Válasz trikolor5 #7874. hozzászólásáraGondoltam. Megbíztak egy osztatlan felszámolásával, és a megbízó felvetette, hogy vásárol tulajdoni hányadokat. Ránézésre is halott ötletnek tünt. Max. annyi, ha műv. ág változást tudok csinálni legelőre, és így már kaphat támogatást, mert natúrás terület.
Fehérgyarmati járásban, Császlón egy alacsony aranykorona értékű szántó - 8 AK/ha - amely nem szántóként van használva, el van bozótosodva, milyen áron értékesíthető?
Válasz D501 #7871. hozzászólásáraItt törvényi rendelkezés alapján lett visszajegyezve a haszonélvezet. Lesz még ilyen másoknál is, de talán "vigasz", hogy nagy valószínűséggel, csak külföldi természetes-, vagy jogi személy javára jegyeznek vissza.
Válasz Drisa #7869. hozzászólásáraAmikor a tulajdonodba került az ingatlan és a tulajdoni lap szerint nem volt perfeljegyzési jog (tiszta lap), akkor te nem felelhetsz más korábbi hülyesége miatt, mert az ingatlan tisztán gazdát cserélt.
Mivel per volt, és magyar a sztori az elsőfokú pernek Magyarországon kellett történnie. Amennyiben a felperes külföldi nem jegyezte be az ingatlanra a perfeljegyzést, akkor minden alappal elvesztette a jogait is (haszonélvezet) a tulajdonosváltással.
A te jogaid a tulajdonban vitathatatlanok a földhivatali bejegyzés alapján. Az, hogy a korábbi haszonélvező pert nyert a törlő alperessel szemben nem lehet a károd, mert tiszta lappal vetted meg az ingatlant és nem te kötötted a haszonélvezeti szerződést.
Itt a pervesztes alperesnek kell helytállnia nem neked, mert nem vontak perbe mint birtokost, azaz alperest.
A kevés info alapján is ha ilyen helyzetbe kerülnék a bejegyzőt megtámadnám.
Válasz (csaba) #7867. hozzászólásárane olyan rossz buli volt a kompenzáció sem....bár általában a termőföld értékének a 2o%-a haszonélvezeti jog értéke..lemondatni valakit róla, nem kis pénz..
Válasz Drisa #7866. hozzászólásáraAzért ennyire nem vészes, bár egy visszajegyzett haszonélvezet az cumi. Nem tudom még hány embert fog ilyen meglepetés érni. 2014-ben kb. 100 ezer embernek törölték a haszonélvezeti jogát. Azt nem tudom, ebből most mennyi kérte a visszajegyzést - bár az NFK honlapján elméletileg feb. 28-ig volt erről lista -, és abból mennyit lett jóváhagyva.
Válasz koronavirtus #7862. hozzászólásáraUtoljára 50-es években volt olyan hogy elvették valaki földjét de lehet most újra lehet élni azt amit dédszüleim átéltek. Remélem börtönt nem kapunk.
Válasz koronavirtus #7862. hozzászólásáraSzerintem ez egy simán nyerhető ügy, nem kell hozzá nagy tudomány.
A tulajdonosváltással megszűntek a pernyertes jogai, így a földhivatali bejegyzés szabálytalan. A pernyertes a károkozóval szemben (alperes) kártérítést követelhet, de az eredeti állapot visszaállítását már nem.
Válasz Drisa #7860. hozzászólására
Az tény, hogy még sokaknak lesz ilyen meglepi a következő hónapokban, mert febr. 28-al zárult az igénylés beadási határideje a haszonélvezet visszajegyzésének, a határozatok majd ezek után érkeznek.
Aki 2018. márc. 6. napját követően vásárolt ilyen földet, annak van esélye a meglepire.
Válasz koronavirtus #7857. hozzászólásáraAz ingatlan 1/1 és tulajdonban volt. Per és tehermentes. Külföldi haszonélvező törölve lett 2015 körül. A föld 4 éve lett megvéve. Itt ha valaki hülye az a magyar állam, hogy ilyeneket csinál. Kérdés hogy jogilag védhető e a mi helyzetünk.
