ami 12,7 ft/m azt csak egy évig használod, azon kivűl egér pocok stb... szétrágja a vízért, aztán vagy két naponta átjárod a táblát és javítod a lyukakat, vagy ahol szétvan rágva, ott kiömlik a sok víz, a mögötte lévő részre meg nem jut...-szóval macerás
neten találtad árát?
az ocsónak tünik
de még a sok szürő izék ez az..... is ott vannak ami köll......
minden második sorba
az csak 7km mondjuk
2 3évig használhatod
xy ha jó termésü idén is lever sok 100 ha besültet
ez a nem mindegy
Ennek a csőnek,mennyi métere?Van itt egy ember,aki paprikátlocsol ilyennel.Ikersor,és közte a cső.Az a gondja,a vadak,egerek,rengeteget szétrágnak,mivel szomjasak.
ha vlk mondana 1 áracskát xy ha lefektetésére akkor má lehetne is számolgatni
vannak helyeink ahol kapja a tőhöz a vizet 1 2 hónapja elég rendesen
az egész más tészta ott
végig nedves a talaja
1mel is magasabb mint mellette
szomszédnak is van ilyenje
pedig elég szar a technológiája
lehetne ezzel szakitani van olyan sejtés...
Szórási szélességre gondoltam,a 100 métert.És visszafele állítanám össze a rendszert,hozzá a legoptimálisabb cső méret,stb.A tömlőhössz,kb.280 méter.Legoptimálisabbra értem a víz ellenállás,stb.
Elsorvadt az öntözéses termelés
2012.07.30.
Idén az aszály akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat a mezőgazdaságnak. A termőföldek, kertészetek intenzívebb öntözésével ez a veszteség csökkenthető lenne, a termelés biztonsága pedig nőne. A teljes termőterületnek azonban csak töredékén építettek ki öntözőrendszert, s ahol van, ott is nehézkesen működik. A szaktárca ráadásul kifejezetten megtiltotta az öntözést.
Alig tíz év alatt - 2003 és 2007 után - immár a harmadik rendkívüli aszályos évet kénytelen elkönyvelni a hazai agrárium. Még nincsenek végleges adatok, hiszen például a kukorica betakarítására még várni kell, de becslések szerint idén a rendkívüli szárazság akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat.
Magyarország mezőgazdasági termőterülete 5,93 millió hektár. Ebből szántó 4,8 millió hektár, gyep 1,1 millió hektár, gyümölcsös pedig 0,3 millió. Ennek a hatalmas területnek mindössze 2 százalékát öntözik. A rendszerváltás előtti években a jelenlegi 100-120 ezer hektár szántó, zöldség-gyümölcs kertészet helyett csak a gabonaföldeken 300 hektárra szállította a csatornahálózat az életet adó vizet.
Raskó György agrárközgazdász-mezőgazdasági termelő szerint azonban ma legfeljebb 60 ezer hektáron öntözik a gabonát. A szakember úgy véli, legalább a még meglévő öntözőrendszerek fejlesztésére kellene kidolgozni terveket. Ez pedig kormányzati feladat, akárcsak a karbantartás, üzemeltetés. Lapunk érdeklődésére rámutatott: a Vásárhelyi-tervben szereplő víztározóknak csak egy-egy eleme épült meg, ám ezek is csak egy működő öntözőrendszer esetén lehetnének hatékonyak. Addig több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön - tette hozzá Raskó. Hangsúlyozta: a második Orbán-kormány teljesen szétverte a profi vízgazdálkodási háttér-intézményrendszert, a VITUKI-t, a megyei szervezeteket és tömegével távolította el a vízügyi szakembereket.
Vízjogi engedélyhez jutni ma legalább féléves tortúrát jelent, milliós költséggel, ráadásul 2012-ben még öntözési tervet is kell készíttetni, amit a hatósággal engedélyeztetni kell, ami további többszázezer forintos költséget jelent.
