Ismét egy sztori, hogy milyen jó bohócnak lenni:
Eladó lett egy föld 50eft/Ak áron, melyet megkérdeztem telefonban, hogy : nem-e kell a bérlőnek vagy a szomszédoknak? A válasz: nem adnak érte annyit, nem kell nekik. Autóba ültem, megnéztem, elfogadtam az árat. Most ma csörög a telefon, hogy a bérlő megkereste, és megadja a pénzt a földért.
Szóval, nagyon jó érzés bohócnak lenni, a fax ki van a vásárlással.
Sőt, csak azért is mondtam az embernek, hogy megtolom fél millával a végösszeget, had vigye el jó drágán az ilyen bérlő.
Lehet szemét vagyok, de megérdemli, az eladó sajnos a több pénzt meg nem.
Üdv
Az elővásárlás minden külterületi besorolásnál betartandó? Gondolok arra, hogy egy szántót átminősíttet a tulaj(eladó) hogy utána annak adja el akinek ő akarja, kikerülve a kifüggesztést?
"mondjuk elfelejtett arról nyilatkozni, hogy tudomással bír róla, hogy a földje erősen szennyezett nehézfémekkel a szennyvíziszapból, amit ő hordott rá évekig engedély nélkül..."
Ilyenre álmomban sem gondoltam volna. Gondolom Te nem álmodod, hanem az élet produkál ilyeneket.
Ezeket nem az adásvételi szerződés egyik pontja tartalmazza általánosságban?
És a vevőt terheli a felelősség, ha kimaradt belőle?
a vevőre háruló valamennyi kötelezettséget tartalmaznia kell az ajánlatnak (ajánlatban nem szereplő kötelezettséget vevő nem köteles teljesíteni), és ugyan így az ingatlannal kapcsolatos valamennyi releváns információt is tartalmaznia kell (pl. tul hányad, DE pl. bérlő, haszonélvező, terhek, egyéb olyan jogi és egyéb tények, amelyek a vevő későbbi gazdálkodását befolyásolhatják), ezek hiányában jó kis kártérítési pernek néz elébe eladó, ha kiderül, hogy mondjuk elfelejtett arról nyilatkozni, hogy tudomással bír róla, hogy a földje erősen szennyezett nehézfémekkel a szennyvíziszapból, amit ő hordott rá évekig engedély nélkül...
Válasz #692. hozzászólásra
Az én ügyvédem vagy a földhivatal mindent kifüggesztett/ beleírt és úgy tették ki 18 napra a falra. Viszont olyat is láttam a magyarorszag.hu oldalon, ahol egy csomó információ hiányzott a területtel kapcsolatban. Így viszont igazad van, és aki nincs tudatában a föld elhelyezkedéséről, annak sokat kell mászkálnia hogy megtudja hol is van, mekkora eladó, és így lehet hogy nem is fárad emiatt.
LEgyen igazad, sőt mondom, már láttam ilyen kifüggesztést.
Üdv
Helyrajziszám és ahogy írtam a tulajdonost megillető tulajdoni hányad. Ha jobban belegondolsz a tulajdoni lapon a tulajdonos neve mellett sem aranykorona hanem tulajdoni hányad szerepel. pl. 2609/102974
Hubcika! Nagy tévedés hogy a területnagyság és az aranykorona feltétlen kelléke a vételi ajánlat kifüggesztésének. Település helyrajziszám, az eladó/haszonbérbeadó tulajdoni hányada és a vételi ár/haszonbérleti díj összege.
Jóhogynem már még az eladó/haszonbérbeadó bankszámláján lévő összeget bele nem írják. Aki élni akar elővásárlási/bérleti jogával azért dolgozzon is érte, nem csak benyögjük, hogy nekünk ez kell.
