idén is több gazda is termelt a syngentának hibridet csévélös rendszerü öntözéssel nem is nagy táblákban
én is nyomatnék van is nagy táblák csak az a kurva izólácio ugye
A syngenta és a monsanto csak lineár alatt köt szerződést kukorica és repce hibridre is. A pio-t most nem tudom, néhány éve még lehetett szerződni dobos öntözéssel is...
ha tiszta a csatorna, és tiszta a vize is, akkor teheted a szivattyút a pivot közepéhez, egy csőbe szerelt búvárszivattyúval, és csak egy csővég lóg bele a csatornába. Ilyenkor gravitációsan folyik rá a víz a szivattyúra. Ha koszosabb a csatorna, akkor a szivattyút a csatornához teszik, és nyomással kell végigpumpálni (az egy kicsit többe kerül). ha dízel szivattyú van, akkor a föld felett helyezed el, ha elektromos, akkor a föld alá, aknába teszed (a legtöbbet meg sem találnák). Ha van közelben elektromos vezeték, érdemes arról táplálni, mert nagyságrendekkel olcsóbb. Ha nem, akkor is eldöntheted, hogy a pivot motorjáról adj áramot a szivattyúnak is, vagy külön áramforrást használsz, ami ellátja a pivotot és a szivattyút, vagy mindegyiknek saját motorja van...
egy pivot+korner az áll egy pivotból (ami önmagában is használható, ami kör alakú területet öntöz) és egy saroköntöző karból (corner), ami a pivot által el nem érhető részeket öntözi (sarkok, a hosszabb oldal miatti többletterület, stb...
Hát erre azért vannak történetek. Aratáskor kint maradt 4 kombájn egy napi fogyasztásukkal, mert reggel tele tankoltak és 2 nap elvannak. No az állat lopósok kiszívták a tankjukat, de elszámoltak valamit, mert reggelre mindenhol csak gázolaj volt. A röhej az, hogy totál kivilágított részen álltak.
Az a baj a rákos gyomruk is riasztózza őket , hogy menjenek lopni mert éhesek... Most , hogy emelkedget a vas ára , adsz neki egy lehetőséget a túlélésre...
Az a kérdés, hogy hogyan méred fel. Mert ugye le kell adni a táblák kontúrját. Ha ugyanazon földtest külön táblájának adod be, akkor olyan, mint ha önálló tábla lenne (méretkorlátozása van, arra figyelni kell, meg kell legyen 0,3 ha. A pivot mellett maradnak le ekkora részek, de a pivot+corner mellett nem...)
Amúgy GPS tud vezetni körbe-körbe, de kapást nem érdemes, mert nem tudod húzatni. Az sem egyszerű, ha több részterületre akarod osztani. Akadálya nincs, de körcikkszerűen kell darabolni...
összeszereléskor még ellophatják, utána már nem olyan könnyen, mert van hozzá riasztó, és ha kétszer háromszor megzavarod őket az elején, utána már békén hagyják (állítólag). Nekünk egyébként gépek is alszanak kinn, még nem nyúltak hozzá (kop-kop-kop)...
Hát a helyzet itt se jobb ... Csak gondolkozom... Biztosíthatók ezek különben lopásra? Apám erőlködik a 2 dobos változaton , de én nem nagyon támogatom az ötletet... Annyit mondtam neki , hogy ha vesz " O "-t vegyen és én talán itt ki is szálltam a dologból.
nyomtasd ki, vagy kérd ki a földhivatali térképet, vegyél a kézbe körzőt, és vonalzót, rajzolj és számolj.
A középső pivotnak bele kell férnie a szűkebb oldalba, így megvan annak a fele a pivot közepe. A korner attól 82 m-rel hoszabb, és a végére tehetsz kikapcsolható vízágyút, ami 15 és 50 m közötti távolságot tud belocsolni (fokozatmnetesen nő vagy csökkenhet..) körzőzd ki, és megnézheted, mekkora lefedést tudsz elérni...
