Sziasztok!
Van e valakinek közületek KWS Krabas kukoricája?Jövőre ki szeretném próbálni ezt a fajtát és mennyi az átlag termés a krabasnal.Nekem nincs sok földem és 1ha lenne ültetve jövőre kukoricabol.
Válasz Hahtonen #12890. hozzászólásáraa felvetés inkább arra vonatkozott, hogy a 10-ből 1 extrém évet leszámítva a határköltséged egyáltalán elérte-e a határbevételt a múltban? visszafelé ki lehet számolni, ha előre nem is megy (pontosan, de lehet hogy egy kevésbé pontos számítás még mindig jobb, mint egy semmilyen).
Válasz Gábor. #12894. hozzászólásáranem kell nedvességet mérni, tömeget tudsz, van g-os pontos mérleged? ha igen, végy le 5 csövet, morzsold le, mérd le, nappal tedd ki napra, este vedd be, rendszeresen mérd, ha 1 nap alatt már csak 2-3 g-ot csökken egy cső súlya (vagyis megáll a száradás), akkor kb. 13,5-14-es vizű lesz, ebből, és az elpárolgott vízből vissza tudod számolni, hogy mennyi volt eredetileg. ilyen napos, meleg időben 2 nap alatt leszárad kiterítve.
sütőbe is teheted, csak óvatosan, nehogy megégjen, és így azzal is tömeg vesszen. ha fullra kiszárítod, úgy 6-7-8-asig szárad le ép ésszel csinálva égés nélkül.
Válasz Gábor. #12894. hozzászólásáraEz sok mindentől függ. Talaj, csapadék,tápanyag ellátás. Nekem a 380as kukorica már 13as. És kb április közepén vetettem.
Válasz Hahtonen #12886. hozzászólásáraMI teszteltünk 0,5t volt több az őszi alappal beszórt területen. Mi 180 kg npk 200kg péti vetéskor és 200 kg kultival . Csináltunk olyat hogy vetéskor gyorsan lebomló npk kapott de az nem vált be kevés nitrogén miatt lassan idúl meg. Inkább most kapott lombtrágyát amikor még beletudtam menni.
Válasz ano #12888. hozzászólásáraEz lehet hogy működik egy kekszgyárban viszont egy ilyen hektikusan változó területen mint a mezőgazdasági termelés, csak utólag derül ki mi minősült optimális befektetésnek a hadzonmaximum elérésére, mert nincs ember aki meg tudja mondani mennyi lesz a bevétele adott kúltúránál. Csak egy változót említsek, az időjárás pl. elég meghatározó szerepet tölt be. Mi lesz jövőre ha befagyassza a terményárat az ujrán helyzet és teszem azt egy aszály beüt... Itt kapitulálnak még a nagy cégek is, nemhogy egy behitelett kisparaszt...
Válasz Hahtonen #12885. hozzászólásárapont arra, amit írtál. akkor éred el a profitmaximumot, amikor a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. vagyis addig érdemes a költséget minimalizálni, amíg a határköltség eléri a határbevételt.
Válasz sanyi1965 #12884. hozzászólásáraHinni máshol kell. Ezek a tènyek. A nepperek és a kereskedők jól mondod hogy keresnek hisz ebből èlnek. De jobb ha annak is tudatában vagy hogy NEM diktálnak.
Válasz blsjela #12882. hozzászólásáraNem veszem vissza a N-t, ugyanis már nyáron megvettem a jövő évit 5q/ha dózisban. :-)
Még a komplex-szel variálhatok, de abból is odateszek vetèskor egy 2,5 q-t. Nem szeretem a véletlenre bízni....
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáraAZT AZONBAN NE FELEJTSÜK EL HOGY A KERESKEDŐK, NEPPEREK FELVÁSÁROLNAK-KERESNEK MINDENT MOST IS.MEGBOLONDULTAK VOLNA HOGY 19-RE LAPOT KÉRNEK, NEM HINNÉM.
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáracsakhogy felemlegessük a közgázt, tulajdonképp addig érdemes terméket előállítani, amíg a határköltség egyenlővé nem válik a határbevétellel.
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáraHa visszaveszed a nitrogén menyiséget akkor. Se jársz jobban mert nekünk pl a tavaly volt 2-3 t különbség hektáronként. tehát ha most 32e visszafogod a nitrogént pl 400 kg helyet 200 kg szórsz 1ha 64e ft. 2másza nitrogén 24e ft és ha kultival csináltatod felén 6000 ft \ha ami ugye 2ha 12000+24000=36000 ft. jó még lehet levonni pár ezret ugye a többlet mennyiség miatt ugye a tárolás szárítás de igy is marad rajt.
