Én úgy gondoltam, hogy árpa-búza kb. fele-fele, és veszek hozzá szóját+premixet, vagy valami márkásabb koncentrátumot. Kiegészítve zölddel és ételmaradékkal. Ez így működne szerintetek?
Sziasztok!!!
A kukorica feltétlenül fontos takarmánynövény az állatok számára.De ezen felül pótolható, legjobban az árpával lehet helyettesíteni. Nincs olyan befolyásoló szerepe, mint a baromfi tartásban. Kiegészítésként korpát, hús-, hallisztet is célszerű nekik adni.Tehát pótolható, megfelelő anyagokkal.
Abban szeretném kikérni a kedves fórumozók véleményét, hogy kukorica nélkül, árpára-búzára alapozva hogyan lehet sertést hízlalni (háztájiban, néhány hízóra gondolok)? Előre is köszönöm a segítséget!
ugy hallom lisztet keresel.....hódmezővásárhelyen 8800ft per mázsa árban van amennyit akarsz hivatalos papiros helyről csak kutyával meg macskával etetheted ....
Olcsóért.
Beszállító is vagyok kukoricából, és a beszállításért cserébe hoztam a CGF-et. Van még bent 10t nedvesből is meg szárazból is. A fölét meg kifizették.
Az idén kukorica helyett ezt eszik a jószágok.
Ahogy kinéz még 1,5-2 ilyen hét mint a mostani és lehet aratni. Egy részét lesilóztuk mert cső sem volt rajta. Nem nagyon tartok meg, csak amennyi feltétlenül kell az állatoknak. Fizessék meg és vigyék.
Leginkább a nevük. Amúgy szerintem semmi.
Én CGF-et etetek. Szabadegyházáról a Hungranaból jön. Itt van tőlem 6-7 km-re. Egyszerre minimum 10t mennyiséget adnak ki. Eddig 20t van lesózva, betaposva silóba télre. Frissen minden jószág tömi magába amíg van.
Hoztam 10t szárazat is. Néhány sörért a telepen a rakodógépes manus egyből big-bagbe rakta. Így lezsákolva könnyebb vele bánni, mozgatni.
Válasz #1289. hozzászólásra
az igaz hogy nem törkönyvezettek(még) mert ha askarnám vennék vagy 40 lapály tenyészkocasüldőt(regisztráltan,törzskönyvezve) a területi törkönyvező kijönne megnézné a teny. állatok minőségét/gazdasági mutatókat megvizsgálná stb. és már is lapály törzstenyészet lehetnénk!Am. egy törzstenyészetnek viszik a tenyészállataimat úgyhogy tetoválom,csipkézem őket tehát nyílván vannak tartva!ui:egy időre biztos elment a kedvem ide írosgálni mert mán beluntam az egészbe hogy....
Az oxidáció következtében az őrlés és felhasználás közti időben a liszt sok értékes vitamint elveszít, de az ásványi anyagokat nem, így ezért a nem frissen őrölt bio/vegyszermentes lisztek még mindig többet érnek, mint finomított, fehér társaik.
A kutatások arra jutottak, hogy az őrléstől számítva 14 napon belül érdemes felhasználni a liszteket.
"A fehér kenyér és fehér liszt elhagyásának szükségessége igen súlyos csapást jelentene táplálkozási szokásainkra, holott fogyasztásuk alig több mint 100 esztendőre tekint vissza.
Az 1870-es évek táján Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság egészen eddig az időpontig csak és kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljesőrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt.
Mi is tehát a különbség a fehér, illetve a finomított liszt és a teljes őrlésű liszt között?
A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét. A következő táblázat kis ízelítőt ad abból, hogy mit jelent ez az úgynevezett vitálanyagokra kivetítve.
A finomított liszt kiőrlési vesztesége búza esetében a teljes őrlésű liszthez képest
(átlagértékek):
Ásványi anyagok/nyomelemek Veszteség %-ban
Vas 84
Réz 75
Magnézium 52
Mangán 71
Kálium 76
Kalcium 50
Vitaminok
B1 86
B2 69
B6 50
Niacin 86
Pantoténsav 54
A 100
E 100
A táblázat a vitálanyagokban bekövetkező veszteséget mutatja százalékban, a teljes őrlésű gabonához képest.
