Válasz #2456. hozzászólásra
nem engem zárnak ki az öröklésből, hanem egy átlag magyar honpolgárt. Végzettség és életvitelszerű gazdálkodás vállalása nélkül csak 1 hektárt tarthat meg a ft. szerint.
Viszont az ügyvéd úr kicsi fia, akinek a papa vett a nevére korábban birtokot, ő meg megtarthatja továbbra is a birtokot. Sőt még lehet őstermelő is és felveszi a támogatást miközben más meg túrja a fölfet úgy hogy papíron nincs a használatában.
Na most utóbbiakkal ezután sem történik semmi, élnek mint marci hevesen. De aki örökölne a szülőktől mondjuk 20 hekit akkor vagy főállású paraszt lesz, vagy 19-et értékesítenie kell.
Nekem ez kissé diszkriminatívnak tűnik.
Tegnap voltunk ügyvédnél. Élmény, hogy az első reakciója ez volt: "ez most egy nagyon instabil időszak"! A lényeg. Mivel a megvenni kívánt földterület 1/1 tul. hányadú, mi - egyszemélyes Kft.- vagyunk a használók 10 éve, a vásárló magánszemély annak a Kft.-nek a 100%-os tulajdonosa és dolgozója is, aki a jelenlegi bérlő, ezért a felkeresett ügyvéd szerint megkötjük az adásvételit és nem kell kifüggeszteni, mert ugye senki nem előzhet be jelen esetben. El kell küldeni az NFA-nak, ott 60 nap az ügyintézés.
Megerősítette, hogy a földhaszonbérleti szerződés felmondása a bérlet időtartama alatt csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, így tulajdonosváltás esetén NEM mondható fel. (Először azt mondta, hogy igen, de aztán felhívott valakit, akinek van 3 bírósági ügye is a témában és ő megerősítette a fórumon is osztott véleményeket, hogy NEM lehet felmondani tulajváltás miatt.)
Válasz #2452. hozzászólásra
ennek megint sokan fognak örülni
remélem majd a szavazóhelyiségben fogják levezetni a feszültségüket.
Látok én most egy olyan módszert a kifüggesztéseknél hogy nagyobb földből csak pár hektárt vesz meg és függeszt ki a dörzsölt ember, de 3 milla fölötti hektár áron, így senki nem jelentkezik rá mert ugye ő csak max helybenlakó.
Utána társtulajként megveszi a maradékot kifüggesztés nélkül, alacsony áron.
Így még az eladónak sem kell adót fizetni? Mert ugye birtokösszevonás történt.
Nagyon korrekt jogszabályaink vannak, mit ne mondjak.
Az új földtörvénynek is az a baja hogy az egyszerű állampolgárt szinte kizárja a földpiacról, de még az öröklésből is.
Viszont egy helyi, megfelelő strómanon keresztül bármilyen tőkés érdekeltség tud majd ezután is földet venni. Ráadásul nyomottabb áron mint amik eddig voltak.
Szerintem ez a lényege az egésznek.
Azt azért csak lehet látni egy kataszteri térképen, hogy melyik hrsz. melyik másik hrsz-mal "érintkezik", ha csatornai is van közöttük. Sok lehetőség nincs...ez nem azt jelenti, hogy az összes föld szomszédos csatorna túloldalán lévőkkel. Szerintem az teljesen egyértelmű.
úgy írja a törvény hogy szomszédos földeknek minősülnek azok a földek amiket önálló hrsz-en lévő út csatorna vagy árok választ el.
Ez szerintem nem teljesen egyértelmű mert egy 2 kilométeres árok mindkét felén lévő összes parcella szomszédosnak minősül?
Mert azokat csak az árok választja el egymástól.
Nincs ez megfelelően definiálva.
Erre gondoltam én is , de itt nem akarják megérteni, hogy a szomszéd tanyába bejelentett vevö még nem minösül a földtörvény szempontjából szomszédnak, ha ott ahol lakik nincs semmi a nevén, se a föld se a tanya.
