Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.03 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Ebben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Olvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Lenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
10.10 a baloldali a jobb területről, a másik kettő a gyengébbről.
bal oldali: a jobb oldali is meghaladja a 30 cm-t
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Azért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
10. 10 a jobb területen:
Némelyikben találtam lárvákat, talán légylárvák lehettek.
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Válasz Radocz #3070. hozzászólására
Hmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólására
Nekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Ilyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
Válasz Géza15 #3054. hozzászólására Sok tényezőtől függ, hogy megmarad-e a lazultság, hosszú lenne.
Viszont sekély tárcsa és kombinátor kombival szép magágyat tudsz csinálni, ha laza maradt.
Ez eldől tavasszal, addig aludj nyugodtan és készítsd elő a pálcát.
Legrosszabb esetben is még meg tudod szántani, ha nagyon muszáj, de remélem, hogy nem lesz szükség rá.
Ez így van!
Tavaly csináltattam talajvizsgálatot a lentebb feltett területről ahol 7 éve nem szántunk.Ott olyan eredmények jöttek ki, hogy nem akartam elhinni. Foszfor 55 kálium meg 110 érték.Csernozjom talajról van szó és nálunk azért jól ellátottaknak számítanak a területek káliumból is és foszforból közepesen ellátottól az igen jól ellátottakig minden van.Ekkor arra tudtam gondolni biztos elcserélték a mintámat valami másik mintával,de nem !Utána beszéltem Netparasztal telefonon és elmagyarázta hogy mitől vannak ezek az eredmények!
Igen sima olajretek. Tárcsa az van meg kombinàtor, ezzel tudnék magágyat csinálni. Sajnos itt nincs senkinek gruberja, s a lazítót pedig nemigen akasztaná fel senki szamomra 3 ha miatt. S mitől függ hogy megtartaná e a lazását vagy nem? Mert ha màr 35 cm ig megtartaná akkàr olyan laza lenne mintha szántva lett volna, meg a szántás is tömörödik vissza, főleg ha 2 sorral lett magágy készítve rajta:D mint ahogy erre szokás
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Szomszédnak van-e? Tárcsád van-e? Az a baj, ha leszántod a kukorica előtt, szétcsapod azt a talajépülési folyamatot, amiben a rétegek rendje elég fontos volna.
Ha tavasszal megnézed pálcával és lazult marad a talaj legalább a 40 cm mélységig, mivel tudnál magágyat csinálni?
Köszönöm a gyors választ! Igen ez júliusi vetés, a keverék a lajtamagtól van, s zöldítő páros volt a neve, s hírtelennem tudom milyen arányban van benne a mustár és a retek:D igen egy lazítás nagyon jól jött volna. Szerinted mi legyen a következő lépés? Kukorica menne bele. S nincs gruberunk meg lazítónk sem.
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
14817 hozzászólás
Válasz Géza15 #3094. hozzászólására
OFF
Ha nem ragaszkosz új eszközhöz ez nem rossz fajta
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/heger-gruber-elado/h_6558165?ref=c5755880
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Sziasztok!
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására
Ebben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Válasz Netparaszt #3087. hozzászólására
Olvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Válasz Netparaszt #3088. hozzászólására
Lenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Berkó_ #3081. hozzászólására
A dús gyomnövényzet,rengeteg vizet kivesz a talajból a kukorica elöl.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
Válasz Blnt123 #3082. hozzászólására
A kép lemaradt
Válasz Blnt123 #3080. hozzászólására
a jobb oldali is meghaladja a 30 cm-t
10.10 a baloldali a jobb területről, a másik kettő a gyengébbről.
bal oldali:
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Válasz Netparaszt #3076. hozzászólására
Azért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
Válasz Blnt123 #3079. hozzászólására
10. 10 a jobb területen:
Némelyikben találtam lárvákat, talán légylárvák lehettek.
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Válasz Blnt123 #3078. hozzászólására
09,20 tárcsa grúber
grúber
Elő jött a búza árvakelés
10,10 A jobb terület:
Vlasz Blnt123 #3077 hozzászólására
09,13 tárcsa+grúber
Míg a másik terület:
Itt is találhatók, már szebb példányok:
De sajnos ilyen is akadt szép számmal:
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Lehet rosszul emlékszem, de mintha Netparaszt említette volna, hogy a tyúkhúr jelenléte jót jelent talajélet szempontjából?
