Válasz Netparaszt #4360. hozzászólásáraNéztem és a 2015.05.15ei képen a sorjában alig látok szalmát. De végül is mindegy. Az egyik tsz-t csak Gyötrelem tsznek becézték talajadottságai miatt. Aki itt megél és fejleszt, az már tud valamit.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraA talajhőmérsékletet gondolom hogy befolyásolja a talaj takarása. Ezáltal a vetésidőt is.
A nyertes területed milyen szintű tápanyag visszapótlást kapott? És az elővetemények korábban?
A moha szerű növény miért nem engedné a vizet a talajra?
Pont hogy belevezetné ott ahol leesik az esőcsepp.
Megakadályozná a szél és a csepp eróziót de lehetővé tenné a talaj felmelegedését.
A talaj felső 30 centije kb 3000 tonna mennyiséget jelent hektáronként amibe mondjuk belekeverek grubberral 350 kiló 8-24-24 műtrágyát.
Ez a mennyiség csak 0,0001 % koncentrációt jelent.
Igazából én csak a kétségeimet írom meg a takarónövényes módszerrel kapcsolatban.
Felénk még nem alkalmazza senki. Pedig 15 évvel ezelőtt itt már volt olyan külföldi cég aki vetőkultivátort használt.
Válasz 4964 #4362. hozzászólására Gyere el Kajdacsra és ismerd meg, milyen lehetőségek vannak a takarónövényekben. Tudok olyan téli keveréket összeállítani, ami melegebb talajt eredményez, mint az őszi búzádban volna tavasszal, meg olyat is, ami még homokban sem veszít számottevő nedvességet a kukorica vetése előtt. Minden csak a célon múlik.
A többit leírta Fecó.
Válasz 4964 #4362. hozzászólásárahuh, ez szokott a vita vége lenni, mikor valaki deffenzíven, féligazságokkal elkezdi görcsösen védelmezni a saját korábbi álláspontját.
1, miből gondolod, hogy takarónövénnyel kitolódna a vetésidő akár egyetlen nappal is? A vetésidőt szerintem a talajhőmérséklet, és a vetést követő néhány nap időjárása határozza meg. Ez ugyanúgy van takart talajnál is, mint szántásnál. Ugyan pucér felszinen néha márcus utolsó napjaiban már be-be köszönt egy egy 8-10C-os talaj, de aki ekkor nekiesik vetni rendszerint április közepére megszívja valamilyen lahülés miatt, jellemzően májusban már ugyanott tart az állomány, mint egy április 10-15-20 körül vetett. Csak kap a növény egy kezdeti hidegstreszt.
2, Tápanyagkoncentráció. Élő talajban mindig van szabad és mindig van oldott tápanyag. ha műtrágyázol akkor nagyon kis területen nagyon nagy koncentrációban van jelen növény számára felvehetetlen tápanyag, míg máshol semmi. Az sem igaz, hogy induláskor nagy adag kellene. épp elenkezőleg, kicsit később, az intenzív fejlődés időszakában van szükség nagy mennyiségű tápanyagra, csirázás-kelés időszakában szinte a mag tartalamaz mindent, amire szüksége van, és ha belemegy a friss gyökércsíra a műtrágyarétegbe képes lehalni is a hövény. A csecsemős példa is épp ellekező esetre példa: aki vetés előtt bekombinátoroz 400 kg amnitrátot az pont olyan, mintha az újszülöttet odaültetné egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy egyed fiam, mert 70 évig ezzel kell kihúznod...
3, forgatás nélküli mulcsolt talajjal mi magunk is voltunk már nemhogy első 10-ben de első egyben is, szóval nem figyelsz eléggé... A dolog pikantériája, hogy a nyertes tábla nem is versenyterületnek készült, júniusban, utólag lett nevezve, normál üzemi technológiát kapott.
4, Egy moha szerű takarónövény lehetetlenítené el csak igazán a művelést! Gondolj bele: a taljfelszint sem fény sem csapadék nem érné, és mivel összefüggő telepeket alkot megfolytan minden csíranövényt. Ha meg egy sávban eltakarítod, akkor visszanőve a már élő növényre telepedne rá, elvéve a tápanyagot, vizet, mindent, mivel a mohafélék jellemzően paraziták...
Válasz 4964 #4362. hozzászólásáraUgy latom,nem voltal meg eloadason.Ha van talajelet,van gomba.A csecsemo adja a jelet a gombanak,es leszalad a pincebe,es felhozza a krumplibol atalakitott anyatejet.
Válasz Netparaszt #4361. hozzászólásáraDe a folyamatos takarással minimum 3 héttel kitolódik pl. a kukorica vetési időpontja.
Ez azért eléggé kedvezőtlen.
Másik meg az hogy a növénynek a meginduláshoz nagy tápanyag koncentráció kell.
