Válasz Zsono #2189. hozzászólására Igen, ez is egy szempont. A másodvetés kaszálásásával azonban nem volt jó tapasztalatom, inkább kipusztult. Főnövényként bírja a vágást, sőt igényli is, hogy jobb zöldtömeget (és gyökértömeget)hozzon.
Válasz Netparaszt #2188. hozzászólásáraBocsánat, hogy belepofázok, de ha szikes a talaj, akkor a szudáninak dupla létjogosultsága van, mert egyrészt sótűrő növény, másrészt a gyökér által kibocsátott savak oldják a kalcium-karbonátot, az így felszabaduló kalcium pedig átveszi a nátrium helyét, ami aztán (a szén-dioxiddal reakcióba lépve, bikarbonátot képezve) egyszerűen kimosódik a talajból.
Érdemes szezon közben egyszer levágni, így akár dupla akkora mélységbe hatol le a gyökere.
Válasz cimbike. #2187. hozzászólásáraEgyértelműen biztosítani kell, hogy a kukorica gyökere mélyre tudjon menni az ilyen talajokban, sekély művelésnél nincs meg a mélyre hatoló pórusok folytonossága.
A legjobb technológia az volna, ha kukorica vetési sorába menne TR szemenkéntivel, a sorközökbe meg csak kiszórni olcsóbb, gyorsan nagy zöldtömeget hozó, lefagyó magokat, amivel biztosítható a minél jobb fedettség áprilisig.
Így marad meg a legtöbb tápanyagod a tél során.
Ha gyorsan melegedő és száradó a talaj, érdemes lefagyó fűfélében is gondolkozni a keverékben, ami a magágykészítésig még valamennyi védelmet biztosít, mert a keresztesvirágúak maradványai addigra már keveset takarnak. Tavaszi zab, szudáni, cirok, ilyesmikre gondolok.
Iden vetettem sekelymuvelesbe kukoricakat ugy h mellette szantottba, illetve lazitottba ment. Eleg kotott talajok. Az egyik sekelymuveles Carriert kapott alapmuvelesnek. Ez szikes terulet. A carrieres, ugy ahogy volt kiszaradt. Mellette a lazitotta megmaradt a kukorica. A masik tabla egy resze januarban ki lett szantva, a masik fele a tavaly nyari tarlohantas utan csak kombit kapott betes elott. A szantas nem erett be, el sem tudtuk munkalni rendesen. De ezen is meglatszik a melymuveles, sokkal magasabb es dusabb a levele. Felenk szukseg lesz a lazito hatasu retekre!
Válasz cimbike. #2179. hozzászólására Keverékben vagy magában? Én a tömörödött rétegek fúrására vagyok kíváncsi, hol a határa. A tápanyagvisszatartást és a gyomelnyomási részt láttam működni.
Válasz .Feco. #2177. hozzászólására
Igen, elrakva a pakkod.
Igen népszerű a sunn hemp az USÁ-ban, de elég hektikus a hozzájutás lehetősége, különösen az EU-ban. A németeknél elfogyott mostanra, elvitték energianövénynek.
Márton prof kísérletezett vele évekkel ezelőtt sziki kender néven, de neki is mintha vetőmaghoz jutási gondjai lettek volna, ha jól emlékszem.
Ha már S betűs, inkább a serradellában gondolkozom (Ornithopus sativus), jó homoki nitrogéngyűjtő, azt lehet még szerezni.
Válasz cimbike. #2175. hozzászólására Nem kívánom neked azt a fél éves ci....kodást, mire odaadták. Most már viszont mást is tudok hozni, amire más magyar cégeknek is lett volna lehetőségük, de 25 éves tapasztalatuk szerint a magyar piacra elég az, amit kínálnak. Szó szerint ezt kaptam, amikor próbáltam megegyezni velük a választékbővítésről, hogy minőségi cuccot kaphassatok.
Szerintem és remélem szerintetek sem elég azok a kész megoldások, bár azokon tudnak jót szakítani a cégek, amit töredék áron itthon termeltetnek.
Ezek drágább anyagok, de pont a céloknak megfelelően összeállítottak.
A bolgárok meg sajnos ennyivel előrébb vannak a forgatás nélkülivel is, hogy konténerszám rendelik a Tillage Radisht.
