Válasz agrogal #5682. hozzászólásáraMárcius közepén totális, vagy szelektív egyszíkű + 200 l nitrosol, április első héten kompaktor, második héten kukorica vetés.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraVolt itt ugye az 5 centis kolléga is, aki bőszen hirdette hogy neki csak rovidtarcsaja van és azt is max. 5 centicentin húzza. Talán egy év múlva már írta hogy azért mégis vesz mást is, mert nem mindig elég az 5 centi.
Válasz endypapa_20120 #5677. hozzászólásáraNem. Nem tudja jobban. Nem akarja nagyon elb@szni.
Ráadásul örökké szántott ,heterogén talajokat szeretne javítani.
Az pedig időbe telik,meg nagyon sok tanulásba.
Nem tudja hogy mit lehet büntetlenül megúszni.
Válasz mimre #5676. hozzászólásáraNem az a bosszantó, hogy valaki kérdez, hanem az ha a kapott választ nem "raktározza" el, gondolkodik rajta, sőt nekiáll megmagyarázni, hogy ő tudja csak a jobban. :)
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólásáraPont azért mert nem tudom a tutit.
Meg gondoltam lehet kerdezni anelkül hogy valaki berágna
Vagyunk itt olyanok akik még nem láttak ,nem tudják elhinni. Meg vannak akik már látták ,tudják.
Azért is jó kérdezni mert akkor kicsapja a " mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele" biztosítékot.
Felrázzaazamúgyisingerszegénykibaszotgazdaéletet.
Egy sör mellett le ülnék szívesen innen egy pár emberrel.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraEz az "okszerűtlen használat" megfogalmazás misztikusan hangzik. A leglényegesebb szempont az időpont megválasztása, ami a talaj víztartalmától függ. Ha roppantani tudja a talajt, akkor jó, ha inkább keni, akkor túl vizes, és nem szabad csinálni.
"Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba. "
Mi sokáig csináltuk így. Ez sokkal inkább talajtípustól és évjárattól függ, mint hogy ilyet ki lehetne jelenteni általánosságban. Azt elhiszem, hogy felétek ez megállja általánosságban is a helyét. Itt is volt év, hogy kimentem megszurkáltam az egyik táblát 8-as betonvassal, és direktbe vetettük a napraforgót, mert nem kellett semmi talajművelés, de azért nem ez a jellemző.
Válasz Gergő1220 #5672. hozzászólásáraLazító-RT,és kész a gépsor. Idén ki vakaróval készített magágyat a kalászosnak, a fejét vakarja. Ki RT-val annak már szépen sorol,és marad elég tartalék a vízből a talajban is.
Válasz DDT #5663. hozzászólásáraÉrtem, hogy mire gondolsz.
De én abból indulok ki hogy a grúber optimális munkamélysége15-20cm körül van.
Nekem évekig nem volt tárcsám csak nehézkultivátorom, és úgy gondolkodtam ahogy te, de rá kellet jönnöm hogy hiába akarok sekélyen lúdtalp kapás grúberrel dolgozni, az nagyon sokszor nem működik. Ha kemény száraz a talaj akkor nem akar bele menni a lúdtalp kapa csak elcsúszkál a felszinen, de ha bele is megy, nem lehet vele állandó mélységet tartani (mondjuk ez 6 méteres gép volt!), van ahol nem megy bele eléggé és elhagy gyomokat, máshol meg belekap és akkor meg már felrögel nagyon.
Nyilván máskor meg szép munkát csinált ,de nekem túl sokszor nem vált be.
Nem kell ezt túl gondolni, a laza lazult mélyebb réteg kell a növénynek. Az idei év szintén bizonyította. A min tilles évekig csak tárcsázom 1-2 tonna/ha kukorica. Ugyan abban a táblában az aláművelt,kinél hogy. 4-5-7-8 tonna/ha. Költséghatékonyan a vizet megőrizve kel innentől gazdálkodni. Lazító kérdése szintén kinél hogy. Én szeretem ha intenzíven dolgozik a télbe az adott szerszám. Igy tavasszal vetés előtt elég egy menet. Az emelőrendszerűnél,ez nem nagyon akart tavasszal működni. Egy emelőrendszerűnek meg vannak a korlátai. Egy C késessel nagyobb a mozgástér, még ősszel is.
