Felénk aki egyszer beruházott egy halastóra az később megtudott venni két homokbányát...szóval gondolkozz el hogy mit csinálsz azzal a sok vízzel De tényleg elszomorító ami sok felé van. Nagyszénáson lezárták a csatornákat mert kondoroson a házakat viszi a víz. Szénáson pedig így is 100 hektárok voltak eddig is víz alatt.
Az nem az én stilusom!! Inkább egy RAFTING hajót... Igy legalább titeket is meghivhatlak egy jó kis murira!! De a vicet félre téve nem egy haver talált már halat a szántó földjén!
Kisé félre értetétek!De igy is müködö képes a dolog!! A lényeg az lett volna amire én gondoltam! Hogy -amit napal védekezésben elérünk az éjszaka ujre pótlódik mivel most is esik!És már a talajba szivárgásrol nem is beszélhetünk!!
Válasz #9365. hozzászólásra
Sokra megyünk mi azzal.. Itt már csak valami szaharai lég áramlat tudna segiteni! De az meg ugyse jön! A belviz eleni védekezés manapság olyan mint a DÉVAI vár épitése.. Gondolom a történet mindenki számára ismerös!!
főfele????
há majd Fanbácsi elmondja....
mászkáni nem tuti az biztos...
200 300m esen eltom képzelni h. járkálnák.........
megaztán a domb se olyan h. CSAK LEJT meg CSAK EMELKEDIK
általába főőőőőőőőől leeeeeeeee főőőőőől leeeeeee..... remix
Bocsáss meg a tréfáért!! De ez nagyon ide paszolt!! Tisztába vagyok a hejzet komolyságával Hisz amint irtam a szántó földek után mostmár a lakó házak is veszélybe kerültek!! A védekezést pedig a hétvégi erös lehülés még inkább meg fogja neheziteni..
Itt is szakadt egész este most csak csepeg még vagy 40 mm ide a parasztnak a pincébe is van vagy 10 cm víz ha így folytatódik akkor a kazánt is lehet felemelni mert belefolyik a víz a vízből meg nem lesz meleg
Egy öreg fószer mondta, hogy katona korában egy vallásos fickó hozta "azt az Istenf@sz@ bibliát", és kiolvasta belőle hogy a sivatag és az özönvíz egyre gyakrabban váltja majd egymást. Akkor kiröhögték...
A múlt héten lehullott 20-40 mm csapadék hatására jelentősen megnőtt a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg a védekezéssel érintett területeken 249 200 ha-t borít belvíz, ez körülbelül 5 Budapestnek megfelelő terület.
Ennek nagyjából a fele, 136 200 hektár vetés-szántó. Az északi megyékben a hótakaró, a déli részeken a területek bejárhatatlansága miatt azonban nehéz a belvíz felmérése. A teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület ennek akár a kétszerese is lehet - olvashatjuk a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság hétfőn kiadott közleményében.
Jelenleg 130 település védekezik belvízvédelmi készültség elrendelése mellett, ebből 16 település III. fokban (Báránd, Földes, Csökmő, Mezősas, Újiráz, Abony, Örményes, Csanádpalota, Csanytelek, Szarvas, Murony, Gyomaendrőd, Kétsoprony, Kamut, Mezőberény, Telekgerendás).
Jelenleg folyóink fővédvonalain 783 km hosszon van árvízvédelmi készültség, ez megfelel annak, mintha kétszer oda-vissza megtennénk az utat Budapest és Győr között.
A következő napokban további kiadós esőre van kilátás, ezért feltehetőleg tovább fog növekedni a belvízzel borított területek nagysága.
Ezt olvasom de nem értem!! Azt irják nagy forróság - nagy szárazság jelentös nyári csapadékal!! Na most akkor mi van?? Ezt aztán jol megmonták megint.. Majd azt lehet könyedén mondani hogy tesék nem megmontuk elöre mi szoltunk! Ugyanmár! 2100!! Most kora öszel kelet volna anyira KIB okosnak lenni és bejelenteni hogy tul nagy munkát és energiát ne fecöljön senki a földjébe mert eluszik az egész a P cs BA!! Ere sem voltak képesek nem hogy 100 évre elöre
Az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei alapján készült előrejelzések 2100-ig:
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Az éghajlati rendszer összetett működését és jövőbeli viselkedését leghatékonyabban az úgynevezett numerikus modellezéssel lehet tanulmányozni. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003 óta, az ELTE meteorológiai tanszékével együttműködésben pedig 2005-től számolják, milyen lesz Magyarország éghajlata az előttünk álló évszázadban.
