Szia!Az 540es fordulat kevésnek bizonyúlt...És amire felkerlüt rá a villanymoci,addigra a napszámosok kézimunkával felpucolták..Na majd jövőre!!!Azon járt az eszem hogy akkor lenne a tuti hogy ha azta kocsit valami excenter mozgatná!!!Legény a talpán aki azt egész nap rángatja!!
Még annyit ,hogy olyan talajbacit dolgozok be alá,ami helyettesiti az oltóport,azért is mert az befesti a rapid fotocelláit.Gondolkodtam a trifrulex bedolgozáson,de utánna a buzánál visszapofázik,inkább elhagyom!
Heló!
Alapkezelést nem csinálok,állományban PULSÁR+REFINE lesz a választás!Megpróbálom a vetés előőt közvetlenül végezni a kombinátorozást,ezzel a gyomok kelését elodázni,majd 6-10cm-s szójában kezelek!
Előre is bocsánat, teljesen kezdő vagyok ezen a téren..
Szükségem lenne a segítségetekre, mivel sehol máshol nem találtam megfelelő információt.
Ha valamelyikőtök tudna nekem segíteni abban, hogy a szója termesztésével kapcsolatos költségeket (szántás, vetés, növényvédelem, segédüzemi ktg.,)megírná nekem, hálás lennék.
Például egy általatok bevált komplett termesztési terv megosztása a magok vételétől a végéig sokat segítene.
Előre is köszönöm, vagy ha bárkivel kontaktba tudnék lépni ez ügyben e-mailben, megköszönném!
Válasz #271. hozzászólásra
Szia !
Ez csak az érésidőt befolyásolja,nálatok a 00-ból I-es érésidejű lesz.
A legnagyobb problémánk a termesztéssel kapcsolatban az,hogy a szója RÖVIDNAPPALOS növény,tehát a napi megvilágitás hossza befolyásolja leginkább a termést!
Ez egy szép rajz, csak nem sok jelentősége van. Nem ez a korlátozó tényező. (mondjuk szabolcsban már érdemes a 0-ás vagy a 00-ás fajtákat választani, de még ennek sincs nagy jelentősége, csak később lesz a betakarítás és kész)
Ami fontos, hogy legyen szabad vízfelület a közelben (pl. folyók, halastavak), mert az egyetlen, amit nem szeret, az a légköri aszály. (egyébként a rendszerváltás előtt igen sikeres szójaprogramok voltak a folyómedrek környékén, pl. Tiszalökön, Tiszavasváriban). Vetőmagot a Kwizda képviselői tudnak neked hozni, pl. Farmmix.
Ha tud valaki segíteni írja meg, hogy Szabolcsban hol lehet szója vetőmagot kapni, és milyen áron. Milyen fajtát érdemes vetni, még eddig nem termesztettünk az AKG- miatt gondolkodok a vetésén.
Még egy tapasztalat,hogy nálunk tűnik el a vetés forgobol a napraforgó,mindenki inkább szóját vet,nem akg-s területen mehet monokultúrában is több évig.
Szotyin kívül bármi után vetheted/gabona,kukorica/,egy ami nagyon fontos a talaj legyen asztal simaságú,ha nem talajkopirozó asztalal vágjátok le,nem szabad sorirányba vágni/hagy.asztal/ kicsit meg kell srégíteni.Utána nekem búza volt,nem kapott mt.és 45 mázsát adott/nálunk jó eredmény/,de a kukorica is meghálálja.
miért, deszikálás nélkül is lehetne? Nem úgy van, mint a napránál, meg a repcénél, hogy ki lehet hagyni, de többszörösét veszted el a veszteségeken, meg a szárításon?
általában intenzíven gazdálkodom, nem jellemző hogy nem deszikálnék (egyes években a kukoricát is)
A tenyészidőre gondoltam,nem azt írtam hogy nem lehet,csak egy késöbbinél vedd számításba a desszikálást,amit nekünk is nagy valoszinüséggel meg kell csinálni.Azt akartam írni,hogy kb. tíz évvel ezelőtt még nálunk is furcsálották hogy megpróbálom,hiszen dél baranyában volt elterjedve,de a mostani fajtáknál már eltüntek a határok/pl.kompolt/.
