Válasz Cafi #4971. hozzászólásáraJA csak azt is nézd hogy hazai felhasználás is van... hazai malmok hazai táp stb... ne azt számold hogy kiviszem olaszba és akkor leveszi a kereskedő a sápot és annyi az ára itt a magyar malomban... mert ez nem így van!!!
Van a mai napon 180 EUR ebből lejön egy kevés fuvar egy kis haszon és máris nem ennyi. Én évek óta magyar malmokba adom el, és mindig több mint az olaszba küldő kereskedők!
köv 2-3-4 hét akár hektikus is lehet, könnyen lehetnek napok, mikor 2-3-4.000-et ugrik a búza ára, majd persze 1-2 nap alatt vissza esik ennyit, de hirtelen emelkedő napok lesznek!
Válasz csoppika #4952. hozzászólásáraVagy még azt sem, takarmányt és ahhoz keverik a mi javítónkat, totál hülyének vagyunk nézve! Nincs összefogás a termelők között ez a fő gond. Sajnos sok gazda el van adósodva a beruházások miatt és kell a pénz a részletfizetésekre és oda kell adni amit mondanak mert ha nem tud fizetni viszi a bank a jelzáloggal terhelt dolgokat. Ezt használják ki nagyon sokan.
Válasz rongyos #4961. hozzászólásáraén viszont láttam olyat hogy kijött a malom, lemintázta, adott rá árat, megegyeztünk majd közölte hogy a Cargill-nak kell számlázni...
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraDobro dosli nasi prijatelji! Jöjjenek csak a bosnyákok...abban igazad van, hogy a többi csak nepper maszlag...de mégis rajtunk csapódik le...:/
Bár amikor gabonáztam, én is direktben adtam el a Dráván és Száván délre...
a másik: sajnos én még egy olyan péket nem láttam, aki a termelőtől venne valamit...:/
Válasz D-032a #4959. hozzászólásárade az csak a neve! Semmi köze a felhasználásához, csak egy név. Hívhatnák D osztálynak, 4. osztálynak, bárminek. Egyébként meg valójában nem felel meg, mert jellemzően takarmány osztályba az Euro alatti minősséget sorolják, tehát minden ami nem sorolható étkezési kategóriákba de fiziológialiag érett búzaszem az takarmány kategória... amit belinkeltél lentebb az hülyeség, olyan búza nincs aminek 11% a fehérjetartalma de 24 alatti a sikértartalma... legalsó kategóriának olyan minimumkritériumai vannak mint minimum 70 hektólitersúly tehát kilúgzott, szétázott, rovarok által szérágott szemek nem férnek bele vagy hasonlóak...
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraIgazad is lehetne mindenben.
Csakhogy mivel a magyar takarmánybúza minősége teljesen megfelel európa és a világ élelmezési és kenyérminőségének (a piaci követelményenek), így a magyar búza takarmány minősítésének csak egy értelme van.
A búza felvásárlási árát a világpiaci ár alatt tartani, és ezt minőségi kifogással indokolni.
"Kereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Kereskedelemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni."
"Az érdekesség – különösen az európai búzatermelő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyérgabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb.
Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli."
"Európa nagy részén megelégednek a szerényebb lisztminőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia termelő legalább 8 t/ha-t termel"
A teljes 2014-es , még aktuális írás:https://agrarium7.hu/cikkek/77-a-mi-kenyerunk-a-legfinomabb
Ahogy korábban már többen is leírták: vissza a minőséggel és előre a mennyiséggel!
Hihetetlen , hogy európa a szeméthez van szokva és nincs igénye a minőségi búzára és az igényes kenyérre és pékárúra. Párszor már volt erről szó, de mégis nonszensz , hogy nem európa keresi a minőséget. Nekünk meg állandóan ezt kell hallgatni : miőségi termelés...minőségi termelés...minőségi...
Méghogy Európa!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraNem tudom, mi lesz a törvényben. De még lehet azt is leosztják, hogy mit kell vetned, és mennyit... Aztán buboghatok kint az öntöződobbal(a 250eből legalizált kútnál), ha nem akarok kötbért...
Szóval az ember azt hiszi, ennél sz@rabb már nem lehet...oszt kiderül hogy mégis...
Konkrétan azt ellenőrzi a NAV, a fogyasztóvédelem, a helyi jegyző, és a Műszaki és mérésügyi hatóság. Tudnillik van magyaroországon egy törvény, miszerint mérést végezni csak hitelesített és rendszeresen feülülvizsgált műszerrel lehet, amiről jegyzőkönyvnek kell lennie a mérés helyzínén. Kinél hogy, nálunk szem előtt van egyébként, de ahol nincs ott is bármikor kérheted te vagy a fenti hatóságok, hogy mutassák be. Eleve a mérleg kijelzőjén is van matrica, plusz az plombált tehát ahol állítani tudod ott a csavarozást nem tudod megbontani a plomba sérülése nélkül. kétévente felülvizsgálat van, amikoris kijönnek hoznak hitelesített próbatestet és ellenőrzik hogy helesen mér-e, ha nem akkor kalibrálják. Ugyanez igaz a nedvességmérőre és a beltartalomvizsgáló infrára is, pesten van egy labor, oda beküldöd és bekalibrálják úgy, hogy megmérnek néhány mintát, majd elvégzik a vegyszeres lombikos illetve kemecés teszteket, és ahhoz hozzáigazítják a mérőműszert. ugyanígy jegyzőkönyv készül róla, és ott kell lennie a helyszínen. milliós bírságok vannak ebből...