Válasz Rabó001 #7858. hozzászólásáraNem lesz. A Törvény világosan fogalmaz. Akinek esze van, az szabdul az ilyen földektől. Balek meg mindig van.......
Válasz sanyi1965 #7855. hozzászólásáraEz nagyhatalmi csatározás , sajnos , az Osztrák gazdák így vásárolták fel a dunántúli földeket és a Magyar állam kitörölte az összes haszonélvezetet, azt csak hozzátartozók között jegyzik be, de osztrák barátaink eu bírósághoz fordultak és nyertek , mert a tőke szabad áramlása stb, nos ez a rövid történet!
Nem szerettem volna beleesni egy ilyen sztoriba mint a kolléga!
Válasz Drisa #7853. hozzászólásáraMilyen alapon törölték a haszonélvezetet,mert valószínűsítem az lehetett jogtalan.S így bukta a vétel míg nem rendezed vele ,esetleg a haszonélvezetet kifizeted a lemondásáért,ilyet már hallottam,földnél és egyéb ingatlannál is.Hogy hatályos jog alapján lehetséges-e ez vagy nem azt nem tudom.Gondolom nem potyára kapaszkodott a vagyonértékű jogához az illető.Viszont az eladó az adásvételiben per és tehermentesnek vallotta a területet miközben folyhatott a per,lehet hogy jogilag ő a hunyó.
Helyzet a következő:
Adott egy 1/1 tiszta tulajdonú föld amit megveszel, majd küldik a levelet hogy bejegyeznek rá egy külföldi haszonélvezőt akit korábban törölt a állam, de veszített a eu bíróságon.
Kérdésem:
Ilyenkor mi f*sz van??? Van e olyan aki találkozott ilyennel?
Válasz Rabó001 #7850. hozzászólásáraIgen. De azért a történetnek itt még nincs vége. Mert az még mindig nem egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a Fftv. 46. § (1). bekezdés a) pontja, és a (3). bekezdés. Továbbá, hogyan viszonyul ezekhez a (4). bekezdés. Továbbá hogyan viszonyul egymáshoz a (4). bekezdés a), b), és c) pontja.
Mert hallottam már egymásnak homlok egyenest ellentmondó földhivatali jogértelmezéseket.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólásáraNem kellett utána járnom, csak figyelek, olvasok és néha kérdezek.
Allategyseh dologban nem tudok segíteni, azzal nem foglalkoztam.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólásáraA Fftv. 46. § (3). bekezdés e) pontja azoknak a haszonbérlőknek lett "kitalálva", akik a haszonbérelt földön olyan, a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végeztek - pl. földfelszín alatti öntözőrendszerek kiépítése, nyílt vezetésű vizilétesítmények - amely megtérülése 10-15-20 évet is igénybe vehet.
Abban az esetben, ha a fenti haszonbérlő új haszonbérleti szerződést köt, és a szerződésben rögzített bérleti időnek legalább a felében még fennáll értékcsökkenési - amortizációs - időszak a számviteli törvény alapján, akkor az ilyen haszonbérlő az előhaszonbérleti jogban az első helyen szerepel.
Válasz Rabó001 #7845. hozzászólásáraIgen sajnos én sem találtam semmi hivatkozást, magyarázatot ami segíthetne. Az ügyvéd akit kérdeztem se tud erről semmit, bár ő nem is "földes".
Lehet meg lehetne kérdezni a kormányhivatalban azt az osztályt akik elbírálják a jognyilatkozatokat. Hátha ők többet tudnak....
Köszi a segítséget és utánajárást.
Más. Úgy látom igen tájékozott vagy a témában. Abban még segítenél, hogyan kell kiszámolni a szükséges állategységet az állattartó rangsorra? Egyszer már próbáltam kiszámolni de belekavarodtam a törvény szövegébe.
40db 6 hónap és 2 év közötti szarvasmarhánk van. Összesen bérletekkel együtt 175Ha területen gazdálkodunk. Azt tudom, hogy takarmány vállalatnak kell regisztrálni, de mi az az állategység így szarvasmarhából ami szükséges?