Válasz #bandi #5667. hozzászólásáraNormál esetben nem tömörödik annyira, hogy gondot okozzon. Más esetekben természetesen bele kell nyúlni. De ez alkalom szerű.
Válasz DDT #5666. hozzászólásáraMindegyik esetben a növény maradványok abban a 10-15 cm-ben van "paplant" képezve. Melyikkel csinálod meg ezt a takarót gazdaságosabban?
Szerintem egyébként a legfontosabb "munkaeszköz" a gazdabot! Minden eszköz ez után jön.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraA sorközművelés 5 centivel kiemelte a sort. A sorközben 10 centi mély a kombájnnyom. Az 15 centi.
10 centis műveléssel a nyomot sem szeded fel.
Válasz Praetor #5660. hozzászólásáraTalán pont ebben a topikban van egy videó, ahol azt magyarázza tantóbácsi, hogy a lazító okszerűtlen használata ellenkező hatást vált ki (tömöríti a talajt).
Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba.
Válasz Gergő1220 #5659. hozzászólásáraTe döntöd el, milyen mélyen akarod húzni, milyen széles kopókkal, szárnyakkal, vagy anélkül, stb., de azért egy grúber beállításoktól függően hagy mulcsot a felszínen, a felső pár cm-ben, szóval lényegében nincs igazad.
Nem hiába van a rengeteg "nyugatról" behozott, ott már ledobott grúber, (ott már rájöttek kevés területen van létjogosultsága) az itthon a piacon. A gyártók még meglovagolják ilyen olyan tárcsával, akármivel turbózva, kihasználva az egyszerűen váltani képtelen piacot.
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólásáraEz akkor igaz, hogy ha a lazultság az egyetlen cél, és más gond nincs. A mi talajainkon úgy látom, hogy a tömörödöttség mellett a levegőtlenség a másik fő probléma. Ezek anaerob körülmények között létrejött, tömörödésre eléggé hajlamos talajok. Egy pár éve pedig csak a lazító+tárcsa kombót nyomjuk. Amikor a lazítót elhúzom, akkor ugyan nem rögöl fel, de fej/vödör méretű rögök képződnek lent a felszín alatt (legalább 50%-ban) egy ilyen lazítóval is: [link1]
Ha pedig ilyen a felszín alatt a munkája, akkor azt ugyan biztosítja a lazító, hogy a gyökerek utat találnak mélyebbre, de kevésbé segíti elő azt, hogy aerob irányba változzon a talajélet, ami általában jobban kedvezne a növényeknek. Ráadásul ezeket a tömör nagy méretű tömböket a növények gyökerei többnyire kerülgetik, nehezen tudnak bele hatolni is, főleg a felszín közelébe. Ez a növények korai fejlődésére még jobban rányomja a bélyegét.
A grubber pont ezt a levegőtlenséget segíti megszüntetni, miközben a mikroaggregátumokat nem veri szét, de nagyobb felületen segíti levegőzni a talajt. Hellyel-közzel persze kialakultak a lazító nyomán olyan közepes aggregátumok, amik már alapvetően jók már a növények számára, és a grubber ezt szétverve kárt okoz, de felénk szerintem többet nyer az ember a heterogenitás csökkentésével, mint amekkora kárt okoz. Szerintem.
Ezért is vettem tavaly egy nehézkultivátort. Meglátjuk, hogy milyen eredménye lesz a jövőben. Persze más jellegzetességű talajoknál ezek a leírtak nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A másik ok egy grubber létjogosultságának pl a tavalyi év. A lazítót sok helyen nem tudtam beleakasztani a talajba (többszöri próbálkozás ellenére sem), olyan kemény volt. A tárcsa is csak kapargászott a legtetején. A grubberesek néhol küzdve, de bele tudtak menni, és mindenhol el lehetett húzni, nem csak foltokban. Nem a talajok keménysége között volt különbség, csak a grubber jobban bele tud akadni.
Válasz Rabó001 #5655. hozzászólásáraÉn is sokáig grúbereztem majdnem mindent, aztán rájöttem, hogy attól mert nem kifejezetten forgat a grúber az sem igazán talajkímélő, mert ahhoz nagyon mélyen és intenzíven bolygat.