És semmi követhetetlenség nincs vele, te odavitted, vagy te veszed a mintát, vagy együtt veszitek vagy jobb helyeken robotkar veszi, így az nem kifogásolható. Mint mondtam a mérőműszer hitelesített kell legyen tehát az sem kifogásolható, onnan a TE búzádnak van egy minőségi kategóriába sorolása amivel TE és a FELVÁSÁRLÓ elszámoltok egymással. Ha nem egyeztek meg kimégy atelepről és mégy máshova. De ha ő megvette had csináljon már vele azt amit akar! Ha mondjuk egy takarmánykeverőnek adod el és ő megveszi tőled malmiként majd önti fel a darálóba te sem mégy oda hogy hé tesó, ebből takarmány lesz, akkor adok vissza 200 forintot mázsánként... akkor fordítva miért? tőled megveszi a takarányt, mástól megveszi a malmit meg a javítót, összekeveri és eladja az egészet malminak vagy eurónak, vagy ledarálja és megy a moslékba mind. mit számít ez? a te termésed jobb lesz tőle? másrészt azért kereskedő hogy kereskedjen, megveszi tőled és eladja a feldolgozónak... nyílván mindnefelé más, de felénk lehet csarnokot bérelni szóval elvileg bárki megteheti hogy nem pótkocsinként méregeti a termését hanem egybe leöntögeti egy bérelt csarnokba (szerencsésebb esetben a sajátjába), vetet átlagmintát az SGS-el, kiértékeli és úgy megy a kereskedőkhöz hogy tessék, itt a minőségi jegyzőkönyv ennyi a mennyiség, mit adsz ezért... (még most, mert ha megszavazzák ezt az integrátor-törvénynek hívott kolhoz 2.0-t akor vége lesz ennek is...)
Országosan mintegy száz milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, ami nem túl jó hír a búzának, de hosszú távon a kukoricának sem. Ha nem változik az időjárás, idén korábban kezdődik az aratás és kevesebb termény kerülhet a magtárakba. E hét elején derült ki, hogy a hazai termelők tízszázalékos kiesésre számítanak az aszály miatt. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt évi ötmillió tonnás össztermés négymillió tonna körül lehet 2017-ben.
Aggódhatnak a magyar gazdák - Belefulladunk majd a gabonába
A Magro.hu online piactér elemzése szerint a jelenség nem csak a magyar termelőket érinti, idén más államokban is a vártnál alacsonyabb lehet a betakarítható mennyiség. A kereskedelem azonnal reagált a módosított előrejelzésekre. Az aszálytól való félelem miatt az utóbbi hetekben felfelé mozdult el a búza világpiaci ára. A Magro elemzése szerint a drágulás vélhetően nem tart majd sokáig, hamarosan ismét stabilizálódhatnak az árak - idézi a lap.
Június első hetében erősödött a forgalom, ami kellő muníciót adhat a további erősödéshez. A magyar piacot továbbra is a kivárás jellemzi. Az árutőzsdén alacsony az érdeklődés a búza iránt, ahogyan az azonnali piac sem pörög. Az étkezési búzával hozzávetőlegesen 46 ezer, a takarmánybúzával pedig 42 ezer forint környékén kereskednek.
A kukorica esetében élénkebb a forgalom a hazai piacon. A tőzsdei árfolyam továbbra is stabilnak mondható, március elsejétől - egy apróbb áprilisi ingadozástól eltekintve - tartósan 44 ezer forintért lehet jegyezni a terményt.
Válasz D-032a #4948. hozzászólására mert jó a nyomon követhetőség ami a szárító-ig tart onnan hogy mi jön ki meg hova megy az már nem számít ezért a molnárok azt őrölnek ami van s mi aszt esz amit kapunk valamikor még lehetett vinni a malomba bérőrlésre is de ezek mind megszűntek mert gazdaságtalanok voltak mondták de a lényeg az volt hogy a vidéki ne süthessen kenyeret magának mert akkor a péküzem minek van
Válasz 2266 #4950. hozzászólásáraEzt jól megmondtad...pont így van,és már követhetetlen is az egész.....visszaellenőrzés lehetetlen ha minőségi reklamáció van....
de az a legnagyobb baj,hogy ha az átvételi mintavételezés alkalmával a felvásárló úgy és ott vágja át a sofőrt,ahol és ahogy akarja... Lentebb már erre kitértem,hogy egy szimpla 8tonnás pót anyagon hánytízezret kaszál ha a malmi búzát takarmánynak minősíti,de utána azt egy helyre öntetik a malmival...ja hogy keveredjen..hogyne.... én meg a többi aki ezt elhiszi a télapó vagyok,meg maga a pápa...
A mintavételezés az egyik kulcs,ahol a nyomott árakat még meg lehet fejeltetni szerencsétlen termelővel,aki izzadva hordja be a gabonáját még esők előtt...
A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? Senki!
Állandóan kitalálnak valamit,ami miatt takarmányt csinálhatnak a malmiból egy idő után...persze nem a haveroknak,ott nem kell mintavétel.
Továbbá ha úniós normákkal,minőségi követelményekkel jönnek a termeléskor minden mozzanatra és agrárrendtartási szempontra,a piaci értékesítéskor hogy van az,hogy mégis külön kis szigetként jelenünk meg az Eu-ban?
Azért a jó minőségű búzával jobb dolgozni a péknek is. A pék szerint az igazi gond a "túl őrlésben" is rejlik. Ez mondjuk a túlsúlyra hajlamos személyeknél probléma. Gyakorlatilag kalács tészta minőségűre őrölt lisztből készül a kenyér. Vagy kenyérnek nevezett valami. Ez abban gond hogy így hamarabb felszívódik. Gyakorlatilag a TAK búzából is lesz kenyér. Csak annak a lisztje agyon őrölve sem nyúlik úgy mint egy normális rétes tészta. Na ezért vannak a pacsulik. A felvásárlási árak tekintetében annyi...Szerbia-Horvátország....ha igaz, idei évre 40% mínusz gabona területtel startolt. Hamarosan megjelennek a Bosnyákok itt délen. Elmondásuk szerint Magyar búza nélkül nincs jó kenyér. Na ezért kell a minőség. A többi az nepper maszlag.