Válasz Netparaszt #2162. hozzászólásáraBakker! Telen felvettem veluk a kapcsolatot, eliranyitottak egy nemetorszagi dilerhez, illetve mondtak h Bulgariaban rettento mod elterjedt a termekuk.
Válasz Mokári Ádám #2171. hozzászólására Namíbiából írsz?
Magyarország területén azért szokott esni néha eső. Ha az szeptember végéig megtörténik és az erős fagyokig még kap csapadékot, akkor igen, hatásos.
Vakolóhomokba azért csak kísérleti jelleggel ajánlom, mert ez akkor nő nagyra, ha van miből.
A technológia homokon sekélyen betárcsázott szerves trágyával indulna és a retek mellé kellene valami tavasszal is aktív növény, ami felvenné a lebomlásból a tápanyagokat. Vagy nagyon korán kellene vetni a kukoricát, mert április elejére már úszik el a szerkezetnélküliben a táp.
Ezért jók a keverékek, mert egy növény nem tud mindent megoldani.
Ha komolyan érdekel, segíthetek keverék összeállításában, persze csak akkor, ha nem akarod leszántani.
Azzal csak elpocsékolnád a takarónövényre áldozott pénzt
Válasz tuto1 #2167. hozzászólására Ez túl sok vetőmag, ennyit nem kell kiszórnod és más arányban volna jobb. Ezek a magok meg is vannak vagy csak tervezed?
A technológiával pedig agyonvered egy kissé az eredményed, némi módosítást igényelne. Szerintem beszéljünk telefonon, aztán adok pontos százalékokat.
Válasz tuto1 #2167. hozzászólásáraÉs a technológia aratás után:
- tárcsa + gyűrűs henger 5 cm mélyen
- júli vége - aug eleje glifózát
- 1 hét múlva vetés műtrágya szóróval és tárcsa + gyűrűs hengerrel bedolgozva
- ősz végén lazító
- tavasszal kompaktorral magágy
- kukorica vetés
Válasz tuto1 #2165. hozzászólására Érdemes elolvasni az oldalt, mert alkalmazástól függő a mennyisége. Kettes keverékben 5 kg, hármas és többes keverékben 3 kg a javasolt mennyiség, de a keverékek tömege is függ a kijuttatás módjától, szórva, precíziós vagy gabonavetőgéppel, vagy épp téli legeltetésre, ezekre van beállított javaslat.
Tisztán is lehet vetni, de én lehetőleg a keveréket javaslom a jobb biológiai hatás miatt.
Válasz fida91 #2163. hozzászólására A nevére kattintva vannak bővebb információk. Írok róla néhány szakcikket az Agroinformra is, mert érdekli őket, miként lehet újraértelmezni ezen a növényen keresztül a zöldtrágyázás fogalmát.
Válasz djohn #2160. hozzászólására Ugyanezt a hatást hozza a gyomnövényként jelen lévő porcsin vagy az alacsony növésű herefélék.
Lucernával is van sorköztakaró tartamkísérlet, kiválóan működik, tartós kukorica sorok, közte mulcsozott lucerna. Az MVH nem tudom mit szólna, ha már a huszadik évben is ugyanarra a területre, ugyanabba a sorba vetnéd a kukoricát
Ma voltam megnézni a kukoricámat. Az esőkből felénk 15mm volt kb. A föld teteje már porzik, pedig 2m felett van a kuku, össze van borulva, beárnyékol. Találtam egy szulák foltot. El van nyomva, nagy kárt már nem okoz, viszont megnéztem alatta a földet és tiszta nedves volt. Már bánom, hogy nem szórtam be kézzel egy kis parcellát lucernával próba képpen :)
Válasz Netparaszt #2158. hozzászólásáraAmire még burgonya után esküsznek az okosok, az a zab + takarmányborsó + szöszös bükköny keverék 25-60-15%-os megoszlásban (persze csak ha van elég idő fennhagyni őket). Ha szárazabb és melegebb időjárás várható, akkor érdemes csökkenteni a borsó mennyiségét a bükköny javára.
Válasz *** HM *** #2155. hozzászólására ...akkor honnan tudja Master a magamfajta egyszerű lélek, milyen problémákat is kellene figyelembe venni az új technológiánál?
