgozunk..
.
én már csináltam. 7000ft? Az önköltség vagy a bolti ár? Én nagyon szép érett bodzából (a főszedésnél rajtamaradt 10% nyi gyümiből) csináltam. Kb. 100kg bodzából 7-8 liter pálinka lett. Igaz lett hozzá rakva 3 kg cukor, ennyi nem befolyásolja az ízt, de kicsit megdobja a menyiségét.
nem bodzában próbáltam ki és azt már azóta kihúzgáltam, majd a mostani próbálkozásnál csinálok képeket, már ha sikerül gyűjteni érdemleges menyiséget...
Még egy gondolat:Az ÁR: sajnos a szőlő ára is ugyan olyan szar volt 2010 előtt, csak sokkal több költség és munka van vele. Én látom mindkét oldalt. mert mindkettővel foglalkozom. Nem is kis területen.(ezekből élek)
Karó hely szúróval(nem tudom mi a hivatalos neve). Én a tavaszi tetű elleni permetezésen kívül csak lombtrágyát szoktam kifújni rá, nem egy nagy költség. Tősarjat is elég egyszer leszedni, talán egyszer jártam át kétszer is. A metszés komolyabb mint a szőlőnél, viszont gyorsabban halad=olcsóbb. öntözni tényleg nem ártana, a homokosabb részeknél ez megmutatkozik, de akkor extra haszon képződne....a szüret tényleg macerásabb a szőlőhöz képest, még akkor is ha mindkettő kézi szüret. Ja !! majd elfelejtettem: évi kétszeri őrzés!!!!
Válasz #1513. hozzászólásra
Ne gondold,hogy a bodza igénytelen!
Komoly feladat az ültetvény jó kondícióban tartása,tápanyag,és vízigényes növény.
Itt is van zöld munka,tősarjpucolás (tavaly 4x),a metszés is strapásabb mint a szőlő esetében,ugyanakkor a betakarítása nem gépesített.
Nem kell 8-10 alkalommal permetezni,mint a szőlőt,de tavaszi lemosó permetezést,gombaölőzést,lombtrágyázást,esetleg rovarölőzést igen is igényli.
Valóban az elmúlt 2-3 évben nem volt komolyabb probléma az értékesítéssel,és bízom benne,hogy nem is élünk meg olyan siralmas árat,mint 2009-ben.
Szia! mikor telefonon beszéltünk, mondtam, hogy nyugodtan keress bármilyen kérdéssel. Nem is tudtam, hogy itt is válaszoltam már párra. Szőlővel max. akkor éri meg jobban foglalkozni, ha valami jó területet sikerül bérelni. saját területre én is mindig bodzát telepítek....
komolyan.Nem vagyok biztos benne, hogy találunk eleget, de biztos lesz közte sok jó, nálam nagyon erősek a hajtások, max. az egyenességgel lesz gond .......homokos területeim vannak, nem szoktak gyökerestül kifordulni a fáim.
Ahoj mindenkinek!!!
Visszaolvasva régi bejegyzéseteket és látva a feltöltött képeket mindamellett hogy milyen örömteli dolognak tartjátok a bodzatermesztést véleményem szerint ez lehet a jövő egyik sikernövénye is!
Jómagam 260 hektár szőlő sorsáról gondoskodom egy cég keretén belül és saját magam néhány hektár szántóját is művelem (többek közt új telepitésű 1,5 ha bodzának is már tulajdonosa vagyok)
Sokszori számolásnak nekirugaszkodva is merem állitani igy "zöldfülű" bodzásként is hogy inkább éri meg ezzel a növénnyel foglalkozni mintsem szőlővel!
Hihetetlen de mégis igy látom! A szőlőnél mára jelentkező elképesztő művelési költség ami rárakódik egész évben az aligha térül meg szüret után vagy ha igen akkor sem olyan busás mint azt sokan gondolnák!
Kezdve a metszéssel aztán a kötés, törzstisztitás, zöldelés, hajtásbefűzés!!!
Noha sok folyamat gépesitve van és még a szüret is kombájnal megoldható sem hiszem (néhány sznob borászatot leszámitva) hogy a bor árában ez megtérülne! A telepités költségéről nem is beszélve!!!
