"Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak "
Ezt a TSZ-ben asználtuk a gyap felülvetésekor.
Hány éve nincs termelőszövetkezet?
Egy újszülöttnek minden vicc új.
"NAPI HUMOR:
A 16 éves Ádám hazamegy a tanévzáró után és odaáll az apja elé:
- Apu, itt van a bizonyítványom és egy lista azokról a híres és sikeres vállalkozókról, akik sosem érettségiztek le."
Kb én is így gondolom, de láttam ilyen árban külföldi oldalakon. Az én gondom az, hogy nekem olyat adnak el amit akarnak, nem ismerem hol romolhat el. (a gazdálkodást is nemrég kezdtem)
Te az ország melyik részén laksz? Zalától messze?
Mert összeállnék vkvel, én beszélek angolul, németül, mobil is vagyok, utazom is ha kell, de kell vk akinem megvan a szakértelme, hogy jó gépet válasszon...
Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak (pláne ekkora technológiai átállási költségek mellett)
Én viszon most kezdeném, most akarok traktort és gépparkot is venni, erre ez a technológia tökéletes. Agyilag meg van kapacitás, úgyhogy tanulni fogok...
"Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak. "
De ha van kedv, idő, energia, akkor a komposzt kast is elkezdheted.
Ez enyém talán túl szárazra sikerült, de majd az első átrakás után pótolom esővízzel.
Igen, tőled. Én amit láttam azok 10 milliós gépek, az nekem a csilliárd kategória. Gőzöm sincs hol kezdődnek az árak.
Valaki említett egy kanadai gépet, az amcsi pedig 14e dollár, plussz szállítás.
Egész biztos vagyok benne, hogy Ny-Európából használtan lehetne olcsóbban is, de mint mondtam, lövésem sincs mit kell nézni vásárláskor...
Külföldi honlapon láttam olcsón használt direktvetőket, de mivel én azt sem tudom, hogy eszik-e vagy isszák az ilyen gépeket, először bérművelésben próbálnám ki.
A direktvetőgépre egyébként nem lehet vm támogatást szerezni?
Most kaptunk vissza egy elhanyagolt területet. Szántó volt, de rétként volt hasznosítva. Nem mernék megesküdni a porózusságra, de ezt még megnézem.
Egyelőre csak afelől érdeklődöm, hogy van-e egyáltalán Zalában lehetőség bérmunkában direktvetésre. Ha nincs akkor nekem kell csinálnom...
Válasz #221. hozzászólásra
Azért jó vóóna ha nem csak elméleti síkon (kb 80-90%) menne itt az okosítás.
Jobban örülnék ha valaki elmondaná, hogy egy egyszerű paraszt, hogy álljon neki. Legalább 1-2 ha-n neki lehetne ugrani, a gyakorlatban is okosodni, tapasztalni. Ekkora "kísérleti" területre egy egyszerű vetésforgó javaslat, még ha nem is hozna nyereséget, de tapasztalatot annál többet.
Mint ahogy már lentebb is kérdeztem, mert így nem csoda ha kevesen akarják ezt így csinálni.
Csak nehogy megint egy link legyen a válasz, amihez meg kell tanulni + egy hottentotta nyelvet.
Válasz #210. hozzászólásra A penetrométer hasznos, de kevesen költenek rá. Én jobban szeretem a mindenkinek elérhető vékony szondát, sőt a legjobbnak a 4 mmes kemény acélhuzalból készültet tartom.
Ennek oka az, hogy ha hajlik a szonda a beszúrásnál, már túl nagy a tömörödöttség a gyökér optimális fejlődéséhez, mindenképp kell valamit a talajjal.
Ha van penetrométered, nézd meg milyen nyomásnál hajlik a 4 mmes acélhuzal szonda, afelett már nehezen halad előre a gyökér.
Topik kezdés óta, én is ezt kutatom.
Arra jutottam, hogy a végén még csinálni kell.
Elsőre, most az idén, egy grúbert, aprómagvetővel még meglépek.
Direkt vetőt olyan áron amit még felérek, és elég a 120ló hozzá, csak talajmarósat találtam. Ez viszont, ha jól értelmeztem az eddig leírtakat, nem jó ehhez a technológiához.
Válasz #218. hozzászólásra Biztos vagy benne, hogy a talajodnak elegendő a tápanyagszolgáltató képessége, megfelelő a pórusossága és tömörödött rétegtől mentes? Ha nem, ne számíts kifizetődő termésre a direktvetéssel.