Bár a klímamodellek fejlesztése a mai napig folyik, és az emberi tényező miatt rengeteg a bizonytalanság, annyit már most is biztosan lehet tudni, hogy általános lesz a melegedés és sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek, például szárazságok és sok csapadékot hozó viharok.
Folytatódik a felmelegedés a Kárpát-medencében
A hazai klímamodelleket az elmúlt évszázad méréseiből megismert adatokat betáplálva tesztelték az OMSZ és az ELTE kutatói; az eredményeket nemrég az MTA székházában tartott Meteorológiai Tudományos Napokon mutatták be. A regionális modellek 25, illetve 10 kilométeres felbontásban készültek, azaz ekkora oldalú négyzetek hálójával fedik le az ország területét. Bár egyes konkrét számadataikban a modellek kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak, abban határozottan megegyeznek, hogy a 21. század Magyarországán egyre tovább emelkedik majd az éves átlaghőmérséklet.
A modellek egységesen két időszakot különböztetnek meg. Az első a közeljövő, azaz a 2021-től 2050-ig terjedő szakasz, a második pedig a távolabbi jövő, a 2071 és 2100 közötti időszak. Az eredmények persze korántsem jelentik azt, hogy nem fordulnak majd elő hűvösebb évek vagy évszakok, de a hőmérséklet emelkedése ezekben a harminc éves időszakokban átlagosan határozottan nőni fog - a második időszakban még nagyobb mértékben, mint az elsőben.
A legnagyobb változások nyáron várhatók: a 2021-2050 közötti időszakra 1,4-2,6 Celsius-fokkal, míg az évszázad utolsó évtizedeire 4,1-4,9 fokkal emelkedik majd a nyári hőmérséklet az OMSZ modelljei szerint, de a téli hónapokra is két-három fokos emelkedést jósolnak. A modellek egymással összhangban azt mutatják, az ország keleti és déli területein várható a legnagyobb felmelegedés. Az ELTE klímamodelljei közül a RegCM nevű 0,7-3,5 fokos nyári melegedéssel, a PRECIS már hat-nyolc fokos változással számol az évszázad végére.
Átlagosan szárazabb időjárás jön, de másfélszer több eső eshet nyaranként
A két kutatócsoport összesen négy klímamodelljének közös tesztelése során kiderült, az egyes projekciókban bizonytalanságok vannak, ezeknek jelenleg is folyik a számszerűsítése. A meteorológusok általános véleménye szerint mindegyik modell egyformán lehetséges kimenetel, ezért használják és értékelik őket együtt. A hőmérséklet változásai mellett a csapadékmennyiséget, illetve a szélsőségek - hőség, nagy fagyok - várható alakulását is vizsgálják a klímamodellek - ez az a terület, ahol a legnagyobb bizonytalanságokat felfedezték.
Az OMSZ modelljei szerint éves szinten nem lesz nagy változás a csapadék mennyiségében, inkább csak az eloszlásban: nyáron 30-40 százalékkal kevesebbszer fog esni, ősszel viszont nagyjából ugyanennyivel többször. Az ELTE két modellje már nagyobb változásokat vetít előre: míg télen nagyjából 10 százalékkal kevesebb hóesést, ám az évszázad vége felé a mostaninál akár 40-50 százalékkal több csapadékot valószínűsít a nyári hónapokban. Az éves csapadéknövekedés 2100-ra - különösen az ország déli területein - elérheti akár a 20 százalékot is. Ennek ellenére általánosságban szárazabb éghajlatot jósolnak a modellek, csupán az extrém csapadékesemények száma növekszik.
Kevesebb extrém fagy és több hőségriadó várható
A 20. századi mérések alapján eddig nagyon ritkán, és kizárólag télen fordultak elő 4 fokot meghaladó úgynevezett hőmérsékleti anomáliák - vagyis amikor az adott évszakhoz képest szokatlanul alacsony vagy magas a hőmérséklet -, a jövőben viszont ezek is egyre gyakoribbá válnak.