Persze be lehet túrni a földet fonálféreg rezisztens olajretek, sárga mustár, kék csillagfürt, pohánka, facélia, takarmányborsó és alexandriai here keverékkel, ez jól bevált.
30-40 kg/Ha, augusztus közepéig, kell-é ajánlat?
Válasz kis Zombi #2156. hozzászólására Úgy legyen, mert illetlenség ez a nagy hőmérséklet. Egy biztosnak tűnik, ha csak annyira lesz jó, mint az előző, jövőre megvan a preventív növényvédelem jelentős része...
Most mértem a komposzt hőmérsékletét, már 2 napja 60 - 62 fokos, és nem melegszik tovább. Arra gondolok, hogy már a hűlési fázis kezdődik, csak a kib.szott 40 fok miatt ment fel 60-ig a hőmérséklete.
Válasz *** HM *** #2151. hozzászólására Mindegyikkel más Master...ennek komolyabban neki kell futni és elcsevegni a helyszínen, némi földpiszkálással, együttgondolkodással. Mert nem mindegy, hogy gumicsimmát kap az ember ganézáshoz, vagy piros körömcipőt
Válasz *** HM *** #2149. hozzászólására Kis pénz, kis foci, így mennek a humbugok
Szívesen eljátszom a gondolattal, de 100 hektárt bekockáztatni kell egy kis elkötelezettség, fegyelem, nomeg minden ismeret a területről, emberről, jelenlegi technológiáról, stb.
Szóval privátban diszkusszáljuk meg az alapvetéseket.
Mondjuk sebesben kellene, ha még idén rá akar dolgozni, mert az ültetés a betakarítással kezdődik
Adott 1 100haos krumplitermesztő...... valamiféle szedett vedett vetésforgóval.......
Ennek dolgozz ki 1 teknolodzsit amivel nem gyalázza szét a földjeit....... de izibe
Válasz marhahajcsár #2146. hozzászólására Az irányvonal és a hozam jónak tűnik, de még érzek benne látatlanban pontokat, amivel még eredményesebbé tehető a technológia.
Távgyógyítani nem szeretek, de néhány gondolat felmerült.
Először is a talajvizsgálatok milyen humusztartalom változást mutatnak az eltelt idő során? Stagnál, romlik vagy emelkedik?
Milyen mélyen laza a talaj? Milyen a kórokozó és kártevőnyomás?
Alapelvek:
Forgatás nélküli műveléssel hatékonyabb a termékenység emelése, érdemes volna megfontolni a talajkímélő eljárások kipróbálását. 2 hektár épp jó méretű tesztparcella lehet ilyen célra
A legeltetési cellaméretrek beállításával és felülvetéssel lehetőség volna emelni a tápértékét az ideiglenes téli legelőnek is.
A kora ősztől késő tavaszig tartó ciklus a legfontosabb talajépítő időszak a jobb nedvesség és kiegyensúlyozott hőmérséklet miatt, ezt mindenképp érdemes kihasználni takarónövénnyel, ami legeltethető is.
Csak az élő gyökér képes a humusztartalom gyarapítására a gyökérzónában élő mikrobiális élet anyagcserefolyamatain keresztül.
A kukoricára kukorica magában ökológiai sivatagot hagyna maga után, viszont az állatok és a külső input (széna) valamennyire segíti a talajéletet a változatos tápanyagokkal.
A tömörödést érzem kérdésesnek, mert egész télen két hektáron tartott állomány negatív hatással lehet a mélyebb talajrétegekre is, ha nincs lehetőség a cellák regenerálódására.
Ezek csak feltevések, nem láttam a területet, sem a talajt, de talán szempontok, amire figyelni érdemes.
Válasz Netparaszt #2145. hozzászólásáraTiszteletem. Szeretném a véleményét kérni a technológiámmal kapcsolatban.A kukorica aratás után (okt.vége nov eleje) a 2 hektáros bekerített szántómra felengedem a 40-50db mt marhát ,hogy a szárat lelegeljék.Egész télen itt etetem őket körbálával kb 600 hesston, úgy hogy az etetők folyamatos arrébhelyezésével az egész terület szármaradvánnyal fedetté válik.Tavasszal (március vége) leszántjuk,fogas,henger. Kukorica elvetése után felülkezeléses gyomírtás .Műtrágya nélkül terem 20 tonnát a 2 hektár.17 AK homokos szántóról van szó. Idén a vetésforgó végett csak legeltetem kaszálom nem bolygatom de jövőre szeretnék megint kukoricát bele. 6 éve csinálom így és szeretném a tanácsát kérni, hogy jó e ez az irány.tisztelettel.