Az pedig hogy évi 8 permetezési forduló sokszor nem is elég már csak hab a tortán!!
Sőt akinek még ez sem elég annak bemutatnám az olyat mint a HEGYKÖZSSÉG akik alanyi jogon tartják a markukat a járulékra melynek befizetése kötelező a szőlősgazdák számára akkor is ha adott évben egy fürt szőlőt sem szüreteltek! Ha pedig ez sem veszi el az ember kedvét a szőlősgazdászkodástól akkor jön a hideg zuhany hogy szőlőt csak akkor telepithetsz ha van érvényes telepitési jogod (kvótád) és csak arra a területre ami a szőlőkataszteri besorolásba tartozik!!
Csak azért írtam, mert igaza van Koppány Vezérnek, igenis legalább 4éves koráig tartania kell a fákat, mert másképp rossz a vége. A pótlás pedig nehezebben fejlődik.
Ha ilyen karózás sem mentette meg a fáidat a kidőléstől, akkor mit kellett volna tenni? Károk mindig előfordulhatnak de azért nem ez az általános. Szerintem több éves fánál nem a karónak kell tartania(normál körülmények között)
Nálunk 2 évesek voltak a törzsek, amikor nagyon átázott a föld, virágoztak a fák, és jött a nagy szél. Akác fűrészelt karókhoz voltak kötözve bálazsineggel. Előtte csőkötözőt használtunk, de úgy gondoltam, hogy már erősebb kell. El is
dörzsölte a zsineget a szél, a karó élén, sok fa kifordult a laza földből, és elfeküdt. Szerencsére nem törtek ki. Pont répa kapálás volt, mentünk minden újra kötözni, és felállogatni a fákat.
Ezeket a karókat a 4 éves törzs mellől kezdtük el kiszedni, de sokat már csak kifűrészelni lehetett, mert befogta a gyökér. Újra felhasználtam a következő ültetvényben. Még most is van belőle, csak át kell válogatni, és meghegyezni. Pár sorra még elég lesz. 25-30 mm-esek.
Most viszont olcsóbb megoldást keresek. Fenyőkarót milyen méretre kellene vágni?
Mi annak idején, 40szer, 40szer, 120-as karókat vertünk le, 50cm mélyre. aztán jött egy hatalmas eső , őrült nagy széllel. Az eső a földet beáztatta, a szél meg szépen karóval együtt, vagy 300db gyönyörüen lombozó fát a földig döntött.Vihar után egy órával már kint voltunk, de hiába állítottuk fel és tapostuk vissza a fákat, egy sem eredt meg. Pótolni kellett mind a 300-at. Ennyi a szerepe a karónak. Az igaz, hogy a mi területünk szélzónás, de ez a mai kritikus időjárás miatt máshol is előfordulhat. Azt még hozzáfűzve, hogy a pótlásunk, pedig ez már kb6-7 éve történt, még mindig meglátszik. Talán sohasem érik utól az eredetileg ültetett fákat
ne is gondolkodj tovább! Kiszedett karódat használd föl, nem baj hogy hasított. Amúgy a vastagságról annyit, hogy annyi kell, hogy le tudd rakni és utána megálljon és ne hajoljon, törjön el. nem kell sok mindent kibírnia
Köszi a tippet!!!
Vékonyságra kb: 20x20-as méretre gondoltam!
Jól hangzik a használt szőlőkaró!! Most vágunk ki 7 hektár szőlőt újratelepités miatt és ha az onnét kiszedett karót használom fel is talán megfelelő. Viszont azok még békebeli hasitott karók nem pedig fűrészeltek.
Válasz #1501. hozzászólásra
keress olyan telepet/embert aki oszloppal, karóval stb. foglalkozik, mond neki el mit akarsz és biztos találtok megoldást. a neten találsz hirdetéseket.....Én pl. megpróbálom a mostani metszésből kiszedni az erősebb gallyakat....
Látom most nyugalom van itt a fórumon!!
Tippeket szeretnék kérni, hogy honnan tudnék szerezni olcsón a fiatal bodzámhoz nevelőkarót. Legegyszerűbb megoldás érdekel szóval olyan karó ami elég hogy addig kitartson mig kialakitom a törzset.