A csecsemőnek sem mondhatod hogy nem kapsz tejet, menjél le a pincébe, van ott neked 100 évre való krumpli .
Az oké hogy a forgatás nélküli műveléssel bent vannak az első 10-ben. Sőt még az első 5-ben is.
Nekem is volt már 15 tonnás kukoricám forgatás nélkül. De az 2x volt lazítózva ősszel, és komoly tápanyag visszapótlás mellett.
Viszont ha létezne egy moha szerű takarónövény akkor az a takarás mellett nem csökkentené a talaj felmelegedését hanem fokozná ha sötét a színe.
Válasz 4964 #4358. hozzászólására 0-30-ban.
Már rég benne van a tízben, a takarónövénnyel csak tápanyagot spórol, egyéb pozitív hatások mellett.
A korai gyomosodást pont egy folyamatos takarással tudod a legjobban csökkenteni.
Válasz Marti Miklós #4359. hozzászólására Nézd meg a képet még egyszer a diákon, a takarás egyöntetű, nulla sortisztítás volt, tárcsás gép vetette, megkérdezem a pontos típust. Ő már sok éve forgatás nélkül művel, felhagyott rizsföld volt ez a parcella, a legrosszabb szerkezet nélküli földek egyike.
Idén már mindent direktvetéssel akar vetni.
A P legalább 100 évre elég, de addig nem fog tartani a termelés, ha így folytatódik a szénégetés a földeken. Most már az a leglimitálóbb faktor, nem a nitrogén.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraLáttuk is a képen. De nem tudjuk, pontosan milyen géppel vetették, mert ha pl. egy olyan grubberrel összehozott vetőgéppel, mint a tied, ahol egy menetben talajmunka+vetés van (a sortisztítás elég határozott volt) akkor már árnyaltabb a kép, ráadásul egy agresszív gyökérzetű növénnyel 1. évben, miközben a direktvetés a végállomás több évi talajépítés után, nem? A másik, amit meg akartam kérdezni, hogy ok, a 30x látens P, de az is elfogy egyszer, ha nem pótoljuk.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraA laborban mért érték 20-30 szorosa van a talajban de milyen mély szelvényben?
5-10-15 méterben?
Azon vagyok hogy legyen biológia a talajban.
Egyelőre mulcs technológiával és hagyományos tápanyag visszapótlással. Minél nagyobb a termés annál több a szár/gyökér maradvány is.
Amik kissé bekeverve lazítja és fedi a talajt.
Ha a takarónövényes módszerrel majd bekerül valaki a kukorica termésversenyen mondjuk az első tízbe akkor ki fogom próbálni én is.
Kapás növény esetén a gyomosodás a legfőbb termés csökkentő tényező. kísérletek szerint a korai gyomosodás simán felezheti a termésszintet.
Válasz Égető László #4356. hozzászólására Rendben. Kezdjük ott, hogy mit jelent az számszerűen, hogy nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
Talajod laborparaméterei?
Az utolsó lépés lesz csak bármiféle növények javaslata.
Válasz 4964 #4345. hozzászólására Ugye olvastátok a 68-70 KA kötöttségű talajon a direktvetett napraforgót? A gyomaendrődi gazda második legjobb hozamát adta a tavalyi aszályban.
Tök mindegy milyen kötött a talajotok, ha élő.
Ugyanez vonatkozik a foszforra is. A laborban mért érték 20-30 szorosa van valójában a földjeitekben, csak a biológia hiányzik, ami feltárná a növényeiteknek.
A savas talaj pH-ja is felkúszik a semleges közelébe a talajélet megjelenésével.
PH3.5 gránithomokból láttam 6.5 pH-jú termőtalajt készíteni.
Amint visszaengeditek a biológiát, szinte minden paramétere jobb irányba változik a talajnak.
Válasz Netparaszt #4340. hozzászólására Én is hasonló cipőben jártam! A káposzta és sárgarépa kertészetemben 5ha-on a hajnali órákban 33db mezei nyulat számoltam meg. A környező elhagyott területek tele voltak róka csapdával. Embertelen módszerekkel írtották a rókákat. Utána évekig a családommal levizeltük a csapdákat és emberi hajat szórtunk szét a környékükön. Az elkövetkező években egyetlen rókát sem sikerült fogni a környéken. Ma már kuriózum a mezei nyúl látványa :) De egy éjszakai öntözéskor 2-3 rókával összefutok
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraMilyen dózissal használod?
Mi a tapasztalat ,konrolhoz képest?
Ahogy írtam nem használtam,de meg kell próbálnom mivel nálam is a talaj álapot siralmas.
Válasz 4964 #4347. hozzászólásáraErre szokták mondani ,van ott P csak nem felvehető formába,a savasság miatt.
Nincs tapasztalatom,de álítólag a physiomax ilyen esetben sokat segíthet.
