Ahhoz komoly vetőgép kellene. És szerintem a no -till se működik egy elhanyagolt, rossz kultúrállapotú talajon. Valahonnan el kell indítani.
Idén optimális nedvességnél, napra után fozát, 4 héttel utánna egy sor carier és ment bele a búza. A képen látjátok hogy kel. Két éve azt szúrtam el hogy poroltam 10-11km/h val az accorrd vetőgéppel, a köveken felpattogott a vetőcsoroszlya rengeteg mag a földfelszinén marad. És ezért nagyon hiányosan kelt. Idén nem mentem max 8km/h val. Sokkal szebb egyenletesebb a kelés. Igaz csapadék is volt rá bőségessen. Ja meg tárcsázás előtt kapott 130kiló folyékony nitrót.
Nem mondanám. De forgatás nélkül művelem. Carier meg gruber a fő művelőeszközeim. És tavaly vettem egy fralazt azzal próbálom "mélyíteni".
Taposással nagyon észen kell lenni, lehetőleg próbálok csak szárazba rámenni. Kukorica nincs a vetésforgóba csak kalászos meg napra. Esetleg néha repce. Ha optimálistól nedvesebb a talaj akkor max magágykészítés(carierrel) és vetés. Ha száraz akkor próbálom minél jobban átdolgozni.
Dobálja a késeket rendesen az is. Enyémnek sokkal xarabb hangja van pedig sokkal lassabban húzom. Itt olyan hang jön fel a föld alól mintha valami gereblyével elhúzott betonplacc lenne a föld alatt.
Búza tavaly gyenge volt benne 27q/ha igaz egy csep eső se esett rá áprilistól aratásig. viszonyításképp három faluval odébb lévő 4000ha-os nagygazdaság sokkal jobb földeken profi technológiával 20q átlagot csinált. Viszont egy másik nagygazda másik környékbelei faluban jobb talajon nagy szakértelemmel megcsinálta 45q átlagot.
Idén volt benne 26q napra, tavaly csep eső nélkül jobb talajaimon is kb ilyen átlag volt naprából. szóval odafigyeléssel és időben elvégezz munkákkal azért ki lehet belőle hozni valamit. Most szép búza kelésem van benne. Meglátjuk mit bír belőle kinevelni. 3éve bérelem előtte tengernyi gaz volt rajta csak. Talán majd idén rendesen kordában bírom tartani a gyomokat.
Próbálkoztak itt már horsc tigerrel is nagy mellényű Mezőtúr környékéről származó garázdálkodók.... egy darabig győzték rá venni naponta a vídiás csúcsokat, utána már csak hegesztgettek rá minden xart aztán összecsomagoltak és elkotródtak még a környékről is. Beletört a bicskájuk... de ugyanúgy beltört a bicskája az osztrák parasztank is aki összevásárolt itt a faluban vagy 600heki földet. Próbálkozott vagy 3 szezonba aztán kiadta bérbe egy helyinek inkább.
Kérdés jogos. De bérelt területek zömében. Erdősíteni nem engedik a tulajok, másfelől nem is értenék hozzá. És nem lenne annyi tőkém, hogy 20-30 évet várjak míg bevételem lesz belőle. Szóval eléggé be vannak határolva a lehetőségeim. És nem panaszként tettem fel a képeket, csak régebben volt aki fellengzősen beszélt róla, hogy olyan földjei vannak hogy, ha nem felejt el októberben vetni akkor júliusban leveszi az 50mázsa búzát... és nem hiszi el hogy máshol nem így van... ilyen hozzáállással itt felkopna az álla hamar.
Hát, hallod, nem irigyellek! Ugyanakkor felvetődik bennem a kérdés, és nem bántó vagy kötekedő szándékkal, de van értelme ilyen talajon szántóföldi növényeket termeszteni?
Már régebb be akartam tenni ide pár képet de most jutottam oda hogy letöltsem őket a telómról.