A helyben lakó az aki az adott településen lakik, bárhol. A szomszéd az, akinek a tulajdonában vagy használatában van a szóban forgó föld melletti terület (csatorna és árok közbeékelésével is). A kettő kombinációja nem azt jelenti, hogy a szomszéd földön lakik valaki, hanem hogy külön-külön mindkettő fenn áll.
Sziasztok
A helyben lakó szomszéd tulajdonképpen mit jelent?
Elég, ha a szomszéd tanyába be van jelentve, de ott ahol a szóban forgó föld van és meg akar venni, ott semmi tulajdona sincs, max egy élettársi kapcsolaton keresztül, vagy nem.
Mert a törvény szerint nem, de mindenki mást mond.
9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
Válasz #2441. hozzászólásra
Akkor hektáronként és a szerzéstől eltelt évenként van a 200000 kedvezmény, vagy csak évenként 200000?
Bocs hogy ilyen értetlen vagyok de nem találok rá egységes állásfoglalást.
Azt hiszem hogy a legfrissebb adószabályok c. kiadványban is rosszul van leírva. Ott azt írja hogy a lenti eset szja mentes.
Az ügyvéd is mást mond, meg itt is mást mondotok.
Válasz #2439. hozzászólásra
a maradékot meg 16%-al adózza?
Összesen kap 200000 forint kedvezményt, nem hektáronként igaz?
Az hogy regisztrált termelő veszi az nem számít?
Valahol az volt hogy évente 200000 forinttal csökkenthető az adóalap, de ez nem igazán világos.
Ha valaki örökölt egy földet 3 évvel ezelőtt és fizetett illetéket utána mondjuk 700000 forint/hektár után, most eladja 1300000 forint/hektárért egy reg számmal rendelkező helyben lakó őstermelőnek, ilyen esetben kell e szja-t fizetnie vagy nem?
Ha kell akkor mennyit?
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:
- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,
- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,
- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,
- a Nemzeti Földalap javára történt.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie
Válasz #2427. hozzászólásra
Egy jó tanács: Adásvétel esetén azért arra érdemes figyelni, hogy a hatóság előszeretettel vizsgálja, volt-e fedezete a vásárlónak erre az adásvételre!! Azaz nem árt felkészülni arra, ha valaki megkérdezné, honnan is volt x összeged erre az adásvételre, akkor tudja mondani valami olyant, ami megállja a helyét.
„Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?#8221;
Nem adómentességről van szó. De az adó alapja nem a szerződésben lévő ellenérték, hanem annak jövedelem tartalma. Tehát nem feltétlenül van adó is, ha van összeg!
A 1353 személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatójából kivonat:
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke, (…).
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);
az értéknövelő beruházásokat;
az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.)
Megszerzésre fordított összeg: az átruházásról szóló szerződés szerinti érték, ha ez nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték.
Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.
Fő szabály szerint az ingatlanértékesítés esetében a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után az ingatlanértékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.
Egy évvel ezelőtt egy testvérek között létrejött ajándékozási szerződés után 9% illetéket fizetem. Az illeték alapja a föld megbecsült értéke volt (25.000 Ft/Ak)
Válasz #2427. hozzászólásra
Hé-hó...
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?
Oké, hogy nem kell kifüggeszteni, de a NAV beleszólhat.
Mert pont ezen megy az agyalás, de amúgy egy ügyvédnek vágnia kell.
Azért kíváncs leszek a végére...
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, hogy összefoglaltátok nekem a lényeget. Most rajtam a sor, hogy lepapírozzam. Ha megvagyok vele okulásképpen megosztom a tapasztalatokat itt, hátha még valakinek hasznos lesz. Még egyszer Köszönöm!!!
Így van, az enyém is csak egy vélemény a sok közül.
Mancs számára összegezzünk:
Ajándékozás: Testvérek között ez működik, mivel közeli hozzátartozók. A megajándékozott által fizetendő ajándékozási illeték 9 %, amire nem illeti meg mentesség (nem egyenesági rokon). Az ajándékozót nem terheli fizetési kötelezettség.