Én is így gondolom, szóval erdők, csatornák által közre fogott talaj, Tisza part, halastavak környéke, hortobágy-folyó partja, stb.
Ezeket a területeimet szánom neki...
amúgy a vetésforgóra mennyire érzékeny? Nem ÁKG-s területben mehetne kukorica-szója bikultúra, mint amerikában? (van egy földem, ami véggel nyűlik a Tiszára, szóval ettől jobb mikroklímát szerintem nem lehetne neki csinálni, és ez ideális lenne oda)
Én ebben nem hiszek, a legtöbben szintén ezzel indokolják, de szerintem ez egy hülyeség...
Itt a környéken többen is vetettek már szóját az elmúlt években is, meg a rendszerváltás előtt is. (Sőt a régi öregek szerint a háború előtt is volt mindig, csak a TSZ-esítés idején terjedt el ez az elmélet, hogy nem lehet...
Amúgy vannak ismerőseim Szlovákiában, ők azt mondják, hogy náluk nem lehet napraforgót termelni, mert nem érik be, meg kicsi a hőösszeg, meg kukoricából is csak 300-as Fao számok, viszont szóját termelnek, és nem is csak koraikat. (mint ahogy Kanadában is a második legnagyobb területen termelt növény a szója, pedig az már kifejezetten északon van) Oké, hogy más éghajlat, meg minden, de ennyire azért nem különleges a mi helyzetünk...
Még ami nagyon fontos,hogy a talaj típusra nem érzékeny nagyon ,viszont a terület mikroklimájára annál inkább,nincs nagy vízigénnye viszont a nedvesség 30% légkörböl veszi fel,tehát párás területeket próbálj választani,tudsz csinálni kis adagos öntözést akkor azt szerintem meghálálja.
Fajtákat nem kérdeztem,de sok új termelő volt az akg záróéve miatt,15-25 mázsákat hallottam,de nálunk a legjobb kukorica is kb.70 mázsa volt.
2008-ban 30 mázsa körüli termések voltak.
Válasz #248. hozzászólásra
Ezek a magassági adatok optimális időjárás mellett mérvadóak,nálunk idén már 5cm-nél hüvely volt,a szója feleakkora volt mint máskor.
A csirázáshoz 10-12 fok kell neki,ha meleg az április és 20.-a környékén elvetheted akkor elméletileg szeptember25-okt.5 között arathatod,persze ha optimális az őszi időjárás/nem szakad állandóan az eső/.
Szia!
Azért azt is vedd figyelembe,hogy a szója termesztési határa /hivatalosan/ észak tolna-bács megye vonala.Nálam egy középérésű fajta volt ami 15-ig száradt le desszikálás nélkül,tehát már nálunk csiszes a hosszabb tenyészidő.Azt akarom ebből kihozni hogy nálatok/úgy tudom Debrecen környéke/ egy középérésű fajta nem biztos hogy beérik állományszárítás nélkül,ezt vedd figyelembe a fajtaválasztásnál.
PR: azt jelenti Pioneer
1. szám: a növényfajta: pl. 3: kukorica, 4: repce, 6: napraforgó, 7: szója, stb.
2. szám a tenyászidő: minél magasabb, annál rövidebb
utánna pedig egy többjegyű, számok-betűk kombinációja: fajtaazonosító
Amit észre vettem(szemembe tűnt) az az alsó hüvely magassága. Az igen korai-koraiaknál 15 cm körüli !!!
Míg a közép-kései meg 30 cm. Az ért nem elfelejtendő ez sem.
A PR-ek a táblázatban lehet, hogy pio-k ???????????
Ahogy én számoltam, ha a egyedét teremné, megtérülnek a költségeik, ha a felét, akkor hoz annyii nyereséget, mint egy átlagos búz vagy árpa...
Csak úgy repkednek a 4-essel meg 5-össel kezdődő temések... És még pl. itt a Debreceni kísérleti helyen, ahol 10 gazdából 9,9 esküszik rá, hogy itt aztán semmi keresni valója a szójának... Ha megugordja az 5 tonnát, még a zöldborsó vagy a csemege árbevételét is veri, a haszonról meg nem is beszélve...
Viszont amit lentebb is írtam, hogy a Pio termése magasabb, mert az amerikai (kanadai) körülmények sokkal hasonlóbbak hozzánk.
