Válasz #38. hozzászólásra
Az a 100kg mütrágya adagot jelent!
Baktérium trágyákat több éve kb 7-8 év,használok!Ezek az oldatok olyan élő felszaporitott baci törzseket tartalmaznak a mik talajra,vagy növénymaradványra kipermetezve,bedolgozva felszaporodnak a talajban-humuszt szervesanyagot állitanak elő!Ugy tudnám jellemezni a bacikat,hogy 1g mütrágya árán kijuttatott baci,2g mütrágya hatását hozza!Gyümölcsösben is nagyon hasznosan lehet használni!Olyan kijuttató berendezés van , ami a cerrier tárcsára van szerelve,egymenetben bedolgozva lehet alkalmazni!
Nekem még úgy tanították hogy tonnánként 15 kg hatóanyag.
A bacit idén én is kipróbálom kuku után kalászos után én nem próbálom, mert nyáron hamar kinyiffan a baci a napon és szinte azonnal be kéne dolgozni meg a nitró kell a zöldtrágya növény alá is.
Válasz #36. hozzászólásra
Régen ezt a hatóanyag menniséget 30kg körül határozták meg.Van egy jobb javallatom:válassz a baktérium trágyák közül,szórd le azonnal dolgozd be,fele árból megúszod!
segítséget kérnék: hevederes bálázóban létezik-e olyan ami hasonló bálát készít mint a rúdláncos? csillg alakú a bála közepe.HA létezik ,tipust és véleményt tudnátok írni róla? Előre is köszi
Nos az a helyzet, hogy Én leszecskázok minden, de ha sok a kukoricaszár, attól szívesen szabadulnék, mert bizonyítoot, (ha lesz időm kikeresem nektek a szakirodalmat) hogy elsőévekben káros hatása van a termésre nézve. És megsúgom nektek, hogy mire a szármaradványból humusz lesz, addigra az itlévők közzül nem bitos, hogy lesz még élő. Ha nemhiszitek, akkor tanuljatok egy kis humuszelméletet! De a modernebbikből.
Szerintem egyszerű a képlet: Aki a saját szalmáját odaadja pénzért, az hibázik, aki ingyen, az meg nem normális. A szalmát csak 1 esetben szabad levinni a földről, ha a saját állataid alá teszed, aztán pedig trágyaként újra kiszórod. Felénk sokan megköszönik, ha valaki elhordja a szalmát ingyen a földről. Persze szervestrágyát soha nem szórnak. Én sem szórok, mert nincs rá lehetőségem. De a szalmámat nem adnám oda még 10.000 Ft/Ha-ért sem.
nitrogén kell a lebontásához, de foszfor és káli megtakarítás van és a szervesanyag talajjavitó hatású
összességében nem kapsz annyit a szalmáért, mint amennyi műkaki felhasználásod lesz utána
szármaradvány vissza dolgozásakor feltétlen kell adni nitrogént mert a szármaradványok nitrogént vonnak el aföldből akorhadáshoz ezt potolni kell meg segiteni
Azt tudom Én is. Zéró szármaradvány évekig.
Ráadásul a nagyobb menyiségű kuk szár nem egy-két évmulva lesz tápanyag, hanem sok-sok év kell hozzá, és az első évben még rontja is a termést.
Nincs olyan rengeteg P + K a szárban ráadásul nitrogén is több kell. Ha annyira kell a földnek a szármaradvány, akkor lucerna után, miért olyan szép a gabona?
Egy kérdés.Haver most vett egy használt HESTON körbálázót,és az a problémája,hogy üresen nem hajtja a szalagokat,de ha rányitok a kamrára egyböl elindul.Már teljesen megfeszitettük a rugókat.
A levitt szárban rengeteg K és P van meg egyébb elemek amik a talajban feltáródnának és hasznosulnának. 1 kicsit számolj utánna hosszútávon ez oltári sz*r üzlet jelen műtrágyaárak mellett.
A JOHN DEERE körbálázóról kérném a véleményeteket!Főleg az érdekelne hogy a teljesen száraz vagy kissé harmatos szalmát lehet vele tökéletesen bálázni? Teljesitményre tudja azt mint egy azonos kategóriáju CLAAS?
Erőművi felhasználásra lesz a szalma,tehát csak a mennyiség a fontos nem a minőség.Minél kevesebb kötözőanyag és energia felhasználás mellett a leghatékonyabb bálázás a cél.A bála le lesz darálva az erőműbe szállitás előtt.A repceszalmával mi a helyzet?Azt is báláznék,csak nem tudom mennyire szeretik a bálázók és kb. milyen súlyú lehet a repcéből készült bála?