Hy. Ugyanazon tábla sarkiba vetett pillangóst(lucerna)amit kihagy a Pivot elfogadnak az AKg-ban? Pivot-nál akkor milyen vetés irányok , alakok vannak? Tehát , hogy érdemes vele bűvészkedni , forgók ?
akkor egy 320-m-es pivot, és ha később úgy gondolod, néhány év málva teszel mellé egy kornert. A csatorna túloldalára pedig egy másik pivot-korner, amire viszont muszáj a korner, mert különben nem tudja korrigálni a kissé lapított formát (ha az is négyzet lenne, akkor az is 42 ha lenne)
A csatornán átmászatni nem túl jó a lineárt, mert vagy nagy hidak kellenek, vagy nagyon figyelni rá. Arról nem is beszélve, hogy a pivot körbe körbe megy, amikor egyszer körbe ért, akkor vagy leáll, vagy kezdi elölről. Míg a lineárnak ugyan annyi idő (és költség) átfordulni, vagy visszasétálni a tábla elejére, mint a pivotnak még egyszer belocsolni ugyanazt a táblát.
Azt már meg sem említem, hogy egy 650 m-es csatornás lineár ránézésre 45-50 millió (ekkora méretnél vastagabb csövek, erősített szerkezet, nagyobb motor és generátor, stb), míg egy 320 m-es pivot csak 12-13. És a pivothoz csak 320 m cső kell, míg ha mondjuk hidránsos lineárt választanád, akkor vagy 550, vagy 870 m cső kellene...
amelyik földre gondoltam az kb 650X650 m-es(42 ha). Mellette felszíni víz(csatorna) van, és a csatorna túloldalán egy kisebb(34 ha), de kb ugyanolyan széles táblám van. Érthető így?
pl. nyomott vezetékből, vagy nyílt csatornából emeli-e ki a vizet? egy irányba jár?, vagy átfordul a tábla túlsó oldalára is? a tetejére rakod a szórófejeket, vagy belógatod őket a talaj fölé? Függ a talajtípustól is, mert pl. kötött talajon és laza homoktalajon más típusú szórófejek kellenek, mert a talaj más intenzitást bír el.
egy 600 m-es földet egyébként jellemzően 300 m-es átfordulós lineáral öntöznek, az is beér 50-60 ha táblaméretet. Egy 600 m-es már be tudna locsolni vagy 200 ha-t.
irányszámoknak:
350 m-es pivot magában 12-13 m
350 m-as pivot+corner úgy 20-22
400 m-es hidránsos nem-átforduló lineár kb. 25 m
450 m-es csatornás átforduló lineár 35 m
de ezek iránynak jók, igen széles tartományban van a specifikációtól függő ár...
kérheted őket JD, Cat, Iveco, és még valamilyen motorral, de Mo-ra csak a kite hozhatja őket, ék pedig csak a JD választják...
(az egyik változatnál pontosan olyan lett volna a specifikáció, hogy a teljesítményigény 2 JD típus közé esett, viszont pontosan egyezett egy Cat tipussal, megemlítettem, hogy esetleg nem kellene fölöslegesen egy sokkal nagyobb JD-t járatni, legyen Cat, és azt mondták, hogy nem rendelhetik meg úgy, mert az orrukra koppintanak. Azt mondták, inkább vegyem meg motor nélkül, és vegyek rá külön motort a huntraco-tól, vagy legyen mégis a JD. Viszont amikor elvetettük a lineárt, és áttértünk a pivotra, egyben döntöttem a hálózati megtáplálás mellett is...
nekem olyan táblákra van vízjogi engedélyem, amik nem naturások és nem kat-osak. Persze vannak ilyen területeim is, csak ott nem lehet öntözni. Így szntem elesek a 60-tól.