Válasz #206. hozzászólásra Hallgass Heccre, vizes föld gyúrása nagyon rossz dolog.
Vizesen túrt földben a nehéz gépek hatására gyorsan kialakul a tömörödött réteg a művelt mélység alatt, ami csak fokozza a vízállásos és aszályproblémák jelentkezését.
Csinálj egy szelvényt a talajban és nézd meg, mennyire pórusos a föld, mennyi a gyökér, gilisztajárat benne, mennyire morzsás a szerkezete.
Egy kihegyezett nyolcas betonvasat tolj le a földbe több helyen és jegyezd meg, milyen mélységig tudod letolni erőlködés nélkül. Visesen nyilván mélyebbre, de érezni lehet, ha hirtelen nő meg az ellenállás.
Ha 30 cmen belül van a tömörödött réteged, lazítanod kell majd, ha kiszárad a föld.
Addig pedig próbáld úgy eldolgozni kultival a szármaradványokat, hogy az apróra zúzott szárból sok maradjon a felszínen. A bedolgozás során egy menetben meg tudod fújni szárbontó készítménnyel?
Pl mostani szitu: kaptam egy foldet amibe napraforgo volt most zuztam le.... evek ota szantva van csak rossz allapotu a fold.... vizallasos a kozepe meg a vege is ....borsot tennek bele de kerdes hogy varjak es kesobb szikkadtan megtarcsazom meglazitom es tavasszal mehet a vetes vagy hagyjam a lazitast csak tarcsa es majd vetes vagy mi ilyenkor a megfigyeles alapja?? Lazitani azert szeretnem hogy ne alljon rajta a viz....
Az első években még úgyse lehet teljesen elhagyni a művelést, így valamilyen műveletet így is úgy is be kell iktatni vetés előtt abba meg már jól dolgozna az ih szerintem, én is ilyesmibe gondolkozok
Válasz #197. hozzászólásra Csak annyi információ kellene, hogy Béb-Vanyola környékén ki csinálja nagyban a direktvetést? Nem értem még el a forrást.
A technológiai váltások sikertelensége több tényezős, de magatok is rájöttök az okokra, ha olvassátok a hozzászólásaim.
Nem a technológiával van a baj, mert bármelyiket számtalan helyen alkalmazzák sikeresen.
Válasz #195. hozzászólásra Csoroszlya magától belehúzza magát a földbe, fél tonna a vetőgép de tövig beletépné.
A csoroszlyák kb.50*50*50 cm háromszögbe rakva nem húzzák össze a szárat, de nyilván szecskázott, zúzott területről van szó, nem egészben otthagyott szárról.
Tárcsásnál legalább 250 kg nyomásnak kell lennie.
Válasz #194. hozzászólásra
A Tiéd, ha jól emlékszem nem tárcsás csoroszlyás. A videón minimális takarónövényben volt húzva. A nagyobb mennyiségűt nem húzza össze?
Válasz #190. hozzászólásra Én gyártattam egy 2.5 méter széles prototípust, amit soronként 5 LE vonóerővel lehet húzni.
Most 50-es MTZ-vel húztuk 10 sorral a felázott zalai agyagban, szép munkát végzett.
A technológia átadásáról beszélhetünk, mert házilag átalakíthatók a vetőgépek direktvetőre a rendszeremmel.
Mióta ez a topik indult, direkt vetőgépet keresek. (elsősorban a használtak között).
Ilyeneket nem gyártanak max 120 lovas erőgéphez? Sehol nem találok ebben a kategóriában.
Válasz #184. hozzászólásra Nos igen, a szántás meg a laza talaj.
Bennem felmerül a kérdés ilyen esetekben, hogy vajon a természetben mitől laza a talaj akár sok méteres mélységig? Ki szánt a prériken, ahol 5-6 méterre mennek le a növények gyökerei, nem 30 centire, mint a szántón?
Hogyan képesek a no-tillesek százmillió hektárokon jó hozamokra, amikor ők aztán nemhogy nem szántanak, de nem is grubberoznak?
Akkor mitől laza náluk a talaj?