Válasz cimbike. #4346. hozzászólásáraUgyanez a miénk is csak a P sokkal rosszabb.
20 és 100 ppm között. Ha nem teszek rá 70-100 kg hatóanyag foszfort akkor van ahol kiveszik belőle a búza.
Válasz cimbike. #4344. hozzászólásáraHasonló kötöttségen vagyunk mi is, 70-es KA is van.
Ez egy átlag szám, úgy jön össze hogy valahol viszonylag normális de vannak olyan részek ahol 2x olyan kemény mint máshol.
A ph és a p-k ellátottság milyen nálatok?
Mi is lazítjuk vagy horsch terranozzuk az ilyen földet mert 55le/ekefej itt még bőven kevés lenne neki.
1: 2005 óta 2x volt szántva, de akkor is csak kb a fele- fele. Egyébként az alapművelések: lazító(régebben sogema, manapság Fralaz, Simba Mono), carrier vagy centaur. 1-2x nagy zöldtömegű zöldtárgya belekeverve.
Ka: 54-61
humusz: 2,3-3,8 %
2:
Ka: 64
humusz: 3,1-3,3 %
2014-ben (a rendkívül jó kukoricás évben) kukoricával direktvetve. A kukorica szépen kisorolt, de ezek után nem ment 1-ről a 2-re. Mások már kitárcázták volna. Mi 2x meghúzattuk, jó mélyen. Majd 2x kapott műtrágyát. ezek után megindult. 70q lett a vége, máshol meg a 100-at vertük. De abban a jó kukoricás évben, más táblámon volt 15q-s direktvetett termés is.
Válasz Netparaszt #4342. hozzászólásáraA termesztés persze. Makói hosszú fajta ami a talajállapotról is adna visszajelzést. Itt 40 cm szántás az alapművelés hagyomànyosan. Ez a talajmegújítós téma pont a gyökér miatt kezdett érdekelni mert a lecserepesedés visszatérő gond volt. Az extra mély szántással lehet szerkezetes talajt felhozni.
Válasz Égető László #4337. hozzászólására Ha nem dolgozod be a talajba, ajkor jó hatású talajtakarás. De humuszt csak élő növény fog hatékonyan növelni, a téli, csapadékban gazdagabb időszakban létfontosságú nálad a takarónövény.
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólására Próbálj megegyezni velük, hogy hagyják békén a földjeidet. Én is ezt teszem most, ez a feltételem, hogy aláírjuk a társaságnak a földhasználatot. Ha nem megy, akkor senki nem látta, hogy hova lettek a csapdák. A madarak is el tudnak hullani rejtélyes betegségektől. De eddig ne jusson a helyzet.
Válasz .Norbert #4332. hozzászólására Nem taszítja, fordítva működik. A virágzásig meghagyott növény nagyon jó otthont biztosít a kártevők parazitáinak, mint pl. a petefürkész darazsak.
Én ezért alkalmaztam már akkor virágzó sávokat a földem körül, amikor az AKG-ban még nem is hallottak róla. Ez most belekerült az új AKG-ba, a legjobb vállalás az egészben.
Nálam a növénykárosítók, mint a fehérítő a megjelenése után a szemem láttára tűnt el.
A lényeg szerintem az egymástól maximum 60 méterre húzódó, állandó virágzó sávok, 3-6 méter közötti szélesség elég. Azért 60 mert a petefürkészek általában 30 m körüli távolságokat repülnek a fészektől. Fontos, hogy mindig virágozzon valami, mert amikor a paraziták nem találnak rovart, általában a virágporon élnek. A virágok változatossága is fontos, mert pl a somkóró apró virágaira jobban jönnek a mikroméretű darazsak, amelyek a nagyobb virágokon ritkán fordulnak meg.
No mindegy, erről is van sok olvasnivaló máshol, hosszú a téma.
Gondolkodom, hogy 4 éve nem szántott kuk-árpa-kuk-árpa előveteményű réti földet, ha aratás után közvetlenül lazítózom, glifózom majd magágyat készítek petrezselyemnek, az működhet? Elég jó indikátornövény lenne.
Válasz Netparaszt #4331. hozzászólásáraSzia! A tavalyi kecskeméti előadás óta gondolkodom és most beugrott valami... Igazi kiskunsági homok (Soltvadkert, Bócsa,...), a humusztartalom szerintem 0 és -1 között lehet. Mi a véleményed, ha megszórnám nyár fűrészporral a területet?
Válasz Netparaszt #4285. hozzászólásáraCsak az a baj hogy a vadászok mellettem nevelik a fácánjaikat madarakat elzavarják rókát kilövik csapdában 15ha-on 3 róka csapda. Igy mit lehetne kezdeni?
