A oszlop: fúvóka átm.
B oszlop: fúvókánál kilépő nyomás
C : víz sugara méterben
D: Víz átmérő 80%-on az átfedések miatt
E: Liter/perc, Liter/óra, m3/óra
F: beöntözhető terület azzal a dobbal és fúvókával, nyomással.
Magyarán tudsz 100m-re öntözi szabad/felszíni vízkivételel, ha van kellő vízmennyiséged és megfelelő szivattyúd de kútról nem hiszem, hogy van elég víz.
12 méteren nem a talajvíz van.Az első vízadó réteg,odáig fúrják a kutakat.2. vízadó réteg,kb.33 méteren van.És nemlehetne a 2 vízadó réteget összekötni?Mondjuk a csőre,12 méterre,meg 33 méterre is beszűrőzni??
Nem mindegy,milyen vízről beszélünk!Nálam a talajvíz 2,4 méteren van.A rétegvíz,ami a kutat szolgálja ki,27 méter.A két vízréteg nincs(nem is lehet!) egymással kapcsolatban,mert ha talajvízet szívnánk,akkor a növény alól vennénk ki és felülről visszajuttatnánk,aminek semmi értelme.
Ezt persze be kell kalkulálni!Nálam nagyon jók a körülmények,mind a négy kutam 27 méteren van,mivel rétegvíz, a talajvízbe nem zavar be,és a két kútról 1100 literes/perc szivattyúk nyomják a víztározóba.Mivel 100 %-on nem teljesíthetnek,a 75o litert teljesítik darabonként-percenként (mért adatok!)
azért az függ a helyi adottságoktól is, nem mindenütt van ugyanabban a mélységben a vízadó réteg(van ahol 25 m elég, van ahol az 50 is kevés) és a 4 helyett egy 125 vagy 160-as lehet jobb.
Rengeteget!Dupla annyi teljesítmény! a két 63-as kutat egymástól három méterre fúrjátok,majd a kettő között középen föld alatt 80 cm-ren kössétek össze és közös csőben hozzátok fel.Ugyanígy megismételni tíz méterrel odébb.ha a talajvíz nincs nagyon mélyen,az összteljesítmény minimum 1500 liter/perc.
Ha rajtam múlna egy valamire adnék pályázati pénzt: Öntözésre!!! Befejezném a mintaporták, kerékpárutak, állatsimogatók, témaudvarok, tanösvények, alkotóházak, kivilágított falufőterek stb. támogatását úniós milliárdokból.....de tudom, hogy a termelés ellehetetlenítése kinek az érdeke...szomorú a helyezet..az ÖSSZES LEADER szartságot átcsoportosítanám...mert mezőgazdaság nélkül nincs vidékfejlesztés...csak íróasztal mögött.
Van egy másik ki indulási pont is.Van itt,aki 2 63-as kutat kötött össze,MTZ hajtja a szivattyút,és 40 méter széleset tud öntözni,75/280-as dobbal.4 kúttal mit tudnék változtatni??
Jaa ez?Ezt pár hete néztem és kb 700-800ezer az anyag költsége hektáronként...De ők tíz évre számolnak,addig tervezik használni...A vaddisznók szét túrják itthon ezeket ill simán ketté harapják...Van már jóbb,tavasszal próba
amit te írtál, az csep. szalag, a csep cső az erősebb, merev falú( a csep. szalag üresen lapos)több évre jó(pl. Gyümölcsösök), és ha jól emléxem 80-100 ft/m+áfa
igen, de az biztos nem a 12 forintos cső, az a sima csepegtető szalag ára, az pl kb 60-80 m hosszig csepeg egyenletesen sík terepen, elég könnyen eldugul, és könnyen lyukad, ezek szerintem nem ilyet használnak.., de ettől persze tökéletes, viz takarékos megoldás, és tápanyag kijuttatásra is príma..
Sorművelés után belehúzni géppel,mondjuk egy cső keret, soronként rátenni a csövet,és lecsévélni.Időnként a sor mellé leszúrni egy fapálcát,ami tartja a csövet.Ha lebomló volna a cső,még jobb,aratás után betárcsázni.Aztán szakaszonként locsolni,amennyi a víz,ahhoz igazítani.Szerintem működne,csak a vadak ellen kéne valami.
Azt azért ne felejtsük el,hogy ilyen év mint az idei csak
5-6 évente van , de pl elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen öntözés mellett homokos földön is lehetne biztonságosan kukoricát termelni
4835 hozzászólás
tudjátok esetleg hogy hol lehet pályázni az öntöző rendszerre?