Pápa környékén van valakinek ismerőse? Tegnap beszéltem arrafelé egy kis paraszttal, azt mondja nem érdemes vetőgépet meg egyéb talajművelő eszközt tartania, mert a téesz 12 ezerért veti direktbe a kukoricáját és jó a hozama. Szerinte feléje sok területet művelnek így, s ez kíváncsivá tett, megpróbálom meginterjúvolni a céget.
Válasz #185. hozzászólásra Kezdetben voltak nekem is fenntartásaim ezzel az anyaggal, de az analízis alapján nincsen benne toxikus hátérérték túllépés.
vmi hasonlóra gondoltam
mert az rendben hogy már nem az a lekvár amit 5-6 éve hordtak hanem hígított kevert komposztált vmi de az alap akkor is szennyvíz
ezt a vegyszeres xart beengednéd a földjeidre?
gondolj bele benne van a rengeteg háztartás(fürdés, mosás, mosogatás) kórházak(fertőtlenítő, antibiotikum) autómosók, gyárak stb
Válasz #183. hozzászólásra
Sokan így gondoljuk,de szerintem a szántást azért választják,hogy a talajt fellazítsák.Mikor lazít,vagy grúberoz az ember,van benne bizonyos félelem,nehogy kemény maradjon a föld tavasszal.Meg ott a bizonytalanság,mikor pl.100 gazda szánt,2 meg nem.
Válasz #176. hozzászólásra A talaj megzavart működése a következőt jelenti röviden.
A természetben az ásványi anyagok időjárás által elaprózótt állapotától mindenhol az egyre nagyobb biomasszát termelő rendszerek felé halad a folyamat.
A kiinduló állapot a kőzet, a befejező az őserdő.
A kettő között folyamatosan váltakoznak az állapotok, de a természetes folyamatok mindig az egyre összetettebb talaj táplálékháló és magasabb termékenységű állapot felé vezetnek.
Ezt a folyamatot természeti katasztrófák (tűz, hegyomlás, vulkánkitörés, stb) és az ember képes lenullázni, vissza a startvonalra.
A mezőgazdaság természeti katasztrófa jellegű helyzetet hoz létre a szántással és a talajmunkákkal, , ásványi talajt eredményez, minimális szerves anyaggal és sérült, teljesen bakteriális túlsúlyú táplálékhálóval, ami csak az alacsonyabbrendű növényeknek, mint a algák, mohák, gyomok kedvez.
Ezért kell törekedni a minél kevesebb talajműveletre és bolygatásra, mert így képes a talaj táplálékhálót biztosító mikrobiológia újra életre kelni és egyre több tápanyagot feltárni a földet alkotó ásványi komponensekből, lebomló anyagokból és a növényekkel kapcsolatban álló tápanyagkörforgásból.
Válasz #181. hozzászólásra A Biomasst felépítő kiinduló anyagok szemétnek minősülő jellegét tekintve semmiképp sem éri meg. Ezt pl. az USÁban ingyen adják és szállítják ki.
Azonban a talajélet szempontjából sokkal többet ér ez az anyag a műtrágyánál, mert lassan feltáródó szerves anyagokat viszel be a talajba, ami a táplálékháló szempontjából nagyon fontosak.
Van lehetőséged arra, hogy egy hektár vacak földet beáldozz kísérletre? Annyi pénzért szórj ki rá Biomass ASA-t, amennyit műtrágyára szórnál el a következő kultúrának. Ezt sekélyen fogasold vagy kultizd be (semmiképp ne szántsd le vagy forgasd be mélyre semmiféle technológiával) és csinálj utána mindent úgy, ahogy egyébként is tennél.
Szerintem összehasonlítható vagy jobb terméseredményed lesz a "komposztos" területen.
Az idézőjel azért van, mert a szennyvíziszapos technológia olyan hosszú idejű magas hőntartást követel meg, ami a jótékony mikroorganizmusokat is kiöli belőle a patogénekkel együtt. Ezért mikrobiológiai szempontból ez nem komposzt, inkább többnyire elszenesített szerves anyag.
15523 hozzászólás
Válasz #230. hozzászólásra
"Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak "
Ezt a TSZ-ben asználtuk a gyap felülvetésekor.
Hány éve nincs termelőszövetkezet?
Egy újszülöttnek minden vicc új.
"NAPI HUMOR:
A 16 éves Ádám hazamegy a tanévzáró után és odaáll az apja elé:
- Apu, itt van a bizonyítványom és egy lista azokról a híres és sikeres vállalkozókról, akik sosem érettségiztek le."