A kérdésre a válasz, igen ki lehet játszani csere-berékkel az elővásárlási jogot. Az elővásárlásra jogosultak a kifüggesztéssel értesülnek az ügyletről, tehát külön nem kell őket nyilatkoztatni külterületi ingatlan esetén. A földhivatal nem jegyzi be adásvétel jogcímen a szerzést a jegyző által záradékolt vételi ajánlat és iratjegyzék hiányában hanem hiánypótlásra szólít fel. A széljegyen lévő bejegyzési kérelem támadható.
Válasz #689. hozzászólásra
Persze hogy szerepel.
Ár, hrsz, terület nagyság, Ak érték, vevő neve, eladó(k) neve(i), vevő hogy milyen státuszt képvisel ( bérlő, szomszéd, helybenlakó, fiatalgazda stb), kifüggesztés napja és vége.
Asszem ennyi.
Üdv
Persze ,hogy működik ,csak olyan dolgokra kell odafigyelni,hogy az eladó legyen adómentes eladó mert egyébként az ő adóját növeled vele, vagy ha téged beszólít az adóhivatal vagyon vizsgálatra akkor az egymillióval el kell tudnod számolni és ez csak két apró észrevétel!!
Mi van azzal a kiskapuval, hogy egyszerűen az adásvételire egy magasabb vételárat írnak rá hogy az összes elővásárlót elijesszék. Az átírási illeték 4% ha jól tudom, így 1Mft-al többet ráírnak és 40e ft plussz költséggel biztos a vásárlás... Működik ez így? Mert ha igen akkor felesleges az egész elővásárlási cirkusz meg törvény...
Elővásárlási jogot különböző csere-be rékkel ki tudják játszani? Nem kellene előtte felajánlani az elővásárlásra jogosultaknak? Nem kellett volna a bejegyzéshez a földhivatalhoz a lemondó nyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól? Kifüggeszteni nem kellet-e volna?
Meglehet-e támadni ezt az ügyletet, ami már széljegyzeten szerepel?
1.)Nem kapsz értesítést, csak a kifüggesztésből tudhatod meg. Hacsak nem szól neked az eladó.
2.) Ajándékozni csak rokonnak lehet.
3.) Szerintem bérletre és adásvételre vonatkozóan csak a törvény szerint lehet eljárni, már meglévő haszonbérleti szerződésben rögzített elővásárlási jogot nem lehet alkalmazni. Így nem lenne értelme az egész kifüggesztős játéknak.
Olvasom a bejegyzéseket, nagyjából képben vagyok de felmerült egy két kérdés bennem.
1.)Ha a földszomszédom a szántó művelési ágú ingatlanát eladja aminek bejegyzett földhasználója vagyok, akkor erről kapok valami hivatalos értesítőt vagy az önkormányzati kifüggesztést kell nézegetnem?
2.) Mi van akkor, ha nem adásvételit csinálnak hanem mondjuk ajándékozási szerződést hogy kiüssék az összes elővásárlót mert a tulaj jóbarátjának akarja eladni.
3.) Haszonbérleti szerződésen csak előbérleti jogról van rendelkezés a jelenlegi(én) földhasználó javára, elővásárlási jogról nem tesz említést, azonban a végén ott van hogy a nem rendelkezett részletekről a Ptk és a Földtörvény paragrafusai az irányadók.
Haszonbérleti szerződés esetén a volt haszonbérlő az első a sorrendben.
Kérdésem az lenne ,hogy természetes személy lehet csak vagy a jogi személy,vagy szervezet(KFT) volt haszonbérlő????
Ha az elfogadó nyilatkozatot benyújtó tulajdonos, a gazdálkodó család tagja is őstermelő, akkor azonos rangú elővásárlási jog illeti meg, mint a vételi ajánlatban szereplő vevőt. Ebben az esetben a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 4. §-a alapján az eladót választási jog illeti meg, hogy kivel köt szerződést. Esetleg lehet a döntésben befolyásolni ...
"A vételi ajánlattal érintett területtel szomszédos területnek az ügyfeletek a tulajdonosa?" ---->Igen, ő a családi gazdaság tagja.