Válasz blsjela #11675. hozzászólására Értelek és igazad van. Ezért kezdtem el átadni az ismereteket, amelyekkel rendszerben nem találkozik egy átlagos termelő és olyan példákat mutatok be, amelyek hazai környezetben is életképesek. A teljes technikai, termesztéstechnológiai és ökológiai rendszert adom át, amivel gazdaságosan eredményt tudsz elérni, talajod javítani tudod csilivili vasak nélkül, s pénzt hoz a takarónövény is.
Miután megérted a rendszert, már látni fogod, melyik elemet mikor és hogyan tudod beilleszteni a saját gazdálkodásodba, lépésről, lépésre haladva előre.
Az államtól ne várd a segítséget, mert az MVH van legjobban ellene a fejlődésnek.
Nekik bamba paraszt kell, akivel a pénzügyi préssel azt csinálnak, amit akarnak, a klímaváltozás pedig nem létezik. Vagy mi változtatunk vagy senki más.
Nézz be ide, talán olvasol néhány érdekességet: Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
Válasz fida91 #2139. hozzászólásáraAz, hogy extra költséget eredményez. Van egy kertem, azaz több is, de ez az egy abban különbözik, hogy hasonlóan csinálom mint ezen a videón látható. Alul komposzt felül meg széna és szalma takarja. A növények nagyon jól fejlődnek benne, pedig minden sűrűbben van vetve mint máshol. Gyom alig van benne. ami van azt is gyerekjáték kihúzni. Még ebben az aszályban sem száradt ki. Öntözve nem volt soha.
Csinálnám ez máshol is, csak drága a szalma hozzá.
15573 hozzászólás
Válasz Zsono #2189. hozzászólására Igen, ez is egy szempont. A másodvetés kaszálásásával azonban nem volt jó tapasztalatom, inkább kipusztult. Főnövényként bírja a vágást, sőt igényli is, hogy jobb zöldtömeget (és gyökértömeget)hozzon.
Válasz Netparaszt #2188. hozzászólásáraBocsánat, hogy belepofázok, de ha szikes a talaj, akkor a szudáninak dupla létjogosultsága van, mert egyrészt sótűrő növény, másrészt a gyökér által kibocsátott savak oldják a kalcium-karbonátot, az így felszabaduló kalcium pedig átveszi a nátrium helyét, ami aztán (a szén-dioxiddal reakcióba lépve, bikarbonátot képezve) egyszerűen kimosódik a talajból.
Érdemes szezon közben egyszer levágni, így akár dupla akkora mélységbe hatol le a gyökere.
Válasz cimbike. #2187. hozzászólásáraEgyértelműen biztosítani kell, hogy a kukorica gyökere mélyre tudjon menni az ilyen talajokban, sekély művelésnél nincs meg a mélyre hatoló pórusok folytonossága.
A legjobb technológia az volna, ha kukorica vetési sorába menne TR szemenkéntivel, a sorközökbe meg csak kiszórni olcsóbb, gyorsan nagy zöldtömeget hozó, lefagyó magokat, amivel biztosítható a minél jobb fedettség áprilisig.
Így marad meg a legtöbb tápanyagod a tél során.
Ha gyorsan melegedő és száradó a talaj, érdemes lefagyó fűfélében is gondolkozni a keverékben, ami a magágykészítésig még valamennyi védelmet biztosít, mert a keresztesvirágúak maradványai addigra már keveset takarnak. Tavaszi zab, szudáni, cirok, ilyesmikre gondolok.