A pivot igen, de létezik pivot-corner is, azaz saroköntöző, de az már sokkal bonyolultabb, és drágább. Az már négyszögletes, és alaktalan táblát is tud öntözni.
két táblát tervezünk, az egyik pályázatos, az corner-es, de a másik nem. egy szabályos négyzet 78%-át locsolja be a pivot, és 95%-át a corner, viszont 1,5x-es az árkülönbség. mi inkább bevetjük lucernával meg néha búzával a leeső sarkokat, és öntözzük a középső kört, intenzív kultúrával...
60%-os támogatással mondjuk ki lehet gazdálkodni a cornert is...
létezik belőle átvontatható változat, de horror drága, és iszonyat nyűgös...
egymással szemközti táblákon vontathatod hosszirányban, de akkor a kerekeknek elfordulós kivitelnek kell lennie, csak egyenesen előre mehet, és csak az a változat, amelyiken az áramot helyi motor és generátor szolgáltatja. És akkor még gondolj bele, milyen egyszerű lehet vontatni egy 350-400 m-es szerkezetet?
ráadásul ez nem egy drága gép, már 10-15 ha-os táblákra is gazdaságos, ha a tábla alakja megfelelő...
a dobokat zöldborsóhoz, meg csemegéhez használtuk.
A pivot alatt viszont bármit megéri termeszteni, legyen szó akár a fenti növényekről, akár búzáról, vagy kukoricáról, de szélsőséges esetben repcét, vagy szóját sem rossz dolog.
ráadásul biztonságosan lehet másodvetést is tervezni, és megpróbálok alá vetőmagot szerezni is...
elénk akinek van konzolja, amíg tudja használni, addig azt erőlteti. Végűlis sokkal kedvezőbb a talajnak, mert nem magasról, nagy sebességgel, nagy cseppek csapódnak rá, mint a vízágyúnál, kevésbé érzékeny a szélre, és kisebb nyomás kell neki. Viszont sokkal sűrűbben kell telepíteni, mert a vízágyú röhögve elvisz 80-100 m-t, míg a konzolból az 50 m-es már nagynak számít, iszonyat drága, és a nyűgös áttelepítések miatt úgy sem tudsz alacsony vízmennyiségeket (kevesebb, mint 15 mm) kijuttatni, akkor pedig úgyis ugyanúgy megfolyik a tetején, és cserepesít, ráadásul a gyökereket sem készteti lefelé...
mi most pivotot pályáztunk, remélem meg tudjuk jövőre csinálni, mert én a doboktól irtózom. Nem is használjuk őket, csak az utolsó utáni pillanatban...
nekünk 125-ös van, de túl sok energiát igényel, mert a vízágyúhoz muszáj a 8 bar nyomás, így azonban a szivattyúnk csak 1 dobot tud meghajtani. A szomszédnak 80-as dobjai vannak, ugyanezzel a szivattyúval 3 db dobot üzemeltet. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz, hogy a 80-as csőben 8 bár legyen, a 160-as vezetékben elég 4-5, míg a 125-ös csőben a 8 bar nyomáshoz kell 6-7 bar a 160-as vezetékben. (nagyobb csővezetékkel ez megoldódna, de nem tudom létezik-e egyáltalán)
Amúgy a mijeink gagyik, nem is mondom, milyenek, de dobból én úgy tudom, a Bauer a legjobb. A szomszédnak van az is, meg RM is, és szerinte a Bauer jobb. Az Irrifrance, amit a kite árul pedig még a saját kereskedője szerint is egy vicc (informális csatornán persze).
Ti látom arra nagyon saraltok...és nem tudtok szántani...De itt olan sok eső nem volt..Szépek a szántások...Vannak részek ahol porzik...ott meg ke öntöznöm.../fólia/
4835 hozzászólás
Válasz #583. hozzászólásra
idén is több gazda is termelt a syngentának hibridet csévélös rendszerü öntözéssel nem is nagy táblákban
én is nyomatnék van is nagy táblák csak az a kurva izólácio ugye
Válasz #582. hozzászólásra
2 dobbal 80 hekit öntöztem lazán és ezt 4 helyen. Még legalább 50-60-at bevállalhattam volna, ha nem kelett volna mást is csinálni.