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A vevőt 4 % vagyonszerzési illeték terheli, ami alól mentesülhet, ha vállalja, hogy 5 évig nem idegeníti el és mezőgazdasági célra hasznosítja.
Mindent figyelembe véve én az adásvételt ajánlanám.
Válasz #2425. hozzászólásra
Igen ezen már gondolkodtam, hogy vagyonszerzési illeték 9%. Az ajándékozás illetékének alapját a NAV állapítja meg a forgalmi érték alapján. De a szerződésbe bele kell írni a általunk megbecsült értéket, ezt vagy jóváhagyják vagy emelnek rajta.
A lényeg az, hogy 3 mft után 9% illeték 270 eft, adás-vétel esetén a 3 mft után 16+11% az adó, azaz majd 1 mft. A 16% adókulcs +11% eho.
Ez fórum, vélemények vannak benne.
A lényeg, hogy a 9% alatt nincs jobb megoldás.
Üdv,
Mind a hatályos (régi) földtörvény, mind a 05.01-jén hatályba lépő új földtörvény azt mondja ki, hogy termőföld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. (A testvér közeli hozzátartozó, így lehet neki földet ajándékozni.)
Azonban egyik törvény sem rendelkezik az illetékről, annak mértékéről vagy mentességről. Erről az illetéktörvény rendelkezik.
Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %, termőföld ajándékozás esetén ennek felét kell megfizetni = 9 %. Illetékmentesség csak az egyenesági rokont (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyerek, unoka, dédunoka), illetve a házastársat illeti meg.
közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
Ptk 685 b
Szerintem lezárhatjuk, hogy illetékmentes május 1- ig.
Válasz #2422. hozzászólásra
Persze, hogy igazolni kell. Mindenkinek a személyi ig.-ba az anyja neve lesz bizonyító. Az ügyvéd csinál egy szerződést, csatolja a dokumentumokat, és dobja be a földhivatalba. 6600 ft/db bejegyzés+ ügyvéd.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is.
Válasz #2411. hozzászólásra
Én meg ezt találtam:
(3)4 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Élő törvény...
Most már értem. A közeli hozzátartozó nem egyenlő az egyenesági rokonnal és nekik ebben az esetben nem illetékmentes sem az ajándékozás, sem az adás-vétel. Köszönöm még egyszer az infókat.
8957 hozzászólás
Válasz #2456. hozzászólásra
nem engem zárnak ki az öröklésből, hanem egy átlag magyar honpolgárt. Végzettség és életvitelszerű gazdálkodás vállalása nélkül csak 1 hektárt tarthat meg a ft. szerint.
Viszont az ügyvéd úr kicsi fia, akinek a papa vett a nevére korábban birtokot, ő meg megtarthatja továbbra is a birtokot. Sőt még lehet őstermelő is és felveszi a támogatást miközben más meg túrja a fölfet úgy hogy papíron nincs a használatában.
Na most utóbbiakkal ezután sem történik semmi, élnek mint marci hevesen. De aki örökölne a szülőktől mondjuk 20 hekit akkor vagy főállású paraszt lesz, vagy 19-et értékesítenie kell.
Nekem ez kissé diszkriminatívnak tűnik.
Válasz #2453. hozzászólásra
Miért is zárnak ki az öröklésből koma????????
Tegnap voltunk ügyvédnél. Élmény, hogy az első reakciója ez volt: "ez most egy nagyon instabil időszak"! A lényeg. Mivel a megvenni kívánt földterület 1/1 tul. hányadú, mi - egyszemélyes Kft.- vagyunk a használók 10 éve, a vásárló magánszemély annak a Kft.-nek a 100%-os tulajdonosa és dolgozója is, aki a jelenlegi bérlő, ezért a felkeresett ügyvéd szerint megkötjük az adásvételit és nem kell kifüggeszteni, mert ugye senki nem előzhet be jelen esetben. El kell küldeni az NFA-nak, ott 60 nap az ügyintézés.