Komposzt készítés alapanyagai.
Friss zöld
Fa apríték
Friss BIO marha trágya
Gomba spóra
Nád ismétlés
Száraz széna folyt. köv.
Válasz #229. hozzászólásra
Kb én is így gondolom, de láttam ilyen árban külföldi oldalakon. Az én gondom az, hogy nekem olyat adnak el amit akarnak, nem ismerem hol romolhat el. (a gazdálkodást is nemrég kezdtem)
Te az ország melyik részén laksz? Zalától messze?
Mert összeállnék vkvel, én beszélek angolul, németül, mobil is vagyok, utazom is ha kell, de kell vk akinem megvan a szakértelme, hogy jó gépet válasszon...
Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak (pláne ekkora technológiai átállási költségek mellett)
Én viszon most kezdeném, most akarok traktort és gépparkot is venni, erre ez a technológia tökéletes. Agyilag meg van kapacitás, úgyhogy tanulni fogok...
Válasz #226. hozzászólásra
Használtra gondoltam, max 1,5M-ért.
Válasz #222. hozzászólásra
Ha jól tévedek, fel lett ajánlva, hogy szervezzek önköltségi áron egy összejövetelt, ami kb. 3-4 óra.
Itt kapunk annyi információt, ami elegendő az induláshoz.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
íme
"Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak. "
De ha van kedv, idő, energia, akkor a komposzt kast is elkezdheted.
Ez enyém talán túl szárazra sikerült, de majd az első átrakás után pótolom esővízzel.
Válasz #221. hozzászólásra
Milyen hosszú legyen?
Gondolom a végén fogva kell nyomni.
Mert ha elég ügyes valaki, annak nem görböl el.
Válasz #225. hozzászólásra
Igen, tőled. Én amit láttam azok 10 milliós gépek, az nekem a csilliárd kategória. Gőzöm sincs hol kezdődnek az árak.
Valaki említett egy kanadai gépet, az amcsi pedig 14e dollár, plussz szállítás.
Egész biztos vagyok benne, hogy Ny-Európából használtan lehetne olcsóbban is, de mint mondtam, lövésem sincs mit kell nézni vásárláskor...
Válasz #224. hozzászólásra
Tőlem kérdezed?
Válasz #219. hozzászólásra
Mit jelent konkrétan a számodra elérhető ár?
Külföldi honlapon láttam olcsón használt direktvetőket, de mivel én azt sem tudom, hogy eszik-e vagy isszák az ilyen gépeket, először bérművelésben próbálnám ki.
A direktvetőgépre egyébként nem lehet vm támogatást szerezni?
Válasz #219. hozzászólásra
Most kaptunk vissza egy elhanyagolt területet. Szántó volt, de rétként volt hasznosítva. Nem mernék megesküdni a porózusságra, de ezt még megnézem.
Egyelőre csak afelől érdeklődöm, hogy van-e egyáltalán Zalában lehetőség bérmunkában direktvetésre. Ha nincs akkor nekem kell csinálnom...
Válasz #221. hozzászólásra
Azért jó vóóna ha nem csak elméleti síkon (kb 80-90%) menne itt az okosítás.
Jobban örülnék ha valaki elmondaná, hogy egy egyszerű paraszt, hogy álljon neki. Legalább 1-2 ha-n neki lehetne ugrani, a gyakorlatban is okosodni, tapasztalni. Ekkora "kísérleti" területre egy egyszerű vetésforgó javaslat, még ha nem is hozna nyereséget, de tapasztalatot annál többet.
Mint ahogy már lentebb is kérdeztem, mert így nem csoda ha kevesen akarják ezt így csinálni.
Csak nehogy megint egy link legyen a válasz, amihez meg kell tanulni + egy hottentotta nyelvet.
Válasz #210. hozzászólásra A penetrométer hasznos, de kevesen költenek rá. Én jobban szeretem a mindenkinek elérhető vékony szondát, sőt a legjobbnak a 4 mmes kemény acélhuzalból készültet tartom.
Ennek oka az, hogy ha hajlik a szonda a beszúrásnál, már túl nagy a tömörödöttség a gyökér optimális fejlődéséhez, mindenképp kell valamit a talajjal.
Ha van penetrométered, nézd meg milyen nyomásnál hajlik a 4 mmes acélhuzal szonda, afelett már nehezen halad előre a gyökér.