Számításai szerint a családi gazdaság tervezett felső határát jelentő 500 hektáros birtok korszerű öntözési rendszerének kiépítése nagyjából 150 millió forintos egyszeri beruházást követelne. Az éves vízdíj ugyan 30 millió forintra rúgna, de 70 millió forint többlet- bevételt hozhatna, mert hektáronként aszálykor nem 3, hanem 14 tonna kukoricát takaríthatnának be a gazdálkodók. Azonban évek óta nem hirdettek és jelenleg sincs semmilyen öntözést támogató pályázat. Magyarországnak a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszak tárgyalásain az egyik agrárprioritásnak az öntözést kellene tekintenie - vélte Raskó György. Felháborítónak nevezte, hogy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban kifejezetten tiltja a szaktárca az öntözést.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára lapunknak szintén megerősítette, hogy az öntözőrendszer kiépítése roppant költséges, a vízdíj pedig drága. Így néhány kultúrát kivéve a megtérülés csak hosszú távon képzelhető el, ám megérné a befektetés, hiszen a termelési biztonság nőne. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a légköri aszállyal súlyosbított szárazság esetén, mint amilyen az idei is, még az öntözés sem jelent teljes védelmet. Tóth úgy vélte, komplex vízgazdálkodási tervre lenne szükség, de ennek még a nyomait sem látni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érdeklődésünkre közölte, hogy többször, legutóbb 2011 nyarán írtak ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére, összesen 2 milliárd forintos kerettel.
Támogatási kérelmet önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, nonprofit gazdasági társaságok nyújthattak be. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis (legfeljebb 20 hektáros) területen gazdálkodókra, akik a támogatási kérelmek elbírálásakor többletpontot kaptak. Az öntözés visszaesésének fő oka a tárca szerint az, hogy annak költségeit nem lehet kellő eredménnyel érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban az aszálykár megelőzése miatt öntöznek, és nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint.
Forrás: MNO
No akkor kezdőknek:
1. kútfúrás (helyi kútfúróktól érdeklődni hogy a környéken kb milyen mélyen van a vízadó réteg.
2. ha kész a kút akkor tessék megmérni a vízadó képességét ( először nem szivattyút választunk.)
" öntözésnél mindent méretezni kell"
ehhez kell méretezni az öntöződobot is.
3. Lényeges hogy a kút üzemi vízszintje hol van. 8 méter alatt akkor csak búvárszivattyú jöhet szóba!
szabi:
Csepegtetés: ide általában a nyomás 1bar körüli és
kb 1-1,5 l/h az áteresztés. Ha 20cm az osztás akkor 500 méterben 2500 áteresztő szelep az 2500-3750l/h
Sziasztok!
Valaki tudna nekem segíteni hogy milyen csepegtető csövet szerezzek be 2x200m2 fóliasátor öntözésére?
Illetve milyen szivattyú kellene nekem ekkora területre?
Válaszaitokat előre is köszönöm!
na ezt viszont még nem tudom! akkor kérdem milyen ajánlasz! mert mikor voltam kérdezni a boltba .. 2 választ adtak melyik kell a merev falú vagy a szalag, az árakat közölték velem és ennyi
láttam idén búzát amit 2x öntöztek ill sikító homokon kukoricát mit 5x vagy 6x és eszméletlen sokat jelentett így elgondolkodtam.
aztán csak számolgatok
Üdv! Volna nekem egy 1100 m2-es terület! Szamóca lesz benne augusztustól és csepegtetni fogom! 50-es kútba gondolkodom, de mondtak nekem olyat,hogy nem fogja bírni az öntözést ilyen száraz időkbe (kiapad) szerintem ez hülyeség! De olyan kérdésem lenne, milyen villanyos szivattyút vegyek hozzá,hogy legalább felezni tudjam mert felezve 500 m az csepegtető cső hossza!
Egy 7,5Kw-os szivattyúnál szerintetek meddig kellene szűkíteni a vízágyú fúvókáját, hogy 100-120l-nél ne szívjak ki többet a kútból. 75/300-as sigma dobon keresztül nyomom, tudom hogy nem fog csévélni de ez már nem érdekel...
Nekem malupe van. Semmi bajom vele, de ha újra venném akkor a 3sebességes váltóművel venném mindenképpen.
A sebességváltó nélkül marhára macerás egyenletesen öntözni.
Nem hiszitek el mit láttam, tűzoltó autóból locoslták a kukoricát, gondolom lesejtezett autóról volt szó, mert villogók nem ovltak rajta:O kerestem ilyet a neten és 1.8M től már kapni is lehet:O
4835 hozzászólás
Válasz #1732. hozzászólásra
ami 12,7 ft/m azt csak egy évig használod, azon kivűl egér pocok stb... szétrágja a vízért, aztán vagy két naponta átjárod a táblát és javítod a lyukakat, vagy ahol szétvan rágva, ott kiömlik a sok víz, a mögötte lévő részre meg nem jut...-szóval macerás
Jó minőségű földeken két-három alkalommal kellene öntözni, de akkor..