Válasz #582. hozzászólásra
A syngenta és a monsanto csak lineár alatt köt szerződést kukorica és repce hibridre is. A pio-t most nem tudom, néhány éve még lehetett szerződni dobos öntözéssel is...
Válasz #581. hozzászólásra
és 2 dobbal be tudok öntözni 42 hektár hibridet?
Válasz #578. hozzászólásra
ha tiszta a csatorna, és tiszta a vize is, akkor teheted a szivattyút a pivot közepéhez, egy csőbe szerelt búvárszivattyúval, és csak egy csővég lóg bele a csatornába. Ilyenkor gravitációsan folyik rá a víz a szivattyúra. Ha koszosabb a csatorna, akkor a szivattyút a csatornához teszik, és nyomással kell végigpumpálni (az egy kicsit többe kerül). ha dízel szivattyú van, akkor a föld felett helyezed el, ha elektromos, akkor a föld alá, aknába teszed (a legtöbbet meg sem találnák). Ha van közelben elektromos vezeték, érdemes arról táplálni, mert nagyságrendekkel olcsóbb. Ha nem, akkor is eldöntheted, hogy a pivot motorjáról adj áramot a szivattyúnak is, vagy külön áramforrást használsz, ami ellátja a pivotot és a szivattyút, vagy mindegyiknek saját motorja van...
Pivot corner Valley...http://www.valleyirrigation.com/userfiles/file/Corner.pdf
Eddig örülök, hogy nem vettem ilyen pivotot. Ennyi nyavaja !
Válasz #577. hozzászólásra
jaja, értem. és hogy kerül a víz a tábla közepébe? Szivattyúállás a föld szélén+hidráns a föld közepén?
Válasz #573. hozzászólásra
egy pivot+korner az áll egy pivotból (ami önmagában is használható, ami kör alakú területet öntöz) és egy saroköntöző karból (corner), ami a pivot által el nem érhető részeket öntözi (sarkok, a hosszabb oldal miatti többletterület, stb...
Válasz #571. hozzászólásra
Hát erre azért vannak történetek. Aratáskor kint maradt 4 kombájn egy napi fogyasztásukkal, mert reggel tele tankoltak és 2 nap elvannak. No az állat lopósok kiszívták a tankjukat, de elszámoltak valamit, mert reggelre mindenhol csak gázolaj volt. A röhej az, hogy totál kivilágított részen álltak.
Válasz #571. hozzászólásra
Az a baj a rákos gyomruk is riasztózza őket , hogy menjenek lopni mert éhesek... Most , hogy emelkedget a vas ára , adsz neki egy lehetőséget a túlélésre...
Válasz #566. hozzászólásra
Az a kérdés, hogy hogyan méred fel. Mert ugye le kell adni a táblák kontúrját. Ha ugyanazon földtest külön táblájának adod be, akkor olyan, mint ha önálló tábla lenne (méretkorlátozása van, arra figyelni kell, meg kell legyen 0,3 ha. A pivot mellett maradnak le ekkora részek, de a pivot+corner mellett nem...)
Amúgy GPS tud vezetni körbe-körbe, de kapást nem érdemes, mert nem tudod húzatni. Az sem egyszerű, ha több részterületre akarod osztani. Akadálya nincs, de körcikkszerűen kell darabolni...
Válasz #569. hozzászólásra
ezzel a középső pivottal megzavartál. Nem csak 1 pivot van? És a tábla középpontja körül forogna? És oda nem felszíni csövekkel viszem a vizet, ugye?
Válasz #570. hozzászólásra
Szerintem annyi gond volt biztosításilag, hogy nem hinném. Erre a nagymenő cégek örségben járják a határt nap-mint nap. Na ez sem kis pénz.
Válasz #568. hozzászólásra
egy pivotot és egy kornert veszünk...