Mit gondoltok????????????????
Kedves Fórumozó Társak!
Mindenkinek kívánok kegyelemmel teljes szép karácsonyi ünnepeket, boldog békés új esztendőt, jó terméssel, és szép haszonnal!
Munkákat befejeztük időre, be is tárcsáztuk. Kegyes volt az időjárás, jól lehetett dolgozni a földdel.
Köszi a segitséget.
Magyarán ha a tavasszal elkezd egy tőről hajtani sok hajtás azt sem szabad ritkitani?? Esetleg valamennyire nem kell leválogatni a hajtások számát??
Ha most ősszel telepítetted, akkor jövőre hagyd békén és csak 2015 tavaszán vágd vissza. Utána pedig egy karó mellé kötve neveld a törzset,de nehogy valami vastag szőlőkaróra költsd a pénzed.
Sziasztok!
Én új tag vagyok itt a fórumon. Most telepítettem 1,5 hektár bodzát, természetesen "sajnos" minden engedélyt megszerezve. Szőlővel és szántóval foglalkozom de nagyon régóta érdekelt már a bodza is. Többen biztattak hogy próbáljam meg mert nem fogok rosszul járni. Tisztességesen
megadtam neki mindent (szerves trágya, mély lazítás, szántás) még ültetéskor be is locsoltuk a dugványokat. Most a héten csekkoltam le a területet és kikapartam óvatosan néhány dugványt amin már láttam kicsi rózsaszín rügyeket amiket utána vissza is temettem homokkal. Ez jó jel vagy sem?????
Ami még izgat hogy tavasszal elég egy karó a törzsneveléshez vagy inkább kettő között kellene felnevelnem a törzset?????
Ma bejárást tartottunk pár gazdával, s meglepően tapasztaltuk, hogy milyen gyorsan pusztulnak a bokrok, s milyen sok helyen van már a téli fülőke gomba... Kivágtam pár fát, feldarabolva az egészséges tuskókon is előjött a gomba...
Más. nézem milyen sok csemetehirdetés van... hiheteten olykor milyen olcsón... nagyon megindult mind a csemetegyártás mind a telepítés... ekkor a kedv? S vajon mennyi lehet az engedély nélküli telepítés...??
Remélem nálad nem üt be ez a nyavalya.Ha nem kezdtem volna el védekezni, akkor már nekem teljesen tönkre ment volna.Ezen a környéken már mindenki permetezi.
Az szép eredmény. Akkor nem válik be a permetezés? Akkor miért csinálod? Nekem szerényebb az eredményem, de ez a sok rossz résznek tudható be. a jobb részeken szépek a fák, a 6 méteres sorokban alig fér el a traki. Locsolni kéne. Lehet jövőre csinálok csepegtető öntözést.
hasonló tünetek nálam a nagyon homokos területen lévő gyengébb fákon szoktak előfordulni. Én inkább a víz és tápanyag ellátási problémát sejtek mögötte és nem gondolom, hogy permettel megoldható.fehér bogyó=napégés?? Nálad milyen az átlagtermés?
6334 hozzászólás
Válasz #1530. hozzászólásra
olyan magas legyen amilyen magas neked megfelel, én a karóleütésénél azt mondtam az embereknek,hogy tök magasságig üssék le. tudom, hogy ez nem túl precíz, de bevált.
Sziasztok!
Érdekelne hogy honnan és mennyiért lehetne venni nevelőkarónak bambusz karót?????????????
Szerintem 90-100 cm-es elegendő lenne!!
Ti mit gondoltok???
Válasz #1531. hozzászólásra
Az is érdekes volt, hogy okt. elején még volt szép vadbodza. Más években ilyen későn nem láttam vadat. Az más dolog, hogy a már leszüretelt ültetvényeket zabrálták szervezetten, mert az gazdaságosabb és kellemesebb volt, mint a gyepüben keresgélni.