Kis túlzással azt lehetne mondani hogy ha ekéről grúberre váltunk az még nem olyan nagy lépés, csak másfajta vassal túrjuk a földet.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólásáraBánja a ,szom hogy minek nevezik, de nem kell kimenni ekével meg magágykészítövel , le van tudva egy menetben. Iden kipróbáltam kuki alá szántás nélkül csak gruber , és ezeket a földeket duplán kelett gyomítózni a szántottakat meg csak egyszer.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólásáraAttól forgatás nélküli, hogy nem forgat. Mivel csak az eke végez forgatást. Más nem.
De te magad is azt írod: 20cm mélyen össze van keverve a föld.
Válasz R Sándor #5653. hozzászólásáraMitől forgatás nélküli a 20 cm mélyen összekevert föld. Szépet mutat, de.... Valamint ne adja isten, hogy későbbiekben meg kelljen rajta fordulni függesztett munkagéppel.
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólásáraDe pl zuzott napraforgó tarlót egyszer meghuztam druberrel 260 cm széles 160 ló viszi kb 20 cm en 9 km/h és egyből mehet bele a gabonavető gép . Tehát erre jó a gruber.
Válasz mimre #5651. hozzászólásáraNem értem miért kérsz tanácsot, ha úgyis tudod a tutit. Vegyél egy grúbert (fölöslegesen) oszt told neki 20-30 cm mályen (ennyiből szánthatsz is, majd rájössz)! :)
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólásáraFralaz és tárcsa(IH henger nélkül sajnos) van a rába után.
Viszont a kisebb 160Le traktor után gondoltam egy grubert LD kapákkal , hogy ne csak a rába menjen talajozni állandóan.
Egyet értek azzal hogy egy idő után a gyökerek átveszik a lazítás fentartását de ez idő főleg mert vannak 30 tól 60+os kötött talajaink.
Válasz mimre #5645. hozzászólásáraEgy jó lazító (egyenes késes, kevésbé bolygató) többet ér hosszú távon plusz egy tárcsa, mint egy grúber. Akár sima V/X tárcsa is jó, ha optimális időben van húzva (nem nagy szöggel) és van utána henger. Ez persze nagyba kivitelezhetetlen, de kicsibe simán működőképes lehet.
A talaj is jobban épül, ha nem rombolod agyon állandóan, grúberrel, vésőekével, ekével.
Azért jó a lazító plusz tárcsa kombó, mert egy idő után már elhagyható a lazító, mivel a lazultság megmarad, a gyökerek veszik át a lazító által hagyott függőleges repedéseket. Erre jók a helti féle lazítók, agrisem altalajművelők, vagy a paraplow jellegű lazítók (Howard és társai, már magyar is gyártja), JD-nek is van ilyesmi.
Egyébként szerintem gabona alá nem érdemes mélyen művelni, így oda a gruber is tök felesleges művelet. Egy sor tárcsa kis szögbe és kész.
Inkább tavaszi alá érdemes mélyen nyúlni, ha szükséges.
Válasz mimre #5645. hozzászólásáraAmit a tárcsa tud, annál nem kell mélyebb. napra után tárcsa, vetés. Ha netán kéri a föld, esetleg ásóborona még. Sokkal szaporább, kevesebb üzemanyag!
Üdv. Szakemberek segitségét, javaslatát kérném. Rét-legelő talajjavitására szerves trágya helyett
/ nem lehet kapni a környéken ! / Ki-mit javasolna ? Mütrágya kizárva !! Köszönöm a válaszokat .
Válasz endypapa_20120 #5644. hozzászólásáraMiért?
Pl. Napra után árpa alá tökéletes a grúber.
Mélyebben dolgozik mint a tárcsa. Jobban keveri a felső reteget mint a lazító.
Válasz MrPoke #5638. hozzászólásáraNo jó, de neked a Diretta visszanyomja a magárkot kicsit. Az elég is lehet. Viszont kéttárcsás vetőgéppel és ujjas/rugós "elmunkálóval" vetve kellhetne ott is a henger, mert nem lesz megfelelő talajkontakt. A rapid után itt sem kell.