A vitálanyag kifejezés dr. Werner Kollath professzor, német táplálkozástudós munkássága nyomán került be a modern táplálkozástudományba, aki kísérleteiből megállapította, hogy a három fő tápanyagon, a fehérjéken, zsírokon és szénhidrátokon kívül táplálékunk ún. vitálanyagokat, azaz az élethez nélkülözhetetlen anyagokat is kell hogy tartalmazzon. Ezek mai tudásunk szerint a vitaminok, ásványisók, nyomelemek, telítetlen zsírsavak, enzimek, rostos anyagok, valamint az íz- és szaganyagok.
Vajon hiányzik-e nekünk mindez?
Patkányokon végzett kísérletek a következő eredményre vezettek: a finomított liszttel táplált patkányok néhány hét alatt elpusztultak, míg a teljes őrlésű liszttel táplált állatok egészségesen éltek tovább.
Egy másik érdekes szempont a liszt minőségét illetően az őrölt liszt frissessége. A liszt hatalmas felülete miatt, a benne lévő vitaminok a levegő oxigénjétől napok alatt értéküket vesztik.
LISZT-ÖSSZEHASONLÍTÁS
Kühnau és Bernasek állatkísérleteikben megállapították, hogy a frissen őrölt és a 14 napos teljes őrlésű liszt között jelentős különbség van. Több generáción keresztül figyelték, hogy hogyan változik az utódszám a különböző táplálékok hatására.
A kísérleti állatok egyes csoportjai 50% normál táplálék mellett a következőkkel lettek etetve:
Generációk: 1. 2. 3. 4.
utódszám
I. csoport frissen őrölt teljes őrlésű liszt 11,3 9,7 12,3 12,0
II. csoport kenyér frissen őrölt teljes őrlésű lisztből 12,3 9,5 9,3 11,6
III. csoport 14 napos teljes őrlésű liszt 9,5 4,5 3,2 -
IV. csoport kenyér 14 napos teljes őrlésű lisztből 8,0 3,5 2,0 -
V. csoport finomított liszt 8,0 4,0 1,2 -
A gabona finomított lisztté való kiőrlése tehát a szervezet számára vitálanyaghiányt jelent, amely például a B1-vitamin esetében ? amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a korpában ? a következőket jelenti. A B1-vitamin minimális napi szükségletét a WHO 1.5 mg-ban, orosz kutatók 3 mg-ban adják meg, míg a 100 évvel ezelőtti átlagos B1-vitamin-bevitel napi 5 mg volt. Ehhez képest a mai német lakosság átlagos B1 vitamin-fogyasztása napi 0,8 mg körül van, amely szám nem sokban különbözhet a civilizált világ más országaiban sem. Ez azt jelenti, hogy ezek a népek egy állandó B1-vitamin-hiányban szenvednek, ami, ha a B1-vitaminnak az anyagcsere-folyamatokban elfoglalt központi helyére gondolunk, szükségszerűen zavarokat kell hogy okozzon ezekben a folyamatokban.
A finomított liszt, illetve a belőle készült fehér és rozskenyér tehát egyik nyilvánvaló oka a táplálkozás okozta civilizációs betegségeinknek, amelyek nagyon kevés kivétellel magukba foglalják a ma ismert összes betegséget.
Végezetül szeretnék az olvasónak segítséget nyújtani a jó kenyér megtalálásában. Sajnos a barna színű kenyerek többsége csak a beléjük tett ételszínezéktől barna. Jó minőségű és többnyire jó ízű, a fent leírt szempontoknak megfelelő kenyeret kaphatunk azonban a bioboltokban, szülőjük szinte mindig valamely biogabonából dolgozó pékség. Ennek magyarázata pedig abban rejlik, hogy a gabonaszemek nemcsak a vitálanyagokat, hanem a növényvédőszerek mérgeit is maghéjukban gyűjtik össze."
ezért írtam, hogy ismerőstől. van ismerősöm, aki 20 éve nem vett kocasüldőt. a legjobb kocáiból hagy utánpótlást. azokra vesz anyai vonal spermát. felváltva NF-et és ML-t. ha vennék, inkább ilyen helyről malacot
legyen idézőjeles a tenyészállat .......mert ugye amiröl szó van se törzskönyvesek se semmi csak rá van mondva hogy szépek és tartsuk meg! akkor legyen 45 vagy 48 ezer ft egy 100kg os mi itthon a 80kg tol vesszük külön őket! de akkor sem szoktak malacnak venni kocákat főleg nem ennyi pénzért!