Köszi!
Üdv,
Laci
Válasz berenyil2 #7844. hozzászólásáraSzerintem nem. Ez ugyanaz lenne, mint amit írtam.
Igazából nem találtam azon a leíráson kívül amit tegnap beillesztettél semmit, se a földtörvényben, se a fetv-ben, se az öntözési törvényben vagy annak vhr-jeben. Mert a vetőmagoshoz is írja hogy vigor regisztráció kell, és vállalni hogy mekkora területeb vetőmagot fogsz termelni. Az állattartáshoz is kell igazolás.
Meg meg lehet próbálni hogy ezzel rajelentkezel. De nálunk az volt amit írtam, nem jött össze aki beprobálta. Hogy miért azt nem tudom, nem én csináltam. Na meg egy földes ügyvédet megkérdezni, én ugyanis nem vagyok az.
Szitu az az, hogy a jelenlegi öntözés beruházás alatt lévő területeink közvetlen közelében (éppen nem szomszéd) van egy terület ami ki van függesztve egy helyi stróman nevére, de egy távolabbi cég embere. Viszont mivel a stróman helyi, ezért nincs előhaszonbérleti jogosultságunk. De van öntözésberuházásunk.
De akkor ez így nem működhet?
Válasz berenyil2 #7842. hozzászólásáraEn láttam több ilyen szerződést is kifüggesztve amiben ezt az öntözés vállalást tették. Új szerződések lettek volna, új bérlővel, ezzel akarták első helyre kerülni. Majd pár hónap múlva újra láttam ugyanezeket a földeket kifüggesztve ugyanazokkal a bérlőkkel, de más előhaszonbérleti ranghelyre hivatkozva, az öntözéses vállalás már nem szerepelt bennük. Tehát nem működött a dolog, valahol elbukott. Amúgy jó lett volna, sőt tökéletes megoldás, mert még helyinek se kellett volna lenni hozzá.
Úgy gondolom ez akkor működik, arra van kitalálva, ha bérelsz egy földet, a bérlet tartama alatt csinálsz egy öntözésfejlesztési beruházást, a földdel alkotórészbe kerülőt, tehát rendesen mindent engedélyeztetve hivatalosan, nem csak bemondásra. A beruházás után mondjuk két évvel lejár a szerződés, a tulaj másnak akarná adni, de neked jár az első hely az öntözés miatt mondjuk még 15 évig (csak mondtam valamit, nem ismerem a számviteli törvényt). Ez az öntözéses előhaszonbérleti jog.
Segítsetek már egy kicsit. Haszonbérletnél előhaszonbérleti joga van a helyi állattartóknak és pl ugyanazon ranghely illeti meg a 46 § (3) e) "szántó, ... művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír."
Ezt én nem igazán értem. Van valakinek ebben tapasztalata mi mit jelent? Illetve minek kell megfelelnie az öntözésberuházásnak?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Válasz Cs.Tomi #7840. hozzászólásáraÖkogazda tud megelőzni, aki 20 kmen belül lakik. A tulajdonostárs és a bejegyzett földhasználó lehetne még olyan nem helyi, aki előzne, de azt írtad, nem rendelkezik területtel, így ők nem jöhetnek szóba.
Válasz Attikaa #7837. hozzászólásáraHa 3 évnél régebben vagy tulajdonostárs, akkor nincs gond. Viszont ebben az esetben is meg kell tenned a nyilatkozatokat.
Ha bérbe akarod adni, akkor a Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése a megoldás.
Válasz QRQ #7836. hozzászólásáraEz összességébe úgy néz ki hogy 1/2 arányban olyan tulajdonos van aki tavaly kapta ajándékba, előtte 20 évig az egyik szülő tulajdona volt. 1/2 arányban az enyém. Akkor gond nélkül megvásárolhatom tőle kifüggesztés nélkül?(osztatlan közös tulajdon megszüntetését nem kell kifüggeszteni?)