Nekem kb. 10 évvel ezelőtt volt szójám /tolna m./,akkor mindenki hülyének nézett,hogy mit akarok ezzel.Nagyon jól sikerült,40% jégkár mellett még 22 mázsát arattunk le.Jó pénzt kaptam érte,azóta nem volt,de most kell az akg miatt.Nem kell tőle félni mert viszonylag alacsony a költsége,tehát már kevesebb termés is jó profitot hoz,plusz kb.60 kg nitrogént hagy maga után.A fajtakérdés sem bonyolult,én Bóly-ból hoztam a vetőmagot azt hiszem Crusader volt,akkoriban meg most is szerintem a legnagyobb tapasztalattal ők rendelkeznek szója vonalon,pl.fajta kisérletek,vetőmag nemesítés stb.
én nem igazán töröm magam a fajtasorokon. A kukorica látványos, de a többit szerintem csak akkor lehetne hitelesen kiértékelni, ha maga a kombájn mérné vissza...
nem is szoktam se búzából, se repcéből, se naprából. vetek belőlük egy-egy táblát, és majd a fejlődése alapján megpróbálom megítélni. Ha valamelyik nagyon kiugrik, akkor az jövőre nagyobb területre kerül, ha nem, akkor maradnak a régiek, és keresgélek tovább. Annyi időm nincs, hogy rendesen megcsináljam, a felületes meg nem hoz úgysem értékelhető eredményt...
Az itteni területi képviselő semmit nem tud a szójáról, mindig mondja, hogy hallotta, hogy jövőre lesz, de aztán semmi...
sötétben tapogatózom, mert amúgy meg a Pioneer az egyik legkomolyabb szója nemesítő a vlágban. Ráadásul inkább amerikai, mint nyugat-európai fajtát keresnék, mert ahhoz sokkal jobban hasonlítanak a mi klimatikus viszonyaink. Magyar fajtát viszont nem vennék, szerintem nagyon szűk genetikai alapból dolgozhatnak, és nagy mázli kellene, hogy ez ne jelenjen meg a termésben...
Én is néztem az Isidort, meg a Splendort. Még nem volt telefonálni a Kutas-nak, ők állítólag olaszorszégból hozott, EU listás Pioneer fajtákat termelnek...
Ha velük szerződünk, akkor rájuk bízom a fajtaválasztást. Ha nem, akkor szerintem fele-fele Splendor és Isidor lesz.
6882 hozzászólás
Válasz #281. hozzászólásra
Vagyis még idén...
Válasz #280. hozzászólásra
Szia!Az 540es fordulat kevésnek bizonyúlt...És amire felkerlüt rá a villanymoci,addigra a napszámosok kézimunkával felpucolták..Na majd jövőre!!!Azon járt az eszem hogy akkor lenne a tuti hogy ha azta kocsit valami excenter mozgatná!!!Legény a talpán aki azt egész nap rángatja!!
Válasz #279. hozzászólásra
Szia Jancsika!
Tudtátok használni a hagymatisztítót!
Válasz #275. hozzászólásra
Szia!A refine nekem nem nagyon jött be!!!A pulsar a tuti cucc!!!
Válasz #277. hozzászólásra
Ősszesen 3 hekit vetek,nem akarom nagyon megcifrázni,amúgy jó a baci.
Válasz #276. hozzászólásra
Még annyit ,hogy olyan talajbacit dolgozok be alá,ami helyettesiti az oltóport,azért is mert az befesti a rapid fotocelláit.Gondolkodtam a trifrulex bedolgozáson,de utánna a buzánál visszapofázik,inkább elhagyom!
Válasz #275. hozzászólásra
Erre a megoldásra is gondoltam,kiegészítve majd a későbbiek folyamán egy panterával...Kössz!
Válasz #274. hozzászólásra
Heló!
Alapkezelést nem csinálok,állományban PULSÁR+REFINE lesz a választás!Megpróbálom a vetés előőt közvetlenül végezni a kombinátorozást,ezzel a gyomok kelését elodázni,majd 6-10cm-s szójában kezelek!
Üdv mindenkinek!
Az elmúlt 5évben nem szójáztam, az idén egy keveset vetnék,egy tuti gyomírtási tippet megköszönnék...(alapkez.)
Sziasztok!