így meg ilyen időben...
Válasz #1728. hozzászólásra
Naan Dan Jain M.o.-i képviseleténél biztos mondanak egy árat.Ha 10 évböl 8 ban aszály lenne akkor biztos megérné főleg magas kukorica áraknál.
Válasz #1730. hozzászólásra
neten találtad árát?
az ocsónak tünik
de még a sok szürő izék ez az..... is ott vannak ami köll......
minden második sorba
az csak 7km mondjuk
2 3évig használhatod
xy ha jó termésü idén is lever sok 100 ha besültet
ez a nem mindegy
Válasz #1730. hozzászólásra
Ha egy ha. 13000 méter,akkor 8000ft-os kukorica árnál,20 mázsa/ha a cső ára.
Válasz #1729. hozzászólásra
12,7 ft/m.Egy ha kukorica mennyi méter?
Válasz #1726. hozzászólásra
Ennek a csőnek,mennyi métere?Van itt egy ember,aki paprikátlocsol ilyennel.Ikersor,és közte a cső.Az a gondja,a vadak,egerek,rengeteget szétrágnak,mivel szomjasak.
Válasz #1726. hozzászólásra
ha vlk mondana 1 áracskát xy ha lefektetésére akkor má lehetne is számolgatni
vannak helyeink ahol kapja a tőhöz a vizet 1 2 hónapja elég rendesen
az egész más tészta ott
végig nedves a talaja
1mel is magasabb mint mellette
szomszédnak is van ilyenje
pedig elég szar a technológiája
lehetne ezzel szakitani van olyan sejtés...
Válasz #1726. hozzászólásra
hát azért a takarmányban nem hiszem, hogy megtérül a csepegtető öntözés. Még csemegében se elterjedt.
Kukoricában ez mennyire lenne gazdaságos
Válasz #1724. hozzászólásra
A 40mmes kimenetnél 71m a szélesség 7bárnál azt irják.
Ahhoz meg kéne 45lit mpként 160köb óránként.
Van annyid?
Megmondom---------- NINCS!
Válasz #1723. hozzászólásra
Akkor legyen 90,ez már részletkérdés.Lényeg,ne 40 méter.
Válasz #1722. hozzászólásra
100 méter az kibaxott nagy.Itt a 650 m-es dob is "csak" 90 m-ert szór.........
Válasz #1720. hozzászólásra
Szórási szélességre gondoltam,a 100 métert.És visszafele állítanám össze a rendszert,hozzá a legoptimálisabb cső méret,stb.A tömlőhössz,kb.280 méter.Legoptimálisabbra értem a víz ellenállás,stb.
Válasz #1719. hozzászólásra
ne álmodozz 100as szélességrő
Válasz #1719. hozzászólásra
Mi az hogy száz méteres vízágyú?
Tömlő hossz?
Szórási szélesség?
Kicsit több infó kell.
Egy kb 100 méteres vízágyúhoz,mekkora szivattyú kell?Liter/perc?
Válasz #1714. hozzászólásra
köszi!
ilyen információra vágytam én!
Elsorvadt az öntözéses termelés
2012.07.30.
Idén az aszály akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat a mezőgazdaságnak. A termőföldek, kertészetek intenzívebb öntözésével ez a veszteség csökkenthető lenne, a termelés biztonsága pedig nőne. A teljes termőterületnek azonban csak töredékén építettek ki öntözőrendszert, s ahol van, ott is nehézkesen működik. A szaktárca ráadásul kifejezetten megtiltotta az öntözést.
Alig tíz év alatt - 2003 és 2007 után - immár a harmadik rendkívüli aszályos évet kénytelen elkönyvelni a hazai agrárium. Még nincsenek végleges adatok, hiszen például a kukorica betakarítására még várni kell, de becslések szerint idén a rendkívüli szárazság akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat.
Magyarország mezőgazdasági termőterülete 5,93 millió hektár. Ebből szántó 4,8 millió hektár, gyep 1,1 millió hektár, gyümölcsös pedig 0,3 millió. Ennek a hatalmas területnek mindössze 2 százalékát öntözik. A rendszerváltás előtti években a jelenlegi 100-120 ezer hektár szántó, zöldség-gyümölcs kertészet helyett csak a gabonaföldeken 300 hektárra szállította a csatornahálózat az életet adó vizet.