Nekem nincs szántóföldem, csak a többiektől hallom,hogy aratáskor a felvásárló telepére beszállításkor a legjobb és a legsza..bb búzát a beton placcon egy csomóba kell önteni. Akkor hogy van ez?
Rugózni kell! Az jót tesz az egésszségnek!
Meg máskülönben a naiv, jóhiszemű termelő figyelmét elkerüli , hogy a takarmánynak minősített terményét a "malmival" eggyüt tolják a tisztító garatjába.
A rugózás olyan jó , mint adalékolt kenyeret enni!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAmit meg látni a felvásárlókon, hogy amit csak lehet azt lehúzzák a termelőkről minden évben. Nagyon kevés a tisztességes felvásárló a mai világban. Gátlástalan sok közöttük beviteti az árút és a végén meg ki sem fizeti a termelőt.
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAdnak a jobb minőségű búzáért 2-3 ft többet de amennyivel több az ár annak a többszörösével tud többet egy takarmány búza mennyiségben. Akkor minek étkezésit termelni úgy sem fizetik meg, ezt pedig a malomipar és a felvásárlók maguknak köszönhetik mert hülyének nézték nézik a termelőket!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraÍgy látom én is pontosan ahogy írod! Adalékkal mindent elintéznek, aztán meg csodálkoznak hogy mennyi az allergiás betegségben szenvedő ember a földön! Szerintem a parlagfű csak ürügy!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraNe rugódozzunk már ezen állandóan, az hogy valami malmi búza vagy takarmány búza nem a felhasználás jellegét jelenti hanem a minősségi kategória megnevezését. Ezt amúgy eleve csak nálunk használják, és kb. 50 éve ez a neve, de ez csak egy név. Lehetne A B C D is, nincs semmi jelentőssége. A beltartalmi értékek nagy tartomnányban változnak, így elég igazságtalan lenne hagy egy 18-as sikértartalmú 7%-os fehérjetartalmú búza ugyan annyi lenne mint egy 34%-os sikértartalmú 15%-os fehérjetartalmú búza. Innen a csoportbontás. Ez csak árzási kategória. A malmok olyat vesznek amilyet ők akarnak, a takarmánykeverők meg szintén. (sok gazdaság szívesebben használ jobb minőségű gabonákat takarmányozni mert kevesebb fehérje kell, míg a malom megvesz minden xart mert a kenyér fehérjetartalmát a kutya nem nézi. és a többi paramátert tudja javítani adalékokkal...)
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraSajnos ez így van. Van egy rokonom aki molnár egy nagy malomban, már jó régen...mesélte szlovákból micsoda búzának nem nevezhető áruk jönnek és nem is érdekli őket a jó cucc... mindenből tudnak lisztet csinálni... gondolom nyugaton is ez van ezért van az ami van...
Válasz Ares 826 #4925. hozzászólására nem lakom a közelében nem tudom de azt igen ha a kistermelő akar csinálni valamit azt csak saját termékből teheti meg
Válasz .Szabi. #4938. hozzászólásáraEgy dolgot figyelembe kell venni, nincs ilyen az élelmiszeriparban, hogy malmi búza, meg javító búza...ez csak a piac agyszüleménye...csak a papírforma kedvéért van..hogy generálni lehessen a sok input anyag kihelyezését. Ettől lesz jobb, attól lesz jobb..ezt vedd meg azt vedd meg...
Amit eszünk, az egy nagy határ adalékanyaggal, stabilizátorral feljavított massza....ami, akkor is lenne, ha 1/10 ed ennyi búzát termelnénk...
A kategóriák csak papíron léteznek...a kemencében már nem...
Válasz Vadmalac #4937. hozzászólásáraTehát behozni is pont ennyivel lenne drágább......
De a legérdekesebb az,hogy tavaly viszonylag jó termések voltak országszerte ,a vetésterület is nagyobb volt az ideinél,mégse tudnál venni malmi vagy euro buzát egy kamionnyit se .
Idén se termés se a terület nem éri el a tavalyit ,ára se enelkedik sehová.
Aratás után jó nagy áremekedés lesz,aki tudja tárolja be.
Az első felhördülés után egy kicsit számolgattam:
Ha én Franciaországban akarnék eladni malmi búzát 170 Euróért (5270Ft/q) (ami tőzsdei ár, ettől kevesebbet kapnék, de ettől most tekintsünk el), akkor el kellene szállítanom a gabonát légvonalban ~1300km-re, akkor az 1 kamionnal 390.000Ft-ba kerülne. Ez osztva 240q-val 1625 Ft/q. 5270-1625=3645Ft Ha ennyiért eladom itthon, akkor ugyanott vagyok.
Egyáltalán nem vagyok otthon a nemzetközi kereskedelemben, biztos olcsóbb nagyobb tételben a szállítás, meg közelebbi piac is van, meg uszállyal, vagonnal is olcsóbb a szállítás, de ezeket egyikünk sem tudja megvalósítani. Sajnos addig, amíg nagy %-ban exportra termelünk, addig ez a szopás megmarad. Ha a külföldi eladás olyan egyszerű lenne, akkor az összes nagy direkt oda adná el. Valamiért én még soha senkitől nem hallottam ilyesmit. Rizsről, borsóról, és egyéb kuriózumról igen, de tömegáruról még nem. Ráadásul az is úgy megy, hogy a külföldi jön be érte, hogy kiiktassa a kereskedőt, és így mindketten jobban járnak. Akinek elég tőkéje van, meg saját tárolója, az a malmi búzáját áprilisig kitartva csak el tudta adni most is ~7-800Ft-tal többért. Persze tároltatva már pont 0-n van az ember, ha meg tisztítják levonással, akkor még mínuszban is bőven.
