Gázolaj árak 603 Ft Benzin árak 600 Ft EUR 384.02 Ft USD 353.23 Ft CHF 387.75 Ft GBP 451.26 Ft

Fórum

Zöld szén.

Létrehozta: Mf-es , 2013-11-12 15:19:54

Kedvencekhez Segítség

37 hozzászólás
#37 Mf-es
2013-11-21 18:14:30

#36 Mf-es
2013-11-21 17:54:36

Válasz #35. hozzászólásra

Mindenki a saját érdekét nézi.Te is,én is.smile flowers

Nincs profilkép
#35 bioszén
2013-11-21 15:14:12

Válasz #34. hozzászólásra

Egy ifjúgazdától, aki indította ezt a fórumot, és akit az EU támogatott és támogatni fog, a jövő generációjától komolyabb és felelősség teljesebb szakmai érveket, tapasztalatok egymás között kicserélésre, egymást tanítva, egymást segítve joggal elvárhatunk, vagy elvárhatok. Vagy nem?

#34 Mf-es
2013-11-21 12:32:23

Válasz #33. hozzászólásra

Nem kell a teszkós ingyen ebéd.Szaladgál épp elég az udvaron.Szóval ezt is megúsztuk.smile thumbup

Nincs profilkép
#33 bioszén
2013-11-21 02:16:03

Válasz #30. hozzászólásra
A "napraforgószemét gumihulladékkal" után már csak az ingyen ebéd hiányzik a szerető vidékinek? Én nem így gondolom

Nincs profilkép
#32 bioszén
2013-11-21 02:08:21

Válasz #31. hozzászólásra
ha konkrét igényed van, akkor folytassuk a charcoal.retort@gmail.com email címen. üdv. woodpyrolysis

Nincs profilkép
#31 csizmás kandúr
2013-11-19 09:48:09

Válasz #19. hozzászólásra

ez a helyszínen történő szenesítés érdekelne......

#30 Mf-es
2013-11-19 06:11:34

Válasz #29. hozzászólásra

Mi falusi emberek,az ingyen fűtést keressük.Vettem adagoló fejet,hoztam a szárítóból 75 mázsa napraforgó szemetet INGYEN.A gumit kellene darálni valahogy,annak is 32 a fűtőértéke.

Nincs profilkép
#29 bioszén
2013-11-18 23:36:33

Válasz #27. hozzászólásra
A "tudomány nem állt le" mivel a tűzifa ára nem 20 Ft, pl. Budapest környékén és a román határ mellett is (Berettyóújfalu tüzép) kiszállítva 28-30 Ft. Továbbá a fűtőértékkel is számolni kell. 1 kg zöldszén fűtőértéke 32 MJ, a 2 éve száradó tűzifának 14 MJ, míg a frissen kivágotté 7-9 MJ. Az utóbbia gyakorlat, mivel súlyra adják legtöbb helyen. Az én számolásom szerint így 60%-kal olcsóbb ezzel a fűtésünk, nem is beszélve az egy harmad súlyról, amit nem kell a télen ki be szállíttatni. Egyébként a növény a szenet nem a földből, hanem a levegő széndioxid részéből veszi fel. A többi stimmel.

Nincs profilkép
#28 4964
2013-11-18 19:55:47

Válasz #11. hozzászólásra
Azért ne keverjünk össze egy augusztusi lezáratlan szántást egy novemberivel ami mondjuk 100 mili eső után lett csinálva.
Van olyan földem ami 9 éve nem volt szántva és eső nélkül is 10 tonna feletti volt most benne a kukorica. De az a véleményem az egészről hogy homok meg vályog talajon 2 kukorica vagy kukorica és napra között érdemes szántani. Ilyen talajokon 20-25 liter közötti a gázolajigény, egy jó eke után 5-7 literrel egy menetben magágyat lehet nyitni.
Előbb melegszik a talaj korábban lehet vetni aratni, bekeveri a tápanyagokat. Nagy mértékben korlátozza a rovarokat , gombákat és a gyomokat.
Egy késő őszi, nedves földön végzett szántásnál szerintem töredéke a szénvesztés mintha valaki augusztusban csinálná, az ilyen föld hamarosan esőt meg fagyot kap, az elzárja a kapillárisokat és sokkal kisebb a szénveszteség.
Én a szántás nélküli művelés preferálása mögött a gép és vegyszergyártók lobbiérdekeit vélem megnyilvánulni.
Én kb 3 évente szántok bizonyos talajokon, míg valamelyiken sosem.
Nevetséges szerintem az a 2 szélsőséges nézet miszerint az egyik legszívesebben beolvasztaná az összes ekét, míg a másik ész nélkül szántja a száraz földet is nyáron a leg értéktelenebb növények alá is, aztán csodálkozik hogy alig van termése. Már ki se kel nekik legtöbbször normálisan mert kiszárítják a magágyat.