A század utolsó időszakára jelentős változások állnak be, megnő az úgynevezett nagy csapadékesemények száma, különösen ősszel és télen. A csapadék eltolódása miatt nyaranként nagy szárazságokra lehet számítani, növekedni fog a meleg, 25 fok körüli átlaghőmérsékletű napok száma, és gyakoribbá válnak az első-, másod-, és harmadfokú hőségriasztások is.
Az OMSZ modelljei szerint kezdetben megduplázódik, az évszázad végére pedig megtriplázódik a hőségnapok száma, évente negyven-ötven hőségriasztás is előfordulhat az eddigi évi maximum tíz-húsz után. A közeli és távoli jövőben egyaránt hosszabbak lesznek azok a periódusok, amikor hőségriasztásra lehet számítani, különösen a nyár végén. Az ország az északi területekről dél felé haladva egyre jobban melegszik majd, a legnagyobb hőségek mégis a Balaton környékén várhatók.
ltalánosan elmondható, hogy a jövőben Magyarországon a hideg szélsőségek csökkennek (a fagyos napok száma akár évi negyvenöttel is csökkenhet a század végére), a melegek nőnek majd, vagyis kevesebb extrém hideg-, de sokkal több hőségriadó várható. A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltűnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb.
A közeljövőben a legtöbb csapadék előreláthatólag júniusban fog majd esni, és a legnagyobb változékonyságra is ebben a hónapban lehet majd számítani az eddigi október helyett. Nyáron növekedni, télen pedig csökkenni fog az egymást követő száraz napok száma. A csapadékkal kapcsolatos legnagyobb változások az évszázad utolsó harminc évében várhatók.
Kibb SZ ul mehet ott ahol ekkora IH val tolják a havat!! Szabi keresd már meg ill ted már ide ki ennek az orosz változatát is.. Na az nem semmi amikor a be vodkázot örült emberek tolják a havat egy K701 el!!
63626 hozzászólás
Válasz #9376. hozzászólásra
nézz be az ekésbe vin dízel
Válasz #9371. hozzászólásra
A nyáron már mi is leltünk a gyepen törpeharcsát és tenyérnyi kárászokat.
Válasz #9373. hozzászólásra
Nagyszénás???
átnevezzük
2011től
Nagyszívás a hely neve
Válasz #9373. hozzászólásra
Válasz #9371. hozzászólásra
De tényleg elszomorító ami sok felé van. Nagyszénáson lezárták a csatornákat mert kondoroson a házakat viszi a víz. Szénáson pedig így is 100 hektárok voltak eddig is víz alatt.
Felénk aki egyszer beruházott egy halastóra az később megtudott venni két homokbányát...szóval gondolkozz el hogy mit csinálsz azzal a sok vízzel
Válasz #9371. hozzászólásra
volt már nekem is, mikor visszament az ár
Válasz #9370. hozzászólásra
Igy legalább titeket is meghivhatlak egy jó kis murira!! De a vicet félre téve nem egy haver talált már halat a szántó földjén! 
Az nem az én stilusom!! Inkább egy RAFTING hajót...
Válasz #9369. hozzászólásra
barátom! be kéne szerezned végre egy jóképű horgászbotot
Kisé félre értetétek!De igy is müködö képes a dolog!!
A lényeg az lett volna amire én gondoltam! Hogy -amit napal védekezésben elérünk az éjszaka ujre pótlódik mivel most is esik!És már a talajba szivárgásrol nem is beszélhetünk!!
Válasz #9367. hozzászólásra
Déva vára és a belvizes területek arányát tekintve szerintem ne ragadjunk le egynél...
Válasz #9366. hozzászólásra
Egyetértek! De kit kéne a Déva-vári történet mintájára bedobni a susnyásba? Melyik politikus legyen??
Válasz #9365. hozzászólásra
Sokra megyünk mi azzal.. Itt már csak valami szaharai lég áramlat tudna segiteni! De az meg ugyse jön! A belviz eleni védekezés manapság olyan mint a DÉVAI vár épitése.. Gondolom a történet mindenki számára ismerös!!