Válasz Ares 826 #4935. hozzászólásáraKépzeld el ... te én tároljuk vagy 3 hónapot minimum ők meg szállítást leszedve keresnek rajta kb 800 Ft-ot... És nem csinál mást csak becsekkol és nem áll a zsé bent neki 1 percig sem, nemhogy melózna... na ezt látta meg Viktor apátok is! Ez egy évi sok 100 milliárdos piac miért ne a lőrinc és ő meg pár haver szedje le a sápot erről? Egy év alatt annyit fog keresni ezzel hogy fel sem fogjuk... Az ár meg ilyen vagy szarabb lesz úgy is... Aki meg feladja majd szépen a földjeit ők művelik majd.
Komolyan mondom ennyire tehetséges mocskos tolvajt még nem láttam...
Válasz Pilátus #4933. hozzászólásáraazt aki ezeket a törvényeket hozzá... de ők felügyelik az ügyészséget és a bíróságot is... ők is ebből gazdagodnak tehát zsákutca... Csak tüntetés!
173,5 EUR a búza szeptemberre 177 decre, 180 jövő évre a kuki is... ezek miről beszélnek hogy 3500 ???
És mi lesz ha majd a néhány integrátor lesz a felvásárló aki még könnyebben összekartellez majd?
Tényleg lassan menekülni ebből az országból...
Folyamatosan ha esik a matifon az ár állandóan matifoznak hogy nem a bet számít hanem az eu! Most fent az ár senkit nem érdekel! A bet-en már gabonára kötés sincsen fél éve..
Azthiszem ideje felébredni és lerántani a leplet a sutyiban kartelező,termelőkön élősködő felvásárlókról,akik összevissza hazudozva szezon előtt összebeszélve veszik át sz.ért a megtermelt gabonát,gyümölcsöt,szőlőt,stb...
Erre külön ágazat épült az elmúlt évtizedben,ami rohadtul fejlődik,mert van neki miből,ahogyan a tulajdonosaik is lassan a leggazdagabb magyarok között lesznek.Mindezt úgy hogy évről évre nagyobb hasznot akarnak besöpörni úgy,hogy az árakat a megalázó szintig is képesek lennének lenyomni,majd a termelő pofájába hazudni azt,hogy örüljön hogy pénzt ad érte.
Jönnek itt a hektolitersúllyal,meg a "korrekt" mintavételi mókányolásokkal,meg minden évben valami új paraméter bevezetésével,avagy hogyan csináljanak malmi 1ből takarmányt a gazdának...s máris egy azaz egyetlen HW kocsi búzán 50-100ezret elcsal a termelőtől.
Vagy a meggy,amit lének vesznek bagóért ,majd mégis joghurtba lesz továbbadva...
Válasz Ares 826 #4928. hozzászólásáraAzon se lepődnék már meg. De akkor inkább meggyújtom a 40 hektárt hadd égjen már így is odasült.
Amúgy egy kalmár bácsi gavallér árpa ajánlatára reagáltam csak...
Sziasztok! AZ AKTUÁLIS ÁRAK ILLETVE A NEGYEDÉVES BONTÁSOK. MEZŐGAZDASÁGi árak a CHICAGÓI TŐZSDÉN! A búza ,kukorica,zab emelkedik!"ott"
Név
Utolsó ár
Vált. (%)
Telj. 1H (B.)
Telj. Havi
Telj. 3 Havi
Telj. 6 Havi
Telj. Éves
Telj. 3 Éves
12772 hozzászólás
Válasz Cafi #4971. hozzászólásáraJA csak azt is nézd hogy hazai felhasználás is van... hazai malmok hazai táp stb... ne azt számold hogy kiviszem olaszba és akkor leveszi a kereskedő a sápot és annyi az ára itt a magyar malomban... mert ez nem így van!!!
Van a mai napon 180 EUR ebből lejön egy kevés fuvar egy kis haszon és máris nem ennyi. Én évek óta magyar malmokba adom el, és mindig több mint az olaszba küldő kereskedők!
Válasz borda77 (Joe) #4970. hozzászólásáraszámold ki.
vagy kiszámoljam én?
180-35=145 EUR >>> 145*308=44.700 Ft/t malmi búza
de már csak 179!!!! EUR a MAtifos ár!!!, akkor -300 Ft/t >>> 44.400 Ft/t
ha malmi 44.400 Ft, akkor mi a baj a 42.000 Ft/t takarmányárral?
teljesen jó ár, meg kis szerencsével mehet még felfele 2-3.000-et. akkor takarmány 44-45.000 Ft/t lehet!!!
MA ismét 2 EUR-t ment fel a matifon a búza ára, így már 180 EUR!!!
Ehhez képest a 4200 az smafu amúgy!!! meg amúgy is!!! Egy lehet a szerencsénk egész európába k..va meleg lesz nem csak itt... mondta reggel az időjós!
Dunagabona már árat robbantott!
Tak búza 42, EUR 43,5, új árpa 38
Matifról vigyázó szemetek le ne vegyétek
köv 2-3-4 hét akár hektikus is lehet, könnyen lehetnek napok, mikor 2-3-4.000-et ugrik a búza ára, majd persze 1-2 nap alatt vissza esik ennyit, de hirtelen emelkedő napok lesznek!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásárabárcsak így lenne...
Válasz Ares 826 #4966. hozzászólásárabocsánat azt hittem van rálátásod.
Válasz Wilde #4965. hozzászólásáraEzt tőle kellene megkérdezned nem tőlem.
Válasz Ares 826 #4964. hozzászólásáranincs összefogás?????hát az agrárkamara jakabbal az élén mi a fas ra való??