Megerősítette, hogy a földhaszonbérleti szerződés felmondása a bérlet időtartama alatt csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, így tulajdonosváltás esetén NEM mondható fel. (Először azt mondta, hogy igen, de aztán felhívott valakit, akinek van 3 bírósági ügye is a témában és ő megerősítette a fórumon is osztott véleményeket, hogy NEM lehet felmondani tulajváltás miatt.)
Válasz #2453. hozzászólásra
Mondjuk pont ezeknek a kiszűrésére lesz a földbizottság.
Válasz #2452. hozzászólásra
ennek megint sokan fognak örülni
remélem majd a szavazóhelyiségben fogják levezetni a feszültségüket.
Látok én most egy olyan módszert a kifüggesztéseknél hogy nagyobb földből csak pár hektárt vesz meg és függeszt ki a dörzsölt ember, de 3 milla fölötti hektár áron, így senki nem jelentkezik rá mert ugye ő csak max helybenlakó.
Utána társtulajként megveszi a maradékot kifüggesztés nélkül, alacsony áron.
Így még az eladónak sem kell adót fizetni? Mert ugye birtokösszevonás történt.
Nagyon korrekt jogszabályaink vannak, mit ne mondjak.
Az új földtörvénynek is az a baja hogy az egyszerű állampolgárt szinte kizárja a földpiacról, de még az öröklésből is.
Viszont egy helyi, megfelelő strómanon keresztül bármilyen tőkés érdekeltség tud majd ezután is földet venni. Ráadásul nyomottabb áron mint amik eddig voltak.
Szerintem ez a lényege az egésznek.
Kis adó változás...
http://www.nak.hu/hu/mezogazdasag/1819-eladna-ingatlanat-foldjet-igy-valtoztak-az-adoszabalyok-2014-ben
Válasz #2449. hozzászólásra
Azt azért csak lehet látni egy kataszteri térképen, hogy melyik hrsz. melyik másik hrsz-mal "érintkezik", ha csatornai is van közöttük. Sok lehetőség nincs...ez nem azt jelenti, hogy az összes föld szomszédos csatorna túloldalán lévőkkel. Szerintem az teljesen egyértelmű.
Válasz #2449. hozzászólásra
Ja, ha ezt a "logikát" kivetítem az útra, akkor majd mindenki szomszédja mindenkinek.
úgy írja a törvény hogy szomszédos földeknek minősülnek azok a földek amiket önálló hrsz-en lévő út csatorna vagy árok választ el.
Ez szerintem nem teljesen egyértelmű mert egy 2 kilométeres árok mindkét felén lévő összes parcella szomszédosnak minősül?
Mert azokat csak az árok választja el egymástól.
Nincs ez megfelelően definiálva.
Válasz #2447. hozzászólásra
Erre gondoltam én is , de itt nem akarják megérteni, hogy a szomszéd tanyába bejelentett vevö még nem minösül a földtörvény szempontjából szomszédnak, ha ott ahol lakik nincs semmi a nevén, se a föld se a tanya.
Válasz #2446. hozzászólásra
A helyben lakó az aki az adott településen lakik, bárhol. A szomszéd az, akinek a tulajdonában vagy használatában van a szóban forgó föld melletti terület (csatorna és árok közbeékelésével is). A kettő kombinációja nem azt jelenti, hogy a szomszéd földön lakik valaki, hanem hogy külön-külön mindkettő fenn áll.
Sziasztok
A helyben lakó szomszéd tulajdonképpen mit jelent?
Elég, ha a szomszéd tanyába be van jelentve, de ott ahol a szóban forgó föld van és meg akar venni, ott semmi tulajdona sincs, max egy élettársi kapcsolaton keresztül, vagy nem.
Mert a törvény szerint nem, de mindenki mást mond.
9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
Válasz #2444. hozzászólásra
az idei lesz.
A vevő állattartó telep is, ezzel kapcsolatban milyen igazolás kell?
Lesz még egy vétel is, azt meg kárpótláson kapták a tulajok, azoknak kell akkor adózniuk?
Válasz #2442. hozzászólásra
2013
2014
Válasz #2442. hozzászólásra
mikori az adásvétel, 2013 vagy idei lesz?