Persze, hogy vásárolták fel a vadbodzát szeptemberben, hiszen akkora már nagyon magas volt a nemes bodza brixe, így lehetett keverni, és elég haszonra szert tenni. (Biztos forrásból tudom) Nagyon jól emlékszem arra, amikor a vadbodzánál elég volt, sőt nagyon jónak mondták, majdhogy nem ünnepelték a 12-es brixet, a nemes bodzánál meg, ha 13-as brix alatt volt, akkor tizedenként lefogtak az árból 1ft-ot, 12-es brix alatt meg át sem vették. Ha 13-as brix fölött volt, akkor meg nem adtak rá semmit. Az, az átvevők szerint természetes. Ennyit a tisztességes átvevőkről.
Mi a véleményetek, milyen hosszú nevelő karó a célszerű? Ha fának nevelem, hány cm magasan legyen az elágazás? Mekkora törzs az ideális? A karó teteje az elágazás alá essen?
Az első ültetvénynél 150 cm hosszúak voltak, az sok volt, beleért a teteje az elágazásba. (bár a szélben pont az tartotta olykor). Talán 30-35cm-re voltak leütve. Most dilemmázok, hogy 120 vagy 130 cm-es kell-e?
Bács-Kiskun megyében valóban sokan telepítettek bodzást. Viszont vannak gyenge ültetvények is, amiket szüntetnek meg, vagy pedig tervezik.
Minden esetre, érdekes volt a tavalyi év is. Októberben még vásárolták fel a vadbodzát a szorgos gyűjtőktől.
Válasz #1528. hozzászólásra
Ez mindennel így szokott lenni, amiről felkapják, hogy jó pénz van benne. Én ezért nem rúgom fel a sok éves hűtőházi kapcsolatomat pár forintért. Gondolni kell a jövőre is. Bár ha nagyon sok lesz az meg fog látszani az árakon. Talán ha a vadat ki tudnánk váltani pl. korai bodzával. Bár gondolom olyat nem sokan telepítenek. nálam az újulat nagyon szép, és a 2012 őszén telepített tövek is szépen fejlődtek.
Gombamód szaporodnak a bodzaületévnyek Bács megyében... várom hogy mikor lesz egyszer csak sok... Felétek milyenek a vesszőállományok? annyira nem látszik nálam az aszály, sőt... igaz rövidebbek a vesszők de a nódusszám megvan.
Ugyanaakkor tovább terjedt a téli fülőke gomba, így már a 10 éves ültetvényben is benne van.
A karó problémát mi nem tapasztaljuk, egy 35 Ft os bambusznádat használunk. ennél olcsóbb csak ha ecetfár vágnánk ... Igaz alacsony és több törzsön dolgozunk..
.
Válasz #1525. hozzászólásra
én már csináltam. 7000ft? Az önköltség vagy a bolti ár? Én nagyon szép érett bodzából (a főszedésnél rajtamaradt 10% nyi gyümiből) csináltam. Kb. 100kg bodzából 7-8 liter pálinka lett. Igaz lett hozzá rakva 3 kg cukor, ennyi nem befolyásolja az ízt, de kicsit megdobja a menyiségét.
Válasz #1524. hozzászólásra
nem bodzában próbáltam ki és azt már azóta kihúzgáltam, majd a mostani próbálkozásnál csinálok képeket, már ha sikerül gyűjteni érdemleges menyiséget...
Valaki csinált már saját bodzából pálinkát?
7 ezer forint fél liternyi.
Válasz #1523. hozzászólásra
A megkarózott sorokról fotót ide izibe!
Válasz #1522. hozzászólásra
Használtam már máskor is és nem lett semmi baja.....
Válasz #1519. hozzászólásra
Kifog bírni 3 évet a bodzábol készített támkaród?
Válasz #1518. hozzászólásra

Szia!
A RÉSZLETEK! A RÉSZLETEK!
Válasz #1517. hozzászólásra
Még egy gondolat:Az ÁR: sajnos a szőlő ára is ugyan olyan szar volt 2010 előtt, csak sokkal több költség és munka van vele. Én látom mindkét oldalt. mert mindkettővel foglalkozom. Nem is kis területen.(ezekből élek)
Válasz #1517. hozzászólásra
Karó hely szúróval(nem tudom mi a hivatalos neve). Én a tavaszi tetű elleni permetezésen kívül csak lombtrágyát szoktam kifújni rá, nem egy nagy költség. Tősarjat is elég egyszer leszedni, talán egyszer jártam át kétszer is. A metszés komolyabb mint a szőlőnél, viszont gyorsabban halad=olcsóbb. öntözni tényleg nem ártana, a homokosabb részeknél ez megmutatkozik, de akkor extra haszon képződne....a szüret tényleg macerásabb a szőlőhöz képest, még akkor is ha mindkettő kézi szüret. Ja !! majd elfelejtettem: évi kétszeri őrzés!!!!
hohóóó!!