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásáraBocs az OFF-ért. A Tolna megyei rendezvényre jelentkezőknek automatikusan rendelek ebédet, ez egy éttermi bográcsgulyás ami 1000 ft-ba fog kerülni. A jelentkezők nagy száma miatt nem tudom vállalni az étkezési igény nyilvántartását.
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólására Minden pontban igazad van.
Egy jó minimum és notillben viszont olyan gyorsan bomlik a szár, hogy nem túl látványos a kép.
Ez a kép viszont jó szemfelnyitó, mert ritkán lát ilyet bárki is.
Válasz .Szabi. #4324 A vetésforgó alapvető fontosságú, ezen nem érdemes vitázni.
Viszont van egy olyan jelenség, amit fertőzéselnyomó talajnak, széleskörűbben alkalmazva fertőzéselnyomó környezetnek hívnak.
Ezeknél a kórokozók és kártevők megjelenése már nem okoz gazdasági kárt.
Ennek megteremtése a legnagyobb célom.
Írtam példát már ilyenre, 25 éve monokultúrás, notill kukoricát, lucerna sorköztakarással.
A kísérleteknél a kártevőkkel szándékosan befertőzött területen is két héten belül nyomuk nem volt, gazdssági kárt nem okoztak.
Ilyet soha nem fog mondjuk senki látni, aki nem megfelelő ökológiai szemlélettel kezeli a területeit.
Válasz Mf-es? #4327. hozzászólásáraAz ötös lottot könnyebb megtippelni. Ha jo év van nagyrészt korrektek, ha meg xar akkor valakin úgyis csattan az ostor... Bármikor előállhat olyan, hogy épp nincs hova vinni, vagy nem ér oda a kombájn, vagy bármi történhet, sokszor keresztbe all pajszer a küllők kozott... Egy bizonyos határ utan akármilyen korrekt nem fog tudni mit kezdeni. Aki emberileg normálisan kezeli a dolgokat úgyis megpróbál kihajtani megoldást, ha meg beképzelt pökhendi fax akkor fel sem veszi a telefont ha baj van...
Válasz .Szabi. #4324. hozzászólásáraNem illendoseg kérdése, amugy is tervezetten azert nincs önmaga utan kukorica sosem... Ha tudatosan készül valaki ra, akkor nyilván tobb érteleme van.
Válasz Mf-es? #4323. hozzászólásáraMennyire lehet? Akar nagyon nagy is! Tavaly 20 mázsás csemegék is voltak, az a betakaritast sem fedezi... Nagyon kedvező elovetemeny utan egyebkenkt nem olyan nagy kockázat, kedvező évjárat eseten pedig elég szep hasznot hozhat...
Válasz m.p.gy. #4321. hozzászólásáraArukukoricat alapból egyszer sem. Csemegét kettő három alkalommal. Ha kell termeszetesen megy sima kukoricára is, száraz években gyakran kell...
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólásáraAzert abban egyezzünk meg, hogy a kukoricamoly könnyebben telel at abban a kukoricaszarban, amit részben forgatnak a talajba, ellenben a bomlásának a feltételei nem adottak. Az, hogy egy kukoricaszar elbomlik-e tavaszra egyáltalán nem biztosabb, ha kedvezőtlen körülmények között a talajba kevered, mint ha a felszínen marad, es a mikrobiológiai készlet rendelkezésre áll aerob bomlashoz.
A monokulturat messze kerüljük ugyan, de azért előfordul, mégsincs soha tobb bajunk a molyal mint bárki másnak körülöttünk...
15702 hozzászólás
Ezt használva,mennyire talajmegújítás?Vagy mekkora pénzcsalás??
Válasz Netparaszt #4360. hozzászólásáraNéztem és a 2015.05.15ei képen a sorjában alig látok szalmát. De végül is mindegy. Az egyik tsz-t csak Gyötrelem tsznek becézték talajadottságai miatt. Aki itt megél és fejleszt, az már tud valamit.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraA talajhőmérsékletet gondolom hogy befolyásolja a talaj takarása. Ezáltal a vetésidőt is.
A nyertes területed milyen szintű tápanyag visszapótlást kapott? És az elővetemények korábban?
A moha szerű növény miért nem engedné a vizet a talajra?
Pont hogy belevezetné ott ahol leesik az esőcsepp.
Megakadályozná a szél és a csepp eróziót de lehetővé tenné a talaj felmelegedését.
A talaj felső 30 centije kb 3000 tonna mennyiséget jelent hektáronként amibe mondjuk belekeverek grubberral 350 kiló 8-24-24 műtrágyát.
Ez a mennyiség csak 0,0001 % koncentrációt jelent.
Igazából én csak a kétségeimet írom meg a takarónövényes módszerrel kapcsolatban.
Felénk még nem alkalmazza senki. Pedig 15 évvel ezelőtt itt már volt olyan külföldi cég aki vetőkultivátort használt.