Válasz csoppika #4952. hozzászólásáraVagy még azt sem, takarmányt és ahhoz keverik a mi javítónkat, totál hülyének vagyunk nézve! Nincs összefogás a termelők között ez a fő gond. Sajnos sok gazda el van adósodva a beruházások miatt és kell a pénz a részletfizetésekre és oda kell adni amit mondanak mert ha nem tud fizetni viszi a bank a jelzáloggal terhelt dolgokat. Ezt használják ki nagyon sokan.
Válasz .Feco. #4960. hozzászólásáraBelefér majd az idén az össze aszott, beszáradt, besült is mert NEM LESZ MÁS, igaz bagóért sajnos.
Válasz rongyos #4961. hozzászólásáraén viszont láttam olyat hogy kijött a malom, lemintázta, adott rá árat, megegyeztünk majd közölte hogy a Cargill-nak kell számlázni...
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraDobro dosli nasi prijatelji! Jöjjenek csak a bosnyákok...abban igazad van, hogy a többi csak nepper maszlag...de mégis rajtunk csapódik le...:/
Bár amikor gabonáztam, én is direktben adtam el a Dráván és Száván délre...
a másik: sajnos én még egy olyan péket nem láttam, aki a termelőtől venne valamit...:/
Válasz D-032a #4959. hozzászólásárade az csak a neve! Semmi köze a felhasználásához, csak egy név. Hívhatnák D osztálynak, 4. osztálynak, bárminek. Egyébként meg valójában nem felel meg, mert jellemzően takarmány osztályba az Euro alatti minősséget sorolják, tehát minden ami nem sorolható étkezési kategóriákba de fiziológialiag érett búzaszem az takarmány kategória... amit belinkeltél lentebb az hülyeség, olyan búza nincs aminek 11% a fehérjetartalma de 24 alatti a sikértartalma... legalsó kategóriának olyan minimumkritériumai vannak mint minimum 70 hektólitersúly tehát kilúgzott, szétázott, rovarok által szérágott szemek nem férnek bele vagy hasonlóak...
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraIgazad is lehetne mindenben.
Csakhogy mivel a magyar takarmánybúza minősége teljesen megfelel európa és a világ élelmezési és kenyérminőségének (a piaci követelményenek), így a magyar búza takarmány minősítésének csak egy értelme van.
A búza felvásárlási árát a világpiaci ár alatt tartani, és ezt minőségi kifogással indokolni.
Válasz Mihály-963 #4954. hozzászólásáraBúza minőségi kategóriák :http://www.sherpateam.hu/img/buza.pdf
-----------------------------------------------------------------------------------
"Kereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Kereskedelemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni."
"Az érdekesség – különösen az európai búzatermelő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyérgabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb.
Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli."
"Európa nagy részén megelégednek a szerényebb lisztminőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia termelő legalább 8 t/ha-t termel"
A teljes 2014-es , még aktuális írás:https://agrarium7.hu/cikkek/77-a-mi-kenyerunk-a-legfinomabb
-------------------------------------------------------------------
Ahogy korábban már többen is leírták: vissza a minőséggel és előre a mennyiséggel!
Hihetetlen , hogy európa a szeméthez van szokva és nincs igénye a minőségi búzára és az igényes kenyérre és pékárúra. Párszor már volt erről szó, de mégis nonszensz , hogy nem európa keresi a minőséget. Nekünk meg állandóan ezt kell hallgatni : miőségi termelés...minőségi termelés...minőségi...
Méghogy Európa!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraNem tudom, mi lesz a törvényben. De még lehet azt is leosztják, hogy mit kell vetned, és mennyit... Aztán buboghatok kint az öntöződobbal(a 250eből legalizált kútnál), ha nem akarok kötbért...
Szóval az ember azt hiszi, ennél sz@rabb már nem lehet...oszt kiderül hogy mégis...
Válasz Matyi50 #4953. hozzászólására"A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? "
Konkrétan azt ellenőrzi a NAV, a fogyasztóvédelem, a helyi jegyző, és a Műszaki és mérésügyi hatóság. Tudnillik van magyaroországon egy törvény, miszerint mérést végezni csak hitelesített és rendszeresen feülülvizsgált műszerrel lehet, amiről jegyzőkönyvnek kell lennie a mérés helyzínén. Kinél hogy, nálunk szem előtt van egyébként, de ahol nincs ott is bármikor kérheted te vagy a fenti hatóságok, hogy mutassák be. Eleve a mérleg kijelzőjén is van matrica, plusz az plombált tehát ahol állítani tudod ott a csavarozást nem tudod megbontani a plomba sérülése nélkül. kétévente felülvizsgálat van, amikoris kijönnek hoznak hitelesített próbatestet és ellenőrzik hogy helesen mér-e, ha nem akkor kalibrálják. Ugyanez igaz a nedvességmérőre és a beltartalomvizsgáló infrára is, pesten van egy labor, oda beküldöd és bekalibrálják úgy, hogy megmérnek néhány mintát, majd elvégzik a vegyszeres lombikos illetve kemecés teszteket, és ahhoz hozzáigazítják a mérőműszert. ugyanígy jegyzőkönyv készül róla, és ott kell lennie a helyszínen. milliós bírságok vannak ebből...