Válasz Attikaa #7835. hozzászólásáraEladni eladhatod.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy 5 évig más célra nem hasznosítja a földet, és ez az 5 év még nem telt le, akkor a megajándékozottnak az ajándékozási szerződésben a még le nem telt időre ezt a kötelezettséget át kell vállalni.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át, akkor ezt a nyilatkozatot a megajándékozottnak is meg kell tennie az ajándékozási szerződésben. Vagyis bezárták azt a kiskaput, hogy valaki nyilatkozott a saját használatról, majd elajándékozta a földet közeli hozzátartozójának, és az már pl. haszonbérbe adhatta.
Viszont erre nyitottak egy másik kiskaput az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról szóló törvénnyel.
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
Válasz Borz #7826. hozzászólására"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Válasz Borz #7826. hozzászólásáraHa a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
Válasz Borz #7828. hozzászólásáraA nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Válasz Balu21 #7827. hozzászólásáraTökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Válasz Borz #7825. hozzászólásáraMondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Válasz agrohelp #7820. hozzászólásáraIgazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".
8925 hozzászólás
Válasz trikolor5 #7874. hozzászólásáraGondoltam. Megbíztak egy osztatlan felszámolásával, és a megbízó felvetette, hogy vásárol tulajdoni hányadokat. Ránézésre is halott ötletnek tünt. Max. annyi, ha műv. ág változást tudok csinálni legelőre, és így már kaphat támogatást, mert natúrás terület.
Válasz (csaba) #7873. hozzászólásáraSzerintem még ha fizetnél se kéne senkinek. Nekem is van sajnos csipkével benőtt területem.
Fehérgyarmati járásban, Császlón egy alacsony aranykorona értékű szántó - 8 AK/ha - amely nem szántóként van használva, el van bozótosodva, milyen áron értékesíthető?
Válasz D501 #7871. hozzászólásáraItt törvényi rendelkezés alapján lett visszajegyezve a haszonélvezet. Lesz még ilyen másoknál is, de talán "vigasz", hogy nagy valószínűséggel, csak külföldi természetes-, vagy jogi személy javára jegyeznek vissza.
Válasz Drisa #7869. hozzászólásáraAmikor a tulajdonodba került az ingatlan és a tulajdoni lap szerint nem volt perfeljegyzési jog (tiszta lap), akkor te nem felelhetsz más korábbi hülyesége miatt, mert az ingatlan tisztán gazdát cserélt.
Mivel per volt, és magyar a sztori az elsőfokú pernek Magyarországon kellett történnie. Amennyiben a felperes külföldi nem jegyezte be az ingatlanra a perfeljegyzést, akkor minden alappal elvesztette a jogait is (haszonélvezet) a tulajdonosváltással.
A te jogaid a tulajdonban vitathatatlanok a földhivatali bejegyzés alapján. Az, hogy a korábbi haszonélvező pert nyert a törlő alperessel szemben nem lehet a károd, mert tiszta lappal vetted meg az ingatlant és nem te kötötted a haszonélvezeti szerződést.
Itt a pervesztes alperesnek kell helytállnia nem neked, mert nem vontak perbe mint birtokost, azaz alperest.
A kevés info alapján is ha ilyen helyzetbe kerülnék a bejegyzőt megtámadnám.
Válasz (csaba) #7867. hozzászólásárane olyan rossz buli volt a kompenzáció sem....bár általában a termőföld értékének a 2o%-a haszonélvezeti jog értéke..lemondatni valakit róla, nem kis pénz..
Válasz (csaba) #7868. hozzászólásáraKülföldi természetesen
De ennek a alap problémához nem sok köze van. Haszonélvezet az haszonélvezet lesz.
Válasz Drisa #7866. hozzászólásáraAzért az is kérdés, külföldi, vagy magyar állampolgár javára jegyezték vissza a haszonélvezetet?
Válasz Drisa #7866. hozzászólásáraAzért ennyire nem vészes, bár egy visszajegyzett haszonélvezet az cumi. Nem tudom még hány embert fog ilyen meglepetés érni. 2014-ben kb. 100 ezer embernek törölték a haszonélvezeti jogát. Azt nem tudom, ebből most mennyi kérte a visszajegyzést - bár az NFK honlapján elméletileg feb. 28-ig volt erről lista -, és abból mennyit lett jóváhagyva.