Válasz Netparaszt #4365. hozzászólásáraSzolnok környékére nincs tervezett előadásod?valamikorra?Köszi
Válasz 4964 #4362. hozzászólására Gyere el Kajdacsra és ismerd meg, milyen lehetőségek vannak a takarónövényekben. Tudok olyan téli keveréket összeállítani, ami melegebb talajt eredményez, mint az őszi búzádban volna tavasszal, meg olyat is, ami még homokban sem veszít számottevő nedvességet a kukorica vetése előtt. Minden csak a célon múlik.
A többit leírta Fecó.
Válasz 4964 #4362. hozzászólásárahuh, ez szokott a vita vége lenni, mikor valaki deffenzíven, féligazságokkal elkezdi görcsösen védelmezni a saját korábbi álláspontját.
1, miből gondolod, hogy takarónövénnyel kitolódna a vetésidő akár egyetlen nappal is? A vetésidőt szerintem a talajhőmérséklet, és a vetést követő néhány nap időjárása határozza meg. Ez ugyanúgy van takart talajnál is, mint szántásnál. Ugyan pucér felszinen néha márcus utolsó napjaiban már be-be köszönt egy egy 8-10C-os talaj, de aki ekkor nekiesik vetni rendszerint április közepére megszívja valamilyen lahülés miatt, jellemzően májusban már ugyanott tart az állomány, mint egy április 10-15-20 körül vetett. Csak kap a növény egy kezdeti hidegstreszt.
2, Tápanyagkoncentráció. Élő talajban mindig van szabad és mindig van oldott tápanyag. ha műtrágyázol akkor nagyon kis területen nagyon nagy koncentrációban van jelen növény számára felvehetetlen tápanyag, míg máshol semmi. Az sem igaz, hogy induláskor nagy adag kellene. épp elenkezőleg, kicsit később, az intenzív fejlődés időszakában van szükség nagy mennyiségű tápanyagra, csirázás-kelés időszakában szinte a mag tartalamaz mindent, amire szüksége van, és ha belemegy a friss gyökércsíra a műtrágyarétegbe képes lehalni is a hövény. A csecsemős példa is épp ellekező esetre példa: aki vetés előtt bekombinátoroz 400 kg amnitrátot az pont olyan, mintha az újszülöttet odaültetné egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy egyed fiam, mert 70 évig ezzel kell kihúznod...
3, forgatás nélküli mulcsolt talajjal mi magunk is voltunk már nemhogy első 10-ben de első egyben is, szóval nem figyelsz eléggé... A dolog pikantériája, hogy a nyertes tábla nem is versenyterületnek készült, júniusban, utólag lett nevezve, normál üzemi technológiát kapott.
4, Egy moha szerű takarónövény lehetetlenítené el csak igazán a művelést! Gondolj bele: a taljfelszint sem fény sem csapadék nem érné, és mivel összefüggő telepeket alkot megfolytan minden csíranövényt. Ha meg egy sávban eltakarítod, akkor visszanőve a már élő növényre telepedne rá, elvéve a tápanyagot, vizet, mindent, mivel a mohafélék jellemzően paraziták...
Válasz 4964 #4362. hozzászólásáraUgy latom,nem voltal meg eloadason.Ha van talajelet,van gomba.A csecsemo adja a jelet a gombanak,es leszalad a pincebe,es felhozza a krumplibol atalakitott anyatejet.
Válasz Netparaszt #4361. hozzászólásáraDe a folyamatos takarással minimum 3 héttel kitolódik pl. a kukorica vetési időpontja.
.
Ez azért eléggé kedvezőtlen.
Másik meg az hogy a növénynek a meginduláshoz nagy tápanyag koncentráció kell.
A csecsemőnek sem mondhatod hogy nem kapsz tejet, menjél le a pincébe, van ott neked 100 évre való krumpli
Az oké hogy a forgatás nélküli műveléssel bent vannak az első 10-ben. Sőt még az első 5-ben is.
Nekem is volt már 15 tonnás kukoricám forgatás nélkül. De az 2x volt lazítózva ősszel, és komoly tápanyag visszapótlás mellett.
Viszont ha létezne egy moha szerű takarónövény akkor az a takarás mellett nem csökkentené a talaj felmelegedését hanem fokozná ha sötét a színe.
Válasz 4964 #4358. hozzászólására 0-30-ban.
Már rég benne van a tízben, a takarónövénnyel csak tápanyagot spórol, egyéb pozitív hatások mellett.
A korai gyomosodást pont egy folyamatos takarással tudod a legjobban csökkenteni.
Válasz Marti Miklós #4359. hozzászólására Nézd meg a képet még egyszer a diákon, a takarás egyöntetű, nulla sortisztítás volt, tárcsás gép vetette, megkérdezem a pontos típust. Ő már sok éve forgatás nélkül művel, felhagyott rizsföld volt ez a parcella, a legrosszabb szerkezet nélküli földek egyike.