40ezerért 100 kg-os hízót se kapsz nemhogy tenyészállatot. és kérdéses, hogy tenyésztelepen hogyan nevelték az állatokat,mert sok helyen súlyra adják és a tenyészutánpótlást nem hízlalni kell
én vettem 2002-ben nagyfehér tenyészállatokat Hódmezővásáhelyen. 13-ból 4 vemhesült. az első csapatot vissza is küldtem, mert szemre is csúnyák voltak. a 2. kihajtásból választattunk, de az első csapat után el kellett volna jönni. én szivesebben vennék malacnak tenyészállatot megfelelő, megbízható helyről
tenyészállatnak 80-100kg közöttieket vesznek ilyen kiskorba még semmi nem látszik belőle mi lesz!!!!! és 100kg osan is megvesz 40e ft ért mondjuk akkor nem megéri mint 30 ért kiskorba?
Imikém!
Az , h 10 hetesként jó 35 kg-os az átlagod az okés , de ki az a hü..e , aki ad érte 30 ropit , amikor a q-ás hízóért jobb esetben adtak/adnak 43 ropit.
Ne vedd sértésnek ,de akkor mindenki csak 10 hetes korig tartaná és keresne ilyen "balekot"-he-he.
Amikor tavasszal kapkodtak 1esek a süldőkért akkor is csak a 33-35 kg-osakat "csak" 28-ért tudtam elpasszolni.
H is van ez-noooooooo???
Válasz #1264. hozzászólásra
Hát ez sem vízpaca,legalább is a vevők nem ezt mondják nomeg nem járnának vissza évről évre sertésárúért!Én csak mangalicát eszek amit magam hízlalok(táp nélkül),szerintem annál jobb sertéshús nincs!De ízlések és pofonok!E+gyébként a kedvenc fajtám a lapály tetszenek az erőle lógó fülei végtelenül hoszú egyébként!
Válasz #1265. hozzászólásra
Egyetértek veled is, meg a kép szövegével is, meg akik itt írogatnak azok is gondolom kivétel nélkül!
A baj csak az, hogy ennek a képnek, -hogy eljusson azokhoz akiknek szól-, nem itt, hanem az óriásplakátokon, meg a tévében a sok hülye reklám helyett kellene menni! Pl: "sportolj hetente 3x1 órát!" helyett, vagy ezt:"hetente 3x1 órát légy a paraszt mellett és csináld amit ő!"
Válasz #1250. hozzászólásra
Egyébként, mindenki eldöntheti kinek mi a szép. Nekem pl. egy mnfX(durocxlapány) végtermék, a vastag erős lábaival, gyönyörű hosszú derekával sokkal szebb, mint egy agyonizmolt pietren, vagy seghers,és legfőképpen nem vízpacát teszek az asztalra. Aki vitt tőlem hízót vágni, mindenki dícséri, mert nem vizet vettek meg, hanem húst. És mellesleg aki vitt belőle malacot, hagyott kocát bebúgatta lapállyal, jól is fialt, jól is nevel és a malacok is szépek és nőnek, 5 hó alatt 105-kgra. Én nem hátrány az sem hogy nagyon sokan nagysúlyra viszik. Az egyik hentes ismerősnek, éves korára 380kgra híztak meg, és olyan kolbász lett belőle kihúzták érte, mai napig is tőlem viszi a hízót.
Válasz #1261. hozzászólásra
Tudod amit én rakok a seghers,topigs ezek hibridek táhát az utódok végtermékek,adhatok belőlük de nem biztosítom hogy ezek is olyan sok malacot nevelnek mint egy lapály v. nagyfehér!