És semmi követhetetlenség nincs vele, te odavitted, vagy te veszed a mintát, vagy együtt veszitek vagy jobb helyeken robotkar veszi, így az nem kifogásolható. Mint mondtam a mérőműszer hitelesített kell legyen tehát az sem kifogásolható, onnan a TE búzádnak van egy minőségi kategóriába sorolása amivel TE és a FELVÁSÁRLÓ elszámoltok egymással. Ha nem egyeztek meg kimégy atelepről és mégy máshova. De ha ő megvette had csináljon már vele azt amit akar! Ha mondjuk egy takarmánykeverőnek adod el és ő megveszi tőled malmiként majd önti fel a darálóba te sem mégy oda hogy hé tesó, ebből takarmány lesz, akkor adok vissza 200 forintot mázsánként... akkor fordítva miért? tőled megveszi a takarányt, mástól megveszi a malmit meg a javítót, összekeveri és eladja az egészet malminak vagy eurónak, vagy ledarálja és megy a moslékba mind. mit számít ez? a te termésed jobb lesz tőle? másrészt azért kereskedő hogy kereskedjen, megveszi tőled és eladja a feldolgozónak... nyílván mindnefelé más, de felénk lehet csarnokot bérelni szóval elvileg bárki megteheti hogy nem pótkocsinként méregeti a termését hanem egybe leöntögeti egy bérelt csarnokba (szerencsésebb esetben a sajátjába), vetet átlagmintát az SGS-el, kiértékeli és úgy megy a kereskedőkhöz hogy tessék, itt a minőségi jegyzőkönyv ennyi a mennyiség, mit adsz ezért... (még most, mert ha megszavazzák ezt az integrátor-törvénynek hívott kolhoz 2.0-t akor vége lesz ennek is...)
Válasz Vadmalac #4937. hozzászólásáraMost olvastam!
Országosan mintegy száz milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, ami nem túl jó hír a búzának, de hosszú távon a kukoricának sem. Ha nem változik az időjárás, idén korábban kezdődik az aratás és kevesebb termény kerülhet a magtárakba. E hét elején derült ki, hogy a hazai termelők tízszázalékos kiesésre számítanak az aszály miatt. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt évi ötmillió tonnás össztermés négymillió tonna körül lehet 2017-ben.
Aggódhatnak a magyar gazdák - Belefulladunk majd a gabonába
A Magro.hu online piactér elemzése szerint a jelenség nem csak a magyar termelőket érinti, idén más államokban is a vártnál alacsonyabb lehet a betakarítható mennyiség. A kereskedelem azonnal reagált a módosított előrejelzésekre. Az aszálytól való félelem miatt az utóbbi hetekben felfelé mozdult el a búza világpiaci ára. A Magro elemzése szerint a drágulás vélhetően nem tart majd sokáig, hamarosan ismét stabilizálódhatnak az árak - idézi a lap.
Június első hetében erősödött a forgalom, ami kellő muníciót adhat a további erősödéshez. A magyar piacot továbbra is a kivárás jellemzi. Az árutőzsdén alacsony az érdeklődés a búza iránt, ahogyan az azonnali piac sem pörög. Az étkezési búzával hozzávetőlegesen 46 ezer, a takarmánybúzával pedig 42 ezer forint környékén kereskednek.
A kukorica esetében élénkebb a forgalom a hazai piacon. A tőzsdei árfolyam továbbra is stabilnak mondható, március elsejétől - egy apróbb áprilisi ingadozástól eltekintve - tartósan 44 ezer forintért lehet jegyezni a terményt.
A Magro.hu korábban túltermelést jelzett előre.
Válasz D-032a #4948. hozzászólására mert jó a nyomon követhetőség ami a szárító-ig tart onnan hogy mi jön ki meg hova megy az már nem számít ezért a molnárok azt őrölnek ami van s mi aszt esz amit kapunk valamikor még lehetett vinni a malomba bérőrlésre is de ezek mind megszűntek mert gazdaságtalanok voltak mondták de a lényeg az volt hogy a vidéki ne süthessen kenyeret magának mert akkor a péküzem minek van
Válasz 2266 #4950. hozzászólásáraEzt jól megmondtad...pont így van,és már követhetetlen is az egész.....visszaellenőrzés lehetetlen ha minőségi reklamáció van....
de az a legnagyobb baj,hogy ha az átvételi mintavételezés alkalmával a felvásárló úgy és ott vágja át a sofőrt,ahol és ahogy akarja... Lentebb már erre kitértem,hogy egy szimpla 8tonnás pót anyagon hánytízezret kaszál ha a malmi búzát takarmánynak minősíti,de utána azt egy helyre öntetik a malmival...ja hogy keveredjen..hogyne.... én meg a többi aki ezt elhiszi a télapó vagyok,meg maga a pápa...
A mintavételezés az egyik kulcs,ahol a nyomott árakat még meg lehet fejeltetni szerencsétlen termelővel,aki izzadva hordja be a gabonáját még esők előtt...
A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? Senki!
Állandóan kitalálnak valamit,ami miatt takarmányt csinálhatnak a malmiból egy idő után...persze nem a haveroknak,ott nem kell mintavétel.
Továbbá ha úniós normákkal,minőségi követelményekkel jönnek a termeléskor minden mozzanatra és agrárrendtartási szempontra,a piaci értékesítéskor hogy van az,hogy mégis külön kis szigetként jelenünk meg az Eu-ban?
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraItt az osztrák is javítót vesz, de gondolom javarészt ő is eurot termel...
Azért a jó minőségű búzával jobb dolgozni a péknek is. A pék szerint az igazi gond a "túl őrlésben" is rejlik. Ez mondjuk a túlsúlyra hajlamos személyeknél probléma. Gyakorlatilag kalács tészta minőségűre őrölt lisztből készül a kenyér. Vagy kenyérnek nevezett valami. Ez abban gond hogy így hamarabb felszívódik. Gyakorlatilag a TAK búzából is lesz kenyér. Csak annak a lisztje agyon őrölve sem nyúlik úgy mint egy normális rétes tészta. Na ezért vannak a pacsulik. A felvásárlási árak tekintetében annyi...Szerbia-Horvátország....ha igaz, idei évre 40% mínusz gabona területtel startolt. Hamarosan megjelennek a Bosnyákok itt délen. Elmondásuk szerint Magyar búza nélkül nincs jó kenyér. Na ezért kell a minőség. A többi az nepper maszlag.