Idén már mindent direktvetéssel akar vetni.
A P legalább 100 évre elég, de addig nem fog tartani a termelés, ha így folytatódik a szénégetés a földeken. Most már az a leglimitálóbb faktor, nem a nitrogén.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraLáttuk is
a képen. De nem tudjuk, pontosan milyen géppel vetették, mert ha pl. egy olyan grubberrel összehozott vetőgéppel, mint a tied, ahol egy menetben talajmunka+vetés van (a sortisztítás elég határozott volt) akkor már árnyaltabb a kép, ráadásul egy agresszív gyökérzetű növénnyel 1. évben, miközben a direktvetés a végállomás több évi talajépítés után, nem? A másik, amit meg akartam kérdezni, hogy ok, a 30x látens P, de az is elfogy egyszer, ha nem pótoljuk.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraA laborban mért érték 20-30 szorosa van a talajban de milyen mély szelvényben?
5-10-15 méterben?
Azon vagyok hogy legyen biológia a talajban.
Egyelőre mulcs technológiával és hagyományos tápanyag visszapótlással. Minél nagyobb a termés annál több a szár/gyökér maradvány is.
Amik kissé bekeverve lazítja és fedi a talajt.
Ha a takarónövényes módszerrel majd bekerül valaki a kukorica termésversenyen mondjuk az első tízbe akkor ki fogom próbálni én is.
Kapás növény esetén a gyomosodás a legfőbb termés csökkentő tényező. kísérletek szerint a korai gyomosodás simán felezheti a termésszintet.
Válasz Égető László #4356. hozzászólására Rendben. Kezdjük ott, hogy mit jelent az számszerűen, hogy nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
Talajod laborparaméterei?
Az utolsó lépés lesz csak bármiféle növények javaslata.
Válasz Netparaszt #4341. hozzászólásáraNem cinizmusból vagy kötözködésből írok/kérdezek, hanem mert tanulni szeretnék.
Mi nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
pénz (minimális)
nyelvtudás
Mi van:
5 hektár
40 birka
gépek (ill. megoldható a bérmunka)
lelkesedés
tanulási hajlandóság
Légy szíves sorolj fel olyan növényeket, melyekből szemest/szálast/takarónövényt ki tudok okoskodni. Köszönöm!
Válasz némedi #4352. hozzászólásáraEnnyi a megoldás a lábas kártevőkre
Válasz 4964 #4345. hozzászólására Ugye olvastátok a 68-70 KA kötöttségű talajon a direktvetett napraforgót? A gyomaendrődi gazda második legjobb hozamát adta a tavalyi aszályban.
Tök mindegy milyen kötött a talajotok, ha élő.
Ugyanez vonatkozik a foszforra is. A laborban mért érték 20-30 szorosa van valójában a földjeitekben, csak a biológia hiányzik, ami feltárná a növényeiteknek.
A savas talaj pH-ja is felkúszik a semleges közelébe a talajélet megjelenésével.
PH3.5 gránithomokból láttam 6.5 pH-jú termőtalajt készíteni.
Amint visszaengeditek a biológiát, szinte minden paramétere jobb irányba változik a talajnak.
Válasz némedi #4352. hozzászólásáraüdv én reggel este össze futok a rókámmal aranyos jószág áprilisba lesz 1 éves
Válasz Netparaszt #4340. hozzászólására Én is hasonló cipőben jártam! A káposzta és sárgarépa kertészetemben 5ha-on a hajnali órákban 33db mezei nyulat számoltam meg. A környező elhagyott területek tele voltak róka csapdával. Embertelen módszerekkel írtották a rókákat. Utána évekig a családommal levizeltük a csapdákat és emberi hajat szórtunk szét a környékükön. Az elkövetkező években egyetlen rókát sem sikerült fogni a környéken. Ma már kuriózum a mezei nyúl látványa :) De egy éjszakai öntözéskor 2-3 rókával összefutok
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraMilyen dózissal használod?
Mi a tapasztalat ,konrolhoz képest?
Ahogy írtam nem használtam,de meg kell próbálnom mivel nálam is a talaj álapot siralmas.
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraBelvíz szokott lenni?mert nálunk a művelhetőséget legtöbbször az gátolja
Válasz Milking #4348. hozzászólásáraHasználom már néhány éve. Tényleg jó csak nem olcsó.
Válasz 4964 #4347. hozzászólásáraErre szokták mondani ,van ott P csak nem felvehető formába,a savasság miatt.
Nincs tapasztalatom,de álítólag a physiomax ilyen esetben sokat segíthet.
Válasz cimbike. #4346. hozzászólásáraUgyanez a miénk is csak a P sokkal rosszabb.
20 és 100 ppm között. Ha nem teszek rá 70-100 kg hatóanyag foszfort akkor van ahol kiveszik belőle a búza.