Nálunk ilyen a 14 aranykoronás föld, nem mondom , hogy nincs jobb (18AK) de kb a gazdaságom 1/4-e ilyen talaj.... fralaz( de tök mindegy semmilyen más gép kopóalkatrésze se bírná) egy hekit nem bírt ki benne és a késszárig koptak a csúcsok. Carier tárcsa 50 heki alatt 1,5centit kopik átmérőbe idei őszi esős körülmények között, szárazba meg egy nap alatt szemláomást kopik rendesen. (3m széles)
Persze csakis fagyon gondoltam,mert utána tényleg felfagy a keréknyom meg se látszik hogy hol ment a traktor,de tényleg rizikós mert száraz tavaszon bejöhet, de ha sok az eső akkor bukta.
Könnyebben megáll a víz, több a kár mint a haszon.Jól meg kell ezt gondolni!
A többi növénynek csak tavasszal megyünk rá (simító, kombinátor, vetőgép előtte vagy után gyomirtó, huzatás, együtt a műtrágya kijuttatással. szemrevételezés, betakarítás, tárcsázás, esetleg kétszer, szántás.
Mi is így szoktuk.
A talajközpontú művelés az egy kicsit teljesen más.
Olvass vissza sokat. Valamelyik topikban már beszéltek (beszéltünk) róla.
Válasz #10785. hozzászólásra
Ha rá akarsz menni tárcsával akkor csak a fagyos földre mikor a traktor nem hagy mély nyomokat és a tárcsa is tud dolgozni. Ilyenkor nem maradnak gyúrási nyomok amik a tavaszi növény fejlődését fékelné. Ha véletlenül foltokban látszódna is a nyom az részben télen felfagy. A kései növény részére /kukorica, napraforgó/ kevesebb lesz a vízelpárolgás. Viszont ugyan úgy bejöhet esős tavasz is, ilyenkor viszont nehezebben szárad az elmunkált föld.
Itt a helyi t.sz. tavaly nagy gépekkel nagy tárcsával elmunkálta még a hóban,és mint az álom olyan lett tavaszra.Még egy fogast adtak neki tavasszal és ment bele a kukorica.
A lényeg az lenne hogy ha télen elmunkálom van-e olyan hatása hogy esetleg a tavaszi olvadáskor, és az esőktől megnő a belvízveszély.Pont a belvíz miatt lenne jó mert tavasszal nem kellene símítani+kombinátor,hanem egy sor kombinátor után(ami így ráérne később is) már lehetne is vetni.
Válasz #10780. hozzászólásra
Mák és cukorrépa alá jó ha megcsinálod, a többi növény részére individuális. Itt az eggyik cég a szántásokat lazítóval és grúberral dolgozta át, de nem tudom mit akarnak bele vetni.
Üdv!
Őszi szántást késő ősszel vagy a tél folyamán, de még a fagyok elmúlta előtt szokta valaki elmunkálni tárcsával vagy fogassal??
Milyenek a tapasztalatok, megspórol az ember egy tavaszi műveletet, vagy semmi haszna csak kárt okoz??
Ez milyen földön van húzva? Olyan mintha szántás lenne, de mi az a kóró ott benne. Repce szárnak nézem, de nem létezik, hogy aratás után van, mert akkor jó beteg repce volt.
Amúgy könnyű kis kompaktornak néz ki.
MF-es majd hívhatlak a baci szaporítással kapcsolatban? Te tavasszal is fogod szórni?
Most pont azon agyalgatok, hogy mi a jó: egy sűrűbb osztású grúberral (3 gerendás, 28 cm osztású) 25 cm-es munkamélység vagy egy két gerendás (40 cm osztású) 30-32 cm munkamélység? Őszi alapművelés tavaszi kultúra alá. Vagy akár búza alá is.
Én talaj állapot javulását várom a szántás elhagyásátol. Gyomosodástól nem tartok, csak a gabona árva keléstől, tavasszal mit csinálok azzal ami át telel.
Erre gondoltam, ahol viszonylag tiszták a földek, ott nem fog változást hozni a gyomosodásban, bár ha megfordítom a dolgot akkor is igaz. Akinek eddig is tiszta gaz volt mindene, az sem biztos, hogy lát különbséget.... :)
Válasz #10766. hozzászólásra
Ezt fogom kinyomozni a napokban ,mert valaki erre ráállt itthon úgy néz ki. Decsi is rákérdez,úgyhogy két szálon indul a nyomozás
Válasz #10761. hozzászólásra Lehet vásárolni az oltóanyagot, de zsákosban és kannásban is kész teát kapni.