5062 hozzászólás
Válasz #1311. hozzászólásra
ez így kicsit drága...... nem azért veszed a koncentrátumot hogy ne kelljen bele fehérje???? meg vitamin???
Kezdetben malactáp.
Később saját keverés:
Hízó süldő koncentrátum. 15-20 %
Kukorica 50%
Búza 10 %
Árpa 10 %
Borsó max 10 % ez nem lehet több mert ....
Na most még ha van fehérje az nem árt. Nekem nincs, külön de a koncentrátum 35 %-ot tartalmaz.
Önetető és víz. Egyikben fürdik, másikat issza, mert nem fér bele.
Ha a zöldre rászokatod, akkor rendszeresen kell neki adni.
Amikor sok krumpli volt főztük nekik. De ha elkopik akkor el se kezd az etetést, mert .....
Tuti jó variáció!!!
Válasz #1308. hozzászólásra
igen
Köszönöm a választ!
Én úgy gondoltam, hogy árpa-búza kb. fele-fele, és veszek hozzá szóját+premixet, vagy valami márkásabb koncentrátumot. Kiegészítve zölddel és ételmaradékkal. Ez így működne szerintetek?
Köszönöm a segítséget!
Sziasztok!!!
A kukorica feltétlenül fontos takarmánynövény az állatok számára.De ezen felül pótolható, legjobban az árpával lehet helyettesíteni. Nincs olyan befolyásoló szerepe, mint a baromfi tartásban. Kiegészítésként korpát, hús-, hallisztet is célszerű nekik adni.Tehát pótolható, megfelelő anyagokkal.
Tisztelt Fórumozók!
Abban szeretném kikérni a kedves fórumozók véleményét, hogy kukorica nélkül, árpára-búzára alapozva hogyan lehet sertést hízlalni (háztájiban, néhány hízóra gondolok)? Előre is köszönöm a segítséget!
Válasz #1304. hozzászólásra
Köszi az infot, ma beszéltem ezzel kapcsolatban P@soval. Ő is ezt mondta.
anca....
ugy hallom lisztet keresel.....hódmezővásárhelyen 8800ft per mázsa árban van amennyit akarsz hivatalos papiros helyről csak kutyával meg macskával etetheted ....
Válasz #1302. hozzászólásra
Nem nagyon tartok meg, csak amennyi feltétlenül kell az állatoknak. Fizessék meg és vigyék.
Olcsóért.
Beszállító is vagyok kukoricából, és a beszállításért cserébe hoztam a CGF-et. Van még bent 10t nedvesből is meg szárazból is. A fölét meg kifizették.
Az idén kukorica helyett ezt eszik a jószágok.
Ahogy kinéz még 1,5-2 ilyen hét mint a mostani és lehet aratni. Egy részét lesilóztuk mert cső sem volt rajta.
Válasz #1301. hozzászólásra
mennyiért vetted a szárazat?
Válasz #1299. hozzászólásra
Leginkább a nevük. Amúgy szerintem semmi.
Én CGF-et etetek. Szabadegyházáról a Hungranaból jön. Itt van tőlem 6-7 km-re. Egyszerre minimum 10t mennyiséget adnak ki. Eddig 20t van lesózva, betaposva silóba télre. Frissen minden jószág tömi magába amíg van.
Hoztam 10t szárazat is. Néhány sörért a telepen a rakodógépes manus egyből big-bagbe rakta. Így lezsákolva könnyebb vele bánni, mozgatni.
Kilátástalan helyzet: Csőd szélén a sertésgazdák
Válasz #1239. hozzászólásra
mi a különbség a DDGS és a CGF között?
Válasz #1297. hozzászólásra
szépek a malacok, de az angol tartás nem nagyon bejön nálam.
inkább maradok a "magyar paraszti ólban való" tartás.