Válasz Antónia #4949. hozzászólásáraEzt pont azért kell igy csinálni hogy a végén egy jó közepes minőséggel lehessen tovább értékesíteni...
Nekem nincs szántóföldem, csak a többiektől hallom,hogy aratáskor a felvásárló telepére beszállításkor a legjobb és a legsza..bb búzát a beton placcon egy csomóba kell önteni. Akkor hogy van ez?
Rugózni kell! Az jót tesz az egésszségnek!
Meg máskülönben a naiv, jóhiszemű termelő figyelmét elkerüli , hogy a takarmánynak minősített terményét a "malmival" eggyüt tolják a tisztító garatjába.
A rugózás olyan jó , mint adalékolt kenyeret enni!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAmit meg látni a felvásárlókon, hogy amit csak lehet azt lehúzzák a termelőkről minden évben. Nagyon kevés a tisztességes felvásárló a mai világban. Gátlástalan sok közöttük beviteti az árút és a végén meg ki sem fizeti a termelőt.
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAdnak a jobb minőségű búzáért 2-3 ft többet de amennyivel több az ár annak a többszörösével tud többet egy takarmány búza mennyiségben. Akkor minek étkezésit termelni úgy sem fizetik meg, ezt pedig a malomipar és a felvásárlók maguknak köszönhetik mert hülyének nézték nézik a termelőket!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraÍgy látom én is pontosan ahogy írod! Adalékkal mindent elintéznek, aztán meg csodálkoznak hogy mennyi az allergiás betegségben szenvedő ember a földön! Szerintem a parlagfű csak ürügy!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraNe rugódozzunk már ezen állandóan, az hogy valami malmi búza vagy takarmány búza nem a felhasználás jellegét jelenti hanem a minősségi kategória megnevezését. Ezt amúgy eleve csak nálunk használják, és kb. 50 éve ez a neve, de ez csak egy név. Lehetne A B C D is, nincs semmi jelentőssége. A beltartalmi értékek nagy tartomnányban változnak, így elég igazságtalan lenne hagy egy 18-as sikértartalmú 7%-os fehérjetartalmú búza ugyan annyi lenne mint egy 34%-os sikértartalmú 15%-os fehérjetartalmú búza. Innen a csoportbontás. Ez csak árzási kategória. A malmok olyat vesznek amilyet ők akarnak, a takarmánykeverők meg szintén. (sok gazdaság szívesebben használ jobb minőségű gabonákat takarmányozni mert kevesebb fehérje kell, míg a malom megvesz minden xart mert a kenyér fehérjetartalmát a kutya nem nézi. és a többi paramátert tudja javítani adalékokkal...)
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraSajnos ez így van. Van egy rokonom aki molnár egy nagy malomban, már jó régen...mesélte szlovákból micsoda búzának nem nevezhető áruk jönnek és nem is érdekli őket a jó cucc... mindenből tudnak lisztet csinálni... gondolom nyugaton is ez van ezért van az ami van...
Válasz .Szabi. #4938. hozzászólására"Aratás után jó nagy áremekedés lesz, aki tudja tárolja be."
Úgy legyen!
Válasz Ares 826 #4925. hozzászólására nem lakom a közelében nem tudom de azt igen ha a kistermelő akar csinálni valamit azt csak saját termékből teheti meg
Válasz .Szabi. #4938. hozzászólásáraEgy dolgot figyelembe kell venni, nincs ilyen az élelmiszeriparban, hogy malmi búza, meg javító búza...ez csak a piac agyszüleménye...csak a papírforma kedvéért van..hogy generálni lehessen a sok input anyag kihelyezését. Ettől lesz jobb, attól lesz jobb..ezt vedd meg azt vedd meg...
Amit eszünk, az egy nagy határ adalékanyaggal, stabilizátorral feljavított massza....ami, akkor is lenne, ha 1/10 ed ennyi búzát termelnénk...
A kategóriák csak papíron léteznek...a kemencében már nem...
5500 alatt semmit
Válasz Vadmalac #4937. hozzászólásáraTehát behozni is pont ennyivel lenne drágább......
De a legérdekesebb az,hogy tavaly viszonylag jó termések voltak országszerte ,a vetésterület is nagyobb volt az ideinél,mégse tudnál venni malmi vagy euro buzát egy kamionnyit se .
Idén se termés se a terület nem éri el a tavalyit ,ára se enelkedik sehová.
Aratás után jó nagy áremekedés lesz,aki tudja tárolja be.
Az első felhördülés után egy kicsit számolgattam:
Ha én Franciaországban akarnék eladni malmi búzát 170 Euróért (5270Ft/q) (ami tőzsdei ár, ettől kevesebbet kapnék, de ettől most tekintsünk el), akkor el kellene szállítanom a gabonát légvonalban ~1300km-re, akkor az 1 kamionnal 390.000Ft-ba kerülne. Ez osztva 240q-val 1625 Ft/q. 5270-1625=3645Ft Ha ennyiért eladom itthon, akkor ugyanott vagyok.
Egyáltalán nem vagyok otthon a nemzetközi kereskedelemben, biztos olcsóbb nagyobb tételben a szállítás, meg közelebbi piac is van, meg uszállyal, vagonnal is olcsóbb a szállítás, de ezeket egyikünk sem tudja megvalósítani. Sajnos addig, amíg nagy %-ban exportra termelünk, addig ez a szopás megmarad. Ha a külföldi eladás olyan egyszerű lenne, akkor az összes nagy direkt oda adná el. Valamiért én még soha senkitől nem hallottam ilyesmit. Rizsről, borsóról, és egyéb kuriózumról igen, de tömegáruról még nem. Ráadásul az is úgy megy, hogy a külföldi jön be érte, hogy kiiktassa a kereskedőt, és így mindketten jobban járnak. Akinek elég tőkéje van, meg saját tárolója, az a malmi búzáját áprilisig kitartva csak el tudta adni most is ~7-800Ft-tal többért. Persze tároltatva már pont 0-n van az ember, ha meg tisztítják levonással, akkor még mínuszban is bőven.