"Soron kívüli ügyintézéssel szívességi földhasználat címén a családi gazdálkodót kellene bejegyeztetni, mint földhasználót. Földhasználóként is ugyanaz az elővásárlási jog illeti meg, mint a tulajdonost (feltéve, hogy ő is helyben lakó)".---> Igen helyben lakó a családi gazdálkodó is és az is lehetséges, hogy ő van a földhivatalban bejegyezve, mint földhasználó, a probléma csak abban áll, hogy a kifüggesztés már lejárt, így nem tud bejelentkezni a vételi ajánlatra...
Mindenesetre még egyszer köszönöm a választ, ma se keltem fel hiába és legközelebb már ezzel a lehetőséggel is számolni tudunk!
A törvény definiálja "a családi gazdálkodó" és "a gazdálkodó család tagjai" fogalmát. Ez utóbbi magában foglalja a csládi gazdálkodót is. Ha a családi gazdálkodón kívül a többi tagot is privilegizálni akarták volna, akkor a tv. 10. § (2) bekezdés a) pontjába nem azt írták volna, hogy családi gazdálkodó, hanem azt, hogy a gazdálkodó család tagjai.
Ha a tanyát még most kell lebontani, akkor az a terület 2003.06.30 előtt valószínűleg nem volt a HMKÁ-nak megfelelő szántóterület (ez a MePAR-ban ellenőrizhető), így most nem kaphat rá támogatást . De 2014-től ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS kezdődik!
Igen, köszönöm, ezt a részt ismerem a törvényből, csak azt nem találom leírva sehol, hogy a családi gazdaság tagja egy megítélés alá esik-e a családi gazdálkodóval, azaz őt megilleti-e ilyen módon az elővásárlási jog.
Sajnos ez a Jogtár magyarázatában sem került feltüntetésre...
Akkor ha jól értem lehet rá építeni átminősítés nélkül , akkor már csak a Gyömrői önkormányzatot kell ki kerülni valahogy ,hogy ne fúrják meg az építési engedélyt , mert valamiért nagyon zavarná a polgi úr noziját ha ott épülne valami . Csíkos föld az enyém ,balra 14 ezer m2 , a családé a szélén a szemét kupac az 5 tulajé , a csatorna túlpartján meg 4,4 hektár az meg rokoné. körbe kerítve jó kis major lenne ott, szamóca , paprika , paradicsom ,csicsóka , csemege szőlő, főző tök , futó bab. http://wikimapia.org/#lat=47.3974668&lon=19.3713829&z=19&l=21&m=b
A gazdálkodó család tagját nem illeti meg a családi gazdálkodó elővásárlási joga. A szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatásszerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei.
A vételi ajánlattal érintett területtel szomszédos területnek az ügyfeletek a tulajdonosa?
Soron kívüli ügyintézéssel szívességi földhasználat címén a családi gazdálkodót kellene bejegyeztetni, mint földhasználót. Földhasználóként is ugyanaz az elővásárlási jog illeti meg, mint a tulajdonost (feltéve, hogy ő is helyben lakó).
Tft. 3. § n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
"29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos
termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület:
a) kertes,
b) általános
mezőgazdasági terület lehet.
(3) A mezőgazdasági területen
1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
2. a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel
elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett
helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m
lehet.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 68. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os
beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább
a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A
birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt,
hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az
építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének
meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.
(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes
telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi
mértéket nem haladhatja meg."
"10. §59 (1)60 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)61 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3)62 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a)63 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)64 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
(6)65 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)66 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is."
Üdv mindenkinek , vissza fele hogy működik 3100m2 7ak szántóból tanyát , vagy szántóra lehet építeni kb 40 négyzetméteres vas beton tároló helységet félig földbe süllyesztve ?
"i)13 a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;"
ha 2003.06.31. előtt mg-i művelés alatt állt a terület, akkor mvh talán meggyőzhető, ha nem, akkor szerintem kapufa. az számít, hogy ebben a pillanatban a terült mg-i művelés alatt állt-e, vagy sem.
ugye Sapsi?