A Geo Tea magában a bioreaktor rész, a pumpa, csövek és zsák, ami a zsákba megy az mindenkinek a saját legjobb komposztja vagy készen vásárolt oltóanyag. Maon a Bacterisol és a Biomass Super talán a legösszetettebb komposztkészítmény, de jövőre mindegyik kapható bolti anyagot megvizsgáljuk és analizáljuk a mikroorganizmusok szempontjából, mert ez a legfontosabb, nem az NPK tartalom.
Hagyományos kémiai művelésnél a kezelések után 1-2 héttel mindenképp érdemes kijuttatni ilyen AACT készítményt, hogy segítsen legalább vlamennyire helyreállítani a jótékony hatású mikroorganizmusokat, de tarlóhántás, szárzúzás is remek alkalom az egyidejű kijuttatásra.
Vetésnél a magokkal együtt kijuttatva a teát pedig a szimbióta gombák (endomikorizza, VAM) is már tudnak együtt élni a növényekkel, így jóval robosztusabb lesz az állomány. A szimbióta gombák szinte az összes szántóföldi és kertészeti növénnyel együtt élnek és rengeteg tápanyagot tudnak szolgáltatni nekik, de a gombaölős kezeléseknél ők is összeomlanak.
A rendszer alapja, hogy permetszerek mindent kiirtanak válogatás nélkül, s legelőször a kártevők jönnek vissza, mert az ő életvitelük a gyors szaporodásra épül. Ezért kell állandóan küzdeni a kártevők ellen, mert nincs meg a természetes ellenségük.
Ha visszajuttatod őket, van esélye stabilizálódásra és a kártevők természetes visszaszorítására.
A Ökogarancia Hungáriánál van egy teljes lista a hazai biokomposzt és komposztkészítmény gyártókról. A gondom a hazai termékekkel csak annyi, hogy nincs róluk nyilvános analízis mikroorganizmustartalomra, csak a szokásos makro/mikroelemekre és patogénekre.
Válasz #10762. hozzászólásra Ha megfigyeled, a gyomok a hirtelen nitráttöbbletre és tömörödött talajra reagálnak leginkább. A kettő együttállása esetén kiváló gyomállomány várható, ellenben a folyamatosan felszabaduló nitrogénnel és laza talajjal.
Szerintem ez a gyomosodási probléma csak azoknál gond akinél előtte is az volt!Szóval ha szánt, ha nem szánt így is úgy is a gyom eszi meg a földjeit. Van két területem nekem is ami utoljára 2009-ben volt szántva,én egyáltalán nem veszek észre nagyobb gyomosodást.Sőt most az idén búza volt az egyikben tarlóhántás után alig jött ki gyom rajta,még most hétvégén lett lazítva eső előtt.
Első lazítás után jöttek az okosok,hogy nem jó a lazítás nem lesz abból semmi majd a gyom eszi meg a földet.Pont olyan mondta amelyiknek a legsemmirevalóbb munkája és csapata van a gyom eszi az összes földjét.
Azóta csak bebizonyosodott hogy csak teremnek a földek és nem is rosszul az adottságaikhoz képest.Mások a sokkal jobb földön nem érnek el ilyen terméseket mi azokon.A jobb földjeinket szántjuk is meg lazítjuk is a évjárat függő illetve hogy mit vetünk bele következő évben.Ott intenzívebb kultúrákat is termelünk amit forgatás nélkül nem lehet termelni.
Látszólag nagyobb a gyomosodás az első 1-2-3 évben, mert a szántással leforgatod a felszín közelben maradt gyommagokat (a friss mag jobban kel). Ha nem szántasz, akkor a talaj közeli magok jobban megindulnak, de ha ez csak pár év, és utána beáll már normális szintre. mert utána nem hozod vissza a többit a felszín közelébe. Viszont az évelőknek jobbak a lehetőségeik a szántatlanban, azok akár szaporodhatnak is, emiatt kell tarlót kezelni.
Ha jó kultúrállapotú (nincs erős gyomosodásod), akkor azért megoldható a gyomosodás.
Ami lazítózottban jön elő búza árvakelés, azt én még ősszel oldanám meg, mert tavaszig csak erősödik és nehezebben is veszed ki, plusz a vizet is fogyassza, és tavasszal nem taposod ilyesmi miatt a földeket
Na igen 5 év...