Válasz Mf-es? #12880. hozzászólására35e Ft-os kukorica, búza, árpa árnál teljesen igazad is van a költségminimalizálásban. Jövőre én is visszaveszem a gyeplőt, hisz az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás nem támasztja alá az intenzív termelést.
Válasz Hahtonen #12878. hozzászólásáraKözel annyi az.Meg a talajmunkát se írtad.Műtrágya kiszórás költségét is számold,stb..
Mi vetünk meg aratunk,szinte.
Válasz dr.T #12857. hozzászólásáraAmy ezt nem ismeri itt senki??? ez egy nagyon régi dolog, tanították fősulin is, meg csinálják gykorlatban elég régóta. A kell hozzá, hogy minimum 26% legyen a nedvességtartalom, és fiziológiailag érett legyen a termés (innen a max 35%).
A learatott termést ledarálják (nem feltétlen porrá, inkább roppamtva, dercésnek) és légmentesen beletöltik fóliába vagy saválló beton aknába. A kukorica tejsavas erjedésnek indul, és tartósítja saját magát. Gyakorlatilag ingyen kész takarmány, a beltartlam jobb, mint a szárított kukorcának, és mivel kis alkoholos íze van a disznók imádják, a tápot is otthagyják érte.
Régen hízlaltunk, a teljes takarmány 30-35%-át csináltuk így, nagyon jó volt.
A youtube-on van egy kazal videó, ott ezt még keményebben tolják:
Válasz Mézga #12858. hozzászólásáraNálad a pont. Roppantják, majd egy jókora silódombba tapossák.
Előnyök: nem kell szárítani, olcsóbb, nem kell messziről szállítani, mert sokan odaadják, nincs szükség magtárra, hamar lekerül a tarlóról, ezért még az őszi esők előtt el lehet végezni a talajmunkákat, és nem mellesleg sokkal jobb az étrendi hatása, mint a szárított kukoricának...
En nem akarok beleszolni,de nemtudom milyen takarmanyt tud csinallni vizes kukoricabol mikor ha nem kezeled hangyasavval akkor vége,38 -ba meg annyi hangyasav kellene,hogy total nem eri meg lekezelni.
24856 hozzászólás
Sziasztok!
Van e valakinek közületek KWS Krabas kukoricája?Jövőre ki szeretném próbálni ezt a fajtát és mennyi az átlag termés a krabasnal.Nekem nincs sok földem és 1ha lenne ültetve jövőre kukoricabol.
Válasz Gábor. #12904. hozzászólásáraÉn a vett mintát mindig a száritósnál méretem be,erre plusz 2% és ehhez igazitom az aratást.
Olyat is hallottam h kézzel lemorzsolva 17 es..1 óra múlva a szárítósnál 22
Válasz határjáró #12902. hozzászólásáraVagy kettőt.................
Válasz Gábor. #12901. hozzászólásáraNemsokmindent, max 1 százalékot. Kukorica adapterrel nem sok szár rész megy be a kombájnba amitől nedvességet kap.
Válasz ano #12899. hozzászólására
2 faluval odébb megmérettem.vettem a közepéből 3 csövet..lemorzsolva 16.5 et mutatott..kombájn erre mennyit rak rá?
Válasz Hahtonen #12890. hozzászólásáraa felvetés inkább arra vonatkozott, hogy a 10-ből 1 extrém évet leszámítva a határköltséged egyáltalán elérte-e a határbevételt a múltban? visszafelé ki lehet számolni, ha előre nem is megy (pontosan, de lehet hogy egy kevésbé pontos számítás még mindig jobb, mint egy semmilyen).
Válasz Gábor. #12894. hozzászólásáranem kell nedvességet mérni, tömeget tudsz, van g-os pontos mérleged? ha igen, végy le 5 csövet, morzsold le, mérd le, nappal tedd ki napra, este vedd be, rendszeresen mérd, ha 1 nap alatt már csak 2-3 g-ot csökken egy cső súlya (vagyis megáll a száradás), akkor kb. 13,5-14-es vizű lesz, ebből, és az elpárolgott vízből vissza tudod számolni, hogy mennyi volt eredetileg. ilyen napos, meleg időben 2 nap alatt leszárad kiterítve.
sütőbe is teheted, csak óvatosan, nehogy megégjen, és így azzal is tömeg vesszen. ha fullra kiszárítod, úgy 6-7-8-asig szárad le ép ésszel csinálva égés nélkül.