A Duna TV-n MOST beszél a vízügyi szakember a belvízről...
Válasz #9362. hozzászólásra
röhejes
tette be vlk...
van ilyen videó ha jól eml......
kis lánctalpasokkal a taljánok......
fölszalad......
aztán leszánt.......
mútkor------- 2 éve
Válasz #9362. hozzászólásra
főfele????
há majd Fanbácsi elmondja....
mászkáni nem tuti az biztos...
200 300m esen eltom képzelni h. járkálnák.........
megaztán a domb se olyan h. CSAK LEJT meg CSAK EMELKEDIK
általába főőőőőőőőől leeeeeeeee főőőőőől leeeeeee..... remix
Válasz #9361. hozzászólásra
dombon felfele , hogy lehet szántani????
nem eccerübb, ha csak lefele jön ??
meg ugye fogysztás is lehet kevesebb lenne??????
Válasz #9360. hozzászólásra
ahogy a dombon izétek.....
Qvilág!
Csináltathatnál már videót vagy képet..... vagy AKÁRMIT- nekem az is jó-
1 embered arra legyen fenntartva!
Ma már mi is 35 literrel szántottunk
Válasz #9357. hozzászólásra
simán,már nem érdekel.......
marhafasza idő vót máma
lekvárrá tapostam a homokot
Válasz #9355. hozzászólásra
birod még?
idegileg?
Válasz #9354. hozzászólásra
az jól hangzik
inkább mint fejetlenül fejvesztve és ekefejvesztve..... hehehee
Válasz #9352. hozzászólásra
reggel egy 5-ös,de most esik ismét!
Válasz #9353. hozzászólásra
2 traktor, 2 pilóta 2 fej?
Válasz #9352. hozzászólásra
attól még szánthatná 2 fejjeeee.......
Válasz #9351. hozzászólásra
ma egy laza 6 mm L lettünk gazdagabbak
Van itt 1 koma aki sasol Vízhányó névvel....
Ti is kezdetek átalakulni vízhányóvá??????
Hánytok már a víztő parasztok?????
Válasz #9349. hozzászólásra
Hát igen. Fele annyi búzát tudtunk elvetni mint máskor, mert vizes volt a föld. Most meg ezt is kinyomja a belvíz
Válasz #9348. hozzászólásra
nem megnehezíti lehetetlenné teszi arra a kemény fagyra még hó is jön akkor tényleg GAME OVER
Válasz #9347. hozzászólásra
Hisz amint irtam a szántó földek után mostmár a lakó házak is veszélybe kerültek!! A védekezést pedig a hétvégi erös lehülés még inkább meg fogja neheziteni..
Bocsáss meg a tréfáért!! De ez nagyon ide paszolt!! Tisztába vagyok a hejzet komolyságával
Válasz #9346. hozzászólásra
gök. 
mondasz valamit de sajna ezen már csak kínomba
Válasz #9345. hozzászólásra
Hacsak nem ugy csinálod mint ÁRPÁD a jó munkás ember hogy a vizböl kivonod a zoxigént!!!
Itt is szakadt egész este most csak csepeg még vagy 40 mm ide a parasztnak a pincébe is van vagy 10 cm víz ha így folytatódik akkor a kazánt is lehet felemelni mert belefolyik a víz a vízből meg nem lesz meleg
Válasz #9343. hozzászólásra
Egész éjjel nyomta.... Még most sem akarja abbahagyni..
Válasz #9342. hozzászólásra
Itt az eső nem akar elállni!
Radarkép.EZAZ
Válasz #9340. hozzászólásra
Egyszerűen döbbenet.
...és most is esik...
Egy öreg fószer mondta, hogy katona korában egy vallásos fickó hozta "azt az Istenf@sz@ bibliát", és kiolvasta belőle hogy a sivatag és az özönvíz egyre gyakrabban váltja majd egymást. Akkor kiröhögték...
Hú, nézzetek bele a belvíz topikba! Vannak ott olyan fotók... Mi lesz itt? Rizstermesztők országa?
bajban az Alföld:
A múlt héten lehullott 20-40 mm csapadék hatására jelentősen megnőtt a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg a védekezéssel érintett területeken 249 200 ha-t borít belvíz, ez körülbelül 5 Budapestnek megfelelő terület.