Válasz #2441. hozzászólásra
Akkor hektáronként és a szerzéstől eltelt évenként van a 200000 kedvezmény, vagy csak évenként 200000?
Bocs hogy ilyen értetlen vagyok de nem találok rá egységes állásfoglalást.
Azt hiszem hogy a legfrissebb adószabályok c. kiadványban is rosszul van leírva. Ott azt írja hogy a lenti eset szja mentes.
Az ügyvéd is mást mond, meg itt is mást mondotok.
Válasz #2440. hozzászólásra
hektáronként 400.000huf-nak a 16%-a lesz a fizetendő SZJA:
Válasz #2439. hozzászólásra
a maradékot meg 16%-al adózza?
Összesen kap 200000 forint kedvezményt, nem hektáronként igaz?
Az hogy regisztrált termelő veszi az nem számít?
Valahol az volt hogy évente 200000 forinttal csökkenthető az adóalap, de ez nem igazán világos.
Válasz #2438. hozzászólásra
600.000 huf lesz az adóalap,és ebből fog 200.000 forint adókedvezményt kapni.
Ha valaki örökölt egy földet 3 évvel ezelőtt és fizetett illetéket utána mondjuk 700000 forint/hektár után, most eladja 1300000 forint/hektárért egy reg számmal rendelkező helyben lakó őstermelőnek, ilyen esetben kell e szja-t fizetnie vagy nem?
Ha kell akkor mennyit?
És állásfoglalási joga sem lesz haszonbérlet ügyében, hogy javasolja vagy nem javasolja az adott bérleti szerződés létrejöttét?
Válasz #2435. hozzászólásra
Haszonbérletre nem .
Szervusztok!
Tud valaki valamit arról, hogy a hamarosan megalakuló földbizottságoknak a föld adás - vétel mellett a bérleti szerződéseknél is lesz - e vétó joga?
Válasz #2431. hozzászólásra
Persze, jövedelem...
( Nekem még egy ügyvéd sem adott számlát)
Majd a zügyvéd' okosabb lesz.
Üdv
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:
- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,
- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,
- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,
- a Nemzeti Földalap javára történt.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie
Válasz #2427. hozzászólásra
Egy jó tanács: Adásvétel esetén azért arra érdemes figyelni, hogy a hatóság előszeretettel vizsgálja, volt-e fedezete a vásárlónak erre az adásvételre!! Azaz nem árt felkészülni arra, ha valaki megkérdezné, honnan is volt x összeged erre az adásvételre, akkor tudja mondani valami olyant, ami megállja a helyét.
Válasz #2429. hozzászólásra
„Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?#8221;
Nem adómentességről van szó. De az adó alapja nem a szerződésben lévő ellenérték, hanem annak jövedelem tartalma. Tehát nem feltétlenül van adó is, ha van összeg!
A 1353 személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatójából kivonat:
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke, (…).
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);
az értéknövelő beruházásokat;
az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.)
Megszerzésre fordított összeg: az átruházásról szóló szerződés szerinti érték, ha ez nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték.
Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.
Fő szabály szerint az ingatlanértékesítés esetében a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után az ingatlanértékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.
Válasz #2411. hozzászólásra
Egy évvel ezelőtt egy testvérek között létrejött ajándékozási szerződés után 9% illetéket fizetem. Az illeték alapja a föld megbecsült értéke volt (25.000 Ft/Ak)
Válasz #2427. hozzászólásra
Hé-hó...
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?
Oké, hogy nem kell kifüggeszteni, de a NAV beleszólhat.
Mert pont ezen megy az agyalás, de amúgy egy ügyvédnek vágnia kell.
Azért kíváncs leszek a végére...
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, hogy összefoglaltátok nekem a lényeget. Most rajtam a sor, hogy lepapírozzam. Ha megvagyok vele okulásképpen megosztom a tapasztalatokat itt, hátha még valakinek hasznos lesz. Még egyszer Köszönöm!!!
Válasz #2426. hozzászólásra
Így van, az enyém is csak egy vélemény a sok közül.