Válasz czferi #12895. hozzászólására20-25 vízzel?Számold vissza szárítottba!
Válasz Gábor. #12894. hozzászólására280 asnak kb 16-18 kellene lennie. De kérj meg egy gazdát akinek van mérője hogy mérje meg neked.
Válasz Gábor. #12894. hozzászólásáraEz sok mindentől függ. Talaj, csapadék,tápanyag ellátás. Nekem a 380as kukorica már 13as. És kb április közepén vetettem.
Szerintetek kombánj alol mennyiért lehet majd adni a kukoricát??
Szerintetek a 280 as fao számú kukit lehet már aratni?ápr.25.én lett vetve.1 2 zöld level még van..sajnos nedvességet nem tudok mérni...
Válasz Hahtonen #12886. hozzászólásáraMI teszteltünk 0,5t volt több az őszi alappal beszórt területen. Mi 180 kg npk 200kg péti vetéskor és 200 kg kultival . Csináltunk olyat hogy vetéskor gyorsan lebomló npk kapott de az nem vált be kevés nitrogén miatt lassan idúl meg. Inkább most kapott lombtrágyát amikor még beletudtam menni.
Válasz fabubalazs #12862. hozzászólásáraMilyen a hektaronkenti termeshozam?
Válasz Hahtonen #12890. hozzászólásáraBocs a hibákért, nem részeg vagyok, csak kicsi a telóbillentyűzet
Válasz ano #12888. hozzászólásáraEz lehet hogy működik egy kekszgyárban viszont egy ilyen hektikusan változó területen mint a mezőgazdasági termelés, csak utólag derül ki mi minősült optimális befektetésnek a hadzonmaximum elérésére, mert nincs ember aki meg tudja mondani mennyi lesz a bevétele adott kúltúránál. Csak egy változót említsek, az időjárás pl. elég meghatározó szerepet tölt be. Mi lesz jövőre ha befagyassza a terményárat az ujrán helyzet és teszem azt egy aszály beüt... Itt kapitulálnak még a nagy cégek is, nemhogy egy behitelett kisparaszt...
Válasz Hahtonen #12887. hozzászólásáramegpróbálom nem eltartani eme réteget,engedelmeddel.
Válasz Hahtonen #12885. hozzászólásárapont arra, amit írtál. akkor éred el a profitmaximumot, amikor a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. vagyis addig érdemes a költséget minimalizálni, amíg a határköltség eléri a határbevételt.
Válasz sanyi1965 #12884. hozzászólásáraHinni máshol kell. Ezek a tènyek. A nepperek és a kereskedők jól mondod hogy keresnek hisz ebből èlnek. De jobb ha annak is tudatában vagy hogy NEM diktálnak.
Válasz blsjela #12882. hozzászólásáraNem veszem vissza a N-t, ugyanis már nyáron megvettem a jövő évit 5q/ha dózisban. :-)
Még a komplex-szel variálhatok, de abból is odateszek vetèskor egy 2,5 q-t. Nem szeretem a véletlenre bízni....
Válasz ano #12883. hozzászólásáraVégtelen bölcsességeddel mire próbàlsz reflektálni?
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáraAZT AZONBAN NE FELEJTSÜK EL HOGY A KERESKEDŐK, NEPPEREK FELVÁSÁROLNAK-KERESNEK MINDENT MOST IS.MEGBOLONDULTAK VOLNA HOGY 19-RE LAPOT KÉRNEK, NEM HINNÉM.
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáracsakhogy felemlegessük a közgázt, tulajdonképp addig érdemes terméket előállítani, amíg a határköltség egyenlővé nem válik a határbevétellel.
Válasz Hahtonen #12881. hozzászólásáraHa visszaveszed a nitrogén menyiséget akkor. Se jársz jobban mert nekünk pl a tavaly volt 2-3 t különbség hektáronként. tehát ha most 32e visszafogod a nitrogént pl 400 kg helyet 200 kg szórsz 1ha 64e ft. 2másza nitrogén 24e ft és ha kultival csináltatod felén 6000 ft \ha ami ugye 2ha 12000+24000=36000 ft. jó még lehet levonni pár ezret ugye a többlet mennyiség miatt ugye a tárolás szárítás de igy is marad rajt.