összeszereléskor még ellophatják, utána már nem olyan könnyen, mert van hozzá riasztó, és ha kétszer háromszor megzavarod őket az elején, utána már békén hagyják (állítólag). Nekünk egyébként gépek is alszanak kinn, még nem nyúltak hozzá (kop-kop-kop)...
Válasz #568. hozzászólásra
Hát a helyzet itt se jobb ... Csak gondolkozom... Biztosíthatók ezek különben lopásra? Apám erőlködik a 2 dobos változaton , de én nem nagyon támogatom az ötletet... Annyit mondtam neki , hogy ha vesz " O "-t vegyen és én talán itt ki is szálltam a dologból.
nyomtasd ki, vagy kérd ki a földhivatali térképet, vegyél a kézbe körzőt, és vonalzót, rajzolj és számolj.
A középső pivotnak bele kell férnie a szűkebb oldalba, így megvan annak a fele a pivot közepe. A korner attól 82 m-rel hoszabb, és a végére tehetsz kikapcsolható vízágyút, ami 15 és 50 m közötti távolságot tud belocsolni (fokozatmnetesen nő vagy csökkenhet..) körzőzd ki, és megnézheted, mekkora lefedést tudsz elérni...
90% fölött már jónak mondható...
Válasz #566. hozzászólásra
Te mit veszel ???
Felénk a lineárt médg össze szerelése közben ellopnák, nem hinném, hogy ott fent jobb a helyzet....
Válasz #565. hozzászólásra
a 34-es pedig kb 610X550. Mindkét tábla 610-615-ös oldala merőleges a köztük húzódó csatornára. Tehát a 42-es hosszú, a 34-es lapított, ahogy mondtad.
Válasz #564. hozzászólásra
Hy. Ugyanazon tábla sarkiba vetett pillangóst(lucerna)amit kihagy a Pivot elfogadnak az AKg-ban? Pivot-nál akkor milyen vetés irányok , alakok vannak? Tehát , hogy érdemes vele bűvészkedni , forgók ?
Válasz #564. hozzászólásra
közben lemértem a meparban és kb 700X615-ös a 42-43 ha-os tábla.
Nah, mindjárt átolvasom az előbbi írásod, és megpróbálom elképzelni.
Válasz #563. hozzászólásra
akkor egy 320-m-es pivot, és ha később úgy gondolod, néhány év málva teszel mellé egy kornert. A csatorna túloldalára pedig egy másik pivot-korner, amire viszont muszáj a korner, mert különben nem tudja korrigálni a kissé lapított formát (ha az is négyzet lenne, akkor az is 42 ha lenne)
A csatornán átmászatni nem túl jó a lineárt, mert vagy nagy hidak kellenek, vagy nagyon figyelni rá. Arról nem is beszélve, hogy a pivot körbe körbe megy, amikor egyszer körbe ért, akkor vagy leáll, vagy kezdi elölről. Míg a lineárnak ugyan annyi idő (és költség) átfordulni, vagy visszasétálni a tábla elejére, mint a pivotnak még egyszer belocsolni ugyanazt a táblát.
Azt már meg sem említem, hogy egy 650 m-es csatornás lineár ránézésre 45-50 millió (ekkora méretnél vastagabb csövek, erősített szerkezet, nagyobb motor és generátor, stb), míg egy 320 m-es pivot csak 12-13. És a pivothoz csak 320 m cső kell, míg ha mondjuk hidránsos lineárt választanád, akkor vagy 550, vagy 870 m cső kellene...