Válasz kisgazda2101 #5637. hozzászólásáraIgen, de nem szokásból hengerezünk, hanem azért mert egyébként rossz lesz a kelés. Tapasztalat. Az aprómorzsás magágyat itt sokszor nem lehet elérni.
Válasz Praetor #5636. hozzászólásáraRégen én is hengereztem mindíg, amióta van talajszerkezet azt is elengedtem. Pedig itt is vannak 1000es magnéziumos területek.
Válasz Praetor #5636. hozzászólásáraSzerintem okszerűen kellene a témához hozzá állni. Ezt alapul venni nem lehet, hogy mindenki hengerezik. Régen mindenki szántott, most meg meg vagyunk győződve róla, hogy nem a legjobb megoldás....
Válasz Gandhy #5635. hozzászólásáraAz Arany féle kötöttségi szám nem minden. Felénk is ilyen kötöttségek vannak, de mindenki hengerezik, aki nem pl rapiddal vet. Itt magnéziumosak a talajok.
7485 hozzászólás
Válasz agrogal #5682. hozzászólásáraMárcius közepén totális, vagy szelektív egyszíkű + 200 l nitrosol, április első héten kompaktor, második héten kukorica vetés.
Válasz tuto1 #5681. hozzászólásáraTavasszal mit tervezel bele vetni?
Válasz agrogal #5682. hozzászólásárana ez engem is érdekelne, ugyan így jártam, de én rámentem tárcsával.
Válasz tuto1 #5681. hozzászólásáraEzt tavasszal hogy kezeled le?Àrpa árvakelés nagyon megerősödik áprilisig.
Facelia, vörös here, pohanka, meg árpa árva kelés.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraVolt itt ugye az 5 centis kolléga is, aki bőszen hirdette hogy neki csak rovidtarcsaja van és azt is max. 5 centicentin húzza. Talán egy év múlva már írta hogy azért mégis vesz mást is, mert nem mindig elég az 5 centi.
Válasz endypapa_20120 #5677. hozzászólásáraNem. Nem tudja jobban. Nem akarja nagyon elb@szni.
Ráadásul örökké szántott ,heterogén talajokat szeretne javítani.
Az pedig időbe telik,meg nagyon sok tanulásba.
Nem tudja hogy mit lehet büntetlenül megúszni.
Válasz Praetor #5675. hozzászólásáraNem a rosszul megválasztott talajállapotnál használatra gondoltam, hanem amit a műsorban fejtett ki az emberke.
Válasz mimre #5676. hozzászólásáraNem az a bosszantó, hogy valaki kérdez, hanem az ha a kapott választ nem "raktározza" el, gondolkodik rajta, sőt nekiáll megmagyarázni, hogy ő tudja csak a jobban. :)
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólásáraPont azért mert nem tudom a tutit.
Meg gondoltam lehet kerdezni anelkül hogy valaki berágna
Vagyunk itt olyanok akik még nem láttak ,nem tudják elhinni. Meg vannak akik már látták ,tudják.
Azért is jó kérdezni mert akkor kicsapja a " mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele" biztosítékot.
Felrázzaazamúgyisingerszegénykibaszotgazdaéletet.
Egy sör mellett le ülnék szívesen innen egy pár emberrel.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraEz az "okszerűtlen használat" megfogalmazás misztikusan hangzik. A leglényegesebb szempont az időpont megválasztása, ami a talaj víztartalmától függ. Ha roppantani tudja a talajt, akkor jó, ha inkább keni, akkor túl vizes, és nem szabad csinálni.
"Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba. "
Mi sokáig csináltuk így. Ez sokkal inkább talajtípustól és évjárattól függ, mint hogy ilyet ki lehetne jelenteni általánosságban. Azt elhiszem, hogy felétek ez megállja általánosságban is a helyét. Itt is volt év, hogy kimentem megszurkáltam az egyik táblát 8-as betonvassal, és direktbe vetettük a napraforgót, mert nem kellett semmi talajművelés, de azért nem ez a jellemző.
Válasz JDfan90 #5647. hozzászólásáraNagyon köszönöm !
Válasz Gergő1220 #5672. hozzászólásáraLazító-RT,és kész a gépsor. Idén ki vakaróval készített magágyat a kalászosnak, a fejét vakarja. Ki RT-val annak már szépen sorol,és marad elég tartalék a vízből a talajban is.