Honnan ismertél fel Csizmás Kandúr???
Válasz #1513. hozzászólásra
Ne gondold,hogy a bodza igénytelen!
Komoly feladat az ültetvény jó kondícióban tartása,tápanyag,és vízigényes növény.
Itt is van zöld munka,tősarjpucolás (tavaly 4x),a metszés is strapásabb mint a szőlő esetében,ugyanakkor a betakarítása nem gépesített.
Nem kell 8-10 alkalommal permetezni,mint a szőlőt,de tavaszi lemosó permetezést,gombaölőzést,lombtrágyázást,esetleg rovarölőzést igen is igényli.
Valóban az elmúlt 2-3 évben nem volt komolyabb probléma az értékesítéssel,és bízom benne,hogy nem is élünk meg olyan siralmas árat,mint 2009-ben.
Válasz #1514. hozzászólásra
Hogyan ütöd le?
Megnézném!
Válasz #1513. hozzászólásra
Szia! mikor telefonon beszéltünk, mondtam, hogy nyugodtan keress bármilyen kérdéssel. Nem is tudtam, hogy itt is válaszoltam már párra. Szőlővel max. akkor éri meg jobban foglalkozni, ha valami jó területet sikerül bérelni. saját területre én is mindig bodzát telepítek....
Válasz #1512. hozzászólásra
komolyan.Nem vagyok biztos benne, hogy találunk eleget, de biztos lesz közte sok jó, nálam nagyon erősek a hajtások, max. az egyenességgel lesz gond .......homokos területeim vannak, nem szoktak gyökerestül kifordulni a fáim.
Ahoj mindenkinek!!!
Visszaolvasva régi bejegyzéseteket és látva a feltöltött képeket mindamellett hogy milyen örömteli dolognak tartjátok a bodzatermesztést véleményem szerint ez lehet a jövő egyik sikernövénye is!
Jómagam 260 hektár szőlő sorsáról gondoskodom egy cég keretén belül és saját magam néhány hektár szántóját is művelem (többek közt új telepitésű 1,5 ha bodzának is már tulajdonosa vagyok)
Sokszori számolásnak nekirugaszkodva is merem állitani igy "zöldfülű" bodzásként is hogy inkább éri meg ezzel a növénnyel foglalkozni mintsem szőlővel!
Hihetetlen de mégis igy látom! A szőlőnél mára jelentkező elképesztő művelési költség ami rárakódik egész évben az aligha térül meg szüret után vagy ha igen akkor sem olyan busás mint azt sokan gondolnák!
Kezdve a metszéssel aztán a kötés, törzstisztitás, zöldelés, hajtásbefűzés!!!
Noha sok folyamat gépesitve van és még a szüret is kombájnal megoldható sem hiszem (néhány sznob borászatot leszámitva) hogy a bor árában ez megtérülne! A telepités költségéről nem is beszélve!!!
Az pedig hogy évi 8 permetezési forduló sokszor nem is elég már csak hab a tortán!!
Sőt akinek még ez sem elég annak bemutatnám az olyat mint a HEGYKÖZSSÉG akik alanyi jogon tartják a markukat a járulékra melynek befizetése kötelező a szőlősgazdák számára akkor is ha adott évben egy fürt szőlőt sem szüreteltek! Ha pedig ez sem veszi el az ember kedvét a szőlősgazdászkodástól akkor jön a hideg zuhany hogy szőlőt csak akkor telepithetsz ha van érvényes telepitési jogod (kvótád) és csak arra a területre ami a szőlőkataszteri besorolásba tartozik!!
Válasz #1510. hozzászólásra

Komolyan gondolod?
Még talán babkarónak elmenne a válogatott nyesedékből!