Válasz N.. Tamás #2772. hozzászólására
Van az 4 hektár is.
Válasz Radocz #3070. hozzászólására
Hmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Bence. #3065. hozzászólására
" mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben."
az ÖKO pályázati felhívás hanyadik oldalán van ez leírva? Ilyen szinten még nem olvastam végig.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Agrárteenager #2997. hozzászólására
Amelyik földedbe nem megy őszi vetemény azt is hasonlóan műveled meg ősszel tavaszra?
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólására
Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
Nekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet
komposzt forgató
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Válasz kacar #3062. hozzászólására Igen, 20-30 kg N/Ha elég.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására
Ilyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Netparaszt #3061. hozzászólására
Még most is érdemes megszórni? Csak nitrogént kell neki nyomni?
Válasz kacar #3058. hozzászólására Érdemes megetetni a növényeket a gyengébb részeken, megtérül a biomassza többleten.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Hopp ez elfordult ,de azt hiszem látható ,hogy a felső van a kötött takajról.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
Válasz Hunter_ #3055. hozzászólására
És a jövedelmezőség, hogy alakult?
Hanyadik év után lett nullszaldós?
Mert ugye a lucerna után már volt két erősen mínuszos év az átállás miatt.
lucerna, kukorica, szója, Most búza lenne, de az idő még közbe szólhat.
Meg ez az előző ciklusban AKG-volt, de most is az lesz, ha Isten is úgy akarja.
Válasz Géza15 #3054. hozzászólására Sok tényezőtől függ, hogy megmarad-e a lazultság, hosszú lenne.
Viszont sekély tárcsa és kombinátor kombival szép magágyat tudsz csinálni, ha laza maradt.
Ez eldől tavasszal, addig aludj nyugodtan és készítsd elő a pálcát.
Legrosszabb esetben is még meg tudod szántani, ha nagyon muszáj, de remélem, hogy nem lesz szükség rá.
Válasz Netparaszt #3045. hozzászólására
Ez így van!
Tavaly csináltattam talajvizsgálatot a lentebb feltett területről ahol 7 éve nem szántunk.Ott olyan eredmények jöttek ki, hogy nem akartam elhinni. Foszfor 55 kálium meg 110 érték.Csernozjom talajról van szó és nálunk azért jól ellátottaknak számítanak a területek káliumból is és foszforból közepesen ellátottól az igen jól ellátottakig minden van.Ekkor arra tudtam gondolni biztos elcserélték a mintámat valami másik mintával,de nem !Utána beszéltem Netparasztal telefonon és elmagyarázta hogy mitől vannak ezek az eredmények!
Válasz Netparaszt #3052. hozzászólására
Igen sima olajretek. Tárcsa az van meg kombinàtor, ezzel tudnék magágyat csinálni. Sajnos itt nincs senkinek gruberja, s a lazítót pedig nemigen akasztaná fel senki szamomra 3 ha miatt. S mitől függ hogy megtartaná e a lazását vagy nem? Mert ha màr 35 cm ig megtartaná akkàr olyan laza lenne mintha szántva lett volna, meg a szántás is tömörödik vissza, főleg ha 2 sorral lett magágy készítve rajta:D mint ahogy erre szokás
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Ebben a retek akkor nem a Tillage Radish volt, hanem valami sima olajretek?
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Szomszédnak van-e? Tárcsád van-e? Az a baj, ha leszántod a kukorica előtt, szétcsapod azt a talajépülési folyamatot, amiben a rétegek rendje elég fontos volna.
Ha tavasszal megnézed pálcával és lazult marad a talaj legalább a 40 cm mélységig, mivel tudnál magágyat csinálni?
Válasz Netparaszt #3048. hozzászólására
Köszönöm a gyors választ! Igen ez júliusi vetés, a keverék a lajtamagtól van, s zöldítő páros volt a neve, s hírtelennem tudom milyen arányban van benne a mustár és a retek:D igen egy lazítás nagyon jól jött volna. Szerinted mi legyen a következő lépés? Kukorica menne bele. S nincs gruberunk meg lazítónk sem.
Válasz djohn #3040. hozzászólására
Egy kontroll darabra próbáld meg rábeszélni, úgyis csak a saját szemének fog hinni.
Válasz djohn #3040. hozzászólására
Egy kontroll darabra próbáld meg rábeszélni, úgyis csak a saját szemének fog hinni.
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