Válasz #1782. hozzászólásra
megtoldás van ahogy csak kívánja az ember szervezete hehe
Válasz #1777. hozzászólásra
Azt gondoltam.Van valami speckó álvány,vagy mindenki az elképzelései alapján összehoz egyet?
Válasz #1780. hozzászólásra
............hát, jó lassan minden bizonnyal, mert az 50 mm -es cső vizszállitása véges
Lenne egy kérdésem. malupés 190/50es dob 700L/4bar szivattyuval be tudna e huzni egy 40m-es konzolt?
Válasz #1778. hozzászólásra
12 órát ment egyfojtába.
Válasz #1775. hozzászólásra
Mindezt meddig birja?
Válasz #1776. hozzászólásra
2,5 m magas
Válasz #1775. hozzászólásra
Milyen vízágyú kell 2 méteres kukoricába??
2 db.63-as kút összekötve,2400 liter/prerces szivattyú szűkítve,1200 literre,és mtz 1000-es kardánnal bírja,kb fél gázon.Szóval 4 kút csodákra képes.Vélemény?
Válasz #1761. hozzászólásra
A oszlop: fúvóka átm.
B oszlop: fúvókánál kilépő nyomás
C : víz sugara méterben
D: Víz átmérő 80%-on az átfedések miatt
E: Liter/perc, Liter/óra, m3/óra
F: beöntözhető terület azzal a dobbal és fúvókával, nyomással.
Magyarán tudsz 100m-re öntözi szabad/felszíni vízkivételel, ha van kellő vízmennyiséged és megfelelő szivattyúd de kútról nem hiszem, hogy van elég víz.
Az alma öntözése befejezve.
Válasz #1771. hozzászólásra
12 méteren nem a talajvíz van.Az első vízadó réteg,odáig fúrják a kutakat.2. vízadó réteg,kb.33 méteren van.És nemlehetne a 2 vízadó réteget összekötni?Mondjuk a csőre,12 méterre,meg 33 méterre is beszűrőzni??
Válasz #1770. hozzászólásra
Nem mindegy,milyen vízről beszélünk!Nálam a talajvíz 2,4 méteren van.A rétegvíz,ami a kutat szolgálja ki,27 méter.A két vízréteg nincs(nem is lehet!) egymással kapcsolatban,mert ha talajvízet szívnánk,akkor a növény alól vennénk ki és felülről visszajuttatnánk,aminek semmi értelme.
Válasz #1768. hozzászólásra
Itt 12 méteren van víz.
Válasz #1764. hozzászólásra
azt akarják ezek a retkek h. feküdjön ki minél több minél hamarabb
aztán majd zajlik a forgatókönyv tovább
Válasz #1767. hozzászólásra
akkor te egy szerencsés ember vagy, nálunk 58 méteren sincs ennyi.......
Válasz #1766. hozzászólásra
Ezt persze be kell kalkulálni!Nálam nagyon jók a körülmények,mind a négy kutam 27 méteren van,mivel rétegvíz, a talajvízbe nem zavar be,és a két kútról 1100 literes/perc szivattyúk nyomják a víztározóba.Mivel 100 %-on nem teljesíthetnek,a 75o litert teljesítik darabonként-percenként (mért adatok!)
Válasz #1765. hozzászólásra
azért az függ a helyi adottságoktól is, nem mindenütt van ugyanabban a mélységben a vízadó réteg(van ahol 25 m elég, van ahol az 50 is kevés) és a 4 helyett egy 125 vagy 160-as lehet jobb.
Válasz #1763. hozzászólásra
Rengeteget!Dupla annyi teljesítmény! a két 63-as kutat egymástól három méterre fúrjátok,majd a kettő között középen föld alatt 80 cm-ren kössétek össze és közös csőben hozzátok fel.Ugyanígy megismételni tíz méterrel odébb.ha a talajvíz nincs nagyon mélyen,az összteljesítmény minimum 1500 liter/perc.
Ha rajtam múlna egy valamire adnék pályázati pénzt: Öntözésre!!! Befejezném a mintaporták, kerékpárutak, állatsimogatók, témaudvarok, tanösvények, alkotóházak, kivilágított falufőterek stb. támogatását úniós milliárdokból.....de tudom, hogy a termelés ellehetetlenítése kinek az érdeke...szomorú a helyezet..az ÖSSZES LEADER szartságot átcsoportosítanám...mert mezőgazdaság nélkül nincs vidékfejlesztés...csak íróasztal mögött.
Válasz #1761. hozzászólásra
Van egy másik ki indulási pont is.Van itt,aki 2 63-as kutat kötött össze,MTZ hajtja a szivattyút,és 40 méter széleset tud öntözni,75/280-as dobbal.4 kúttal mit tudnék változtatni??