Válasz DDT #5663. hozzászólásáraÉrtem, hogy mire gondolsz.
De én abból indulok ki hogy a grúber optimális munkamélysége15-20cm körül van.
Nekem évekig nem volt tárcsám csak nehézkultivátorom, és úgy gondolkodtam ahogy te, de rá kellet jönnöm hogy hiába akarok sekélyen lúdtalp kapás grúberrel dolgozni, az nagyon sokszor nem működik. Ha kemény száraz a talaj akkor nem akar bele menni a lúdtalp kapa csak elcsúszkál a felszinen, de ha bele is megy, nem lehet vele állandó mélységet tartani (mondjuk ez 6 méteres gép volt!), van ahol nem megy bele eléggé és elhagy gyomokat, máshol meg belekap és akkor meg már felrögel nagyon.
Nyilván máskor meg szép munkát csinált ,de nekem túl sokszor nem vált be.
Nem kell ezt túl gondolni, a laza lazult mélyebb réteg kell a növénynek. Az idei év szintén bizonyította. A min tilles évekig csak tárcsázom 1-2 tonna/ha kukorica. Ugyan abban a táblában az aláművelt,kinél hogy. 4-5-7-8 tonna/ha. Költséghatékonyan a vizet megőrizve kel innentől gazdálkodni. Lazító kérdése szintén kinél hogy. Én szeretem ha intenzíven dolgozik a télbe az adott szerszám. Igy tavasszal vetés előtt elég egy menet. Az emelőrendszerűnél,ez nem nagyon akart tavasszal működni. Egy emelőrendszerűnek meg vannak a korlátai. Egy C késessel nagyobb a mozgástér, még ősszel is.
Válasz #bandi #5667. hozzászólására
Válasz #bandi #5667. hozzászólásáraNormál esetben nem tömörödik annyira, hogy gondot okozzon. Más esetekben természetesen bele kell nyúlni. De ez alkalom szerű.
Válasz DDT #5666. hozzászólásáraMindegyik esetben a növény maradványok abban a 10-15 cm-ben van "paplant" képezve. Melyikkel csinálod meg ezt a takarót gazdaságosabban?
Szerintem egyébként a legfontosabb "munkaeszköz" a gazdabot! Minden eszköz ez után jön.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólásáraA sorközművelés 5 centivel kiemelte a sort. A sorközben 10 centi mély a kombájnnyom. Az 15 centi.
10 centis műveléssel a nyomot sem szeded fel.
Válasz endypapa_20120 #5665. hozzászólásáraAttól függ, milyen tárcsa, az én hagyományos tárcsám pl. "feketébbre" művel, mint mondjuk a grúber szárnyakkal 10-15 cm-en.
Válasz DDT #5663. hozzászólásáraSekélyen járatva valóban. Viszont ezt a munkát egy tárcsa sokkal hatákonyabban, gazdaságosabban megoldja.
Válasz Praetor #5660. hozzászólásáraTalán pont ebben a topikban van egy videó, ahol azt magyarázza tantóbácsi, hogy a lazító okszerűtlen használata ellenkező hatást vált ki (tömöríti a talajt).
Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba.
Válasz Gergő1220 #5659. hozzászólásáraTe döntöd el, milyen mélyen akarod húzni, milyen széles kopókkal, szárnyakkal, vagy anélkül, stb., de azért egy grúber beállításoktól függően hagy mulcsot a felszínen, a felső pár cm-ben, szóval lényegében nincs igazad.
Nem hiába van a rengeteg "nyugatról" behozott, ott már ledobott grúber, (ott már rájöttek kevés területen van létjogosultsága) az itthon a piacon. A gyártók még meglovagolják ilyen olyan tárcsával, akármivel turbózva, kihasználva az egyszerűen váltani képtelen piacot.