Én elég sokat megyek rúdláncos Krone-val. Ami nagyon jó benne, hogy egy 50-es mtz is röhögve elbírja. Olyan 200 kg-os 160cm-es szalmabálát csinál. Nem kapkodó idegbolondoknak való, szalmából 12 óra alatt én max. 150-et tudtam megcsinálni vele. Ami nagyon jó benne, hogy ez a rendszer a legkíméletesebb az anyaghoz, mivel amíg nem telik meg a kamra, nem tömöríti az anyagot, így nem töri, mint a hevederes bálázók. De tömörítéskor is kíméletesebb, mint a Claas Rollant. Az tény, hogy utóbbi 2 tömörebb bálát tud csinálni. Előtte Hesstonnal dolgoztam, annál az volt a baj, hogy ha felszállt a harmat, akkor nagy melegben nem lehetett bálázni, mert porrá zúzta a szalmát, és nem állt össze a bála. Ezzel 40°C-ban is lehet menni. Ha fixkamrás, akkor vagy ez, vagy a Claas Rollant. Az utóbbi valószínűleg tömörebb bálát csinál, de a tömörebb bálához kell a lóerő, és főleg az erős kardán. Volt aki panaszkodott, hogy megcsúszott az mtz kardánja tömörítéskor. A Rollant görgőjei folyamatosan törik az anyagot, a rúdlánc meg csak tartja. Nem akarom bántani a Rollantot, de nekem ez a véleményem. A tömörség és a kímélés nem barátai egymásnak. Amit a Valkon reklámoz mostanában, amit valami külföldi cég vizsgált, hogy a hengeres és a rúdláncos bálázó ugyanolyan kemény bálát csinál, azt nem szabad elhinni.Gyakorlatilag kizártnak tartom. A másik alternatíva a hevederes bálázó. Egyik ismerősöm nemrég vett egy Claas Variantot. Még csak pár bálát csinált, de gyepszénából pl. 160-as bálaátmérőnél közepes tömörítési erőnél is 500 kg-os lett a bála. Nem is tudom, hogy megy bele a bálatüske. Mtz 820.3-mal hajtja, de éppen hogy bír vele. Persze lehet puhább bálát is csinálni, akkor könnyebb hajtani. Állítása szerint egy nap egy tank gázolaj. A Kronéval 12 óra alatt 30 l megy el. Persze nem ugyannál a gépkezelőnél. Ha nem padlógázzal hajtaná, akkor biztos kevesebbet enne. Szóval a konklúzió az, hogy ha a minőség a fontos, a bálamennyiség és a tömörség nem, akkor rúdlánc, ha a teljesítmény és a tömörség a lényeg, akkor nekem a Variant a szimpatikus. Utóbbival már szenázsbálát is lehet csinálni, a régebbi rúdláncosokkal biztos nem.
Válasz #3. hozzászólásra
Én azért szeretem a claas 85 öt mert sok fér bele kevesbb zsineg kell, kevesebb rohad el a küsején, 180x150 a bálamérete csak az a baj hogy ha erőműbe bálázol ott ezt nem fogadják. De ha veszel olyat vegyél amin az első henger tömöhenger.
7991 hozzászólás
Válasz #38. hozzászólásra
Az a 100kg mütrágya adagot jelent!
Baktérium trágyákat több éve kb 7-8 év,használok!Ezek az oldatok olyan élő felszaporitott baci törzseket tartalmaznak a mik talajra,vagy növénymaradványra kipermetezve,bedolgozva felszaporodnak a talajban-humuszt szervesanyagot állitanak elő!Ugy tudnám jellemezni a bacikat,hogy 1g mütrágya árán kijuttatott baci,2g mütrágya hatását hozza!Gyümölcsösben is nagyon hasznosan lehet használni!Olyan kijuttató berendezés van , ami a cerrier tárcsára van szerelve,egymenetben bedolgozva lehet alkalmazni!
Válasz #36. hozzászólásra
Nekem még úgy tanították hogy tonnánként 15 kg hatóanyag.
A bacit idén én is kipróbálom kuku után kalászos után én nem próbálom, mert nyáron hamar kinyiffan a baci a napon és szinte azonnal be kéne dolgozni meg a nitró kell a zöldtrágya növény alá is.
Segítsetek már légyszi a férjemnek, mert már tiszta ideg a bálázó miatt.
Egy nyugalomra vágyó feleség
Válasz #37. hozzászólásra
Nekem 100kg/ha nitrogént mondtak de azt sokaltam! A baktérium trágyáról még nem is hallotam! Bővebben írnál róla?
Válasz #36. hozzászólásra
Régen ezt a hatóanyag menniséget 30kg körül határozták meg.Van egy jobb javallatom:válassz a baktérium trágyák közül,szórd le azonnal dolgozd be,fele árból megúszod!