Válasz Ares 826 #4935. hozzászólásáraKépzeld el ... te én tároljuk vagy 3 hónapot minimum ők meg szállítást leszedve keresnek rajta kb 800 Ft-ot... És nem csinál mást csak becsekkol és nem áll a zsé bent neki 1 percig sem, nemhogy melózna... na ezt látta meg Viktor apátok is! Ez egy évi sok 100 milliárdos piac miért ne a lőrinc és ő meg pár haver szedje le a sápot erről? Egy év alatt annyit fog keresni ezzel hogy fel sem fogjuk... Az ár meg ilyen vagy szarabb lesz úgy is... Aki meg feladja majd szépen a földjeit ők művelik majd.
Komolyan mondom ennyire tehetséges mocskos tolvajt még nem láttam...
Válasz borda77 (Joe) #4931. hozzászólásáraÍgy lehet faszán keresni!
Válasz Pilátus #4933. hozzászólásáraazt aki ezeket a törvényeket hozzá... de ők felügyelik az ügyészséget és a bíróságot is... ők is ebből gazdagodnak tehát zsákutca... Csak tüntetés!
Oké de akkor kit kell feljelentenünk itthon kartelezésért??
https://www.plus500.hu/Instruments/ZW
Itt is emelkedik pl. Felrobbanok!
https://www.kaack-terminhandel.de/en/matif-wheat.html
173,5 EUR a búza szeptemberre 177 decre, 180 jövő évre a kuki is... ezek miről beszélnek hogy 3500 ???
És mi lesz ha majd a néhány integrátor lesz a felvásárló aki még könnyebben összekartellez majd?
Tényleg lassan menekülni ebből az országból...
Folyamatosan ha esik a matifon az ár állandóan matifoznak hogy nem a bet számít hanem az eu! Most fent az ár senkit nem érdekel! A bet-en már gabonára kötés sincsen fél éve..
Azthiszem ideje felébredni és lerántani a leplet a sutyiban kartelező,termelőkön élősködő felvásárlókról,akik összevissza hazudozva szezon előtt összebeszélve veszik át sz.ért a megtermelt gabonát,gyümölcsöt,szőlőt,stb...
Erre külön ágazat épült az elmúlt évtizedben,ami rohadtul fejlődik,mert van neki miből,ahogyan a tulajdonosaik is lassan a leggazdagabb magyarok között lesznek.Mindezt úgy hogy évről évre nagyobb hasznot akarnak besöpörni úgy,hogy az árakat a megalázó szintig is képesek lennének lenyomni,majd a termelő pofájába hazudni azt,hogy örüljön hogy pénzt ad érte.
Jönnek itt a hektolitersúllyal,meg a "korrekt" mintavételi mókányolásokkal,meg minden évben valami új paraméter bevezetésével,avagy hogyan csináljanak malmi 1ből takarmányt a gazdának...s máris egy azaz egyetlen HW kocsi búzán 50-100ezret elcsal a termelőtől.
Vagy a meggy,amit lének vesznek bagóért ,majd mégis joghurtba lesz továbbadva...
Válasz Ares 826 #4928. hozzászólásáraAzon se lepődnék már meg. De akkor inkább meggyújtom a 40 hektárt hadd égjen már így is odasült.
Amúgy egy kalmár bácsi gavallér árpa ajánlatára reagáltam csak...
Válasz DA SONKA #4926. hozzászólásáraEzt az árat kaptad búzára??
Válasz DA SONKA #4926. hozzászólásáraValamiből Csányi bácsinak gazdaságosan kell hízlalni.
Válasz gombos.miklos84 #4918. hozzászólásáraNevetséges ... 33.500 Ft?
Mi ez? 90-es évek?
Menjetek anyátokba
Válasz Mihály-963 #4922. hozzászólásáraUgye nem azt akarod mondani hogy a vecsési káposztát ott is termelik vecsésen?
Válasz Mihály-963 #4922. hozzászólásáraEz a cél ! A vidéket a városba...majd az urak bedózerolnak mindent, és nyomják a nagyüzemet.
Sziasztok! AZ AKTUÁLIS ÁRAK ILLETVE A NEGYEDÉVES BONTÁSOK. MEZŐGAZDASÁGi árak a CHICAGÓI TŐZSDÉN! A búza ,kukorica,zab emelkedik!"ott"
Név
Utolsó ár
Vált. (%)
Telj. 1H (B.)
Telj. Havi
Telj. 3 Havi
Telj. 6 Havi
Telj. Éves
Telj. 3 Éves
Kukorica
381,50 +0,85%
-1,74%
+3,88% +2,08% +2,69% -14,42% -22,82%
Vágómarha
147,9500 +0,27%
-4,34%
-0,32% +13,52% +18,79% - -
Sovány sertés
78,750 -0,22%
-4,11%
+0,10% +0,41% +1,06% +1,42% -
Élő marha
117,950 -0,04%
-5,17%
-0,74% +12,28% +18,13% +12,14% -
Zab
262,00 +0,28%
+3,87%
+13,91% +8,38% +12,93% - -
-
Szójabab
934,50 -0,18%
-0,77%
-4,23% -7,57% -11,74% -12,52% -
Étkezési szójabab
299,90 -0,39%
-1,93%
-5,36% -9,80% -8,29% -15,57% -
Szójaolaj
32,9200 +0,42%
+2,04%
-0,15% +1,23% -11,99% +1,32% -
Cukor
13,68 -1,23%
-5,46%
-15,29% -24,92% -23,28% -24,13% -
Búza
479,75 +1,85%
+4,29%
+9,65% +3,06% +6,90% -13,20%