Válasz Gergő1220 #5659. hozzászólásáraEgy széles kapás “kormánylemezes” grúber meg is kavarja rendesen, de nem csak ilyen létezik már manapság
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólásáraEz akkor igaz, hogy ha a lazultság az egyetlen cél, és más gond nincs. A mi talajainkon úgy látom, hogy a tömörödöttség mellett a levegőtlenség a másik fő probléma. Ezek anaerob körülmények között létrejött, tömörödésre eléggé hajlamos talajok. Egy pár éve pedig csak a lazító+tárcsa kombót nyomjuk. Amikor a lazítót elhúzom, akkor ugyan nem rögöl fel, de fej/vödör méretű rögök képződnek lent a felszín alatt (legalább 50%-ban) egy ilyen lazítóval is: [link1]
Ha pedig ilyen a felszín alatt a munkája, akkor azt ugyan biztosítja a lazító, hogy a gyökerek utat találnak mélyebbre, de kevésbé segíti elő azt, hogy aerob irányba változzon a talajélet, ami általában jobban kedvezne a növényeknek. Ráadásul ezeket a tömör nagy méretű tömböket a növények gyökerei többnyire kerülgetik, nehezen tudnak bele hatolni is, főleg a felszín közelébe. Ez a növények korai fejlődésére még jobban rányomja a bélyegét.
A grubber pont ezt a levegőtlenséget segíti megszüntetni, miközben a mikroaggregátumokat nem veri szét, de nagyobb felületen segíti levegőzni a talajt. Hellyel-közzel persze kialakultak a lazító nyomán olyan közepes aggregátumok, amik már alapvetően jók már a növények számára, és a grubber ezt szétverve kárt okoz, de felénk szerintem többet nyer az ember a heterogenitás csökkentésével, mint amekkora kárt okoz. Szerintem.
Ezért is vettem tavaly egy nehézkultivátort. Meglátjuk, hogy milyen eredménye lesz a jövőben. Persze más jellegzetességű talajoknál ezek a leírtak nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A másik ok egy grubber létjogosultságának pl a tavalyi év. A lazítót sok helyen nem tudtam beleakasztani a talajba (többszöri próbálkozás ellenére sem), olyan kemény volt. A tárcsa is csak kapargászott a legtetején. A grubberesek néhol küzdve, de bele tudtak menni, és mindenhol el lehetett húzni, nem csak foltokban. Nem a talajok keménysége között volt különbség, csak a grubber jobban bele tud akadni.
Válasz Rabó001 #5655. hozzászólásáraÉn is sokáig grúbereztem majdnem mindent, aztán rájöttem, hogy attól mert nem kifejezetten forgat a grúber az sem igazán talajkímélő, mert ahhoz nagyon mélyen és intenzíven bolygat.
Kis túlzással azt lehetne mondani hogy ha ekéről grúberre váltunk az még nem olyan nagy lépés, csak másfajta vassal túrjuk a földet.
Szerintem már rég kellett volna csinálni egy mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele topikot!
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólásáraBánja a ,szom hogy minek nevezik, de nem kell kimenni ekével meg magágykészítövel , le van tudva egy menetben. Iden kipróbáltam kuki alá szántás nélkül csak gruber , és ezeket a földeket duplán kelett gyomítózni a szántottakat meg csak egyszer.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólásáraAttól, hogy a grúber nem forgat, csak kever.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólásáraAttól forgatás nélküli, hogy nem forgat. Mivel csak az eke végez forgatást. Más nem.
De te magad is azt írod: 20cm mélyen össze van keverve a föld.
Válasz R Sándor #5653. hozzászólásáraMitől forgatás nélküli a 20 cm mélyen összekevert föld. Szépet mutat, de.... Valamint ne adja isten, hogy későbbiekben meg kelljen rajta fordulni függesztett munkagéppel.
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólásáraDe pl zuzott napraforgó tarlót egyszer meghuztam druberrel 260 cm széles 160 ló viszi kb 20 cm en 9 km/h és egyből mehet bele a gabonavető gép . Tehát erre jó a gruber.
Válasz mimre #5651. hozzászólásáraNem értem miért kérsz tanácsot, ha úgyis tudod a tutit. Vegyél egy grúbert (fölöslegesen) oszt told neki 20-30 cm mályen (ennyiből szánthatsz is, majd rájössz)! :)
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólásáraFralaz és tárcsa(IH henger nélkül sajnos) van a rába után.