Járna igen. Be kell jelentkezni földhasználóként az adott területre. Erre szintén a földhivatalban van mód a megfelelő nyomtatványok kitöltésével és az esetlegesen kért mellékletek benyújtásával.
Nincs bérlő a képben, a tulajdonos használta eddig a területet. A vételi ajánlatban szereplő vevőnek közvetlenül a vételi ajánlattal érintett terület szomszédságában van földje (ezért helyben lakó szomszéd és egyben őstermelő is), míg a mi ügyfelünk szintén szomszédja a vételi ajánlatban szereplő területnek, csak ő családi gazdaság tagja, de nem a vezetője, azaz nem ő a családi gazdálkodó, de ha lehet szeretnénk érvényesíteni az elővásárlási jogot, ami a helyben lakó szomszéd és egyben családi gazdálkodónak járna.
Erre lenne a kérdésem az, hogy családi gazdaság tagját megilleti-e a családi gazdálkodónak járó elővásárlási jog és ha igen akkor ez valahol le van e fektetve írásban, mivel úgy áll a dolog, hogy ebből jogvita fog keletkezni a felek között..
Jogszabállyal, állásfoglalással esetleg alá van ez támasztva valahol?
Van egy gyakorlati problémánk, és ahány embert kérdezünk a különböző szerveknél annyi félét mondanak. A sztori tömören:
Készült egy vételi ajánlat (ebben a potenciális vevő helyben lakó szomszéd, aki őstermelő is egyben), amely kifüggesztésre került. A mi ügyfelünk, mint családi gazdaság tagja (tehát nem ő a Termőföld törvényben a fogalmak között meghatározott családi gazdálkodó) szeretne élni az elővásárlási jogával. A kérdés, hogy neki van-e ilyen formában elővásárlási joga, vagy nincs? Erre létezik-e valahol jogszabály, kommentár, értelmező rendelkezés stb.?
Előre is köszi a segítséget!
8954 hozzászólás
Válasz #703. hozzászólásra
Néééékem nem jött át email-en semmi, gondolom nem ide írtad.
Válasz #702. hozzászólásra
Miért nem próbáltad meg a javaslatom?
Ismét egy sztori, hogy milyen jó bohócnak lenni:
Eladó lett egy föld 50eft/Ak áron, melyet megkérdeztem telefonban, hogy : nem-e kell a bérlőnek vagy a szomszédoknak? A válasz: nem adnak érte annyit, nem kell nekik. Autóba ültem, megnéztem, elfogadtam az árat. Most ma csörög a telefon, hogy a bérlő megkereste, és megadja a pénzt a földért.
Szóval, nagyon jó érzés bohócnak lenni, a fax ki van a vásárlással.
Sőt, csak azért is mondtam az embernek, hogy megtolom fél millával a végösszeget, had vigye el jó drágán az ilyen bérlő.
Lehet szemét vagyok, de megérdemli, az eladó sajnos a több pénzt meg nem.
Üdv
Válasz #700. hozzászólásra
termőföldre vonatkozik a tv.
az átminősítéssel a termőföld termőföld marad, legfeljebb kaszáló lesz.
Az elővásárlás minden külterületi besorolásnál betartandó? Gondolok arra, hogy egy szántót átminősíttet a tulaj(eladó) hogy utána annak adja el akinek ő akarja, kikerülve a kifüggesztést?
Válasz #698. hozzászólásra
"mondjuk elfelejtett arról nyilatkozni, hogy tudomással bír róla, hogy a földje erősen szennyezett nehézfémekkel a szennyvíziszapból, amit ő hordott rá évekig engedély nélkül..."
Ilyenre álmomban sem gondoltam volna. Gondolom Te nem álmodod, hanem az élet produkál ilyeneket.
Ezeket nem az adásvételi szerződés egyik pontja tartalmazza általánosságban?
És a vevőt terheli a felelősség, ha kimaradt belőle?