Válasz Mf-es? #12880. hozzászólására35e Ft-os kukorica, búza, árpa árnál teljesen igazad is van a költségminimalizálásban. Jövőre én is visszaveszem a gyeplőt, hisz az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás nem támasztja alá az intenzív termelést.
Válasz Hahtonen #12878. hozzászólásáraKözel annyi az.Meg a talajmunkát se írtad.Műtrágya kiszórás költségét is számold,stb..
Mi vetünk meg aratunk,szinte.
Nálunk is próbálgatják szedegetni a nagycégnél.15-16 t/ha 18-20% vízzel.
Válasz Mf-es? #12873. hozzászólásáraSzámold át azért mégegyszer.
milyen tőszámmal vetetted hektárját?
Válasz cross #12692. hozzászólásáraHát a jeges P9514 280kg pétivel 11 tonna/ha lett, 15.6-os vízzel. Jó molyos volt...
Válasz Hahtonen #12872. hozzászólásáraOK!
DK 4014 280 FAO 3 mázsa pétisó Szeptember 22. vágás 100q 17% víztartalom!
Szerintem korrekt.
Válasz Hahtonen #12870. hozzászólásáraItt 80 mázsa lett 180 kg péti vel.Neked van közel 30 mázsa plusz ráfordításod.
Válasz medikus #12871. hozzászólásáraSzesziparba megy. úgyhogy jobb előbb mint később főleg a vadak miatt.
Válasz Hahtonen #12870. hozzászólásáraSürgős volt?Sokk az a 25%!
Válasz Mf-es? #12869. hozzászólásáraŐsszel: 3 q 7:20:30
Tavasszal: 1,5 q 8:20:30 (sor mellé)
5 q N 27%
Válasz Hahtonen #12866. hozzászólásáraKombájn wts?Írhatnál róla a kombis témába.Mennyi műtrágyát kapott a kuki?
Válasz medikus #12867. hozzászólására23-25%, 110 q nettó, 14-re számolva
Válasz Hahtonen #12866. hozzászólásáraVíz? q?
Elkezdődött...
Elkezdődött...
Válasz vlasztika #12861. hozzászólására kb 28-30 A növényen max egy-két halványzöld levél legyen a többi meg legyen száradva
Válasz fabubalazs #12862. hozzászólására
PK-001 Organikus kukorica." Vetőmagot gazdától a gazdának"
Sziasztok!
Kukoricát hány százalékos nedvességtartalomnál lehet kezdeni betakarítani csövesen?
Válasz dr.T #12857. hozzászólásáraAmy ezt nem ismeri itt senki??? ez egy nagyon régi dolog, tanították fősulin is, meg csinálják gykorlatban elég régóta. A kell hozzá, hogy minimum 26% legyen a nedvességtartalom, és fiziológiailag érett legyen a termés (innen a max 35%).
A learatott termést ledarálják (nem feltétlen porrá, inkább roppamtva, dercésnek) és légmentesen beletöltik fóliába vagy saválló beton aknába. A kukorica tejsavas erjedésnek indul, és tartósítja saját magát. Gyakorlatilag ingyen kész takarmány, a beltartlam jobb, mint a szárított kukorcának, és mivel kis alkoholos íze van a disznók imádják, a tápot is otthagyják érte.
Régen hízlaltunk, a teljes takarmány 30-35%-át csináltuk így, nagyon jó volt.
A youtube-on van egy kazal videó, ott ezt még keményebben tolják:
europa
Amcsi
Válasz Mézga #12858. hozzászólásáraNálad a pont. Roppantják, majd egy jókora silódombba tapossák.
Előnyök: nem kell szárítani, olcsóbb, nem kell messziről szállítani, mert sokan odaadják, nincs szükség magtárra, hamar lekerül a tarlóról, ezért még az őszi esők előtt el lehet végezni a talajmunkákat, és nem mellesleg sokkal jobb az étrendi hatása, mint a szárított kukoricának...
Válasz dr.T #12857. hozzászólásárami is vágtunk egy komának 30 körüli vízzel. elásta és nem rakott hozzá semmit. megerjed és eteti a disznókkal
En nem akarok beleszolni,de nemtudom milyen takarmanyt tud csinallni vizes kukoricabol mikor ha nem kezeled hangyasavval akkor vége,38 -ba meg annyi hangyasav kellene,hogy total nem eri meg lekezelni.