Válasz #28. hozzászólásra
Hektáronként mennyi nitrogént kell szórni a szecskázott szalma tetejére?
senkinek semmi ötlete?
segítséget kérnék: hevederes bálázóban létezik-e olyan ami hasonló bálát készít mint a rúdláncos? csillg alakú a bála közepe.HA létezik ,tipust és véleményt tudnátok írni róla? Előre is köszi
Nálunk van egy gazda, ő Abctofilt permetez a szármaradványra, bedolgozza, hamarabb lebomlik. Legalábbis ezt mondja..
Válasz #31. hozzászólásra
Szóval a szervesanyag utánpótlással nincs baj sztem se, de hogy ezzel "egy csomó" műtrágyát meglehet spórolni, az egy tévhit.
Nos az a helyzet, hogy Én leszecskázok minden, de ha sok a kukoricaszár, attól szívesen szabadulnék, mert bizonyítoot, (ha lesz időm kikeresem nektek a szakirodalmat) hogy elsőévekben káros hatása van a termésre nézve. És megsúgom nektek, hogy mire a szármaradványból humusz lesz, addigra az itlévők közzül nem bitos, hogy lesz még élő. Ha nemhiszitek, akkor tanuljatok egy kis humuszelméletet! De a modernebbikből.
Én most egyezkedema haverral hogy a szalmát cseréljük trágyára 1 bála=12 mázsa marha trágya . A kuki és napra szár beszántásra kerül .
Szerintem egyszerű a képlet: Aki a saját szalmáját odaadja pénzért, az hibázik, aki ingyen, az meg nem normális. A szalmát csak 1 esetben szabad levinni a földről, ha a saját állataid alá teszed, aztán pedig trágyaként újra kiszórod. Felénk sokan megköszönik, ha valaki elhordja a szalmát ingyen a földről. Persze szervestrágyát soha nem szórnak. Én sem szórok, mert nincs rá lehetőségem. De a szalmámat nem adnám oda még 10.000 Ft/Ha-ért sem.
Válasz #26. hozzászólásra
nitrogén kell a lebontásához, de foszfor és káli megtakarítás van és a szervesanyag talajjavitó hatású
összességében nem kapsz annyit a szalmáért, mint amennyi műkaki felhasználásod lesz utána
Válasz #25. hozzászólásra
szármaradvány vissza dolgozásakor feltétlen kell adni nitrogént mert a szármaradványok nitrogént vonnak el aföldből akorhadáshoz ezt potolni kell meg segiteni
Válasz #25. hozzászólásra
Akkor csak kel hozzá műtrágya! Ezt ugatom!
Válasz #23. hozzászólásra
igazad van!
a visszamaradó szármaradványokat (szalma, kukiszár) vissza kell dolgozni a földbe és nitrogén hozzáadásával segíteni kell a lebomlásukat
Válasz #23. hozzászólásra
Hát persze! Jó ha hiszel benne hogy egy csomó mütrágyát megtakarítasz! Más meg a horoszkópba, meg a ráolvasásba hisz:D
Válasz #22. hozzászólásra
A luci több 10 tonna gyökeret hagy vissza maga után!
Kuku után nem feltétlen rossz a búza, és ha rossz az a gazda hibája , nem a kukoricaszáré.
Válasz #21. hozzászólásra
Azt tudom Én is. Zéró szármaradvány évekig.
Ráadásul a nagyobb menyiségű kuk szár nem egy-két évmulva lesz tápanyag, hanem sok-sok év kell hozzá, és az első évben még rontja is a termést.
Válasz #20. hozzászólásra
A lucerna gyökerein nitrogén megkötő bacik vannak a levegőből szerzi a nitrót és marad utánna a talajba.
Válasz #17. hozzászólásra
Nincs olyan rengeteg P + K a szárban ráadásul nitrogén is több kell. Ha annyira kell a földnek a szármaradvány, akkor lucerna után, miért olyan szép a gabona?
Válasz #18. hozzászólásra
Kivetteétek a rugo tehermentesitő csapokat?
Egy kérdés.Haver most vett egy használt HESTON körbálázót,és az a problémája,hogy üresen nem hajtja a szalagokat,de ha rányitok a kamrára egyböl elindul.Már teljesen megfeszitettük a rugókat.
Válasz #13. hozzászólásra
A levitt szárban rengeteg K és P van meg egyébb elemek amik a talajban feltáródnának és hasznosulnának. 1 kicsit számolj utánna hosszútávon ez oltári sz*r üzlet jelen műtrágyaárak mellett.
Válasz #15. hozzászólásra
Utánanézek.
Válasz #13. hozzászólásra
Tudsz cimet adni??
A JOHN DEERE körbálázóról kérném a véleményeteket!Főleg az érdekelne hogy a teljesen száraz vagy kissé harmatos szalmát lehet vele tökéletesen bálázni? Teljesitményre tudja azt mint egy azonos kategóriáju CLAAS?