Válasz #692. hozzászólásra
a vevőre háruló valamennyi kötelezettséget tartalmaznia kell az ajánlatnak (ajánlatban nem szereplő kötelezettséget vevő nem köteles teljesíteni), és ugyan így az ingatlannal kapcsolatos valamennyi releváns információt is tartalmaznia kell (pl. tul hányad, DE pl. bérlő, haszonélvező, terhek, egyéb olyan jogi és egyéb tények, amelyek a vevő későbbi gazdálkodását befolyásolhatják), ezek hiányában jó kis kártérítési pernek néz elébe eladó, ha kiderül, hogy mondjuk elfelejtett arról nyilatkozni, hogy tudomással bír róla, hogy a földje erősen szennyezett nehézfémekkel a szennyvíziszapból, amit ő hordott rá évekig engedély nélkül...
Válasz #694. hozzászólásra
Össz. terület és össz.Ak értékből kiszámolható, mekkora is a tulajdonod ( területed) a 362/23131 vagy 343 Ak részből.
Válasz #692. hozzászólásra
Az én ügyvédem vagy a földhivatal mindent kifüggesztett/ beleírt és úgy tették ki 18 napra a falra. Viszont olyat is láttam a magyarorszag.hu oldalon, ahol egy csomó információ hiányzott a területtel kapcsolatban. Így viszont igazad van, és aki nincs tudatában a föld elhelyezkedéséről, annak sokat kell mászkálnia hogy megtudja hol is van, mekkora eladó, és így lehet hogy nem is fárad emiatt.
LEgyen igazad, sőt mondom, már láttam ilyen kifüggesztést.
Üdv
Válasz #693. hozzászólásra
Sajnos igen,bejegyzik...sokszor bizony munka van ezzel
Válasz #693. hozzászólásra
Helyrajziszám és ahogy írtam a tulajdonost megillető tulajdoni hányad. Ha jobban belegondolsz a tulajdoni lapon a tulajdonos neve mellett sem aranykorona hanem tulajdoni hányad szerepel. pl. 2609/102974
Válasz #692. hozzászólásra
" Nagy tévedés hogy a területnagyság és az aranykorona feltétlen kelléke a vételi ajánlat kifüggesztésének."
Ha nem írják ki, akkor mi alpján nyújt be más vásárlási szándéknyilatkozatot.
A tulajdoni lapon szereplő adatokat pontosan fel kell tüntetni.
Ellenkező esetben nem jegyzi be a földhivatal.
Válasz #690. hozzászólásra
Hubcika! Nagy tévedés hogy a területnagyság és az aranykorona feltétlen kelléke a vételi ajánlat kifüggesztésének. Település helyrajziszám, az eladó/haszonbérbeadó tulajdoni hányada és a vételi ár/haszonbérleti díj összege.
Jóhogynem már még az eladó/haszonbérbeadó bankszámláján lévő összeget bele nem írják. Aki élni akar elővásárlási/bérleti jogával azért dolgozzon is érte, nem csak benyögjük, hogy nekünk ez kell.
Válasz #686. hozzászólásra
NSKYPE!
A kérdésre a válasz, igen ki lehet játszani csere-berékkel az elővásárlási jogot. Az elővásárlásra jogosultak a kifüggesztéssel értesülnek az ügyletről, tehát külön nem kell őket nyilatkoztatni külterületi ingatlan esetén. A földhivatal nem jegyzi be adásvétel jogcímen a szerzést a jegyző által záradékolt vételi ajánlat és iratjegyzék hiányában hanem hiánypótlásra szólít fel. A széljegyen lévő bejegyzési kérelem támadható.
Válasz #689. hozzászólásra
Persze hogy szerepel.
Ár, hrsz, terület nagyság, Ak érték, vevő neve, eladó(k) neve(i), vevő hogy milyen státuszt képvisel ( bérlő, szomszéd, helybenlakó, fiatalgazda stb), kifüggesztés napja és vége.
Asszem ennyi.