Előre is bocsánat, teljesen kezdő vagyok ezen a téren..
Szükségem lenne a segítségetekre, mivel sehol máshol nem találtam megfelelő információt.
Ha valamelyikőtök tudna nekem segíteni abban, hogy a szója termesztésével kapcsolatos költségeket (szántás, vetés, növényvédelem, segédüzemi ktg.,)megírná nekem, hálás lennék.
Például egy általatok bevált komplett termesztési terv megosztása a magok vételétől a végéig sokat segítene.
Előre is köszönöm, vagy ha bárkivel kontaktba tudnék lépni ez ügyben e-mailben, megköszönném!
Üdv Nektek,
Kati
Válasz #271. hozzászólásra
Szia !
Ez csak az érésidőt befolyásolja,nálatok a 00-ból I-es érésidejű lesz.
A legnagyobb problémánk a termesztéssel kapcsolatban az,hogy a szója RÖVIDNAPPALOS növény,tehát a napi megvilágitás hossza befolyásolja leginkább a termést!
Válasz #270. hozzászólásra
Ez egy szép rajz, csak nem sok jelentősége van. Nem ez a korlátozó tényező. (mondjuk szabolcsban már érdemes a 0-ás vagy a 00-ás fajtákat választani, de még ennek sincs nagy jelentősége, csak később lesz a betakarítás és kész)
Ami fontos, hogy legyen szabad vízfelület a közelben (pl. folyók, halastavak), mert az egyetlen, amit nem szeret, az a légköri aszály. (egyébként a rendszerváltás előtt igen sikeres szójaprogramok voltak a folyómedrek környékén, pl. Tiszalökön, Tiszavasváriban). Vetőmagot a Kwizda képviselői tudnak neked hozni, pl. Farmmix.
A napsütéses órák száma Magyarországon.Klikk a képre.
Ha tud valaki segíteni írja meg, hogy Szabolcsban hol lehet szója vetőmagot kapni, és milyen áron. Milyen fajtát érdemes vetni, még eddig nem termesztettünk az AKG- miatt gondolkodok a vetésén.
Válasz #263. hozzászólásra
Még egy tapasztalat,hogy nálunk tűnik el a vetés forgobol a napraforgó,mindenki inkább szóját vet,nem akg-s területen mehet monokultúrában is több évig.
Válasz #265. hozzászólásra
Nálunk simán beérik.
Válasz #263. hozzászólásra
Szotyin kívül bármi után vetheted/gabona,kukorica/,egy ami nagyon fontos a talaj legyen asztal simaságú,ha nem talajkopirozó asztalal vágjátok le,nem szabad sorirányba vágni/hagy.asztal/ kicsit meg kell srégíteni.Utána nekem búza volt,nem kapott mt.és 45 mázsát adott/nálunk jó eredmény/,de a kukorica is meghálálja.
Válasz #264. hozzászólásra
miért, deszikálás nélkül is lehetne? Nem úgy van, mint a napránál, meg a repcénél, hogy ki lehet hagyni, de többszörösét veszted el a veszteségeken, meg a szárításon?
általában intenzíven gazdálkodom, nem jellemző hogy nem deszikálnék (egyes években a kukoricát is)
Válasz #261. hozzászólásra
A tenyészidőre gondoltam,nem azt írtam hogy nem lehet,csak egy késöbbinél vedd számításba a desszikálást,amit nekünk is nagy valoszinüséggel meg kell csinálni.Azt akartam írni,hogy kb. tíz évvel ezelőtt még nálunk is furcsálották hogy megpróbálom,hiszen dél baranyában volt elterjedve,de a mostani fajtáknál már eltüntek a határok/pl.kompolt/.
Válasz #260. hozzászólásra
Én is így gondolom, szóval erdők, csatornák által közre fogott talaj, Tisza part, halastavak környéke, hortobágy-folyó partja, stb.
Ezeket a területeimet szánom neki...
amúgy a vetésforgóra mennyire érzékeny? Nem ÁKG-s területben mehetne kukorica-szója bikultúra, mint amerikában? (van egy földem, ami véggel nyűlik a Tiszára, szóval ettől jobb mikroklímát szerintem nem lehetne neki csinálni, és ez ideális lenne oda)
Válasz #260. hozzászólásra
Csatorna part, mély fekvéses talaj, lehet most áll rajta a víz.......