Válasz 4964 #4345. hozzászólásáraVan 2 nagy tablam, ami megkotottebb, de arrol meg nincs talajbizsgalatom.
Az elozoleg leirt talajok ph-i: 4,8- 6 kozott vannak, savanyuuuuuu. P-tartalom: 50-200. De atlag olyan 100 lehet, nem tul jo.
K: 280-600.
Válasz cimbike. #4344. hozzászólásáraHasonló kötöttségen vagyunk mi is, 70-es KA is van.
Ez egy átlag szám, úgy jön össze hogy valahol viszonylag normális de vannak olyan részek ahol 2x olyan kemény mint máshol.
A ph és a p-k ellátottság milyen nálatok?
Mi is lazítjuk vagy horsch terranozzuk az ilyen földet mert 55le/ekefej itt még bőven kevés lenne neki.
Válasz Netparaszt #4236. hozzászólásáraElég sok táblám van, a nehezebbek közül leírok 2-3 darabot:
1: 2005 óta 2x volt szántva, de akkor is csak kb a fele- fele. Egyébként az alapművelések: lazító(régebben sogema, manapság Fralaz, Simba Mono), carrier vagy centaur. 1-2x nagy zöldtömegű zöldtárgya belekeverve.
Ka: 54-61
humusz: 2,3-3,8 %
2:
Ka: 64
humusz: 3,1-3,3 %
2014-ben (a rendkívül jó kukoricás évben) kukoricával direktvetve. A kukorica szépen kisorolt, de ezek után nem ment 1-ről a 2-re. Mások már kitárcázták volna. Mi 2x meghúzattuk, jó mélyen. Majd 2x kapott műtrágyát. ezek után megindult. 70q lett a vége, máshol meg a 100-at vertük. De abban a jó kukoricás évben, más táblámon volt 15q-s direktvetett termés is.
Válasz Netparaszt #4342. hozzászólásáraA termesztés persze. Makói hosszú fajta ami a talajállapotról is adna visszajelzést. Itt 40 cm szántás az alapművelés hagyomànyosan. Ez a talajmegújítós téma pont a gyökér miatt kezdett érdekelni mert a lecserepesedés visszatérő gond volt. Az extra mély szántással lehet szerkezetes talajt felhozni.
Válasz Marti Miklós #4338. hozzászólására Ez mire jó? Termeszteni akarod a petrezselymet? Vagy mi a cél az indikátorral?
Válasz Égető László #4337. hozzászólására Ha nem dolgozod be a talajba, ajkor jó hatású talajtakarás. De humuszt csak élő növény fog hatékonyan növelni, a téli, csapadékban gazdagabb időszakban létfontosságú nálad a takarónövény.
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólására Próbálj megegyezni velük, hogy hagyják békén a földjeidet. Én is ezt teszem most, ez a feltételem, hogy aláírjuk a társaságnak a földhasználatot. Ha nem megy, akkor senki nem látta, hogy hova lettek a csapdák. A madarak is el tudnak hullani rejtélyes betegségektől. De eddig ne jusson a helyzet.
Válasz .Norbert #4332. hozzászólására Nem taszítja, fordítva működik. A virágzásig meghagyott növény nagyon jó otthont biztosít a kártevők parazitáinak, mint pl. a petefürkész darazsak.
Én ezért alkalmaztam már akkor virágzó sávokat a földem körül, amikor az AKG-ban még nem is hallottak róla. Ez most belekerült az új AKG-ba, a legjobb vállalás az egészben.
Nálam a növénykárosítók, mint a fehérítő a megjelenése után a szemem láttára tűnt el.
A lényeg szerintem az egymástól maximum 60 méterre húzódó, állandó virágzó sávok, 3-6 méter közötti szélesség elég. Azért 60 mert a petefürkészek általában 30 m körüli távolságokat repülnek a fészektől. Fontos, hogy mindig virágozzon valami, mert amikor a paraziták nem találnak rovart, általában a virágporon élnek. A virágok változatossága is fontos, mert pl a somkóró apró virágaira jobban jönnek a mikroméretű darazsak, amelyek a nagyobb virágokon ritkán fordulnak meg.
No mindegy, erről is van sok olvasnivaló máshol, hosszú a téma.
Gondolkodom, hogy 4 éve nem szántott kuk-árpa-kuk-árpa előveteményű réti földet, ha aratás után közvetlenül lazítózom, glifózom majd magágyat készítek petrezselyemnek, az működhet? Elég jó indikátornövény lenne.
Válasz Netparaszt #4331. hozzászólásáraSzia! A tavalyi kecskeméti előadás óta gondolkodom és most beugrott valami... Igazi kiskunsági homok (Soltvadkert, Bócsa,...), a humusztartalom szerintem 0 és -1 között lehet. Mi a véleményed, ha megszórnám nyár fűrészporral a területet?