Üdv
Kifüggesztésnél az ár szerepel az ajánlatban?
Válasz #687. hozzászólásra
Persze ,hogy működik ,csak olyan dolgokra kell odafigyelni,hogy az eladó legyen adómentes eladó mert egyébként az ő adóját növeled vele, vagy ha téged beszólít az adóhivatal vagyon vizsgálatra akkor az egymillióval el kell tudnod számolni és ez csak két apró észrevétel!!
Mi van azzal a kiskapuval, hogy egyszerűen az adásvételire egy magasabb vételárat írnak rá hogy az összes elővásárlót elijesszék. Az átírási illeték 4% ha jól tudom, így 1Mft-al többet ráírnak és 40e ft plussz költséggel biztos a vásárlás... Működik ez így? Mert ha igen akkor felesleges az egész elővásárlási cirkusz meg törvény...
Elővásárlási jogot különböző csere-be rékkel ki tudják játszani? Nem kellene előtte felajánlani az elővásárlásra jogosultaknak? Nem kellett volna a bejegyzéshez a földhivatalhoz a lemondó nyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól? Kifüggeszteni nem kellet-e volna?
Meglehet-e támadni ezt az ügyletet, ami már széljegyzeten szerepel?
Válasz #684. hozzászólásra
1.)Nem kapsz értesítést, csak a kifüggesztésből tudhatod meg. Hacsak nem szól neked az eladó.
2.) Ajándékozni csak rokonnak lehet.
3.) Szerintem bérletre és adásvételre vonatkozóan csak a törvény szerint lehet eljárni, már meglévő haszonbérleti szerződésben rögzített elővásárlási jogot nem lehet alkalmazni. Így nem lenne értelme az egész kifüggesztős játéknak.
Tisztelt Fórumozók!
Olvasom a bejegyzéseket, nagyjából képben vagyok de felmerült egy két kérdés bennem.
1.)Ha a földszomszédom a szántó művelési ágú ingatlanát eladja aminek bejegyzett földhasználója vagyok, akkor erről kapok valami hivatalos értesítőt vagy az önkormányzati kifüggesztést kell nézegetnem?
2.) Mi van akkor, ha nem adásvételit csinálnak hanem mondjuk ajándékozási szerződést hogy kiüssék az összes elővásárlót mert a tulaj jóbarátjának akarja eladni.
3.) Haszonbérleti szerződésen csak előbérleti jogról van rendelkezés a jelenlegi(én) földhasználó javára, elővásárlási jogról nem tesz említést, azonban a végén ott van hogy a nem rendelkezett részletekről a Ptk és a Földtörvény paragrafusai az irányadók.
Segítségeket előre is köszönöm...
Haszonbérleti szerződés esetén a volt haszonbérlő az első a sorrendben.
Kérdésem az lenne ,hogy természetes személy lehet csak vagy a jogi személy,vagy szervezet(KFT) volt haszonbérlő????
Válasz #681. hozzászólásra
Be kellene menni,megnézni,ki tette az első ajánlatot.
Ahój ha esetleg van valaki Üllőről vagy környékéről akkor csapjon le. 6000 forint/hektár bérlet díj.
http://hirdetmeny.magyarorszag.hu/hirdetmeny?id=583020
Válasz #679. hozzászólásra
Esetleg lehet a döntésben befolyásolni ...
Ha az elfogadó nyilatkozatot benyújtó tulajdonos, a gazdálkodó család tagja is őstermelő, akkor azonos rangú elővásárlási jog illeti meg, mint a vételi ajánlatban szereplő vevőt. Ebben az esetben a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 4. §-a alapján az eladót választási jog illeti meg, hogy kivel köt szerződést.
Válasz #674. hozzászólásra
Köszi a választ!
"A vételi ajánlattal érintett területtel szomszédos területnek az ügyfeletek a tulajdonosa?" ---->Igen, ő a családi gazdaság tagja.