Válasz #250. hozzászólásra
Én ebben nem hiszek, a legtöbben szintén ezzel indokolják, de szerintem ez egy hülyeség...
Itt a környéken többen is vetettek már szóját az elmúlt években is, meg a rendszerváltás előtt is. (Sőt a régi öregek szerint a háború előtt is volt mindig, csak a TSZ-esítés idején terjedt el ez az elmélet, hogy nem lehet...
Amúgy vannak ismerőseim Szlovákiában, ők azt mondják, hogy náluk nem lehet napraforgót termelni, mert nem érik be, meg kicsi a hőösszeg, meg kukoricából is csak 300-as Fao számok, viszont szóját termelnek, és nem is csak koraikat. (mint ahogy Kanadában is a második legnagyobb területen termelt növény a szója, pedig az már kifejezetten északon van) Oké, hogy más éghajlat, meg minden, de ennyire azért nem különleges a mi helyzetünk...
Válasz #257. hozzászólásra
Még ami nagyon fontos,hogy a talaj típusra nem érzékeny nagyon ,viszont a terület mikroklimájára annál inkább,nincs nagy vízigénnye viszont a nedvesség 30% légkörböl veszi fel,tehát párás területeket próbálj választani,tudsz csinálni kis adagos öntözést akkor azt szerintem meghálálja.
Válasz #257. hozzászólásra
Fajtákat nem kérdeztem,de sok új termelő volt az akg záróéve miatt,15-25 mázsákat hallottam,de nálunk a legjobb kukorica is kb.70 mázsa volt.
2008-ban 30 mázsa körüli termések voltak.
Válasz #255. hozzászólásra
Öntözésnél vigyázz mert érzékeny a peronoszpára ,mint a közönséges bab,figyelned kell,ha van tünet akkor permetezni.
Válasz #256. hozzászólásra
Milyent vetettek a környékben és mekkora sikerekkel ????
Válasz #248. hozzászólásra
Ezek a magassági adatok optimális időjárás mellett mérvadóak,nálunk idén már 5cm-nél hüvely volt,a szója feleakkora volt mint máskor.
Válasz #254. hozzászólásra
Csak ha meg kell öntöznöm(egyébként tervezem) akkor már vizes lesz az fix.
Kalocsa.
Válasz #251. hozzászólásra
A csirázáshoz 10-12 fok kell neki,ha meleg az április és 20.-a környékén elvetheted akkor elméletileg szeptember25-okt.5 között arathatod,persze ha optimális az őszi időjárás/nem szakad állandóan az eső/.
Válasz #252. hozzászólásra
Ott vagyok arra.
Válasz #251. hozzászólásra
Én paks vonalában vagyok,és te?
Válasz #250. hozzászólásra
Már nálunk sem érik be(Bács)
Válasz #247. hozzászólásra
Szia!
Azért azt is vedd figyelembe,hogy a szója termesztési határa /hivatalosan/ észak tolna-bács megye vonala.Nálam egy középérésű fajta volt ami 15-ig száradt le desszikálás nélkül,tehát már nálunk csiszes a hosszabb tenyészidő.Azt akarom ebből kihozni hogy nálatok/úgy tudom Debrecen környéke/ egy középérésű fajta nem biztos hogy beérik állományszárítás nélkül,ezt vedd figyelembe a fajtaválasztásnál.
Válasz #248. hozzászólásra
igen, a Pio egyformán számoz minden növényét.
PR: azt jelenti Pioneer
1. szám: a növényfajta: pl. 3: kukorica, 4: repce, 6: napraforgó, 7: szója, stb.
2. szám a tenyászidő: minél magasabb, annál rövidebb
utánna pedig egy többjegyű, számok-betűk kombinációja: fajtaazonosító
Válasz #247. hozzászólásra
Amit észre vettem(szemembe tűnt) az az alsó hüvely magassága. Az igen korai-koraiaknál 15 cm körüli !!!
Míg a közép-kései meg 30 cm. Az ért nem elfelejtendő ez sem.
A PR-ek a táblázatban lehet, hogy pio-k ???????????
Válasz #245. hozzászólásra
Ezek csodával határos számok....