Viszont a kisebb 160Le traktor után gondoltam egy grubert LD kapákkal , hogy ne csak a rába menjen talajozni állandóan.
Egyet értek azzal hogy egy idő után a gyökerek átveszik a lazítás fentartását de ez idő főleg mert vannak 30 tól 60+os kötött talajaink.
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólására
Válasz mimre #5645. hozzászólásáraEgy jó lazító (egyenes késes, kevésbé bolygató) többet ér hosszú távon plusz egy tárcsa, mint egy grúber. Akár sima V/X tárcsa is jó, ha optimális időben van húzva (nem nagy szöggel) és van utána henger. Ez persze nagyba kivitelezhetetlen, de kicsibe simán működőképes lehet.
A talaj is jobban épül, ha nem rombolod agyon állandóan, grúberrel, vésőekével, ekével.
Azért jó a lazító plusz tárcsa kombó, mert egy idő után már elhagyható a lazító, mivel a lazultság megmarad, a gyökerek veszik át a lazító által hagyott függőleges repedéseket. Erre jók a helti féle lazítók, agrisem altalajművelők, vagy a paraplow jellegű lazítók (Howard és társai, már magyar is gyártja), JD-nek is van ilyesmi.
Egyébként szerintem gabona alá nem érdemes mélyen művelni, így oda a gruber is tök felesleges művelet. Egy sor tárcsa kis szögbe és kész.
Inkább tavaszi alá érdemes mélyen nyúlni, ha szükséges.
Válasz mimre #5645. hozzászólásáraAmit a tárcsa tud, annál nem kell mélyebb. napra után tárcsa, vetés. Ha netán kéri a föld, esetleg ásóborona még. Sokkal szaporább, kevesebb üzemanyag!
Válasz hazaigulyas #5646. hozzászólásáraSzennyvízkomposzt, pelletált baromfitrágya, pelletált szarvasmarha trágya, vinasz, Vulcan Power, stb...
Üdv. Szakemberek segitségét, javaslatát kérném. Rét-legelő talajjavitására szerves trágya helyett
/ nem lehet kapni a környéken ! / Ki-mit javasolna ? Mütrágya kizárva !! Köszönöm a válaszokat .
Válasz endypapa_20120 #5644. hozzászólásáraMiért?
Pl. Napra után árpa alá tökéletes a grúber.
Mélyebben dolgozik mint a tárcsa. Jobban keveri a felső reteget mint a lazító.
Válasz Szabó Zoltán_46734 #5629. hozzászólásáraHa van lazítód én a grúbert elengedném. Majd rájössz, semmi szükség rá.
Válasz agrogal #5633. hozzászólásáraAz a traktor oda kevés lessz
Válasz kisgazda2101 #5627. hozzászólásáraTavasszal vetés előtt, ősszel vetés után hengerezünk.
Válasz VW passat #5631. hozzászólásáraSzia!
Milyen márkát/gyártót nézel?
Köszi
Válasz MrPoke #5638. hozzászólásáraNo jó, de neked a Diretta visszanyomja a magárkot kicsit. Az elég is lehet. Viszont kéttárcsás vetőgéppel és ujjas/rugós "elmunkálóval" vetve kellhetne ott is a henger, mert nem lesz megfelelő talajkontakt. A rapid után itt sem kell.
Válasz kisgazda2101 #5637. hozzászólásáraIgen, de nem szokásból hengerezünk, hanem azért mert egyébként rossz lesz a kelés. Tapasztalat. Az aprómorzsás magágyat itt sokszor nem lehet elérni.
Válasz Praetor #5636. hozzászólásáraRégen én is hengereztem mindíg, amióta van talajszerkezet azt is elengedtem. Pedig itt is vannak 1000es magnéziumos területek.
Válasz Praetor #5636. hozzászólásáraSzerintem okszerűen kellene a témához hozzá állni. Ezt alapul venni nem lehet, hogy mindenki hengerezik. Régen mindenki szántott, most meg meg vagyunk győződve róla, hogy nem a legjobb megoldás....
Válasz Gandhy #5635. hozzászólásáraAz Arany féle kötöttségi szám nem minden. Felénk is ilyen kötöttségek vannak, de mindenki hengerezik, aki nem pl rapiddal vet. Itt magnéziumosak a talajok.