"Soron kívüli ügyintézéssel szívességi földhasználat címén a családi gazdálkodót kellene bejegyeztetni, mint földhasználót. Földhasználóként is ugyanaz az elővásárlási jog illeti meg, mint a tulajdonost (feltéve, hogy ő is helyben lakó)".---> Igen helyben lakó a családi gazdálkodó is és az is lehetséges, hogy ő van a földhivatalban bejegyezve, mint földhasználó, a probléma csak abban áll, hogy a kifüggesztés már lejárt, így nem tud bejelentkezni a vételi ajánlatra...
Mindenesetre még egyszer köszönöm a választ, ma se keltem fel hiába és legközelebb már ezzel a lehetőséggel is számolni tudunk!
Válasz #676. hozzászólásra
A törvény definiálja "a családi gazdálkodó" és "a gazdálkodó család tagjai" fogalmát. Ez utóbbi magában foglalja a csládi gazdálkodót is. Ha a családi gazdálkodón kívül a többi tagot is privilegizálni akarták volna, akkor a tv. 10. § (2) bekezdés a) pontjába nem azt írták volna, hogy családi gazdálkodó, hanem azt, hogy a gazdálkodó család tagjai.
Válasz #668. hozzászólásra
Ha a tanyát még most kell lebontani, akkor az a terület 2003.06.30 előtt valószínűleg nem volt a HMKÁ-nak megfelelő szántóterület (ez a MePAR-ban ellenőrizhető), így most nem kaphat rá támogatást . De 2014-től ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS kezdődik!
Válasz #672. hozzászólásra
Igen, köszönöm, ezt a részt ismerem a törvényből, csak azt nem találom leírva sehol, hogy a családi gazdaság tagja egy megítélés alá esik-e a családi gazdálkodóval, azaz őt megilleti-e ilyen módon az elővásárlási jog.
Sajnos ez a Jogtár magyarázatában sem került feltüntetésre...
Válasz #673. hozzászólásra
Akkor ha jól értem lehet rá építeni átminősítés nélkül , akkor már csak a Gyömrői önkormányzatot kell ki kerülni valahogy ,hogy ne fúrják meg az építési engedélyt , mert valamiért nagyon zavarná a polgi úr noziját ha ott épülne valami . Csíkos föld az enyém ,balra 14 ezer m2 , a családé a szélén a szemét kupac az 5 tulajé , a csatorna túlpartján meg 4,4 hektár az meg rokoné. körbe kerítve jó kis major lenne ott, szamóca , paprika , paradicsom ,csicsóka , csemege szőlő, főző tök , futó bab.
http://wikimapia.org/#lat=47.3974668&lon=19.3713829&z=19&l=21&m=b
Válasz #663. hozzászólásra
A gazdálkodó család tagját nem illeti meg a családi gazdálkodó elővásárlási joga. A szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatásszerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei.
A vételi ajánlattal érintett területtel szomszédos területnek az ügyfeletek a tulajdonosa?
Soron kívüli ügyintézéssel szívességi földhasználat címén a családi gazdálkodót kellene bejegyeztetni, mint földhasználót. Földhasználóként is ugyanaz az elővásárlási jog illeti meg, mint a tulajdonost (feltéve, hogy ő is helyben lakó).
Tft. 3. § n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
Válasz #671. hozzászólásra
OTÉK:
"29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos
termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület:
a) kertes,
b) általános
mezőgazdasági terület lehet.
(3) A mezőgazdasági területen
1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
2. a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel
elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett
helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m
lehet.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 68. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os
beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább
a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A
birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt,
hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az
építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének
meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.
(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes
telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi
mértéket nem haladhatja meg."
Válasz #667. hozzászólásra
"10. §59 (1)60 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)61 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3)62 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a)63 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)64 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
(6)65 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)66 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is."
Válasz #666. hozzászólásra
Üdv mindenkinek , vissza fele hogy működik 3100m2 7ak szántóból tanyát , vagy szántóra lehet építeni kb 40 négyzetméteres vas beton tároló helységet félig földbe süllyesztve ?