Válasz #12. hozzászólásra
Telephelyen kb.700 Ft/q.
Válasz #11. hozzászólásra
Menyit adnak 1 báláért az erömüben???
Válasz #10. hozzászólásra
Erőművi felhasználásra lesz a szalma,tehát csak a mennyiség a fontos nem a minőség.Minél kevesebb kötözőanyag és energia felhasználás mellett a leghatékonyabb bálázás a cél.A bála le lesz darálva az erőműbe szállitás előtt.A repceszalmával mi a helyzet?Azt is báláznék,csak nem tudom mennyire szeretik a bálázók és kb. milyen súlyú lehet a repcéből készült bála?
Válasz #9. hozzászólásra
Ez én volnék, csak közben kimentem ebédelni, és kilőtt a rendszer.
Én elég sokat megyek rúdláncos Krone-val. Ami nagyon jó benne, hogy egy 50-es mtz is röhögve elbírja. Olyan 200 kg-os 160cm-es szalmabálát csinál. Nem kapkodó idegbolondoknak való, szalmából 12 óra alatt én max. 150-et tudtam megcsinálni vele. Ami nagyon jó benne, hogy ez a rendszer a legkíméletesebb az anyaghoz, mivel amíg nem telik meg a kamra, nem tömöríti az anyagot, így nem töri, mint a hevederes bálázók. De tömörítéskor is kíméletesebb, mint a Claas Rollant. Az tény, hogy utóbbi 2 tömörebb bálát tud csinálni. Előtte Hesstonnal dolgoztam, annál az volt a baj, hogy ha felszállt a harmat, akkor nagy melegben nem lehetett bálázni, mert porrá zúzta a szalmát, és nem állt össze a bála. Ezzel 40°C-ban is lehet menni. Ha fixkamrás, akkor vagy ez, vagy a Claas Rollant. Az utóbbi valószínűleg tömörebb bálát csinál, de a tömörebb bálához kell a lóerő, és főleg az erős kardán. Volt aki panaszkodott, hogy megcsúszott az mtz kardánja tömörítéskor. A Rollant görgőjei folyamatosan törik az anyagot, a rúdlánc meg csak tartja. Nem akarom bántani a Rollantot, de nekem ez a véleményem. A tömörség és a kímélés nem barátai egymásnak. Amit a Valkon reklámoz mostanában, amit valami külföldi cég vizsgált, hogy a hengeres és a rúdláncos bálázó ugyanolyan kemény bálát csinál, azt nem szabad elhinni.Gyakorlatilag kizártnak tartom. A másik alternatíva a hevederes bálázó. Egyik ismerősöm nemrég vett egy Claas Variantot. Még csak pár bálát csinált, de gyepszénából pl. 160-as bálaátmérőnél közepes tömörítési erőnél is 500 kg-os lett a bála. Nem is tudom, hogy megy bele a bálatüske. Mtz 820.3-mal hajtja, de éppen hogy bír vele. Persze lehet puhább bálát is csinálni, akkor könnyebb hajtani. Állítása szerint egy nap egy tank gázolaj. A Kronéval 12 óra alatt 30 l megy el. Persze nem ugyannál a gépkezelőnél. Ha nem padlógázzal hajtaná, akkor biztos kevesebbet enne. Szóval a konklúzió az, hogy ha a minőség a fontos, a bálamennyiség és a tömörség nem, akkor rúdlánc, ha a teljesítmény és a tömörség a lényeg, akkor nekem a Variant a szimpatikus. Utóbbival már szenázsbálát is lehet csinálni, a régebbi rúdláncosokkal biztos nem.
Válasz #3. hozzászólásra
Én azért szeretem a claas 85 öt mert sok fér bele kevesbb zsineg kell, kevesebb rohad el a küsején, 180x150 a bálamérete csak az a baj hogy ha erőműbe bálázol ott ezt nem fogadják. De ha veszel olyat vegyél amin az első henger tömöhenger.
Válasz #6. hozzászólásra
A repceszárat is birja?
ÉN IS A CLAASOT JAVASLOM!
Válasz #4. hozzászólásra
Kb.2000 db-ot.
Válasz #1. hozzászólásra
attól függ,mennyi bálát akarsz évente.
Válasz #2. hozzászólásra
Köszönöm a hozzászólást,de miért pont ilyen gépet javasolsz?
Válasz #1. hozzászólásra
Claas Rollant 85
Körbálázót szeretnék venni,de tanácstalan vagyok a tipust illetően.Repce,gabona,nforgó,kukorica bálázásra kell.Mtz-vel vontatnám.Ha vkinek van hasznos tanácsa szivesen fogadom.1,5 MFt-ig vagyok elengedve.Előre is köszönöm!