Válasz #218. hozzászólásra
Topik kezdés óta, én is ezt kutatom.
Arra jutottam, hogy a végén még csinálni kell.
Elsőre, most az idén, egy grúbert, aprómagvetővel még meglépek.
Direkt vetőt olyan áron amit még felérek, és elég a 120ló hozzá, csak talajmarósat találtam. Ez viszont, ha jól értelmeztem az eddig leírtakat, nem jó ehhez a technológiához.
Válasz #218. hozzászólásra Biztos vagy benne, hogy a talajodnak elegendő a tápanyagszolgáltató képessége, megfelelő a pórusossága és tömörödött rétegtől mentes? Ha nem, ne számíts kifizetődő termésre a direktvetéssel.
Sziasztok!
Van aki bérmunkában direktvetéssel foglalkozik Zala megyében? Minden lehetőség/megoldás érdekelne!
A másik: hol kezdődik a direktvetőgépek alsó kategóriája árban és lóerőigényben?
Üdv!
Válasz #215. hozzászólásra
valóban nem
köszi
Válasz #212. hozzászólásra
100-120e ft
Válasz #212. hozzászólásra
Nem olcsó.
Válasz #213. hozzászólásra
ja azt nem írtam kemény 0,3 ha a terület
tavasszal bevetettük napraforgóval, de kiették a nyulak, így ki kombinátoroztam.
vetés előtt 4 q/ha adagú komplex műtrágya rászórva
mérgembe mondom akkor ez most idén pihen
majd a nyáron 2 szer le lett tárcsázva
most tárcsázás előtt így nézett ki, és még kapott a 2 kocsi To88-as marhatrágyát, majd szántás
kiváncsian várom a jövő évi növény milyen lesz benne.. kajával nem lehetnek gondok
de ami tuti, hogy szántáskor éreztem-láttam hogy ez a pihent föld sokkal aprómorzsásabb volt, mint azok a szántások, amibe volt vetemény
Válasz #211. hozzászólásra
ha szabad kérdezni mennyibe kerül egy ilyen csoda?
Válasz #210. hozzászólásra
Nekem ilyen van.
Válasz #205. hozzászólásra Lesz egy kis összefoglaló az elmúlt éveimről.
Válasz #206. hozzászólásra Hallgass Heccre, vizes föld gyúrása nagyon rossz dolog.
Vizesen túrt földben a nehéz gépek hatására gyorsan kialakul a tömörödött réteg a művelt mélység alatt, ami csak fokozza a vízállásos és aszályproblémák jelentkezését.
Csinálj egy szelvényt a talajban és nézd meg, mennyire pórusos a föld, mennyi a gyökér, gilisztajárat benne, mennyire morzsás a szerkezete.
Egy kihegyezett nyolcas betonvasat tolj le a földbe több helyen és jegyezd meg, milyen mélységig tudod letolni erőlködés nélkül. Visesen nyilván mélyebbre, de érezni lehet, ha hirtelen nő meg az ellenállás.
Ha 30 cmen belül van a tömörödött réteged, lazítanod kell majd, ha kiszárad a föld.
Addig pedig próbáld úgy eldolgozni kultival a szármaradványokat, hogy az apróra zúzott szárból sok maradjon a felszínen. A bedolgozás során egy menetben meg tudod fújni szárbontó készítménnyel?
Válasz #206. hozzászólásra
takonyba lazitani nem profi akció ugyi
sőt még félprofi se
Pl mostani szitu: kaptam egy foldet amibe napraforgo volt most zuztam le.... evek ota szantva van csak rossz allapotu a fold.... vizallasos a kozepe meg a vege is ....borsot tennek bele de kerdes hogy varjak es kesobb szikkadtan megtarcsazom meglazitom es tavasszal mehet a vetes vagy hagyjam a lazitast csak tarcsa es majd vetes vagy mi ilyenkor a megfigyeles alapja?? Lazitani azert szeretnem hogy ne alljon rajta a viz....
Válasz #201. hozzászólásra
Képek nincsennek a gépek és földjeidről?Tehetnél fel.Komposztról,és egyszóval minden érdekel.
94 hozzászólásra
ez engem is érdekelne
Válasz #191. hozzászólásra
Az első években még úgyse lehet teljesen elhagyni a művelést, így valamilyen műveletet így is úgy is be kell iktatni vetés előtt abba meg már jól dolgozna az ih szerintem, én is ilyesmibe gondolkozok
Válasz #201. hozzászólásra
Valahol lemaradtam?