Mancs számára összegezzünk:
Ajándékozás: Testvérek között ez működik, mivel közeli hozzátartozók. A megajándékozott által fizetendő ajándékozási illeték 9 %, amire nem illeti meg mentesség (nem egyenesági rokon). Az ajándékozót nem terheli fizetési kötelezettség.
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A vevőt 4 % vagyonszerzési illeték terheli, ami alól mentesülhet, ha vállalja, hogy 5 évig nem idegeníti el és mezőgazdasági célra hasznosítja.
Mindent figyelembe véve én az adásvételt ajánlanám.
Válasz #2425. hozzászólásra
,
Igen ezen már gondolkodtam, hogy vagyonszerzési illeték 9%. Az ajándékozás illetékének alapját a NAV állapítja meg a forgalmi érték alapján. De a szerződésbe bele kell írni a általunk megbecsült értéket, ezt vagy jóváhagyják vagy emelnek rajta.
A lényeg az, hogy 3 mft után 9% illeték 270 eft, adás-vétel esetén a 3 mft után 16+11% az adó, azaz majd 1 mft. A 16% adókulcs +11% eho.
Ez fórum, vélemények vannak benne.
A lényeg, hogy a 9% alatt nincs jobb megoldás.
Üdv
Válasz #2424. hozzászólásra
Mind a hatályos (régi) földtörvény, mind a 05.01-jén hatályba lépő új földtörvény azt mondja ki, hogy termőföld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. (A testvér közeli hozzátartozó, így lehet neki földet ajándékozni.)
Azonban egyik törvény sem rendelkezik az illetékről, annak mértékéről vagy mentességről. Erről az illetéktörvény rendelkezik.
Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %, termőföld ajándékozás esetén ennek felét kell megfizetni = 9 %. Illetékmentesség csak az egyenesági rokont (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyerek, unoka, dédunoka), illetve a házastársat illeti meg.
Részemről is lezárva.
közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
Ptk 685 b
Szerintem lezárhatjuk, hogy illetékmentes május 1- ig.
Üdv
Válasz #2422. hozzászólásra
Persze, hogy igazolni kell. Mindenkinek a személyi ig.-ba az anyja neve lesz bizonyító. Az ügyvéd csinál egy szerződést, csatolja a dokumentumokat, és dobja be a földhivatalba. 6600 ft/db bejegyzés+ ügyvéd.
Bocsánat de akadt az oldal és ezért küldtem el ilyen sokszor.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is.
Válasz #2414. hozzászólásra
Adóköteles azoknak, akik adják, mert jövedelmük keletkezik.
Ezért jobb az ajándékozás.
Válasz #2413. hozzászólásra
Pontosabban még él, mert az új földtörvény május 1-től változtatja.
Ezt a jelenlegi 1994 -es földtörvényből pecáztam....
Válasz #2412. hozzászólásra
Egymás közt adják el mivel osztatlanban vannak ki sem kell függeszteni csak az állam van aki megveheti.
Válasz #2411. hozzászólásra
Én meg ezt találtam:
(3)4 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Élő törvény...
Most már értem. A közeli hozzátartozó nem egyenlő az egyenesági rokonnal és nekik ebben az esetben nem illetékmentes sem az ajándékozás, sem az adás-vétel. Köszönöm még egyszer az infókat.
Válasz #2409. hozzászólásra
A testvér, mint közeli hozzátartozó megszerezheti ajándékozás címén a föld tulajdonjogát, csak nem illetékmentesen (mert nem egyenesági rokon).
Válasz #2408. hozzászólásra
Házastársak között is csak idén jan. 1-től. Előtte csak egyenesági rokonok között volt illetékmentesség.
Testvérek között talán majd legközelebb.
Válasz #2407. hozzászólásra
Közelinek számít, bemásolt cucc.
A google vagy az új földtörvény is ezt írja, ha csak nem smart-nak lesz igaza....
Válasz #2406. hozzászólásra
Én elhiszem. Csak furcsa, hogy testvérek között nem az volna.