A Környezet és Energia Operatív Program keretében 100 százalékban támogatott projekt 2010 februárjában indult, és az idén szeptember 30-án zárul. Célja a hagyományos gazdálkodási mód révén kialakított élőhelyek és a rohamosan pusztuló életközösségek, értékes fajok megőrzése, eredeti állapotuk visszaállítása volt.

Ilonczai Zoltán elmondta, az élőhely-rehabilitációs program által érintett területeken a hagyományos, többnyire legeltető állattartásra alapozott mezőgazdaság megszűnése után kedvezőtlen folyamatok indultak meg: nőtt az erdősülés, a fajok változatossága, a biodiverzitás viszont csökkent. Ezek a kedvezőtlen folyamatok végső soron az eredeti növénytakarót veszélyeztették, a réteken és gyepeken nagy mennyiségben telepedtek meg tájidegen, invazív növényfajok, például az akác.

Ilonczai Zoltán rámutatott: a rehabilitáció célja az állapotromlás megszüntetése, a természetvédelmi központú réthelyreállítás volt. Az élőhely-rekonstrukciós beavatkozások eredményeképpen fennmaradnak az élőhelyekre jellemző védett vagy ritka növény- és állatfajok. Ilyen egyebek mellett a kizárólag a Kárpát-medencében élő magyar tarkalepke, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz és a réti kardvirág.

A komplex élőhelyfejlesztés három területet érintett: a Mátra hegyi rétjeit, félszáraz és száraz gyepeit Mátraszentimre, Parád és Gyöngyössolymos körzetében és a gyöngyösi Sár-hegyen, a Bükk déli előterében található gyepeket, továbbá a hollókői hagyásfás legelőt.

A projekt természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek beszerzését, valamint földvásárlásokat is magába foglalt.