Ennek nagyjából a fele, 136 200 hektár vetés-szántó. Az északi megyékben a hótakaró, a déli részeken a területek bejárhatatlansága miatt azonban nehéz a belvíz felmérése. A teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület ennek akár a kétszerese is lehet - olvashatjuk a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság hétfőn kiadott közleményében.
Jelenleg 130 település védekezik belvízvédelmi készültség elrendelése mellett, ebből 16 település III. fokban (Báránd, Földes, Csökmő, Mezősas, Újiráz, Abony, Örményes, Csanádpalota, Csanytelek, Szarvas, Murony, Gyomaendrőd, Kétsoprony, Kamut, Mezőberény, Telekgerendás).
Jelenleg folyóink fővédvonalain 783 km hosszon van árvízvédelmi készültség, ez megfelel annak, mintha kétszer oda-vissza megtennénk az utat Budapest és Győr között.
A következő napokban további kiadós esőre van kilátás, ezért feltehetőleg tovább fog növekedni a belvízzel borított területek nagysága.
Még jó hogy pár éve attól volt hangos minden hogy elsivatagosodunk.
Ezt olvasom de nem értem!! Azt irják nagy forróság - nagy szárazság jelentös nyári csapadékal!! Na most akkor mi van?? Ezt aztán jol megmonták megint..
Az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei alapján készült előrejelzések 2100-ig:
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Az éghajlati rendszer összetett működését és jövőbeli viselkedését leghatékonyabban az úgynevezett numerikus modellezéssel lehet tanulmányozni. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003 óta, az ELTE meteorológiai tanszékével együttműködésben pedig 2005-től számolják, milyen lesz Magyarország éghajlata az előttünk álló évszázadban.
Bár a klímamodellek fejlesztése a mai napig folyik, és az emberi tényező miatt rengeteg a bizonytalanság, annyit már most is biztosan lehet tudni, hogy általános lesz a melegedés és sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek, például szárazságok és sok csapadékot hozó viharok.
Folytatódik a felmelegedés a Kárpát-medencében
A hazai klímamodelleket az elmúlt évszázad méréseiből megismert adatokat betáplálva tesztelték az OMSZ és az ELTE kutatói; az eredményeket nemrég az MTA székházában tartott Meteorológiai Tudományos Napokon mutatták be. A regionális modellek 25, illetve 10 kilométeres felbontásban készültek, azaz ekkora oldalú négyzetek hálójával fedik le az ország területét. Bár egyes konkrét számadataikban a modellek kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak, abban határozottan megegyeznek, hogy a 21. század Magyarországán egyre tovább emelkedik majd az éves átlaghőmérséklet.
A modellek egységesen két időszakot különböztetnek meg. Az első a közeljövő, azaz a 2021-től 2050-ig terjedő szakasz, a második pedig a távolabbi jövő, a 2071 és 2100 közötti időszak. Az eredmények persze korántsem jelentik azt, hogy nem fordulnak majd elő hűvösebb évek vagy évszakok, de a hőmérséklet emelkedése ezekben a harminc éves időszakokban átlagosan határozottan nőni fog - a második időszakban még nagyobb mértékben, mint az elsőben.
A legnagyobb változások nyáron várhatók: a 2021-2050 közötti időszakra 1,4-2,6 Celsius-fokkal, míg az évszázad utolsó évtizedeire 4,1-4,9 fokkal emelkedik majd a nyári hőmérséklet az OMSZ modelljei szerint, de a téli hónapokra is két-három fokos emelkedést jósolnak. A modellek egymással összhangban azt mutatják, az ország keleti és déli területein várható a legnagyobb felmelegedés. Az ELTE klímamodelljei közül a RegCM nevű 0,7-3,5 fokos nyári melegedéssel, a PRECIS már hat-nyolc fokos változással számol az évszázad végére.