Iden vetettem sekelymuvelesbe kukoricakat ugy h mellette szantottba, illetve lazitottba ment. Eleg kotott talajok. Az egyik sekelymuveles Carriert kapott alapmuvelesnek. Ez szikes terulet. A carrieres, ugy ahogy volt kiszaradt. Mellette a lazitotta megmaradt a kukorica. A masik tabla egy resze januarban ki lett szantva, a masik fele a tavaly nyari tarlohantas utan csak kombit kapott betes elott. A szantas nem erett be, el sem tudtuk munkalni rendesen. De ezen is meglatszik a melymuveles, sokkal magasabb es dusabb a levele. Felenk szukseg lesz a lazito hatasu retekre!
Válasz Netparaszt #2181. hozzászólásáraEn is! De, ha nem furja at rendesen, akkor vetes elott meghuznam egy Centaurral. Tavasszal meg direktbe vetnem bele.
Válasz Netparaszt #2181. hozzászólásáraOnmagaban gondoltam. A betesi technikan is toprengtem, es arra jutottam h 38,1 cm-es sortavra vetnem.
Válasz Netparaszt #2176. hozzászólásáraNem csak a bolgárok vannak előrébb a notill-lel, az ukránoknál is kijött 2014-ben egy elég részletes jelentés, lásd itt: Ukraine: Soil fertility to strengthen climate resilience
Válasz Netparaszt #2158. hozzászólásáraMivel szórják ezt ki?
Válasz Netparaszt #2158. hozzászólásáraajánljál persze amit csak akarsz
érdeköl a téma nem kicsit
Válasz cimbike. #2179. hozzászólására Keverékben vagy magában? Én a tömörödött rétegek fúrására vagyok kíváncsi, hol a határa. A tápanyagvisszatartást és a gyomelnyomási részt láttam működni.
Válasz .Feco. #2177. hozzászólására
Igen, elrakva a pakkod.
Igen népszerű a sunn hemp az USÁ-ban, de elég hektikus a hozzájutás lehetősége, különösen az EU-ban. A németeknél elfogyott mostanra, elvitték energianövénynek.
Márton prof kísérletezett vele évekkel ezelőtt sziki kender néven, de neki is mintha vetőmaghoz jutási gondjai lettek volna, ha jól emlékszem.
Ha már S betűs, inkább a serradellában gondolkozom (Ornithopus sativus), jó homoki nitrogéngyűjtő, azt lehet még szerezni.
Válasz Netparaszt #2176. hozzászólásáraNekem kicsit elment a kedvem tole anno, de mar nem emlekszem h miert.:)
Egy 5 hektaron ki fogom probalni.
Válasz Netparaszt #2176. hozzászólásáraNekem kicsit elment a kedvem tole anno, de mar nem emlekszem h miert.:)
Egy 5 hektaron ki fogom probalni.
Válasz Netparaszt #2176. hozzászólásáraA Sunn Hemp-ben nem gondolkoztál még? az oldal alapján szimpatikus lenne az is egy kis próbára...
Az enyémet felírtad, ugye?
Válasz cimbike. #2175. hozzászólására Nem kívánom neked azt a fél éves ci....kodást, mire odaadták. Most már viszont mást is tudok hozni, amire más magyar cégeknek is lett volna lehetőségük, de 25 éves tapasztalatuk szerint a magyar piacra elég az, amit kínálnak. Szó szerint ezt kaptam, amikor próbáltam megegyezni velük a választékbővítésről, hogy minőségi cuccot kaphassatok.
Szerintem és remélem szerintetek sem elég azok a kész megoldások, bár azokon tudnak jót szakítani a cégek, amit töredék áron itthon termeltetnek.
Ezek drágább anyagok, de pont a céloknak megfelelően összeállítottak.
A bolgárok meg sajnos ennyivel előrébb vannak a forgatás nélkülivel is, hogy konténerszám rendelik a Tillage Radisht.
Moderátor által módosítva: 2016-04-29 14:09:55
Válasz Netparaszt #2162. hozzászólásáraBakker! Telen felvettem veluk a kapcsolatot, eliranyitottak egy nemetorszagi dilerhez, illetve mondtak h Bulgariaban rettento mod elterjedt a termekuk.
Válasz Mokári Ádám #2171. hozzászólására Namíbiából írsz?
Magyarország területén azért szokott esni néha eső. Ha az szeptember végéig megtörténik és az erős fagyokig még kap csapadékot, akkor igen, hatásos.
Vakolóhomokba azért csak kísérleti jelleggel ajánlom, mert ez akkor nő nagyra, ha van miből.