Raskó György agrárközgazdász-mezőgazdasági termelő szerint azonban ma legfeljebb 60 ezer hektáron öntözik a gabonát. A szakember úgy véli, legalább a még meglévő öntözőrendszerek fejlesztésére kellene kidolgozni terveket. Ez pedig kormányzati feladat, akárcsak a karbantartás, üzemeltetés. Lapunk érdeklődésére rámutatott: a Vásárhelyi-tervben szereplő víztározóknak csak egy-egy eleme épült meg, ám ezek is csak egy működő öntözőrendszer esetén lehetnének hatékonyak. Addig több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön - tette hozzá Raskó. Hangsúlyozta: a második Orbán-kormány teljesen szétverte a profi vízgazdálkodási háttér-intézményrendszert, a VITUKI-t, a megyei szervezeteket és tömegével távolította el a vízügyi szakembereket.
Vízjogi engedélyhez jutni ma legalább féléves tortúrát jelent, milliós költséggel, ráadásul 2012-ben még öntözési tervet is kell készíttetni, amit a hatósággal engedélyeztetni kell, ami további többszázezer forintos költséget jelent.
Számításai szerint a családi gazdaság tervezett felső határát jelentő 500 hektáros birtok korszerű öntözési rendszerének kiépítése nagyjából 150 millió forintos egyszeri beruházást követelne. Az éves vízdíj ugyan 30 millió forintra rúgna, de 70 millió forint többlet- bevételt hozhatna, mert hektáronként aszálykor nem 3, hanem 14 tonna kukoricát takaríthatnának be a gazdálkodók. Azonban évek óta nem hirdettek és jelenleg sincs semmilyen öntözést támogató pályázat. Magyarországnak a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszak tárgyalásain az egyik agrárprioritásnak az öntözést kellene tekintenie - vélte Raskó György. Felháborítónak nevezte, hogy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban kifejezetten tiltja a szaktárca az öntözést.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára lapunknak szintén megerősítette, hogy az öntözőrendszer kiépítése roppant költséges, a vízdíj pedig drága. Így néhány kultúrát kivéve a megtérülés csak hosszú távon képzelhető el, ám megérné a befektetés, hiszen a termelési biztonság nőne. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a légköri aszállyal súlyosbított szárazság esetén, mint amilyen az idei is, még az öntözés sem jelent teljes védelmet. Tóth úgy vélte, komplex vízgazdálkodási tervre lenne szükség, de ennek még a nyomait sem látni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érdeklődésünkre közölte, hogy többször, legutóbb 2011 nyarán írtak ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére, összesen 2 milliárd forintos kerettel.
Támogatási kérelmet önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, nonprofit gazdasági társaságok nyújthattak be. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis (legfeljebb 20 hektáros) területen gazdálkodókra, akik a támogatási kérelmek elbírálásakor többletpontot kaptak. Az öntözés visszaesésének fő oka a tárca szerint az, hogy annak költségeit nem lehet kellő eredménnyel érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban az aszálykár megelőzése miatt öntöznek, és nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint.
Forrás: MNO
Válasz #1694. hozzászólásra
majnem 0 ra waze
ne őrits
akkora dobnak köll a 7,5 kw nagy vonalakban h. megadja a vizet
nehogy má izé.....
Válasz #1714. hozzászólásra
.............bár nem nekem kell...............
Kössz
No akkor kezdőknek:
1. kútfúrás (helyi kútfúróktól érdeklődni hogy a környéken kb milyen mélyen van a vízadó réteg.
2. ha kész a kút akkor tessék megmérni a vízadó képességét ( először nem szivattyút választunk.)
" öntözésnél mindent méretezni kell"
ehhez kell méretezni az öntöződobot is.
3. Lényeges hogy a kút üzemi vízszintje hol van. 8 méter alatt akkor csak búvárszivattyú jöhet szóba!
szabi:
Csepegtetés: ide általában a nyomás 1bar körüli és
kb 1-1,5 l/h az áteresztés. Ha 20cm az osztás akkor 500 méterben 2500 áteresztő szelep az 2500-3750l/h
Sziasztok!
Valaki tudna nekem segíteni hogy milyen csepegtető csövet szerezzek be 2x200m2 fóliasátor öntözésére?
Illetve milyen szivattyú kellene nekem ekkora területre?