Válasz koronavirtus #7862. hozzászólásáraUtoljára 50-es években volt olyan hogy elvették valaki földjét de lehet most újra lehet élni azt amit dédszüleim átéltek. Remélem börtönt nem kapunk.
Válasz D501 #7863. hozzászólásáraNa ezt honnan idézted?
Válasz D501 #7863. hozzászólásáraHa te mondod........
Válasz koronavirtus #7862. hozzászólásáraSzerintem ez egy simán nyerhető ügy, nem kell hozzá nagy tudomány.
A tulajdonosváltással megszűntek a pernyertes jogai, így a földhivatali bejegyzés szabálytalan. A pernyertes a károkozóval szemben (alperes) kártérítést követelhet, de az eredeti állapot visszaállítását már nem.
Válasz Drisa #7860. hozzászólására
Az tény, hogy még sokaknak lesz ilyen meglepi a következő hónapokban, mert febr. 28-al zárult az igénylés beadási határideje a haszonélvezet visszajegyzésének, a határozatok majd ezek után érkeznek.
Aki 2018. márc. 6. napját követően vásárolt ilyen földet, annak van esélye a meglepire.
Moderátor által módosítva: 2023-04-17 10:33:53
A Kormányhivataltól kaptad a levelet?
Válasz koronavirtus #7857. hozzászólásáraAz ingatlan 1/1 és tulajdonban volt. Per és tehermentes. Külföldi haszonélvező törölve lett 2015 körül. A föld 4 éve lett megvéve. Itt ha valaki hülye az a magyar állam, hogy ilyeneket csinál. Kérdés hogy jogilag védhető e a mi helyzetünk.
Válasz Rabó001 #7858. hozzászólásáraNem lesz. A Törvény világosan fogalmaz. Akinek esze van, az szabdul az ilyen földektől. Balek meg mindig van.......
Válasz kulakman #7856. hozzászólásáraÉvekig tartó pereskedés lesz kB., mert gondolom aki vette az se akarja annyiban hagyni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-17 10:37:17
Válasz sanyi1965 #7855. hozzászólásáraEz nagyhatalmi csatározás , sajnos , az Osztrák gazdák így vásárolták fel a dunántúli földeket és a Magyar állam kitörölte az összes haszonélvezetet, azt csak hozzátartozók között jegyzik be, de osztrák barátaink eu bírósághoz fordultak és nyertek , mert a tőke szabad áramlása stb, nos ez a rövid történet!
Nem szerettem volna beleesni egy ilyen sztoriba mint a kolléga!
Válasz Drisa #7853. hozzászólásáraMilyen alapon törölték a haszonélvezetet,mert valószínűsítem az lehetett jogtalan.S így bukta a vétel míg nem rendezed vele ,esetleg a haszonélvezetet kifizeted a lemondásáért,ilyet már hallottam,földnél és egyéb ingatlannál is.Hogy hatályos jog alapján lehetséges-e ez vagy nem azt nem tudom.Gondolom nem potyára kapaszkodott a vagyonértékű jogához az illető.Viszont az eladó az adásvételiben per és tehermentesnek vallotta a területet miközben folyhatott a per,lehet hogy jogilag ő a hunyó.
Válasz Drisa #7853. hozzászólásáraHát igazságérzetem szerint, a vesztes államnak kell megtérítenie minden kárt ami ezzel kapcsolatos.
Helyzet a következő:
Adott egy 1/1 tiszta tulajdonú föld amit megveszel, majd küldik a levelet hogy bejegyeznek rá egy külföldi haszonélvezőt akit korábban törölt a állam, de veszített a eu bíróságon.
Kérdésem:
Ilyenkor mi f*sz van??? Van e olyan aki találkozott ilyennel?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 18:54:06
Válasz Rabó001 #7850. hozzászólásáraIgen. De azért a történetnek itt még nincs vége. Mert az még mindig nem egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a Fftv. 46. § (1). bekezdés a) pontja, és a (3). bekezdés. Továbbá, hogyan viszonyul ezekhez a (4). bekezdés. Továbbá hogyan viszonyul egymáshoz a (4). bekezdés a), b), és c) pontja.