A technológia homokon sekélyen betárcsázott szerves trágyával indulna és a retek mellé kellene valami tavasszal is aktív növény, ami felvenné a lebomlásból a tápanyagokat. Vagy nagyon korán kellene vetni a kukoricát, mert április elejére már úszik el a szerkezetnélküliben a táp.
Ezért jók a keverékek, mert egy növény nem tud mindent megoldani.
Ha komolyan érdekel, segíthetek keverék összeállításában, persze csak akkor, ha nem akarod leszántani.
Azzal csak elpocsékolnád a takarónövényre áldozott pénzt
Válasz Netparaszt #2172. hozzászólására ez elmaradt
Válasz Mf-es #2170. hozzászólására Az a jövő héten utazik csak
Válasz Netparaszt #2162. hozzászólásáraVíz nélkül is hatásos? Mert nálunk mindig aszály van.
Válasz Netparaszt #2162. hozzászólásáraAz enyém is bent van?
Válasz tuto1 #2167. hozzászólására Ez túl sok vetőmag, ennyit nem kell kiszórnod és más arányban volna jobb. Ezek a magok meg is vannak vagy csak tervezed?
A technológiával pedig agyonvered egy kissé az eredményed, némi módosítást igényelne. Szerintem beszéljünk telefonon, aztán adok pontos százalékokat.
Válasz tuto1 #2167. hozzászólásáraÉs a technológia aratás után:
- tárcsa + gyűrűs henger 5 cm mélyen
- júli vége - aug eleje glifózát
- 1 hét múlva vetés műtrágya szóróval és tárcsa + gyűrűs hengerrel bedolgozva
- ősz végén lazító
- tavasszal kompaktorral magágy
- kukorica vetés
Válasz Netparaszt #2166. hozzászólásáraAz terv az, hogy összesen 25 ha búza és árpa tarlót vetnék önszántamból 6 féle zöldtrágyával az alábbi megosztásban
- 30 % olajretek 3 kg/ha
- 20 % mustár 10 kg/ha
- 20 % bíborhere 20 kg/ha
- 10 % csillagfürt 40 kg/ha
- 10 % somkóró 15 kg/ha
- 10 % facélia 10 kg/ha
Szerinted?
Válasz tuto1 #2165. hozzászólására Érdemes elolvasni az oldalt, mert alkalmazástól függő a mennyisége. Kettes keverékben 5 kg, hármas és többes keverékben 3 kg a javasolt mennyiség, de a keverékek tömege is függ a kijuttatás módjától, szórva, precíziós vagy gabonavetőgéppel, vagy épp téli legeltetésre, ezekre van beállított javaslat.
Tisztán is lehet vetni, de én lehetőleg a keveréket javaslom a jobb biológiai hatás miatt.
Válasz Netparaszt #2162. hozzászólásáraMennyi kg-mal kell vetni? 1 zsák (25 kg.) 50.000 Ft + Áfa? Lehet érdekelne.
Válasz fida91 #2163. hozzászólására A nevére kattintva vannak bővebb információk. Írok róla néhány szakcikket az Agroinformra is, mert érdekli őket, miként lehet újraértelmezni ezen a növényen keresztül a zöldtrágyázás fogalmát.
Megy a retek vándorútra. Ha kellene valakinek Tillage Radish a takarónövényes keverékbe, van még belőle.
Válasz djohn #2160. hozzászólására Ugyanezt a hatást hozza a gyomnövényként jelen lévő porcsin vagy az alacsony növésű herefélék.
Lucernával is van sorköztakaró tartamkísérlet, kiválóan működik, tartós kukorica sorok, közte mulcsozott lucerna. Az MVH nem tudom mit szólna, ha már a huszadik évben is ugyanarra a területre, ugyanabba a sorba vetnéd a kukoricát
Ma voltam megnézni a kukoricámat. Az esőkből felénk 15mm volt kb. A föld teteje már porzik, pedig 2m felett van a kuku, össze van borulva, beárnyékol. Találtam egy szulák foltot. El van nyomva, nagy kárt már nem okoz, viszont megnéztem alatta a földet és tiszta nedves volt. Már bánom, hogy nem szórtam be kézzel egy kis parcellát lucernával próba képpen :)
Válasz Netparaszt #2158. hozzászólásáraAmire még burgonya után esküsznek az okosok, az a zab + takarmányborsó + szöszös bükköny keverék 25-60-15%-os megoszlásban (persze csak ha van elég idő fennhagyni őket). Ha szárazabb és melegebb időjárás várható, akkor érdemes csökkenteni a borsó mennyiségét a bükköny javára.