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólásárafeljelenteni őket a picsába...
Válasz Netparaszt #4285. hozzászólásáraCsak az a baj hogy a vadászok mellettem nevelik a fácánjaikat madarakat elzavarják rókát kilövik csapdában 15ha-on 3 róka csapda. Igy mit lehetne kezdeni?
Válasz Agrárteenager #4333. hozzászólásáraHelyes.
Az esti beszélgetős borozgatást kéne megszervezni.
Vöröset viszek amennyit csak kell.
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásáraBocs az OFF-ért. A Tolna megyei rendezvényre jelentkezőknek automatikusan rendelek ebédet, ez egy éttermi bográcsgulyás ami 1000 ft-ba fog kerülni. A jelentkezők nagy száma miatt nem tudom vállalni az étkezési igény nyilvántartását.
Válasz Netparaszt #4330. hozzászólásáraA lucernán kívül pár ilyen kártevő "taszító" növényt tudnál még mondani
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólására Minden pontban igazad van.
Egy jó minimum és notillben viszont olyan gyorsan bomlik a szár, hogy nem túl látványos a kép.
Ez a kép viszont jó szemfelnyitó, mert ritkán lát ilyet bárki is.
Válasz .Szabi. #4324 A vetésforgó alapvető fontosságú, ezen nem érdemes vitázni.
Viszont van egy olyan jelenség, amit fertőzéselnyomó talajnak, széleskörűbben alkalmazva fertőzéselnyomó környezetnek hívnak.
Ezeknél a kórokozók és kártevők megjelenése már nem okoz gazdasági kárt.
Ennek megteremtése a legnagyobb célom.
Írtam példát már ilyenre, 25 éve monokultúrás, notill kukoricát, lucerna sorköztakarással.
A kísérleteknél a kártevőkkel szándékosan befertőzött területen is két héten belül nyomuk nem volt, gazdssági kárt nem okoztak.
Ilyet soha nem fog mondjuk senki látni, aki nem megfelelő ökológiai szemlélettel kezeli a területeit.
Válasz .Feco. #4328. hozzászólásáraNem akartam ajtóstul a házba rontani,de muszáj lesz.
Akkor ti,hova szerződtök?
Válasz Mf-es? #4327. hozzászólásáraAz ötös lottot könnyebb megtippelni. Ha jo év van nagyrészt korrektek, ha meg xar akkor valakin úgyis csattan az ostor... Bármikor előállhat olyan, hogy épp nincs hova vinni, vagy nem ér oda a kombájn, vagy bármi történhet, sokszor keresztbe all pajszer a küllők kozott... Egy bizonyos határ utan akármilyen korrekt nem fog tudni mit kezdeni. Aki emberileg normálisan kezeli a dolgokat úgyis megpróbál kihajtani megoldást, ha meg beképzelt pökhendi fax akkor fel sem veszi a telefont ha baj van...
Válasz .Feco. #4325. hozzászólásáraÉs korrekt felvásárló?
Válasz .Szabi. #4324. hozzászólásáraNem illendoseg kérdése, amugy is tervezetten azert nincs önmaga utan kukorica sosem... Ha tudatosan készül valaki ra, akkor nyilván tobb érteleme van.
Válasz Mf-es? #4323. hozzászólásáraMennyire lehet? Akar nagyon nagy is! Tavaly 20 mázsás csemegék is voltak, az a betakaritast sem fedezi... Nagyon kedvező elovetemeny utan egyebkenkt nem olyan nagy kockázat, kedvező évjárat eseten pedig elég szep hasznot hozhat...
Válasz .Feco. #4322. hozzászólásáraGondolom kukorica utáni kukoricát no-till be 1xminimum le kéne.
Válasz .Feco. #4322. hozzászólásáraCsemegekukoricát,érdemes öntözés nélkül termelni?25-30 ha.több darabba,mennyire lehet bukta?
Válasz m.p.gy. #4321. hozzászólásáraArukukoricat alapból egyszer sem. Csemegét kettő három alkalommal. Ha kell termeszetesen megy sima kukoricára is, száraz években gyakran kell...
Válasz .Feco. #4320. hozzászólásáraHányszor rovarölőzitek állományban?
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólásáraAzert abban egyezzünk meg, hogy a kukoricamoly könnyebben telel at abban a kukoricaszarban, amit részben forgatnak a talajba, ellenben a bomlásának a feltételei nem adottak. Az, hogy egy kukoricaszar elbomlik-e tavaszra egyáltalán nem biztosabb, ha kedvezőtlen körülmények között a talajba kevered, mint ha a felszínen marad, es a mikrobiológiai készlet rendelkezésre áll aerob bomlashoz.
A monokulturat messze kerüljük ugyan, de azért előfordul, mégsincs soha tobb bajunk a molyal mint bárki másnak körülöttünk...