Válaszaitokat előre is köszönöm!
Válasz #1711. hozzászólásra
Pilátus, Pilátus, miért is ezt választottad ???
Válasz #1710. hozzászólásra
Öntözééésben...de helyettem is jöhetne már valaki,csak szakésember legyen a talpán
Válasz #1708. hozzászólásra
Konkrétabban miben ?
Válasz #1708. hozzászólásra
Mivel kapcsolatba?
Válasz #1706. hozzászólásra
Ok,de kit?HOL?Tudsz?Privátba is jó...lenne...ha lenne
Válasz #1706. hozzászólásra
Papa maci megmutatta a helyes ösvényt! ott tényleg mindent megtalálok! még 1x köszönöm!
Válasz #1703. hozzászólásra
Ez már szakembert érdemelne akkor
Válasz #1702. hozzászólásra
Köszi!
Válasz #1696. hozzászólásra
köszi
Válasz #1701. hozzászólásra
na ezt viszont még nem tudom! akkor kérdem milyen ajánlasz! 
mert mikor voltam kérdezni a boltba .. 2 választ adtak melyik kell a merev falú vagy a szalag, az árakat közölték velem és ennyi 
Válasz #1697. hozzászólásra
Én tőlük vásárlok.....profik
http://www.toesontozes.hu/Itt mindent megtalálsz és még tanácsot is adnak
Válasz #1700. hozzászólásra
Baxd+ az 1 dolog, hogy milyen a távolsága a csepegtetőknek a szallagon méterenként, azoknak is van 1000 féle áteresztési kapacitásuk !
Válasz #1698. hozzászólásra
20 vagy 25 centinként!
Válasz #1693. hozzászólásra
láttam idén búzát amit 2x öntöztek ill sikító homokon kukoricát mit 5x vagy 6x és eszméletlen sokat jelentett így elgondolkodtam.
aztán csak számolgatok
Válasz #1697. hozzászólásra
Mennyi a csepegtető min vagy h áteresztése ????????,
Üdv! Volna nekem egy 1100 m2-es terület! Szamóca lesz benne augusztustól és csepegtetni fogom! 50-es kútba gondolkodom, de mondtak nekem olyat,hogy nem fogja bírni az öntözést ilyen száraz időkbe (kiapad) szerintem ez hülyeség! De olyan kérdésem lenne, milyen villanyos szivattyút vegyek hozzá,hogy legalább felezni tudjam mert felezve 500 m az csepegtető cső hossza!
Válasz #1694. hozzászólásra
Hát itt nem ír minimum csak 174 litert/min és a fúvókára 14mm-est és ott a kilépő 2,0 bar:
Válasz #1686. hozzászólásra
Ebből már tudsz hozzá sakkozni szivattyút:
Egy 7,5Kw-os szivattyúnál szerintetek meddig kellene szűkíteni a vízágyú fúvókáját, hogy 100-120l-nél ne szívjak ki többet a kútból. 75/300-as sigma dobon keresztül nyomom, tudom hogy nem fog csévélni de ez már nem érdekel...
Válasz #1691. hozzászólásra
1db 50-es dob ilyen aszályban, pláne ha zöldségfélét akarsz locsolni akkor max 4ha-ra lesz elég.
Válasz #1690. hozzászólásra
és azt kb hány kw-os villanymotor tudja?
Válasz #1688. hozzászólásra
0 tudásom van a témában 2x 4hektár van a tanya mellett ennek az öntözésében gondolkodom.
Válasz #1686. hozzászólásra
Ha 12es fúvókával akarsz mondjuk locsolni kell neki vagy 300 liter 5-6 báron hogy szépen vigye. A szórón kimenő ugysem lesz 2,5 nél több.
Válasz #1685. hozzászólásra
Nekem malupe van. Semmi bajom vele, de ha újra venném akkor a 3sebességes váltóművel venném mindenképpen.
A sebességváltó nélkül marhára macerás egyenletesen öntözni.
Válasz #1686. hozzászólásra
Mekkora fúvókával?
Nem hiszitek el mit láttam, tűzoltó autóból locoslták a kukoricát, gondolom lesejtezett autóról volt szó, mert villogók nem ovltak rajta:O kerestem ilyet a neten és 1.8M től már kapni is lehet:O
szeretnék segítséget kérni hogy Forrás 50/200 hoz mekkora szivattyú kell tóból szívná ja és van elég erős áram.