Közben valamilyen bacival is tolta gondolom a földjeit. De ha savanyú a talaj akkor költséges játék. Valahogy kéne szaporítani házilag a bacikat amik jelenleg a talajban vannak és honosak. Csak hogy?
12452 hozzászólás
Válasz #10803. hozzászólásra
Ahhoz komoly vetőgép kellene. És szerintem a no -till se működik egy elhanyagolt, rossz kultúrállapotú talajon. Valahonnan el kell indítani.
Idén optimális nedvességnél, napra után fozát, 4 héttel utánna egy sor carier és ment bele a búza. A képen látjátok hogy kel. Két éve azt szúrtam el hogy poroltam 10-11km/h val az accorrd vetőgéppel, a köveken felpattogott a vetőcsoroszlya rengeteg mag a földfelszinén marad. És ezért nagyon hiányosan kelt. Idén nem mentem max 8km/h val. Sokkal szebb egyenletesebb a kelés. Igaz csapadék is volt rá bőségessen. Ja meg tárcsázás előtt kapott 130kiló folyékony nitrót.
Válasz #10802. hozzászólásra
Északi oldal és felénk csak csinger terem jobbára, bor nem nagyon.
Válasz #10800. hozzászólásra
Nem mondanám. De forgatás nélkül művelem. Carier meg gruber a fő művelőeszközeim. És tavaly vettem egy fralazt azzal próbálom "mélyíteni".
Taposással nagyon észen kell lenni, lehetőleg próbálok csak szárazba rámenni. Kukorica nincs a vetésforgóba csak kalászos meg napra. Esetleg néha repce. Ha optimálistól nedvesebb a talaj akkor max magágykészítés(carierrel) és vetés. Ha száraz akkor próbálom minél jobban átdolgozni.
Válasz #10789. hozzászólásra
Vöröskavics meg kőbányája mindenkinek van hehe.
Ameddig a szem ellát hehe.
Gondolom itt nincs belvíz meg a talajt se lehet nagyon letaposni,vissza
tömöríteni.Itt nem működne a no-till technológia?
Válasz #10792. hozzászólásra
Szőlő?
Válasz #10789. hozzászólásra
Ez régen is szántó volt?
Hú, itt nem kell letenni csúszóra az asztalt.
Válasz #10797. hozzászólásra
De egyébként könnyű művelni?
Válasz #10796. hozzászólásra
Enyémnek sokkal xarabb hangja van pedig sokkal lassabban húzom. Itt olyan hang jön fel a föld alól mintha valami gereblyével elhúzott betonplacc lenne a föld alatt.
Dobálja a késeket rendesen az is.
Válasz #10795. hozzászólásra
Búza tavaly gyenge volt benne 27q/ha igaz egy csep eső se esett rá áprilistól aratásig. viszonyításképp három faluval odébb lévő 4000ha-os nagygazdaság sokkal jobb földeken profi technológiával 20q átlagot csinált. Viszont egy másik nagygazda másik környékbelei faluban jobb talajon nagy szakértelemmel megcsinálta 45q átlagot.
Idén volt benne 26q napra, tavaly csep eső nélkül jobb talajaimon is kb ilyen átlag volt naprából. szóval odafigyeléssel és időben elvégezz munkákkal azért ki lehet belőle hozni valamit. Most szép búza kelésem van benne. Meglátjuk mit bír belőle kinevelni. 3éve bérelem előtte tengernyi gaz volt rajta csak. Talán majd idén rendesen kordában bírom tartani a gyomokat.
Válasz #10794. hozzászólásra
Próbálkoztak itt már horsc tigerrel is nagy mellényű Mezőtúr környékéről származó garázdálkodók.... egy darabig győzték rá venni naponta a vídiás csúcsokat, utána már csak hegesztgettek rá minden xart aztán összecsomagoltak és elkotródtak még a környékről is. Beletört a bicskájuk... de ugyanúgy beltört a bicskája az osztrák parasztank is aki összevásárolt itt a faluban vagy 600heki földet. Próbálkozott vagy 3 szezonba aztán kiadta bérbe egy helyinek inkább.