#27 Mf-es
2013-11-18 19:43:59

Válasz #26. hozzászólásra

Akkor itt megállt a tudomány.Kb.1000ft/bála a bálázás+fuvar be,fel- le pakolás.Akár hogy is számolok,2000ft/ mázsa a zöld szén ára,+a talajról levitt tápanyag.Ennyiért fát,szenet lehet kapni.

Nincs profilkép
#26 bioszén
2013-11-18 18:35:59

Válasz #25. hozzászólásra

A 250 kg súlyú bálából a bioszén (zöldszén) mennyisége 25% víztartalom esetében kb. 60 kg. Nem szükséges hozzá egyéb költség.

#25 Mf-es
2013-11-18 17:21:44

Válasz #22. hozzászólásra

Egy 250 kg-os szalmabálából,mennyi bioszén nyerhető?És a ráfordított energia ft.-ban?

Nincs profilkép
#24 bioszén
2013-11-18 09:55:13

Válasz #5. hozzászólásra

Állati eredetű bioszén lehet a fenntartható mezőgazdaság záloga
Jók a meglátásai, szíves figyelmébe ajánlom az alábbi linket is:
http://www.agroinform.com/aktualis/Agrar-kornyezetvedelem-Allati-eredetu-bioszen-lehet-a-fenntarthato-mezogazdasag-zaloga/20131108-23240/


Nincs profilkép
#23 bioszén
2013-11-18 09:48:14

Válasz #14. hozzászólásra

Rosszul tájékoztattak, a növény széntartalmát nem égetjük el, az teljes egészében megmarad. Nem hamut gyártunk, hanem a szenesítés közben keletkező éghető gázokkal közvetve és közvetlenül hőt közlően szenesítünk, nedvességét kondenzálva, párolgási hőt visszanyerően.

Nincs profilkép
#22 bioszén
2013-11-18 09:43:47

Válasz #9. hozzászólásra
Nem szükséges várnod a japánokra, ugyanis a szenesítő berendezés magyar találmány, magyar gyártmány, és már kiválóan működik. Email jelenkezésedre kérhetsz Te is üzemlátogatási időt.

Nincs profilkép
#21 bioszén
2013-11-18 09:40:50

Válasz #7. hozzászólásra

Szőlővenyige, gyümölcsfa metszés gallyaik az ültetvényből való eltávolítása növényvédelmi szempontból is kedvező. A víztartalma közel 50 %, kiszárítva 20-25 %. Az energetikai szakemberek szerint 1 literfűtőolaj fűtőértéke 3,3 kg légszáraz venyige fűtőértékével egyezik meg. Hektáronként 2,2-3,0 t/ha venyigehozam esetén nagyjából 1,5-2,3 t/ha légszáraz venyige képződik. A szőlő hektáronkénti vesszőtermésének a fűtőértéke tehát kb. 450-700 l fűtőolajnak felel meg. Növényvédelmi szempontok, mint pl. a vírusok, agrobaktériumos golyvásodás, továbbá több gombás betegség (pl. eutipás tőkeelhalás, fekete foltosság) fertőzési forrása lehet. A helyben történő venyigehasznosítás ezért alapvetően csak az egészséges ültetvények esetén javasolható. A metszés során lekerülő, beteg fás részeket célszerű eltávolítani az ültetvényből, mert azok további fertőzést okozhatnak. A levágott vesszők és tőkerészek értékes tüzelőanyagot jelentenek; tárolásuk azonban kizárólag száraz helyen, tető alatt történjen, ellenkező esetben újabb fertőzést idézhetnek elő.

Nincs profilkép
#20 bioszén
2013-11-18 09:35:29

Válasz #7. hozzászólásra
A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

Nincs profilkép
#19 bioszén
2013-11-18 09:35:22

Válasz #7. hozzászólásra
A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

Nincs profilkép
#18 bioszén
2013-11-18 09:35:05

Válasz #7. hozzászólásra
A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

Nincs profilkép
#17 bioszén
2013-11-18 09:28:11

Válasz #3. hozzászólásra
A jogos kérdésre nézzük a számokat. a 150 cm átmérőjű hengeres bálázási költség a derecskei környékünkön 500 Ft, + az elvárt minimális nyereség 500 Ft. (~300 kg kukoricaszár) így ára összesen 1000 Ft. A szenesítés indításakor szükséges az előző kukoricaszár szenesítésből félretett tüzelőanyag, amit követően a szenesítés energiában már önfenntartó.