"Nem a technológiával van a baj, mert bármelyiket számtalan helyen alkalmazzák sikeresen."
A technológia, ugyanaz, csak a gép más.
Vagy tényleg elvesztettem a fonalat?
Válasz #197. hozzászólásra Csak annyi információ kellene, hogy Béb-Vanyola környékén ki csinálja nagyban a direktvetést? Nem értem még el a forrást.
A technológiai váltások sikertelensége több tényezős, de magatok is rájöttök az okokra, ha olvassátok a hozzászólásaim.
Nem a technológiával van a baj, mert bármelyiket számtalan helyen alkalmazzák sikeresen.
Válasz #195. hozzászólásra Csoroszlya magától belehúzza magát a földbe, fél tonna a vetőgép de tövig beletépné.
A csoroszlyák kb.50*50*50 cm háromszögbe rakva nem húzzák össze a szárat, de nyilván szecskázott, zúzott területről van szó, nem egészben otthagyott szárról.
Tárcsásnál legalább 250 kg nyomásnak kell lennie.
Válasz #194. hozzászólásra
1980-ban kezdtem dolgozni.
Akkor már a gyepen felülvetést csináltunk direkt vetőgéppel.
Szerintem ezekből még van olyan, ami nem került bele a nagykohóba.
Meg kell keresni, és ha nincs, akkor irány a kovács, lakatos, stb.
Aki nem bízik, vagy nincs gép, akkor kombinálja azzal, hogy évtizedeken keresztül ugyanabba a sorba veti a növényt.
75 cm-sortávval. Erre már van a KITE-nek eladó rendszere.
Így meg van oldva a gépszükséglet.
Igaz Ti szeretitek egyedül elvégezni a munkát. Nekem jó, az ha doogoik, aki ért hozzá. Én csak keverem a ....... komposztot.
Válasz #195. hozzászólásra
Anno a lovas vetőgépre (kanalas) tettünk pótsúlyokat, hogy elérjük a vetési mélységet.
Kis szemű vetőmag esetén kis súlyt, nagy szemű vetőgép esetén nagy súlyt.
Ha kersgélek egy kicsit talán van is még a pótsúlyokból a padon.
Anyósom a homokon kapával végezte a vetés műveletét. Olyan kicsi a terület, hogy nem volt rá gépész.
Válasz #189. hozzászólásra
"Pápa környékén van valakinek ismerőse?"
Van. miket kérdezzrek?
Óvatosságra intett a forgatás nélküli művelésel.
Válasz #194. hozzászólásra
A Tiéd, ha jól emlékszem nem tárcsás csoroszlyás. A videón minimális takarónövényben volt húzva. A nagyobb mennyiségűt nem húzza össze?
Vagy esetleg mekkora nyomású csoroszlya kell ehhez a technológiához? (hogy tudjak keresgélni a vetőgépek között)
Válasz #190. hozzászólásra Én gyártattam egy 2.5 méter széles prototípust, amit soronként 5 LE vonóerővel lehet húzni.
Most 50-es MTZ-vel húztuk 10 sorral a felázott zalai agyagban, szép munkát végzett.
A technológia átadásáról beszélhetünk, mert házilag átalakíthatók a vetőgépek direktvetőre a rendszeremmel.
Válasz #192. hozzászólásra
Erre a talajmegőrző technológiába való használatára gondolok.
Válasz #191. hozzászólásra Milyen tarlóba gondoltad?
minden nélkül bele?
Esetleg tud valaki olyan tárcsás vetőgépet, ami sima tarlóba bele tudja tenni a magot?
Ilyen téren esetleg IH 6200-ről valakinek tapasztalata?
Mióta ez a topik indult, direkt vetőgépet keresek. (elsősorban a használtak között).
Ilyeneket nem gyártanak max 120 lovas erőgéphez? Sehol nem találok ebben a kategóriában.
Válasz #184. hozzászólásra Nos igen, a szántás meg a laza talaj.
Bennem felmerül a kérdés ilyen esetekben, hogy vajon a természetben mitől laza a talaj akár sok méteres mélységig? Ki szánt a prériken, ahol 5-6 méterre mennek le a növények gyökerei, nem 30 centire, mint a szántón?