Válasz #10794. hozzászólásra
Akkor valami hasonló élményekben lehet részed. Vajon ez hány hektárt bírhat ki ilyen körülmények között?
Válasz #10793. hozzászólásra
A termés milyen rajta a jobb földekhez képest?
Válasz #10792. hozzászólásra
Mindenesetre ha legközelebb valaki gépet akar nekem eladni, előbb felküldöm hozzátok, hogy ha ott egyben marad, akkor bárhol megállja a helyét!
Válasz #10791. hozzászólásra
25heki.
Válasz #10790. hozzászólásra
Kérdés jogos. De bérelt területek zömében. Erdősíteni nem engedik a tulajok, másfelől nem is értenék hozzá. És nem lenne annyi tőkém, hogy 20-30 évet várjak míg bevételem lesz belőle. Szóval eléggé be vannak határolva a lehetőségeim. És nem panaszként tettem fel a képeket, csak régebben volt aki fellengzősen beszélt róla, hogy olyan földjei vannak hogy, ha nem felejt el októberben vetni akkor júliusban leveszi az 50mázsa búzát... és nem hiszi el hogy máshol nem így van... ilyen hozzáállással itt felkopna az álla hamar.
Válasz #10789. hozzászólásra
sok van belőle?
Válasz #10789. hozzászólásra
Hát, hallod, nem irigyellek! Ugyanakkor felvetődik bennem a kérdés, és nem bántó vagy kötekedő szándékkal, de van értelme ilyen talajon szántóföldi növényeket termeszteni?
Már régebb be akartam tenni ide pár képet de most jutottam oda hogy letöltsem őket a telómról.
(3m széles)
Nálunk ilyen a 14 aranykoronás föld, nem mondom , hogy nincs jobb (18AK) de kb a gazdaságom 1/4-e ilyen talaj.... fralaz( de tök mindegy semmilyen más gép kopóalkatrésze se bírná) egy hekit nem bírt ki benne és a késszárig koptak a csúcsok. Carier tárcsa 50 heki alatt 1,5centit kopik átmérőbe idei őszi esős körülmények között, szárazba meg egy nap alatt szemláomást kopik rendesen.
Válasz #10786. hozzászólásra
Persze csakis fagyon gondoltam,mert utána tényleg felfagy a keréknyom meg se látszik hogy hol ment a traktor,de tényleg rizikós mert száraz tavaszon bejöhet, de ha sok az eső akkor bukta.
Könnyebben megáll a víz, több a kár mint a haszon.Jól meg kell ezt gondolni!
"Mák és cukorrépa" esetleg borsó elmunkálva
A többi növénynek csak tavasszal megyünk rá (simító, kombinátor, vetőgép előtte vagy után gyomirtó, huzatás, együtt a műtrágya kijuttatással. szemrevételezés, betakarítás, tárcsázás, esetleg kétszer, szántás.
Mi is így szoktuk.
A talajközpontú művelés az egy kicsit teljesen más.
Olvass vissza sokat. Valamelyik topikban már beszéltek (beszéltünk) róla.
Válasz #10785. hozzászólásra
Ha rá akarsz menni tárcsával akkor csak a fagyos földre mikor a traktor nem hagy mély nyomokat és a tárcsa is tud dolgozni. Ilyenkor nem maradnak gyúrási nyomok amik a tavaszi növény fejlődését fékelné. Ha véletlenül foltokban látszódna is a nyom az részben télen felfagy. A kései növény részére /kukorica, napraforgó/ kevesebb lesz a vízelpárolgás. Viszont ugyan úgy bejöhet esős tavasz is, ilyenkor viszont nehezebben szárad az elmunkált föld.
Válasz #10784. hozzászólásra
Itt a helyi t.sz. tavaly nagy gépekkel nagy tárcsával elmunkálta még a hóban,és mint az álom olyan lett tavaszra.Még egy fogast adtak neki tavasszal és ment bele a kukorica.
A lényeg az lenne hogy ha télen elmunkálom van-e olyan hatása hogy esetleg a tavaszi olvadáskor, és az esőktől megnő a belvízveszély.Pont a belvíz miatt lenne jó mert tavasszal nem kellene símítani+kombinátor,hanem egy sor kombinátor után(ami így ráérne később is) már lehetne is vetni.