Válasz *** HM *** #2155. hozzászólására ...akkor honnan tudja Master a magamfajta egyszerű lélek, milyen problémákat is kellene figyelembe venni az új technológiánál?
Persze be lehet túrni a földet fonálféreg rezisztens olajretek, sárga mustár, kék csillagfürt, pohánka, facélia, takarmányborsó és alexandriai here keverékkel, ez jól bevált.
30-40 kg/Ha, augusztus közepéig, kell-é ajánlat?
Válasz kis Zombi #2156. hozzászólására Úgy legyen, mert illetlenség ez a nagy hőmérséklet. Egy biztosnak tűnik, ha csak annyira lesz jó, mint az előző, jövőre megvan a preventív növényvédelem jelentős része...
Válasz Netparaszt #2154. hozzászólásáraOFF
Most mértem a komposzt hőmérsékletét, már 2 napja 60 - 62 fokos, és nem melegszik tovább. Arra gondolok, hogy már a hűlési fázis kezdődik, csak a kib.szott 40 fok miatt ment fel 60-ig a hőmérséklete.
Válasz Netparaszt #2154. hozzászólásárahát vizsgálgatjuk mi a 100asos batáta termesztők talajait makroszkóppal????
hátnem
Válasz *** HM *** #2153. hozzászólására Nem adja fel
Kórságok története? Férgek, bacik, gombák?
Válasz Netparaszt #2152. hozzászólásáraa föld omlósz
másutt forró tüzes sárga sivatag
azonnal minden nap vessen a paraszt a kombájn nyomába valamit?
Válasz *** HM *** #2151. hozzászólására Mindegyikkel más Master...ennek komolyabban neki kell futni és elcsevegni a helyszínen, némi földpiszkálással, együttgondolkodással. Mert nem mindegy, hogy gumicsimmát kap az ember ganézáshoz, vagy piros körömcipőt
Válasz Netparaszt #2150. hozzászólásárabetakarítjuk folyamatosan......
tűnik elfele sebesen........
osztán mi legyen a kopasz pusztulat sivataggal?
Válasz *** HM *** #2149. hozzászólására Kis pénz, kis foci, így mennek a humbugok
Szívesen eljátszom a gondolattal, de 100 hektárt bekockáztatni kell egy kis elkötelezettség, fegyelem, nomeg minden ismeret a területről, emberről, jelenlegi technológiáról, stb.
Szóval privátban diszkusszáljuk meg az alapvetéseket.
Mondjuk sebesben kellene, ha még idén rá akar dolgozni, mert az ültetés a betakarítással kezdődik
Válasz Netparaszt #2148. hozzászólásáraIdáig ezek csak humbukk feladatok voltak itt.......
Adott 1 100haos krumplitermesztő...... valamiféle szedett vedett vetésforgóval.......
Ennek dolgozz ki 1 teknolodzsit amivel nem gyalázza szét a földjeit....... de izibe
Válasz marhahajcsár #2146. hozzászólására Az irányvonal és a hozam jónak tűnik, de még érzek benne látatlanban pontokat, amivel még eredményesebbé tehető a technológia.
Távgyógyítani nem szeretek, de néhány gondolat felmerült.
Először is a talajvizsgálatok milyen humusztartalom változást mutatnak az eltelt idő során? Stagnál, romlik vagy emelkedik?
Milyen mélyen laza a talaj? Milyen a kórokozó és kártevőnyomás?
Alapelvek:
Forgatás nélküli műveléssel hatékonyabb a termékenység emelése, érdemes volna megfontolni a talajkímélő eljárások kipróbálását. 2 hektár épp jó méretű tesztparcella lehet ilyen célra
A legeltetési cellaméretrek beállításával és felülvetéssel lehetőség volna emelni a tápértékét az ideiglenes téli legelőnek is.