Nincs profilkép
#16 bioszén
2013-11-18 09:19:23

Válasz #2. hozzászólásra
Igen üzemel, a honlapon megtalálható email címen lehet üzemlátogatásra időt kérni.

Nincs profilkép
#15 bioszén
2013-11-18 09:17:33

Válasz #4. hozzászólásra
Látszik, hogy nem web oldal designer a honlap szerkesztője. Nézzük a szakmai oldalról, viszont értenek a szenesítéshez.

Nincs profilkép
#14 Netparaszt
2013-11-14 15:09:32

Válasz #13. hozzászólásra Nem kell ilyen ördögi körbe lépni, mert bevált megoldások léteznek, csak nincsenek széles körben terjesztve.
A jól komposztált trágya a felszínre kijuttatva, mulcshagyó műveléssel emelni fogja a széntartalmat és a szükséges biodiverzitást, ami segít utána egyre egészségesebb talajt létrehozni a sárból.
De első lépés a szántás elhagyása, mert az a széntartalom elégetésén kívül tönkreteszi a talajszerkezetet és a talajéletet is.
Sokan vannak, akik már Maon sem használnak ekét régóta és semmi gondjuk nincs a terméssel.

Nincs profilkép
#13 csödtermelö
2013-11-14 12:57:05

Éretlen Istŕllo trŕgyĺval azonnal egycsapĺsra megoldodik a gond ugyanis annak a C/szén/-N/nitrogčn arĺnya a szén javĺra billen.Csakhĺt tavasszal a szŕrmaradvĺnyok miatt ami benne van, jön a pentozĺnhatŕs,ami meg a kevčs pillanatnyi N hiĺny miatt van,amit kiszednek a baktčriumok maguknak,mig lebontja a cellulozt. Bĺr amikor majd elpusztulnak a lebomlŕskor visszakerülnek a talajba viszont a növény addigra kisŕrgul.Ördögi kör,örök dilemma.

#12 Mf-es
2013-11-14 12:22:11

Válasz #11. hozzászólásra

Ha a szántás nélküli talajművelést felismernék az euba,talán betennék a célprogramba.Szóval az kapna + pénzt,aki nem szánt.

Nincs profilkép
#11 Netparaszt
2013-11-14 11:06:29

Válasz #10. hozzászólásra Pontosan, s elsősorban a szántáshoz ragaszkodók, mert hatalmas szénvesztést okoz a szántás. Konkréten többet veszít nem egy esetben, mint amit leszánt trágyázás címszó alatt.
Fenntartható szántóföldi talajművelés szélsőséges klímában
Dr Birkás Márta nagyon jókat ír a hasznos hazai eljárásokról, érdemes a könyveit olvasni.
A szénporozás minden gyenge földnek hasznos, de pl. a dudari barnaszén fahamuval keverve is rendkívül jó hatású a talajra (magas huminsav tartalom a szén mellett)

#10 Pintér Zoltán
2013-11-14 10:08:44

Válasz #9. hozzászólásra

Szép napot kívánok, hát igen helyben vagyunk, a talajaink szénvesztesége hatalmas.
Ezt is érdemes kitárgyalni, mert mi magunk vagyunk ezért többnyire a felelősek.
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/576/1/Toth_Eszter.pdfhttp://mkk.szie.hu/dep/nttt/NKTH/NTTIJM08_2010_szakmai.pdf

Nincs profilkép
#9 Netparaszt
2013-11-14 09:23:55

Ismereteim szerint van egy társaság, aki készül behozni a japánoktól olyan kis méretű pirolízisreaktort, ami maga termeli a működtetéséhez szükséges áramot és bármiféle szerves anyagból képes mezőgazdaságban használható faszenet készíteni. Elsősorban városi hulladékra találták ki és remélhetőleg lehet licenszelni a gyártását.
A talaj széntartalma nagyon fontos és ez rohamosan pusztul a forgatásos műveléssel. Ha nem lesz pótolva, lehetetlenné fog válni hamarosan a termelés.

