Hirdetés
- Agrártámogatások kifizetése új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Napraforgó-termesztés új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Epple Mobil 211 kombájn új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Körbálázót, de milyet? új
- Állami földek értékesítése új
Cikkajánló
Hirdetés
Rosszul kelt az elvetett mag? Mutatjuk, mi lehet az oka
Mind a magvetésnél, mind a műtrágya-kijuttatásnál elengedhetetlen a precízió.
Hirdetés
27 hozzászólás
Válasz kisgazda2101 #26. hozzászólására
Köszönöm!
Egy kicsit pontosítsunk: pulzáros napraforgó volt?
MCPA magában ment és milyen adagban?
Volt kombinációs partner is?
Válasz Sk Laci #24. hozzászólására
Szépen dolgozott, gabonákban szemmel látható tünetet nem okozott.
Válasz Sk Laci #24. hozzászólására
Rendben, bízom benne, hogy nem felejtem
Válasz kisgazda2101 #22. hozzászólására
Pulzáros napraforgó árvakelése?
Nálam is ez a probléma, hogy mostan kezd bújni az árvakelés.
Jó egy hét mulva beszámolhatnál, hogyan hatott az MCPA az árvakelésre.
Válasz kukaccsosz #21. hozzászólására
Köszönöm, bízom benne nem okoz terméskiesést.
Illetve figyelek majd a dózis ra!
Válasz Sk Laci #20. hozzászólására
Köszönöm a segítséget! Akkor bízom benne, hogy nem lesz baj, nekem amúgy is csak MCPA megy most ki starane nélkül.
De muszáj az árvakelésű napraforgó miatt, most jött ki eső után…
Válasz kisgazda2101 #19. hozzászólására
Szárbaindulás elejéig jó utána sunyin lophatja a mázsákat.
Nem legális de virágzás után megint nem okoz fitoxot.
Válasz kisgazda2101 #19. hozzászólására
Egyszer használtam megkésve MCPA+Starane gyomirtót zászlóslevél kiterülésekor, a kalászokat kicsit megtekergette, de a termésre nem volt panasz.
Volt benne gombaölő is, azthiszem Artea volt /pontosan nem emlékszem, mert valahol 8 éve lehetett/.
Szárcsökkentőt biztosan nem tennék bele.
Gabonákban MCPA késői kijuttatásra kinek mi a tapasztalata?
Zászlóslevélig mehet szárcsomóktól függetlenül?
Előre is köszönöm!
Valaki használt ilyet???Vélemény,tapasztalat??
Válasz #16. hozzászólásra
Almára van már engedélye a szernek?
A termék használatáról további információkat a következő linken talál: www.frigocur.com
Válasz #14. hozzászólásra
KAPAZIN
Glifozát tartalmú totális gyomirtó szer.
Fusilade forte egyszikű irtó
A többi bántja a szőlőt szóval növekedési henger + gyfosate-ok vagy a jó öreg kapazin
Sziasztok!Lenne egy kérdésem hozzátok!Tudtok-e olyan gyomírtóról,amivel lehet kezelni szőlőoltványt vagy fiatal szőlőt és nem árt neki?
Ha tudtok valami szert,kérem segítségeteket!Köszi!
Válasz #11. hozzászólásra
Jó kérdés hivd fel Deme Jánost ő segitőkész.
Válasz #10. hozzászólásra
Olajtökre jó volna?Maghozamot növelni.
Válasz #9. hozzászólásra
Elérjük a kivánt hatást,az ára kicsit huzós de az áru kivállo minőségü lessz tőle.
Válasz #8. hozzászólásra
Mik a tapasztalatok,és az áruk?
Válasz #7. hozzászólásra
Igen reklámozzák is velünk,egész sort használunk belőle.
Ezeket ismeri valaki?
Válasz #3. hozzászólásra
Én homok földre ,tritikále és őszi zabra gondoltam rátenni tavasszal ,érdemes -é .
Válasz #2. hozzászólásra
Én is ki akarom próbálni idén ,de csak ha jókat irtok róla. Kérnék én is valós tapasztalatokat !
Válasz #3. hozzászólásra
Egyébként bírtad volna mérni a különbséget ?
Se színben , magasságban nem volt más ?
Ja , és a pálcát se bírtad mélyebben ledugni ?
Válasz #2. hozzászólásra
Qwa drága, 25 l/ha használat mellett a paprikánál semmi különbség.........igaz folyamatosan trágyázok.........."óvatosan"........
Amalgerol Prémium
-erről kinek mi a véleménye ?
-használta már valaki ?
http://www.cheminova.hu/en/noevenytaplalas/amalgerol_premium/
Növényi hormonok
A leírt kisérletet Szerbiában végeztem kollégáimmal-senki ne tekintse reklámnak.
. A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák. Azóta már sikerült mesterségesen is előállítani növényi hormonokat és azokat bevonni a növénytermesztők mindennapos munkájába.
Amikor hormonokról kezdünk beszélni a gyümölcstermesztés kapcsán nagyon sokunknak a genetikailag módosított élelmiszerek jutnak eszünkbe, azonnal szeretném eloszlatni a kételyeket ,hogy a kettőnek köze nincs egymáshoz .
A szintetikus úton előállított hormonok teljesen azonosak azzal amit a növény állít elő. Vajon akkor miért van szükség a mesterségesen előállított hormonok használatára? A válasz az időjárási szélsőségekben keresendő de más tényezők is indokolhatják. Az időjárási szélsőségek az év folyamán folyamatosan stressz helyzetbe hozzák a növényt ami aztán különböző reakciókkal reagál pl. gyümölcs hullás.