Hogyan képesek a no-tillesek százmillió hektárokon jó hozamokra, amikor ők aztán nemhogy nem szántanak, de nem is grubberoznak?
Akkor mitől laza náluk a talaj?
Pápa környékén van valakinek ismerőse? Tegnap beszéltem arrafelé egy kis paraszttal, azt mondja nem érdemes vetőgépet meg egyéb talajművelő eszközt tartania, mert a téesz 12 ezerért veti direktbe a kukoricáját és jó a hozama. Szerinte feléje sok területet művelnek így, s ez kíváncsivá tett, megpróbálom meginterjúvolni a céget.
Válasz #185. hozzászólásra Kezdetben voltak nekem is fenntartásaim ezzel az anyaggal, de az analízis alapján nincsen benne toxikus hátérérték túllépés.
Válasz #186. hozzászólásra
vmi hasonlóra gondoltam
mert az rendben hogy már nem az a lekvár amit 5-6 éve hordtak hanem hígított kevert komposztált vmi de az alap akkor is szennyvíz
Válasz #178. hozzászólásra
ezt a vegyszeres xart beengednéd a földjeidre?
gondolj bele benne van a rengeteg háztartás(fürdés, mosás, mosogatás) kórházak(fertőtlenítő, antibiotikum) autómosók, gyárak stb
Válasz #183. hozzászólásra
Sokan így gondoljuk,de szerintem a szántást azért választják,hogy a talajt fellazítsák.Mikor lazít,vagy grúberoz az ember,van benne bizonyos félelem,nehogy kemény maradjon a föld tavasszal.Meg ott a bizonytalanság,mikor pl.100 gazda szánt,2 meg nem.
Válasz #176. hozzászólásra A talaj megzavart működése a következőt jelenti röviden.
A természetben az ásványi anyagok időjárás által elaprózótt állapotától mindenhol az egyre nagyobb biomasszát termelő rendszerek felé halad a folyamat.
A kiinduló állapot a kőzet, a befejező az őserdő.
A kettő között folyamatosan váltakoznak az állapotok, de a természetes folyamatok mindig az egyre összetettebb talaj táplálékháló és magasabb termékenységű állapot felé vezetnek.
Ezt a folyamatot természeti katasztrófák (tűz, hegyomlás, vulkánkitörés, stb) és az ember képes lenullázni, vissza a startvonalra.
A mezőgazdaság természeti katasztrófa jellegű helyzetet hoz létre a szántással és a talajmunkákkal, , ásványi talajt eredményez, minimális szerves anyaggal és sérült, teljesen bakteriális túlsúlyú táplálékhálóval, ami csak az alacsonyabbrendű növényeknek, mint a algák, mohák, gyomok kedvez.
Ezért kell törekedni a minél kevesebb talajműveletre és bolygatásra, mert így képes a talaj táplálékhálót biztosító mikrobiológia újra életre kelni és egyre több tápanyagot feltárni a földet alkotó ásványi komponensekből, lebomló anyagokból és a növényekkel kapcsolatban álló tápanyagkörforgásból.
Válasz #181. hozzászólásra A Biomasst felépítő kiinduló anyagok szemétnek minősülő jellegét tekintve semmiképp sem éri meg. Ezt pl. az USÁban ingyen adják és szállítják ki.
Azonban a talajélet szempontjából sokkal többet ér ez az anyag a műtrágyánál, mert lassan feltáródó szerves anyagokat viszel be a talajba, ami a táplálékháló szempontjából nagyon fontosak.
Van lehetőséged arra, hogy egy hektár vacak földet beáldozz kísérletre? Annyi pénzért szórj ki rá Biomass ASA-t, amennyit műtrágyára szórnál el a következő kultúrának. Ezt sekélyen fogasold vagy kultizd be (semmiképp ne szántsd le vagy forgasd be mélyre semmiféle technológiával) és csinálj utána mindent úgy, ahogy egyébként is tennél.
Szerintem összehasonlítható vagy jobb terméseredményed lesz a "komposztos" területen.
Az idézőjel azért van, mert a szennyvíziszapos technológia olyan hosszú idejű magas hőntartást követel meg, ami a jótékony mikroorganizmusokat is kiöli belőle a patogénekkel együtt. Ezért mikrobiológiai szempontból ez nem komposzt, inkább többnyire elszenesített szerves anyag.
Válasz #179. hozzászólásra
4440ft+áfa/tonna.Ennyit érhet??