Válasz #562. hozzászólásra
amelyik földre gondoltam az kb 650X650 m-es(42 ha). Mellette felszíni víz(csatorna) van, és a csatorna túloldalán egy kisebb(34 ha), de kb ugyanolyan széles táblám van. Érthető így?
ez sok tényezőtől függ.
pl. nyomott vezetékből, vagy nyílt csatornából emeli-e ki a vizet? egy irányba jár?, vagy átfordul a tábla túlsó oldalára is? a tetejére rakod a szórófejeket, vagy belógatod őket a talaj fölé? Függ a talajtípustól is, mert pl. kötött talajon és laza homoktalajon más típusú szórófejek kellenek, mert a talaj más intenzitást bír el.
egy 600 m-es földet egyébként jellemzően 300 m-es átfordulós lineáral öntöznek, az is beér 50-60 ha táblaméretet. Egy 600 m-es már be tudna locsolni vagy 200 ha-t.
irányszámoknak:
350 m-es pivot magában 12-13 m
350 m-as pivot+corner úgy 20-22
400 m-es hidránsos nem-átforduló lineár kb. 25 m
450 m-es csatornás átforduló lineár 35 m
de ezek iránynak jók, igen széles tartományban van a specifikációtól függő ár...
Válasz #560. hozzászólásra
Egy 600 m-es lineár mennyit kóstálhat?
Válasz #559. hozzászólásra
kérheted őket JD, Cat, Iveco, és még valamilyen motorral, de Mo-ra csak a kite hozhatja őket, ék pedig csak a JD választják...
(az egyik változatnál pontosan olyan lett volna a specifikáció, hogy a teljesítményigény 2 JD típus közé esett, viszont pontosan egyezett egy Cat tipussal, megemlítettem, hogy esetleg nem kellene fölöslegesen egy sokkal nagyobb JD-t járatni, legyen Cat, és azt mondták, hogy nem rendelhetik meg úgy, mert az orrukra koppintanak. Azt mondták, inkább vegyem meg motor nélkül, és vegyek rá külön motort a huntraco-tól, vagy legyen mégis a JD. Viszont amikor elvetettük a lineárt, és áttértünk a pivotra, egyben döntöttem a hálózati megtáplálás mellett is...
Válasz #557. hozzászólásra
ezek a valley-k is jd motorosak?
Válasz #557. hozzászólásra
nekem olyan táblákra van vízjogi engedélyem, amik nem naturások és nem kat-osak. Persze vannak ilyen területeim is, csak ott nem lehet öntözni. Így szntem elesek a 60-tól.
Válasz #556. hozzászólásra
A pivot igen, de létezik pivot-corner is, azaz saroköntöző, de az már sokkal bonyolultabb, és drágább. Az már négyszögletes, és alaktalan táblát is tud öntözni.
két táblát tervezünk, az egyik pályázatos, az corner-es, de a másik nem. egy szabályos négyzet 78%-át locsolja be a pivot, és 95%-át a corner, viszont 1,5x-es az árkülönbség. mi inkább bevetjük lucernával meg néha búzával a leeső sarkokat, és öntözzük a középső kört, intenzív kultúrával...
60%-os támogatással mondjuk ki lehet gazdálkodni a cornert is...
link: http://www.valleyirrigation.com/page.aspx?id=2103&pid=11
Válasz #555. hozzászólásra
és ha körbe megy, akkor köralakban tud csak öntözni?
Válasz #554. hozzászólásra
létezik belőle átvontatható változat, de horror drága, és iszonyat nyűgös...
egymással szemközti táblákon vontathatod hosszirányban, de akkor a kerekeknek elfordulós kivitelnek kell lennie, csak egyenesen előre mehet, és csak az a változat, amelyiken az áramot helyi motor és generátor szolgáltatja. És akkor még gondolj bele, milyen egyszerű lehet vontatni egy 350-400 m-es szerkezetet?
ráadásul ez nem egy drága gép, már 10-15 ha-os táblákra is gazdaságos, ha a tábla alakja megfelelő...
Válasz #553. hozzászólásra
de az sem telepíthető, gondolom.
Válasz #552. hozzászólásra
igen.. :)
valójában először volt pivot, és aztán ügyes emberek egymással szembe fordítottak kettőt, és kivették a közepét, és így lett a lineár...
(és akkor a csokoládé elöntötte a búzamezőket...)
a pivot az lineár, csak körbe forog?