A kora ősztől késő tavaszig tartó ciklus a legfontosabb talajépítő időszak a jobb nedvesség és kiegyensúlyozott hőmérséklet miatt, ezt mindenképp érdemes kihasználni takarónövénnyel, ami legeltethető is.
Csak az élő gyökér képes a humusztartalom gyarapítására a gyökérzónában élő mikrobiális élet anyagcserefolyamatain keresztül.
A kukoricára kukorica magában ökológiai sivatagot hagyna maga után, viszont az állatok és a külső input (széna) valamennyire segíti a talajéletet a változatos tápanyagokkal.
A tömörödést érzem kérdésesnek, mert egész télen két hektáron tartott állomány negatív hatással lehet a mélyebb talajrétegekre is, ha nincs lehetőség a cellák regenerálódására.
Ezek csak feltevések, nem láttam a területet, sem a talajt, de talán szempontok, amire figyelni érdemes.
Válasz marhahajcsár #2146. hozzászólásáraa szántás miatt nem túl talajkímélő technológia.
Válasz Netparaszt #2145. hozzászólásáraTiszteletem. Szeretném a véleményét kérni a technológiámmal kapcsolatban.A kukorica aratás után (okt.vége nov eleje) a 2 hektáros bekerített szántómra felengedem a 40-50db mt marhát ,hogy a szárat lelegeljék.Egész télen itt etetem őket körbálával kb 600 hesston, úgy hogy az etetők folyamatos arrébhelyezésével az egész terület szármaradvánnyal fedetté válik.Tavasszal (március vége) leszántjuk,fogas,henger. Kukorica elvetése után felülkezeléses gyomírtás .Műtrágya nélkül terem 20 tonnát a 2 hektár.17 AK homokos szántóról van szó. Idén a vetésforgó végett csak legeltetem kaszálom nem bolygatom de jövőre szeretnék megint kukoricát bele. 6 éve csinálom így és szeretném a tanácsát kérni, hogy jó e ez az irány.tisztelettel.
Válasz blsjela #11675. hozzászólására Értelek és igazad van. Ezért kezdtem el átadni az ismereteket, amelyekkel rendszerben nem találkozik egy átlagos termelő és olyan példákat mutatok be, amelyek hazai környezetben is életképesek. A teljes technikai, termesztéstechnológiai és ökológiai rendszert adom át, amivel gazdaságosan eredményt tudsz elérni, talajod javítani tudod csilivili vasak nélkül, s pénzt hoz a takarónövény is.
Miután megérted a rendszert, már látni fogod, melyik elemet mikor és hogyan tudod beilleszteni a saját gazdálkodásodba, lépésről, lépésre haladva előre.
Az államtól ne várd a segítséget, mert az MVH van legjobban ellene a fejlődésnek.
Nekik bamba paraszt kell, akivel a pénzügyi préssel azt csinálnak, amit akarnak, a klímaváltozás pedig nem létezik. Vagy mi változtatunk vagy senki más.
Nézz be ide, talán olvasol néhány érdekességet: Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
Válasz kis Zombi #2143. hozzászólásáraA kartonpapíros megoldást csak most láttam.
Válasz fida91 #2142. hozzászólására"Ezt a gyomirtási formát kipróbáljuk mert sok a tarack a kertben "
Az évelő gyomok kibújnak a szalma alól, azt előbb ki kell nyírni gyomirtóval.
Válasz fida91 #2139. hozzászólásáraAz, hogy extra költséget eredményez. Van egy kertem, azaz több is, de ez az egy abban különbözik, hogy hasonlóan csinálom mint ezen a videón látható. Alul komposzt felül meg széna és szalma takarja. A növények nagyon jól fejlődnek benne, pedig minden sűrűbben van vetve mint máshol. Gyom alig van benne. ami van azt is gyerekjáték kihúzni. Még ebben az aszályban sem száradt ki. Öntözve nem volt soha.
Csinálnám ez máshol is, csak drága a szalma hozzá.
Válasz fida91 #2139. hozzászólására Ötletnek jó, de 60 centi lószar és szalma van a földön. Szerinted is sikerrel alkalmazható mindenhol?
Válasz Mf-es #2137. hozzászólására Havi stabil 100 mm csapadékkal én sem csinálnám másként, mint a nudista mami