#8 Pintér Zoltán
2013-11-14 09:07:43

Válasz #6. hozzászólásra

Üdv,köszönöm.Valóban lehetne egy arany közép utat találni, bár Csizmás Kandúrnak igaza van hogy ezt a városi szerves hulladékra találták ki elsősorban.A pirolízissel előállított anyagot meg visszajuttatni ahová kell.

Bár a városi kommunális hulladékra , szerves anyagokról beszélek , a svédeknél jó példa van, önfenntartó a városi fűtés, mert 800 C` fokon elégetnek mindent, nincs környezeti terhelés és a fűtés csak beruházási ktg-be kerül.

Nincs profilkép
#7 csizmás kandúr
2013-11-13 18:35:29

Válasz #6. hozzászólásra

Én ezt már láttam régebben a tv-ben. Ott ezt a módszert a városban keletkezett szemét szerves részének feldolgozására találták ki és nem mezőgazdasági melléktermékekhez. A földről nem kéne szerves anyagot lehozni ha nem pótoljuk. Amúgy amikor anno ezt láttam, gondolkodtam rajta, hogy kipróbálom a gyümölcsösömben a faszén talajba keverését, csak kicsit drágálottam az árát....

#6 Mf-es
2013-11-13 15:23:55

Válasz #5. hozzászólásra

Igazad van,de lehetne itt fokozni a szerves anyagot.Pl.volt akteur búzám,méteres szalmával,meg francia farinelli,fele akkorával.Most a kis szalmát favorizáljuk,később dől le,könnyebb betakarítani.De,ha a nagy szalmájút termelnénk,jutna fűteni is.

#5 Pintér Zoltán
2013-11-13 11:05:35

Válasz #1. hozzászólásra

Üdv Mindenkinek. Tegnap felagyaltam magam, így jobbnak láttam hogy inkább nem is írok.


De ma már nyugodt vagyok.:)
Én személy szerint minden ilyen megmozdulás ellen tiltakozom, mert ezek csak ilyen fellengzős szólamok,népbutítás. Valakiknek biztosan nagy üzlet,de milyen áron,azért azt is nézzük meg.

Talajaink leromlottak,illetve kizsaroltak, az okokat talán nem részletezem,mindenki tudja.
Erre fel mit tesz Mammon ,megbolondítja az embereket, a pillanatnyi,haszonért feléljük a jövőnket.
Ez nem járható út, annak a szerves anyagnak ami a földön megterem, a talajban a helye.

Inkább arra kellene törekednünk hogy a talajélet legyen kifogástalan. Adott aszályos időben ha megfelelő lenne a talajaink humusztartalma bizony sokkal könnyebben átvészelnénk az évet, természetesen a szerves trágyáról már nem is beszélek. Olyan mintha el is felejtettük volna hogyan kell gazdálkodni megfelelően.

Az Amazóniai terra pretáról már tettem fel videót ide az Agroinformra.

„A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek
nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény.
Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak  el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “-  Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.”

Elhiszem ezt is mert én már csak ilyen vagyok, de ez millió hektár szántókon nem kivitelezhető.
Adok egy linket ha érdekel valakit.
http://www.terrapretaprogram.org/
http://youtu.be/-YS8I6AZRfg

#4 lajo_bá
2013-11-13 07:49:55

Válasz #1. hozzászólásra
A weboldal? Az szörnyű.

#3 (Claastra)
2013-11-12 16:18:37

Válasz #2. hozzászólásra

Az rendbevan hogy kukoricaszárból,de mennyi a bevitt energia,(villamosáram)ezeknél a kis gépeknél az a fő gond,hogy több energia kell mint amit nyerünk

#1 Mf-es
2013-11-12 15:19:54

http://www.woodpyrolysis.com/ Erről mi a vélemény?Van valahol üzemelő gép?

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Mire készülhet az EU a magyar elnökség alatt?
Mire készülhet az EU a magyar elnökség alatt?
Az agrárminisztereinek tanácsülését követően nyilatkozott Nagy István.
Jelentős átalakulás az agráriumban, egy korszak épp most ér véget
John Deere 582 HiFlow,  CoverEdge bálázó
John Deere 582 HiFlow, CoverEdge bálázó

2.100.000 Ft

John Deere 582 HiFlow,  CoverEdge bálázó
John Deere 582 HiFlow, CoverEdge bálázó

2.200.000 Ft

Ifa eladó
Ifa eladó

500.000 Ft

Fiat Hitachi eladó
Fiat Hitachi eladó

5.000.000 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]