. A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében.
A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók. Ha a természetes vagy a mesterséges növényi hormonokat szükségnél nagyobb mennyiségban alkalmazzuk a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul.
Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav.
A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a növényi hormonok-nak. A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek.
Az alma termesztésben kettő éve, hogy kollégáimmal kísérleti célból alkalmazzuk az auxin hormont. Először 2008-ban
csak hullásgátlóként kezdtük a Horgostól Tavankutig terjedő homokvidéken illetve Kupuszinán.Szerbiában.
Különböző dózisokban alkalmaztuk mivel nekünk kellet kivizsgálnunk ,hogy a külföldön beszerzett szintetikus úton
előállított hormon hogyan viselkedik a mi termesztési körülményeink között. Az idei évre így sikerült a pontos dózisokat beállítani sőt arra is rájöttünk, -amit a gyártók is feltüntettek -,hogy meghatározott program szerint kell illetve a leghatásosabb alkalmazni.
Kétféle növényi hormont-de összetételben ugyanazt- alkalmaztunk a kísérleteink és vizsgálataink során.
Egyik az olasz gyártású Obsthormon a másik magyarországi Frigocur Sajnos nálunk egyik sem regisztrált
.Két év használat után kollégáimmal a Frigocur használatát állapítottuk meg hatásosabbnak mivel itt egy folyamatos úgynevezett „lépcsőshatást”tapasztaltunk míg az Obsthormonnál ez a hatás elmaradt. Ami még a magyar gyártmányú szer mellett szól az az ár(cca 50 euro/ha/év) ami a jelenlegi helyzetben egyébként is a növénytermesztés meghatározója.
Megállapíthatjuk hogy az auxin hormon használata mérsékli, ill. megszünteti a téli és a tavaszi fagyok terméscsökkentő hatását.
Gyümölcs, ill. szőlőkultúrákban a szer jelentősen felgyorsítja a téli fagykárok által károsodott szállító edénynyalábok regenerálódását, alkalmazásával lehetőség nyílik a tavaszi, ill. a következő évi fagykárok megelőzésére, s kivédhető az aszálykár is.
A mesterségesen előállított hormon jótékony hatása nagyrészt annak köszönhető, hogy a növényben egyébként is termelődő hormonok mennyiségét megnövelve a kambiumot a károsodott szállító edénynyalábok pótlására, ill. nagyobb keresztmetszetű szállító szövetek kialakítására serkenti. A kezelés hatására több, mint 50%-kal nőhet a működő szállítópályák keresztmetszete, s a több és funkcióképes szállító edénynyaláb következtében a víz- és tápanyagszállítás normalizálódik-a növény a tápanyagot vízben oldva veszi fel-tehát a nagyobb keresztmetszetű szállítóedénynyalábokban könnyebben zajlik a vízforgalom, ezzel együtt növényünk több tápanyagot tud felhalmozni
minden szervre vonatkozóan ebből adódóan egyértelműen megállapíthatjuk a következőket
1. erős, a következő télre jobban felkészült hajtásrendszer alakul ki
2. nő a gyümölcsök tápanyag ellátottsága, a gyümölcskötődés, a gyümölcsméret és javul a színeződés
3. a vízszállítás nagyobb teljesítménye következtében csökken az aszályérzékenység
4. harmonizálódik a gyümölcsterhelés
5. zöldebb lesz a lomb (mintegy 40%-kal több klorofil!) ami többek között fokozottabb cukorképződést eredményez
6. az optimális ellátottság miatt megnövekszik a betegségekkel, károsítókkal szembeni ellenállóképesség
Mindezek együttes hatására:
- tartósan nő, optimalizálódik a termésteljesítmény;
- javul a gyümölcsminőség és a tárolhatóság;
- megnövekszik a fák és így a gyümölcsös élettartalma;
Az almatermelők nagyon sokan hullásgátlóként ismerik az auxin hormont. Az elmúlt néhány esztendőben az időjárási szélsőségek miatt (aszály, forróság ) a növényekben a szállítópályák szűkülése miatt a az alma kocsányánál található úgynevezett leválasztó réteg megszáradt és ez időelőtti hulláshoz vezetett.
Azokban a gyümölcsösökben ahol használtuk a hormon készítményeket jelentősen csökkent a hullás illetve ahol program szerüen alkalmaztuk ki sem alakult hullás.
Amikor gyümölcs ritkítási célból alkalmaztuk, a nehezen ritkítható fajtáknál(Golden Delicius) nem voltunk megelégedve.A jövőben magasabb dózist kell alkalmazni , az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem tapasztalatai is ezt igazolják.
Betakarítás után október hónapban az almafa téli felkészítése és a következő évi terméshozam növelése érdekében
mindenképpen megéri még egy kezelést elvégezni - tehát, hogy a rügyek nagyobbak és súlyosabbak legyenek.
Már egyszeri permetezés is jelentős, több évre kiható jótékony hatást eredményez, de nyilvánvalóan a legkedvezőbb hatás elérése a teljes permetezési program esetén várható. Ez esetben érhető el folyamatosan az optimális termésmennyiség és minőség valamint az alternacia megszünése.
A hormon permetezése nem igényel külön műveleti költséget, mert az általánosan használt növényvédő szerekkel együtt kijuttatható.
Bármely hormon használatáról legyen szó felhívom a termelők figyelmét, hogy csakis azután kezdjék el mielőtt szakemberrel konzultáltak illetve a felhasználási permetezési programot beszerezték
Gulyás-Oldal Nándor kertészmérnök