Csak azért írtam, mert igaza van Koppány Vezérnek, igenis legalább 4éves koráig tartania kell a fákat, mert másképp rossz a vége. A pótlás pedig nehezebben fejlődik.
Válasz #1508. hozzászólásra
a fenyő szerintem nagyon könnyen törik. Inkább az akác csak vékonyabban. Én idén megpróbálok bodza ágakat válogatni metszéskor.
Válasz #1507. hozzászólásra
Ha ilyen karózás sem mentette meg a fáidat a kidőléstől, akkor mit kellett volna tenni? Károk mindig előfordulhatnak de azért nem ez az általános. Szerintem több éves fánál nem a karónak kell tartania(normál körülmények között)
Nálunk 2 évesek voltak a törzsek, amikor nagyon átázott a föld, virágoztak a fák, és jött a nagy szél. Akác fűrészelt karókhoz voltak kötözve bálazsineggel. Előtte csőkötözőt használtunk, de úgy gondoltam, hogy már erősebb kell. El is
dörzsölte a zsineget a szél, a karó élén, sok fa kifordult a laza földből, és elfeküdt. Szerencsére nem törtek ki. Pont répa kapálás volt, mentünk minden újra kötözni, és felállogatni a fákat.
Ezeket a karókat a 4 éves törzs mellől kezdtük el kiszedni, de sokat már csak kifűrészelni lehetett, mert befogta a gyökér. Újra felhasználtam a következő ültetvényben. Még most is van belőle, csak át kell válogatni, és meghegyezni. Pár sorra még elég lesz. 25-30 mm-esek.
Most viszont olcsóbb megoldást keresek. Fenyőkarót milyen méretre kellene vágni?
Szőlész Zolka!
Mi annak idején, 40szer, 40szer, 120-as karókat vertünk le, 50cm mélyre. aztán jött egy hatalmas eső , őrült nagy széllel. Az eső a földet beáztatta, a szél meg szépen karóval együtt, vagy 300db gyönyörüen lombozó fát a földig döntött.Vihar után egy órával már kint voltunk, de hiába állítottuk fel és tapostuk vissza a fákat, egy sem eredt meg. Pótolni kellett mind a 300-at. Ennyi a szerepe a karónak. Az igaz, hogy a mi területünk szélzónás, de ez a mai kritikus időjárás miatt máshol is előfordulhat. Azt még hozzáfűzve, hogy a pótlásunk, pedig ez már kb6-7 éve történt, még mindig meglátszik. Talán sohasem érik utól az eredetileg ültetett fákat
Válasz #1505. hozzászólásra
Azért legyen tartása.....a szél cincálni fogja a lombot,és a karónak bírnia kell!
Válasz #1504. hozzászólásra
ne is gondolkodj tovább! Kiszedett karódat használd föl, nem baj hogy hasított. Amúgy a vastagságról annyit, hogy annyi kell, hogy le tudd rakni és utána megálljon és ne hajoljon, törjön el. nem kell sok mindent kibírnia
Köszi a tippet!!!
Vékonyságra kb: 20x20-as méretre gondoltam!
Jól hangzik a használt szőlőkaró!! Most vágunk ki 7 hektár szőlőt újratelepités miatt és ha az onnét kiszedett karót használom fel is talán megfelelő. Viszont azok még békebeli hasitott karók nem pedig fűrészeltek.
Válasz #1502. hozzászólásra
esetleg használt szőlőkaró...ha csináltatsz akkor vékony legyen
Válasz #1501. hozzászólásra
keress olyan telepet/embert aki oszloppal, karóval stb. foglalkozik, mond neki el mit akarsz és biztos találtok megoldást. a neten találsz hirdetéseket.....Én pl. megpróbálom a mostani metszésből kiszedni az erősebb gallyakat....
Üdv Mindenkinek!!!!!

Látom most nyugalom van itt a fórumon!!
Tippeket szeretnék kérni, hogy honnan tudnék szerezni olcsón a fiatal bodzámhoz nevelőkarót. Legegyszerűbb megoldás érdekel szóval olyan karó ami elég hogy addig kitartson mig kialakitom a törzset.
Mit gondoltok????????????????