Mert hallottam már egymásnak homlok egyenest ellentmondó földhivatali jogértelmezéseket.
Válasz D-Csaba #7848. hozzászólásáraTehát ugyanaz amit én is írtam.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólásáraNem kellett utána járnom, csak figyelek, olvasok és néha kérdezek.
Allategyseh dologban nem tudok segíteni, azzal nem foglalkoztam.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólásáraA Fftv. 46. § (3). bekezdés e) pontja azoknak a haszonbérlőknek lett "kitalálva", akik a haszonbérelt földön olyan, a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végeztek - pl. földfelszín alatti öntözőrendszerek kiépítése, nyílt vezetésű vizilétesítmények - amely megtérülése 10-15-20 évet is igénybe vehet.
Abban az esetben, ha a fenti haszonbérlő új haszonbérleti szerződést köt, és a szerződésben rögzített bérleti időnek legalább a felében még fennáll értékcsökkenési - amortizációs - időszak a számviteli törvény alapján, akkor az ilyen haszonbérlő az előhaszonbérleti jogban az első helyen szerepel.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólásáraAz esetedben 0.6 állat egységgel számoljál,0.5 áll.egy./ha
Válasz Rabó001 #7845. hozzászólásáraIgen sajnos én sem találtam semmi hivatkozást, magyarázatot ami segíthetne. Az ügyvéd akit kérdeztem se tud erről semmit, bár ő nem is "földes".
Lehet meg lehetne kérdezni a kormányhivatalban azt az osztályt akik elbírálják a jognyilatkozatokat. Hátha ők többet tudnak....
Köszi a segítséget és utánajárást.
Más. Úgy látom igen tájékozott vagy a témában. Abban még segítenél, hogyan kell kiszámolni a szükséges állategységet az állattartó rangsorra? Egyszer már próbáltam kiszámolni de belekavarodtam a törvény szövegébe.
40db 6 hónap és 2 év közötti szarvasmarhánk van. Összesen bérletekkel együtt 175Ha területen gazdálkodunk. Azt tudom, hogy takarmány vállalatnak kell regisztrálni, de mi az az állategység így szarvasmarhából ami szükséges?
Köszi!
Üdv,
Laci
Válasz berenyil2 #7844. hozzászólásáraSzerintem nem. Ez ugyanaz lenne, mint amit írtam.
Igazából nem találtam azon a leíráson kívül amit tegnap beillesztettél semmit, se a földtörvényben, se a fetv-ben, se az öntözési törvényben vagy annak vhr-jeben. Mert a vetőmagoshoz is írja hogy vigor regisztráció kell, és vállalni hogy mekkora területeb vetőmagot fogsz termelni. Az állattartáshoz is kell igazolás.
Meg meg lehet próbálni hogy ezzel rajelentkezel. De nálunk az volt amit írtam, nem jött össze aki beprobálta. Hogy miért azt nem tudom, nem én csináltam. Na meg egy földes ügyvédet megkérdezni, én ugyanis nem vagyok az.
Válasz Rabó001 #7843. hozzászólásáraKöszi!
Szitu az az, hogy a jelenlegi öntözés beruházás alatt lévő területeink közvetlen közelében (éppen nem szomszéd) van egy terület ami ki van függesztve egy helyi stróman nevére, de egy távolabbi cég embere. Viszont mivel a stróman helyi, ezért nincs előhaszonbérleti jogosultságunk. De van öntözésberuházásunk.
De akkor ez így nem működhet?
Válasz berenyil2 #7842. hozzászólásáraEn láttam több ilyen szerződést is kifüggesztve amiben ezt az öntözés vállalást tették. Új szerződések lettek volna, új bérlővel, ezzel akarták első helyre kerülni. Majd pár hónap múlva újra láttam ugyanezeket a földeket kifüggesztve ugyanazokkal a bérlőkkel, de más előhaszonbérleti ranghelyre hivatkozva, az öntözéses vállalás már nem szerepelt bennük. Tehát nem működött a dolog, valahol elbukott. Amúgy jó lett volna, sőt tökéletes megoldás, mert még helyinek se kellett volna lenni hozzá.