Angol sertéstartás
Válasz #1289. hozzászólásra
az igaz hogy nem törkönyvezettek(még) mert ha askarnám vennék vagy 40 lapály tenyészkocasüldőt(regisztráltan,törzskönyvezve) a területi törkönyvező kijönne megnézné a teny. állatok minőségét/gazdasági mutatókat megvizsgálná stb. és már is lapály törzstenyészet lehetnénk!Am. egy törzstenyészetnek viszik a tenyészállataimat úgyhogy tetoválom,csipkézem őket tehát nyílván vannak tartva!ui:egy időre biztos elment a kedvem ide írosgálni mert mán beluntam az egészbe hogy....
Válasz #1292. hozzászólásra
már ráéreztem
Finom liszt kontra teljes őrlésű liszt.
Az oxidáció következtében az őrlés és felhasználás közti időben a liszt sok értékes vitamint elveszít, de az ásványi anyagokat nem, így ezért a nem frissen őrölt bio/vegyszermentes lisztek még mindig többet érnek, mint finomított, fehér társaik.
A kutatások arra jutottak, hogy az őrléstől számítva 14 napon belül érdemes felhasználni a liszteket.
"A fehér kenyér és fehér liszt elhagyásának szükségessége igen súlyos csapást jelentene táplálkozási szokásainkra, holott fogyasztásuk alig több mint 100 esztendőre tekint vissza.
Az 1870-es évek táján Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság egészen eddig az időpontig csak és kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljesőrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt.
Mi is tehát a különbség a fehér, illetve a finomított liszt és a teljes őrlésű liszt között?
A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét. A következő táblázat kis ízelítőt ad abból, hogy mit jelent ez az úgynevezett vitálanyagokra kivetítve.
A finomított liszt kiőrlési vesztesége búza esetében a teljes őrlésű liszthez képest
(átlagértékek):
Ásványi anyagok/nyomelemek Veszteség %-ban
Vas 84
Réz 75
Magnézium 52
Mangán 71
Kálium 76
Kalcium 50
Vitaminok
B1 86
B2 69
B6 50
Niacin 86
Pantoténsav 54
A 100
E 100
A táblázat a vitálanyagokban bekövetkező veszteséget mutatja százalékban, a teljes őrlésű gabonához képest.
A vitálanyag kifejezés dr. Werner Kollath professzor, német táplálkozástudós munkássága nyomán került be a modern táplálkozástudományba, aki kísérleteiből megállapította, hogy a három fő tápanyagon, a fehérjéken, zsírokon és szénhidrátokon kívül táplálékunk ún. vitálanyagokat, azaz az élethez nélkülözhetetlen anyagokat is kell hogy tartalmazzon. Ezek mai tudásunk szerint a vitaminok, ásványisók, nyomelemek, telítetlen zsírsavak, enzimek, rostos anyagok, valamint az íz- és szaganyagok.
Vajon hiányzik-e nekünk mindez?
Patkányokon végzett kísérletek a következő eredményre vezettek: a finomított liszttel táplált patkányok néhány hét alatt elpusztultak, míg a teljes őrlésű liszttel táplált állatok egészségesen éltek tovább.
Egy másik érdekes szempont a liszt minőségét illetően az őrölt liszt frissessége. A liszt hatalmas felülete miatt, a benne lévő vitaminok a levegő oxigénjétől napok alatt értéküket vesztik.
LISZT-ÖSSZEHASONLÍTÁS
Kühnau és Bernasek állatkísérleteikben megállapították, hogy a frissen őrölt és a 14 napos teljes őrlésű liszt között jelentős különbség van. Több generáción keresztül figyelték, hogy hogyan változik az utódszám a különböző táplálékok hatására.
A kísérleti állatok egyes csoportjai 50% normál táplálék mellett a következőkkel lettek etetve:
Generációk: 1. 2. 3. 4.