Hasonlóan az előttem szólókhoz............Kellemes Karácsonyi Ünnepeket,és Sikerekben Gazdag Új évet Kívánok minden fórumlakó bodzatermesztőnek!
Kedves Fórumozó Társak!


Mindenkinek kívánok kegyelemmel teljes szép karácsonyi ünnepeket, boldog békés új esztendőt, jó terméssel, és szép haszonnal!
Munkákat befejeztük időre, be is tárcsáztuk. Kegyes volt az időjárás, jól lehetett dolgozni a földdel.
Minden bodza agroforumosnak!
Kivánok kegyelem teljes, boldog karácsonyi ünnepeket , és bőséges terméssel, jó árakkal, boldog új évet.
Válasz #1496. hozzászólásra
hagy bokrosodjon, attól nő a gyökér
Köszi a segitséget.
Magyarán ha a tavasszal elkezd egy tőről hajtani sok hajtás azt sem szabad ritkitani?? Esetleg valamennyire nem kell leválogatni a hajtások számát??
Válasz #1493. hozzászólásra
Ha most ősszel telepítetted, akkor jövőre hagyd békén és csak 2015 tavaszán vágd vissza. Utána pedig egy karó mellé kötve neveld a törzset,de nehogy valami vastag szőlőkaróra költsd a pénzed.
Válasz #1493. hozzászólásra
ne csinálj vele semmit, ez normlis...
jövőre pedig ne erőltesd a törzsneveleés ha nem tudod öntözni...
Sziasztok!
Én új tag vagyok itt a fórumon. Most telepítettem 1,5 hektár bodzát, természetesen "sajnos" minden engedélyt megszerezve. Szőlővel és szántóval foglalkozom de nagyon régóta érdekelt már a bodza is. Többen biztattak hogy próbáljam meg mert nem fogok rosszul járni. Tisztességesen
megadtam neki mindent (szerves trágya, mély lazítás, szántás) még ültetéskor be is locsoltuk a dugványokat. Most a héten csekkoltam le a területet és kikapartam óvatosan néhány dugványt amin már láttam kicsi rózsaszín rügyeket amiket utána vissza is temettem homokkal. Ez jó jel vagy sem?????
Ami még izgat hogy tavasszal elég egy karó a törzsneveléshez vagy inkább kettő között kellene felnevelnem a törzset?????
hja és centis kihajtott rügyek vannak... azért ez sem tetszik... nincs még március...

Ma bejárást tartottunk pár gazdával, s meglepően tapasztaltuk, hogy milyen gyorsan pusztulnak a bokrok, s milyen sok helyen van már a téli fülőke gomba... Kivágtam pár fát, feldarabolva az egészséges tuskókon is előjött a gomba...
Más. nézem milyen sok csemetehirdetés van... hiheteten olykor milyen olcsón... nagyon megindult mind a csemetegyártás mind a telepítés... ekkor a kedv? S vajon mennyi lehet az engedély nélküli telepítés...??
Válasz #1489. hozzászólásra
Én is remélem! Konkrétan mi ellen védekeztek?
Remélem nálad nem üt be ez a nyavalya.Ha nem kezdtem volna el védekezni, akkor már nekem teljesen tönkre ment volna.Ezen a környéken már mindenki permetezi.
Válasz #1487. hozzászólásra
Az szép eredmény. Akkor nem válik be a permetezés? Akkor miért csinálod? Nekem szerényebb az eredményem, de ez a sok rossz résznek tudható be. a jobb részeken szépek a fák, a 6 méteres sorokban alig fér el a traki. Locsolni kéne. Lehet jövőre csinálok csepegtető öntözést.
Telepitésem utáni 7-8-9 évben 90- 100- 110q/h termésem volt.Azóta sajnos az emlitett okok miatt 50-60q/h.A föld 20ak barna talaj
Válasz #1483. hozzászólásra
hasonló tünetek nálam a nagyon homokos területen lévő gyengébb fákon szoktak előfordulni. Én inkább a víz és tápanyag ellátási problémát sejtek mögötte és nem gondolom, hogy permettel megoldható.fehér bogyó=napégés?? Nálad milyen az átlagtermés?
Remélem,hogy te ne is fogod tapasztalni ezeket a betegségeket az ültetvényedben.