Ahogy én számoltam, ha a egyedét teremné, megtérülnek a költségeik, ha a felét, akkor hoz annyii nyereséget, mint egy átlagos búz vagy árpa...
Csak úgy repkednek a 4-essel meg 5-össel kezdődő temések... És még pl. itt a Debreceni kísérleti helyen, ahol 10 gazdából 9,9 esküszik rá, hogy itt aztán semmi keresni valója a szójának... Ha megugordja az 5 tonnát, még a zöldborsó vagy a csemege árbevételét is veri, a haszonról meg nem is beszélve...
Viszont amit lentebb is írtam, hogy a Pio termése magasabb, mert az amerikai (kanadai) körülmények sokkal hasonlóbbak hozzánk.
Válasz #244. hozzászólásra
2006-os,sajna csak ezt találtam.
Válasz #244. hozzászólásra
http://www.takarmanyszerviz.hu/szojaintegracio.html
Válasz #243. hozzászólásra
Eredményeket !!
Válasz #242. hozzászólásra
Mit keresel róluk?
Válasz #241. hozzászólásra
Tudok Bólyról de semmi hasznos anyagot nem találok róluk.
Válasz #240. hozzászólásra
Nekem kb. 10 évvel ezelőtt volt szójám /tolna m./,akkor mindenki hülyének nézett,hogy mit akarok ezzel.Nagyon jól sikerült,40% jégkár mellett még 22 mázsát arattunk le.Jó pénzt kaptam érte,azóta nem volt,de most kell az akg miatt.Nem kell tőle félni mert viszonylag alacsony a költsége,tehát már kevesebb termés is jó profitot hoz,plusz kb.60 kg nitrogént hagy maga után.A fajtakérdés sem bonyolult,én Bóly-ból hoztam a vetőmagot azt hiszem Crusader volt,akkoriban meg most is szerintem a legnagyobb tapasztalattal ők rendelkeznek szója vonalon,pl.fajta kisérletek,vetőmag nemesítés stb.
Válasz #239. hozzászólásra
Nagy kedvem, nekem sincs, mert bohóckodtam már épp eleget eddig a fajtákkal
De gondolván a következő 5 évre volna valami eredmény itt a környékben is.
Válasz #238. hozzászólásra
én nem igazán töröm magam a fajtasorokon. A kukorica látványos, de a többit szerintem csak akkor lehetne hitelesen kiértékelni, ha maga a kombájn mérné vissza...
nem is szoktam se búzából, se repcéből, se naprából. vetek belőlük egy-egy táblát, és majd a fejlődése alapján megpróbálom megítélni. Ha valamelyik nagyon kiugrik, akkor az jövőre nagyobb területre kerül, ha nem, akkor maradnak a régiek, és keresgélek tovább. Annyi időm nincs, hogy rendesen megcsináljam, a felületes meg nem hoz úgysem értékelhető eredményt...
szerintem..
Válasz #237. hozzászólásra
Nagyon azon vagyok, hogy csak fajtasort csinálok 2-3 cégnek nagy parcellán.
Válasz #234. hozzászólásra
Az itteni területi képviselő semmit nem tud a szójáról, mindig mondja, hogy hallotta, hogy jövőre lesz, de aztán semmi...
sötétben tapogatózom, mert amúgy meg a Pioneer az egyik legkomolyabb szója nemesítő a vlágban. Ráadásul inkább amerikai, mint nyugat-európai fajtát keresnék, mert ahhoz sokkal jobban hasonlítanak a mi klimatikus viszonyaink. Magyar fajtát viszont nem vennék, szerintem nagyon szűk genetikai alapból dolgozhatnak, és nagy mázli kellene, hogy ez ne jelenjen meg a termésben...
Válasz #233. hozzászólásra
+ a szegedieknek jóval magasabban vannak a hüvelyei....
Válasz #232. hozzászólásra
Szasz Satyesz.Levél iwiw-en.
Válasz #233. hozzászólásra
Engem a pio-s területes lebeszélt a pioról........
Én is néztem az Isidort, meg a Splendort. Még nem volt telefonálni a Kutas-nak, ők állítólag olaszorszégból hozott, EU listás Pioneer fajtákat termelnek...
Ha velük szerződünk, akkor rájuk bízom a fajtaválasztást. Ha nem, akkor szerintem fele-fele Splendor és Isidor lesz.