utódszám
I. csoport frissen őrölt teljes őrlésű liszt 11,3 9,7 12,3 12,0
II. csoport kenyér frissen őrölt teljes őrlésű lisztből 12,3 9,5 9,3 11,6
III. csoport 14 napos teljes őrlésű liszt 9,5 4,5 3,2 -
IV. csoport kenyér 14 napos teljes őrlésű lisztből 8,0 3,5 2,0 -
V. csoport finomított liszt 8,0 4,0 1,2 -
A gabona finomított lisztté való kiőrlése tehát a szervezet számára vitálanyaghiányt jelent, amely például a B1-vitamin esetében ? amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a korpában ? a következőket jelenti. A B1-vitamin minimális napi szükségletét a WHO 1.5 mg-ban, orosz kutatók 3 mg-ban adják meg, míg a 100 évvel ezelőtti átlagos B1-vitamin-bevitel napi 5 mg volt. Ehhez képest a mai német lakosság átlagos B1 vitamin-fogyasztása napi 0,8 mg körül van, amely szám nem sokban különbözhet a civilizált világ más országaiban sem. Ez azt jelenti, hogy ezek a népek egy állandó B1-vitamin-hiányban szenvednek, ami, ha a B1-vitaminnak az anyagcsere-folyamatokban elfoglalt központi helyére gondolunk, szükségszerűen zavarokat kell hogy okozzon ezekben a folyamatokban.
A finomított liszt, illetve a belőle készült fehér és rozskenyér tehát egyik nyilvánvaló oka a táplálkozás okozta civilizációs betegségeinknek, amelyek nagyon kevés kivétellel magukba foglalják a ma ismert összes betegséget.
Végezetül szeretnék az olvasónak segítséget nyújtani a jó kenyér megtalálásában. Sajnos a barna színű kenyerek többsége csak a beléjük tett ételszínezéktől barna. Jó minőségű és többnyire jó ízű, a fent leírt szempontoknak megfelelő kenyeret kaphatunk azonban a bioboltokban, szülőjük szinte mindig valamely biogabonából dolgozó pékség. Ennek magyarázata pedig abban rejlik, hogy a gabonaszemek nemcsak a vitálanyagokat, hanem a növényvédőszerek mérgeit is maghéjukban gyűjtik össze."
Válasz #1290. hozzászólásra
Ha bezárod az ólat, nálad se lesz mostanában kinyitva, ráérzel a szabadság ízére !
Válasz #1289. hozzászólásra
ezért írtam, hogy ismerőstől. van ismerősöm, aki 20 éve nem vett kocasüldőt. a legjobb kocáiból hagy utánpótlást. azokra vesz anyai vonal spermát. felváltva NF-et és ML-t. ha vennék, inkább ilyen helyről malacot
Válasz #1288. hozzászólásra
nincs szándékomban. idén végleg befejezem, jövőre még saját részre se tartok
Válasz #1287. hozzászólásra
legyen idézőjeles a tenyészállat .......mert ugye amiröl szó van se törzskönyvesek se semmi csak rá van mondva hogy szépek és tartsuk meg! akkor legyen 45 vagy 48 ezer ft egy 100kg os mi itthon a 80kg tol vesszük külön őket! de akkor sem szoktak malacnak venni kocákat főleg nem ennyi pénzért!
Válasz #1287. hozzászólásra
Nézelődsz e téren ???
Válasz #1284. hozzászólásra
40ezerért 100 kg-os hízót se kapsz nemhogy tenyészállatot. és kérdéses, hogy tenyésztelepen hogyan nevelték az állatokat,mert sok helyen súlyra adják és a tenyészutánpótlást nem hízlalni kell
Válasz #1284. hozzászólásra
És persze legalább 6hónaposat, nem 4 hónapos felpumpáltat.
Válasz #1283. hozzászólásra
én vettem 2002-ben nagyfehér tenyészállatokat Hódmezővásáhelyen. 13-ból 4 vemhesült. az első csapatot vissza is küldtem, mert szemre is csúnyák voltak. a 2. kihajtásból választattunk, de az első csapat után el kellett volna jönni. én szivesebben vennék malacnak tenyészállatot megfelelő, megbízható helyről
tenyészállatnak 80-100kg közöttieket vesznek ilyen kiskorba még semmi nem látszik belőle mi lesz!!!!! és 100kg osan is megvesz 40e ft ért mondjuk akkor nem megéri mint 30 ért kiskorba?
Válasz #1282. hozzászólásra
Jah , h tenyészállatnak , úgy már jobb ,de inkább vesz az ember q körülit és biztosabb-he-he
Válasz #1281. hozzászólásra
ha valakinek kell tenyészállat, akkor ad érte annyit
Válasz #1252. hozzászólásra
Imikém!