Válasz #10780. hozzászólásra
Mák és cukorrépa alá jó ha megcsinálod, a többi növény részére individuális. Itt az eggyik cég a szántásokat lazítóval és grúberral dolgozta át, de nem tudom mit akarnak bele vetni.
Válasz #10782. hozzászólásra
REgélj,ne csigázz
Válasz #10781. hozzászólásra
három és félórával ezelőtt meg utaltam.....
A nevem alatti cím jó..upc... tegnap döntöttem,
Válasz #10779. hozzászólásra
Drusza várjál a gépvásárlással még egy kicsit!!! Megy levél neked tőlem!!
Üdv!
Őszi szántást késő ősszel vagy a tél folyamán, de még a fagyok elmúlta előtt szokta valaki elmunkálni tárcsával vagy fogassal??
Milyenek a tapasztalatok, megspórol az ember egy tavaszi műveletet, vagy semmi haszna csak kárt okoz??
Válasz #10778. hozzászólásra
Príma magágyat csinál.
Válasz #10777. hozzászólásra
belemegy a betonba is. De nem kicsi az osztás?
Atom brutál kapák lehetnek ezen a vason. Itt a link
70x12-es kapa
Ez milyen földön van húzva? Olyan mintha szántás lenne, de mi az a kóró ott benne. Repce szárnak nézem, de nem létezik, hogy aratás után van, mert akkor jó beteg repce volt.
Amúgy könnyű kis kompaktornak néz ki.
MF-es majd hívhatlak a baci szaporítással kapcsolatban? Te tavasszal is fogod szórni?
Válasz #10775. hozzászólásra
Tavasziak alá minél mélyebb őszi művelés.Gabonának grúber.
Most pont azon agyalgatok, hogy mi a jó: egy sűrűbb osztású grúberral (3 gerendás, 28 cm osztású) 25 cm-es munkamélység vagy egy két gerendás (40 cm osztású) 30-32 cm munkamélység? Őszi alapművelés tavaszi kultúra alá. Vagy akár búza alá is.
Válasz #10773. hozzászólásra
Glifozát még ősszel(talajbojgatással járó művelet nem jó mert újra kijön),ha nem megoldható, akkor tavasszal, amilyen hamar csak lehet.
Válasz #10772. hozzászólásra
Én talaj állapot javulását várom a szántás elhagyásátol. Gyomosodástól nem tartok, csak a gabona árva keléstől, tavasszal mit csinálok azzal ami át telel.
Válasz #10762. hozzászólásra
Erre gondoltam, ahol viszonylag tiszták a földek, ott nem fog változást hozni a gyomosodásban, bár ha megfordítom a dolgot akkor is igaz. Akinek eddig is tiszta gaz volt mindene, az sem biztos, hogy lát különbséget.... :)
Válasz #10770. hozzászólásra
Nem pont ezt a típust kérdeztem,az 110 000ft darabja
Válasz #10768. hozzászólásra
Egyébként a kite menyiért adja?
Válasz #10767. hozzászólásra
Megtennéd hogy emailben megirod nekem mert nem biztos hogy pont itt leszek mikor írod. Kösz
Válasz #10766. hozzászólásra
Ezt fogom kinyomozni a napokban ,mert valaki erre ráállt itthon úgy néz ki. Decsi is rákérdez,úgyhogy két szálon indul a nyomozás
Válasz #10766. hozzászólásra
Még nem tudom.
Válasz #10733. hozzászólásra
Ki gyártja a sortisztitot?
Válasz #10764. hozzászólásra
Akkor ide írhatnál valamit.
Válasz #10761. hozzászólásra Lehet vásárolni az oltóanyagot, de zsákosban és kannásban is kész teát kapni.
A Geo Tea magában a bioreaktor rész, a pumpa, csövek és zsák, ami a zsákba megy az mindenkinek a saját legjobb komposztja vagy készen vásárolt oltóanyag. Maon a Bacterisol és a Biomass Super talán a legösszetettebb komposztkészítmény, de jövőre mindegyik kapható bolti anyagot megvizsgáljuk és analizáljuk a mikroorganizmusok szempontjából, mert ez a legfontosabb, nem az NPK tartalom.