Válasz #663. hozzászólásra
1994. évi LV. törvény a termőföldről
"i)13 a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;"
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400055.TV
Válasz #667. hozzászólásra
szerintem meg megkülönbözteti
Válasz #665. hozzászólásra
ha 2003.06.31. előtt mg-i művelés alatt állt a terület, akkor mvh talán meggyőzhető, ha nem, akkor szerintem kapufa. az számít, hogy ebben a pillanatban a terült mg-i művelés alatt állt-e, vagy sem.
ugye Sapsi?
Válasz #663. hozzászólásra
Szerintem vételnél nem különböztet meg családi és gazdálkodót így aki elsőnek adta be.
Válasz #665. hozzászólásra
Járna igen. Be kell jelentkezni földhasználóként az adott területre. Erre szintén a földhivatalban van mód a megfelelő nyomtatványok kitöltésével és az esetlegesen kért mellékletek benyújtásával.
Válasz #664. hozzászólásra
és ha átminősítik szántóvá, akkor támogatás is járna rá ?
Válasz #662. hozzászólásra
Van rá mód persze. Az illetékes körzeti földhivatalnál kell kezdeményezni a művelési ág megváltoztatását.
Válasz #660. hozzászólásra
Nincs bérlő a képben, a tulajdonos használta eddig a területet. A vételi ajánlatban szereplő vevőnek közvetlenül a vételi ajánlattal érintett terület szomszédságában van földje (ezért helyben lakó szomszéd és egyben őstermelő is), míg a mi ügyfelünk szintén szomszédja a vételi ajánlatban szereplő területnek, csak ő családi gazdaság tagja, de nem a vezetője, azaz nem ő a családi gazdálkodó, de ha lehet szeretnénk érvényesíteni az elővásárlási jogot, ami a helyben lakó szomszéd és egyben családi gazdálkodónak járna.
Erre lenne a kérdésem az, hogy családi gazdaság tagját megilleti-e a családi gazdálkodónak járó elővásárlási jog és ha igen akkor ez valahol le van e fektetve írásban, mivel úgy áll a dolog, hogy ebből jogvita fog keletkezni a felek között..
egy tanya területet át lehet minősítettni szántóvá ?
persze a tanya lebontása után, teljesen szántókénti használatra alkalmas állapotra téve
Válasz #660. hozzászólásra
De csak akkor első a bérlő ha van 3 éve folyamatos használata a területre........
Válasz #659. hozzászólásra
ki a bérlő?
az első a bérlő, a 2. a családi gazdálkodó szomszéd, 3. gazdálkodó szomszéd, 4.sima szomszéd 5. helyben lakó családi gazdálkodó
államot kihagytam
Válasz #577. hozzászólásra
Szia!
Jogszabállyal, állásfoglalással esetleg alá van ez támasztva valahol?
Van egy gyakorlati problémánk, és ahány embert kérdezünk a különböző szerveknél annyi félét mondanak. A sztori tömören:
Készült egy vételi ajánlat (ebben a potenciális vevő helyben lakó szomszéd, aki őstermelő is egyben), amely kifüggesztésre került. A mi ügyfelünk, mint családi gazdaság tagja (tehát nem ő a Termőföld törvényben a fogalmak között meghatározott családi gazdálkodó) szeretne élni az elővásárlási jogával. A kérdés, hogy neki van-e ilyen formában elővásárlási joga, vagy nincs? Erre létezik-e valahol jogszabály, kommentár, értelmező rendelkezés stb.?
Előre is köszi a segítséget!
Válasz #656. hozzászólásra
agito@citromail.hu
Válasz #653. hozzászólásra
Szia B.laca!
Légyszíves írd már meg nekem vagy adj elérhetőséget!
szolii9@freemail.hu Köszönöm!!!
Válasz #653. hozzászólásra
egy email-cimet tudnál írni, lenne egy kérdésem? :)
Válasz #653. hozzászólásra
???