Átlagosan szárazabb időjárás jön, de másfélszer több eső eshet nyaranként
A két kutatócsoport összesen négy klímamodelljének közös tesztelése során kiderült, az egyes projekciókban bizonytalanságok vannak, ezeknek jelenleg is folyik a számszerűsítése. A meteorológusok általános véleménye szerint mindegyik modell egyformán lehetséges kimenetel, ezért használják és értékelik őket együtt. A hőmérséklet változásai mellett a csapadékmennyiséget, illetve a szélsőségek - hőség, nagy fagyok - várható alakulását is vizsgálják a klímamodellek - ez az a terület, ahol a legnagyobb bizonytalanságokat felfedezték.
Az OMSZ modelljei szerint éves szinten nem lesz nagy változás a csapadék mennyiségében, inkább csak az eloszlásban: nyáron 30-40 százalékkal kevesebbszer fog esni, ősszel viszont nagyjából ugyanennyivel többször. Az ELTE két modellje már nagyobb változásokat vetít előre: míg télen nagyjából 10 százalékkal kevesebb hóesést, ám az évszázad vége felé a mostaninál akár 40-50 százalékkal több csapadékot valószínűsít a nyári hónapokban. Az éves csapadéknövekedés 2100-ra - különösen az ország déli területein - elérheti akár a 20 százalékot is. Ennek ellenére általánosságban szárazabb éghajlatot jósolnak a modellek, csupán az extrém csapadékesemények száma növekszik.
Kevesebb extrém fagy és több hőségriadó várható
A 20. századi mérések alapján eddig nagyon ritkán, és kizárólag télen fordultak elő 4 fokot meghaladó úgynevezett hőmérsékleti anomáliák - vagyis amikor az adott évszakhoz képest szokatlanul alacsony vagy magas a hőmérséklet -, a jövőben viszont ezek is egyre gyakoribbá válnak.
A század utolsó időszakára jelentős változások állnak be, megnő az úgynevezett nagy csapadékesemények száma, különösen ősszel és télen. A csapadék eltolódása miatt nyaranként nagy szárazságokra lehet számítani, növekedni fog a meleg, 25 fok körüli átlaghőmérsékletű napok száma, és gyakoribbá válnak az első-, másod-, és harmadfokú hőségriasztások is.
Az OMSZ modelljei szerint kezdetben megduplázódik, az évszázad végére pedig megtriplázódik a hőségnapok száma, évente negyven-ötven hőségriasztás is előfordulhat az eddigi évi maximum tíz-húsz után. A közeli és távoli jövőben egyaránt hosszabbak lesznek azok a periódusok, amikor hőségriasztásra lehet számítani, különösen a nyár végén. Az ország az északi területekről dél felé haladva egyre jobban melegszik majd, a legnagyobb hőségek mégis a Balaton környékén várhatók.
ltalánosan elmondható, hogy a jövőben Magyarországon a hideg szélsőségek csökkennek (a fagyos napok száma akár évi negyvenöttel is csökkenhet a század végére), a melegek nőnek majd, vagyis kevesebb extrém hideg-, de sokkal több hőségriadó várható. A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltűnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb.
A közeljövőben a legtöbb csapadék előreláthatólag júniusban fog majd esni, és a legnagyobb változékonyságra is ebben a hónapban lehet majd számítani az eddigi október helyett. Nyáron növekedni, télen pedig csökkenni fog az egymást követő száraz napok száma. A csapadékkal kapcsolatos legnagyobb változások az évszázad utolsó harminc évében várhatók.
forrás: origo.hu
Válasz #9333. hozzászólásra
Köszönöm ezekre gondoltam!! Szoval töllünk keletre sem gyengén adják elö...
Válasz #9331. hozzászólásra
Van egy pár.......
http://www.youtube.com/watch?v=x8IYiKSZiIA&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=FsUWuSn1Uj8&feature=related
Válasz #9330. hozzászólásra
Ilyen kupac hóból a gyerekek még májusban is hógolyóznak!
Válasz #9330. hozzászólásra
Szabi keresd már meg ill ted már ide ki ennek az orosz változatát is.. Na az nem semmi amikor a be vodkázot örült emberek tolják a havat egy K701 el!!
Kibb SZ ul mehet ott ahol ekkora IH val tolják a havat!!
http://www.idokep.hu/elorejelzes
Hát, nem semmi a jövő hét sem
Válasz #9327. hozzászólásra
meríts kintről vizet mellé a földekrő.........