Válasz #550. hozzászólásra
a dobokat zöldborsóhoz, meg csemegéhez használtuk.
A pivot alatt viszont bármit megéri termeszteni, legyen szó akár a fenti növényekről, akár búzáról, vagy kukoricáról, de szélsőséges esetben repcét, vagy szóját sem rossz dolog.
ráadásul biztonságosan lehet másodvetést is tervezni, és megpróbálok alá vetőmagot szerezni is...
Az alapjaiban változtatja meg a gazdálkodást...
Válasz #549. hozzászólásra
és milyen kultúrákat öntöztök?
elénk akinek van konzolja, amíg tudja használni, addig azt erőlteti. Végűlis sokkal kedvezőbb a talajnak, mert nem magasról, nagy sebességgel, nagy cseppek csapódnak rá, mint a vízágyúnál, kevésbé érzékeny a szélre, és kisebb nyomás kell neki. Viszont sokkal sűrűbben kell telepíteni, mert a vízágyú röhögve elvisz 80-100 m-t, míg a konzolból az 50 m-es már nagynak számít, iszonyat drága, és a nyűgös áttelepítések miatt úgy sem tudsz alacsony vízmennyiségeket (kevesebb, mint 15 mm) kijuttatni, akkor pedig úgyis ugyanúgy megfolyik a tetején, és cserepesít, ráadásul a gyökereket sem készteti lefelé...
mi most pivotot pályáztunk, remélem meg tudjuk jövőre csinálni, mert én a doboktól irtózom. Nem is használjuk őket, csak az utolsó utáni pillanatban...
igazából nem nagyon értek hozzá. szeretnék konzolosat, állítólag úgy jobb az öntözés hatásfoka. Igaz ez?
Válasz #546. hozzászólásra
mármint 110esem.
Válasz #545. hozzászólásra
nekem van egy 11esem. Akkor célszerű lenne mégegy 11eset venni?
Válasz #544. hozzászólásra
miért a 110-140-es?
nekünk 125-ös van, de túl sok energiát igényel, mert a vízágyúhoz muszáj a 8 bar nyomás, így azonban a szivattyúnk csak 1 dobot tud meghajtani. A szomszédnak 80-as dobjai vannak, ugyanezzel a szivattyúval 3 db dobot üzemeltet. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz, hogy a 80-as csőben 8 bár legyen, a 160-as vezetékben elég 4-5, míg a 125-ös csőben a 8 bar nyomáshoz kell 6-7 bar a 160-as vezetékben. (nagyobb csővezetékkel ez megoldódna, de nem tudom létezik-e egyáltalán)
Amúgy a mijeink gagyik, nem is mondom, milyenek, de dobból én úgy tudom, a Bauer a legjobb. A szomszédnak van az is, meg RM is, és szerinte a Bauer jobb. Az Irrifrance, amit a kite árul pedig még a saját kereskedője szerint is egy vicc (informális csatornán persze).
milyen gyártmányú 110-140-es dobot vennétek?
Válasz #541. hozzászólásra
Tudom...de nem akarod eladni....legalábbis mútkó aszontad...meg má kérték többen a környékről is...
Válasz #540. hozzászólásra
Ti látom arra nagyon saraltok...és nem tudtok szántani...De itt olan sok eső nem volt..Szépek a szántások...Vannak részek ahol porzik...ott meg ke öntöznöm.../fólia/
Válasz #539. hozzászólásra
Van 1 használt casella-m.................100/310
Válasz #539. hozzászólásra
Mitakarsz itt máma az öntözéssel???????
Teszed le valahova hátra gyorsan!
Válasz #538. hozzászólásra
Vazze Sógi az enyém naon kész van...Csövet ke cserélnem....
Válasz #537. hozzászólásra
Én naon töröm rajta az agyam...
Konzolt se használ senki????
Válasz #535. hozzászólásra
Bauerokkal mi bajotok amúgy?