Válasz #1761. hozzászólásra
Kösz,de ez egy kicsit magas.
Válasz #1722. hozzászólásra
110, 125, 135, 140 átm. dobok:
Válasz #1758. hozzászólásra
Nem tudom, laptopomon króm van megy rajta és az s2 es is lejátsza
Válasz #1757. hozzászólásra
,tavasszal próba
Jaa ez?Ezt pár hete néztem és kb 700-800ezer az anyag költsége hektáronként...De ők tíz évre számolnak,addig tervezik használni...A vaddisznók szét túrják itthon ezeket ill simán ketté harapják...Van már jóbb
Válasz #1757. hozzászólásra
és csak itt a fórumon...ami érdekes egy toshiba és egy galaxy is ugyan ezt játsza ...ill le nem
Google krómnak mi lehet a hibája?
Válasz #1756. hozzászólásra
Gondolom a böngésződ hibája.
ITT a link hátha így megtudod nézni.
Válasz #1726. hozzászólásra
Nálam ez a videó miért ilyen?
Válasz #1754. hozzászólásra
amit te írtál, az csep. szalag, a csep cső az erősebb, merev falú( a csep. szalag üresen lapos)több évre jó(pl. Gyümölcsösök), és ha jól emléxem 80-100 ft/m+áfa
Válasz #1753. hozzászólásra
Akkor,milyen cső a cső?Lényeg,erős,le és felcsévélhető legyen.
nemigaz h. ennyire izgultok a vadakon
pocsolya a megoldás
Válasz #1750. hozzászólásra
Te biztos jobban tudod,valami vad biztos,jó minőségű cső létezik?Ár nem lényeg,mert a jó,az több évig működne.
Válasz #1748. hozzászólásra
1 multimilliárdos agrojazzgitáros napi 16ot dógozik Sanyibátyiiiiiii.....
Jobb lesz áttérni
S nem álmodozni heehhehehheeeeeeeeee
Válasz #1745. hozzászólásra
igen, de az biztos nem a 12 forintos cső, az a sima csepegtető szalag ára, az pl kb 60-80 m hosszig csepeg egyenletesen sík terepen, elég könnyen eldugul, és könnyen lyukad, ezek szerintem nem ilyet használnak.., de ettől persze tökéletes, viz takarékos megoldás, és tápanyag kijuttatásra is príma..
Válasz #1745. hozzászólásra
kár h. nem olvasod amit irok
merthát leirtam
deméghogy a videót se nézed rendesen .........
Válasz #1743. hozzászólásra
az alkalmazottak,
az évfele ott, fele itt, s várom a szociális juttatásomat.
Majd ha nyerek
Válasz #1746. hozzászólásra
Vagy egy jobb minőségű csövet venni,amit ősszel visszacsévélni,kihúzni a sorokból.
Válasz #1744. hozzászólásra
De van környezetbarát lebomló fólia.
Válasz #1726. hozzászólásra
Jobban megnézve a videót,minden második sorba húztak csövet.Így fele a cső ára.
Válasz #1740. hozzászólásra
nem ostyábul van a cső h. elmáljon
Válasz #1739. hozzászólásra
és ezért mindenért ki a rosseb dolgozna meg??????
Válasz #1735. hozzászólásra
Ahol olyan csövek vannak,hogy sebesre veri a melledet,örömmel átjárod a kukit.
Válasz #1736. hozzászólásra
desszert ebéd után sok egy cső.
Erre most vágják az öntözött csemegét, hát vannak rajta akkora csövek,
Válasz #1735. hozzászólásra
Sorművelés után belehúzni géppel,mondjuk egy cső keret, soronként rátenni a csövet,és lecsévélni.Időnként a sor mellé leszúrni egy fapálcát,ami tartja a csövet.Ha lebomló volna a cső,még jobb,aratás után betárcsázni.Aztán szakaszonként locsolni,amennyi a víz,ahhoz igazítani.Szerintem működne,csak a vadak ellen kéne valami.
Válasz #1738. hozzászólásra
Montana, Wyoming ott el tudnák lenni, legeltettetném a csordákat, meg nézném a lovaimat.
Abban a másodikban a térkép a jó,
ITT van egy számolgatás akit érdekel a téma
meg ITT
Válasz #1733. hozzászólásra
hány év aszályra van kilátás máma x évből?
lehet nem is kevésre.......
Válasz #1734. hozzászólásra
Azt azért ne felejtsük el,hogy ilyen év mint az idei csak
5-6 évente van , de pl elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen öntözés mellett homokos földön is lehetne biztonságosan kukoricát termelni