Az , h 10 hetesként jó 35 kg-os az átlagod az okés , de ki az a hü..e , aki ad érte 30 ropit , amikor a q-ás hízóért jobb esetben adtak/adnak 43 ropit.
Ne vedd sértésnek ,de akkor mindenki csak 10 hetes korig tartaná és keresne ilyen "balekot"-he-he.
Amikor tavasszal kapkodtak 1esek a süldőkért akkor is csak a 33-35 kg-osakat "csak" 28-ért tudtam elpasszolni.
H is van ez-noooooooo???
Válasz #1277. hozzászólásra
a duroc is nagykedvencem
Válasz #1277. hozzászólásra
láttam ezeket a képeket az fse oldalán.Az első kan élőben még gyönyörűbb Módos Imre barátom tenyésztette!
Válasz #1276. hozzászólásra
a kocáim magyar lapályok valamint f1-sek am szoktam fajtatiszta almokat is nevelni hogy legyenek kocautánpótlások!
Válasz #1263. hozzászólásra
Értem, akkor végtermék előállító kocáid vannak.
Topigs X pietrin-el volt szerencsém dolgozni, azok nagyon bejöttek nekem.
Válasz #1274. hozzászólásra
az lehet,de nálam nyáron szabadba vannak és télen bent!
Válasz #1271. hozzászólásra
ez a tápos, nem tápos dolog az egy örök vitatéma. mit nevezünk táposnak?
véleményem szerint tiszta gabonával etetni zárt ólban az állatkínzás
Válasz #1270. hozzászólásra
nálad melyik fajta 8500?????
Válasz #1264. hozzászólásra
Hát ez sem vízpaca,legalább is a vevők nem ezt mondják nomeg nem járnának vissza évről évre sertésárúért!Én csak mangalicát eszek amit magam hízlalok(táp nélkül),szerintem annál jobb sertéshús nincs!De ízlések és pofonok!E+gyébként a kedvenc fajtám a lapály tetszenek az erőle lógó fülei végtelenül hoszú egyébként!
Br 8500-.
Válasz #1268. hozzászólásra
utobra vettem sano protamino prémiumot akkor 7100 volt! nálatok mennyiért megy?
Ha nem titok, ki mennyiért veszi a sano-t mostanság?
Válasz #1265. hozzászólásra
Egyetértek veled is, meg a kép szövegével is, meg akik itt írogatnak azok is gondolom kivétel nélkül!
A baj csak az, hogy ennek a képnek, -hogy eljusson azokhoz akiknek szól-, nem itt, hanem az óriásplakátokon, meg a tévében a sok hülye reklám helyett kellene menni! Pl: "sportolj hetente 3x1 órát!" helyett, vagy ezt:"hetente 3x1 órát légy a paraszt mellett és csináld amit ő!"
Válasz #1250. hozzászólásra
Egyébként, mindenki eldöntheti kinek mi a szép. Nekem pl. egy mnfX(durocxlapány) végtermék, a vastag erős lábaival, gyönyörű hosszú derekával sokkal szebb, mint egy agyonizmolt pietren, vagy seghers,és legfőképpen nem vízpacát teszek az asztalra. Aki vitt tőlem hízót vágni, mindenki dícséri, mert nem vizet vettek meg, hanem húst. És mellesleg aki vitt belőle malacot, hagyott kocát bebúgatta lapállyal, jól is fialt, jól is nevel és a malacok is szépek és nőnek, 5 hó alatt 105-kgra. Én nem hátrány az sem hogy nagyon sokan nagysúlyra viszik. Az egyik hentes ismerősnek, éves korára 380kgra híztak meg, és olyan kolbász lett belőle kihúzták érte, mai napig is tőlem viszi a hízót.
Válasz #1261. hozzászólásra
Tudod amit én rakok a seghers,topigs ezek hibridek táhát az utódok végtermékek,adhatok belőlük de nem biztosítom hogy ezek is olyan sok malacot nevelnek mint egy lapály v. nagyfehér!