Úgy gondolom ez akkor működik, arra van kitalálva, ha bérelsz egy földet, a bérlet tartama alatt csinálsz egy öntözésfejlesztési beruházást, a földdel alkotórészbe kerülőt, tehát rendesen mindent engedélyeztetve hivatalosan, nem csak bemondásra. A beruházás után mondjuk két évvel lejár a szerződés, a tulaj másnak akarná adni, de neked jár az első hely az öntözés miatt mondjuk még 15 évig (csak mondtam valamit, nem ismerem a számviteli törvényt). Ez az öntözéses előhaszonbérleti jog.
Sziasztok!
Segítsetek már egy kicsit. Haszonbérletnél előhaszonbérleti joga van a helyi állattartóknak és pl ugyanazon ranghely illeti meg a 46 § (3) e) "szántó, ... művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír."
Ezt én nem igazán értem. Van valakinek ebben tapasztalata mi mit jelent? Illetve minek kell megfelelnie az öntözésberuházásnak?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Válasz Cs.Tomi #7840. hozzászólásáraÖkogazda tud megelőzni, aki 20 kmen belül lakik. A tulajdonostárs és a bejegyzett földhasználó lehetne még olyan nem helyi, aki előzne, de azt írtad, nem rendelkezik területtel, így ők nem jöhetnek szóba.
Sziasztok! Helyben lakó szomszédként nem helyben lakó, terulettel nem rendelkezo probalkozo nem tud megelozni, igaz?
Válasz QRQ #7838. hozzászólásáraKöszönöm! Igen 3 évnél régebben, én szeretném az egészet tulajdonba venni és használni is.
Válasz Attikaa #7837. hozzászólásáraHa 3 évnél régebben vagy tulajdonostárs, akkor nincs gond. Viszont ebben az esetben is meg kell tenned a nyilatkozatokat.
Ha bérbe akarod adni, akkor a Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése a megoldás.
Válasz QRQ #7836. hozzászólásáraEz összességébe úgy néz ki hogy 1/2 arányban olyan tulajdonos van aki tavaly kapta ajándékba, előtte 20 évig az egyik szülő tulajdona volt. 1/2 arányban az enyém. Akkor gond nélkül megvásárolhatom tőle kifüggesztés nélkül?(osztatlan közös tulajdon megszüntetését nem kell kifüggeszteni?)
Válasz Attikaa #7835. hozzászólásáraEladni eladhatod.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy 5 évig más célra nem hasznosítja a földet, és ez az 5 év még nem telt le, akkor a megajándékozottnak az ajándékozási szerződésben a még le nem telt időre ezt a kötelezettséget át kell vállalni.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át, akkor ezt a nyilatkozatot a megajándékozottnak is meg kell tennie az ajándékozási szerződésben. Vagyis bezárták azt a kiskaput, hogy valaki nyilatkozott a saját használatról, majd elajándékozta a földet közeli hozzátartozójának, és az már pl. haszonbérbe adhatta.
Viszont erre nyitottak egy másik kiskaput az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról szóló törvénnyel.
Ha valaki ajándékba kapja a földet, rá is vonatkozik az hogy a 5 éven belül nem adhatja el, saját magának kell művelni stb...?
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
Üdv!
Szántó vásárlásnál jelenthet az akármilyen problémát hogy 2013-tól NFK használata van bejegyezve? Ez pontosan mit jelent?
Köszönöm a segítséget!
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-27 11:45:32
Válasz Borz #7826. hozzászólására"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Válasz Borz #7826. hozzászólásáraHa a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
Válasz Borz #7828. hozzászólásáraA nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Válasz Balu21 #7827. hozzászólásáraTökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Válasz Borz #7825. hozzászólásáraMondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Válasz agrohelp #7820. hozzászólásáraIgazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".