Hagyományos kémiai művelésnél a kezelések után 1-2 héttel mindenképp érdemes kijuttatni ilyen AACT készítményt, hogy segítsen legalább vlamennyire helyreállítani a jótékony hatású mikroorganizmusokat, de tarlóhántás, szárzúzás is remek alkalom az egyidejű kijuttatásra.
Vetésnél a magokkal együtt kijuttatva a teát pedig a szimbióta gombák (endomikorizza, VAM) is már tudnak együtt élni a növényekkel, így jóval robosztusabb lesz az állomány. A szimbióta gombák szinte az összes szántóföldi és kertészeti növénnyel együtt élnek és rengeteg tápanyagot tudnak szolgáltatni nekik, de a gombaölős kezeléseknél ők is összeomlanak.
A rendszer alapja, hogy permetszerek mindent kiirtanak válogatás nélkül, s legelőször a kártevők jönnek vissza, mert az ő életvitelük a gyors szaporodásra épül. Ezért kell állandóan küzdeni a kártevők ellen, mert nincs meg a természetes ellenségük.
Ha visszajuttatod őket, van esélye stabilizálódásra és a kártevők természetes visszaszorítására.
A Ökogarancia Hungáriánál van egy teljes lista a hazai biokomposzt és komposztkészítmény gyártókról. A gondom a hazai termékekkel csak annyi, hogy nincs róluk nyilvános analízis mikroorganizmustartalomra, csak a szokásos makro/mikroelemekre és patogénekre.
Válasz #10762. hozzászólásra Ha megfigyeled, a gyomok a hirtelen nitráttöbbletre és tömörödött talajra reagálnak leginkább. A kettő együttállása esetén kiváló gyomállomány várható, ellenben a folyamatosan felszabaduló nitrogénnel és laza talajjal.
Válasz #10759. hozzászólásra
Szerintem ez a gyomosodási probléma csak azoknál gond akinél előtte is az volt!Szóval ha szánt, ha nem szánt így is úgy is a gyom eszi meg a földjeit. Van két területem nekem is ami utoljára 2009-ben volt szántva,én egyáltalán nem veszek észre nagyobb gyomosodást.Sőt most az idén búza volt az egyikben tarlóhántás után alig jött ki gyom rajta,még most hétvégén lett lazítva eső előtt.
Első lazítás után jöttek az okosok,hogy nem jó a lazítás nem lesz abból semmi majd a gyom eszi meg a földet.Pont olyan mondta amelyiknek a legsemmirevalóbb munkája és csapata van a gyom eszi az összes földjét.
Azóta csak bebizonyosodott hogy csak teremnek a földek és nem is rosszul az adottságaikhoz képest.Mások a sokkal jobb földön nem érnek el ilyen terméseket mi azokon.A jobb földjeinket szántjuk is meg lazítjuk is a évjárat függő illetve hogy mit vetünk bele következő évben.Ott intenzívebb kultúrákat is termelünk amit forgatás nélkül nem lehet termelni.
Válasz #10720. hozzászólásra
Valahol nem kapható ez a geo tea alapanyag???
Válasz #10758. hozzászólásra
Én tudom a megoldást.Ha érdekel hívj fel.
Látszólag nagyobb a gyomosodás az első 1-2-3 évben, mert a szántással leforgatod a felszín közelben maradt gyommagokat (a friss mag jobban kel). Ha nem szántasz, akkor a talaj közeli magok jobban megindulnak, de ha ez csak pár év, és utána beáll már normális szintre. mert utána nem hozod vissza a többit a felszín közelébe. Viszont az évelőknek jobbak a lehetőségeik a szántatlanban, azok akár szaporodhatnak is, emiatt kell tarlót kezelni.
Ha jó kultúrállapotú (nincs erős gyomosodásod), akkor azért megoldható a gyomosodás.
Ami lazítózottban jön elő búza árvakelés, azt én még ősszel oldanám meg, mert tavaszig csak erősödik és nehezebben is veszed ki, plusz a vizet is fogyassza, és tavasszal nem taposod ilyesmi miatt a földeket
Válasz #10757. hozzászólásra
Na igen 5 év...
Közben valamilyen bacival is tolta gondolom a földjeit. De ha savanyú a talaj akkor költséges játék. Valahogy kéne szaporítani házilag a bacikat amik jelenleg a talajban vannak és honosak. Csak hogy?