Az első héten még a lanyha üzletmenetet többen annak tudták be, hogy az európai kereskedők jelentős része egy rendezvényen volt, de ez csak egy olyan ok volt, ami az egyéb hírek hiányában jól hangzott, de az igazságot nem teljesen tükrözte. A komolyabb okot abban látom, hogy annyira alacsonyak voltak már az árak, hogy a termelői kör egyszerűen nem akart tovább piacon lenni és emiatt szinte megszűntek az ajánlatok. Volt ennek olyan oldala is, hogy ajánlat hiányában talán elmozdulnak felfelé a vevők, de ők „nem vették a lapot”, kitartottak.

Az európai piacokon túltekintve meghatározó volt, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) szokásos havi becslését is várta a piac. Az októberi adatok esetében a szójabab és a kukorica várható hozamára vonatkozó adatok voltak a kérdésesek, egyes várakozások a korábbi előrejelzésekhez képest is további növekedést jeleztek, ami egyértelmű árcsökkenés irányába hatott volna. A héten szerdán megjelent adatok azonban nem hoztak érdemi változást az USA adataiban, így az elemzések tudomásul vették az eddigi számokat.

A címben feltett kérdésre a válasz csütörtökön és a pénteki tőzsdenapon is az lehet, hogy ’igen, nincs hír, ezért változtatunk a taktikán és talán a stratégián is.’

Mi is történik a háttérben?

Amint azt már többször említettem, a pénzügyi alapok tevékenysége igen jelentősen tudja befolyásolni a fizikai piac mozgását, és most is ez figyelhető meg. Az elmúlt hetekben, hónapokban ezek a befektetésekkel foglalkozó alapok arra tették tétjeiket, hogy a jó termés, a halmozódó készletek miatt az árak csökkenni fognak és ezért folyamatosan eladásokkal voltak jelen a piacon. Ez a folyamat a felhasználók számára kedvező irányba mutatott, ezért inkább csak a rövidtávú igényeiket fedezték le, ami a kereslet, az érdeklődés alacsony szintjét eredményezte.

búza

Fordulni látszik a kocka – fotó: iStock

A pénzügyi alapok egy nap alatt korábbi eladásaik mintegy 10 százalékát kitevő mértékben csökkentették nyitott kötésállományukat és értelemszerűen ezt azzal tették meg, hogy vásároltak. Mindezt amiatt, mert az USDA becslésében már nem volt új információ, nem növelték érdemben a hozamkilátásokat, ezzel szemben egyes területeken tovább csökkentették a terméskilátásokra vonatkozó előrejelzéseiket. Az alapok sokszor automatikusan hoznak meg döntéseket, és ha egyszer úgy alakul, hogy venni kell, akkor az fordulatot hozhat.

Ez volt az egyik jel a tényleges áruval kereskedők számára, hogy az eddigi tendencia megállni látszik és

elérhettük a piac alját.

Mindezek mellett vannak olyan tényezők is, amelyek a fizikai piac kínálatának csökkenése irányába mutatnak, ami erősítheti a folyamatokat. Az elmúlt időszakban már nem egyszer előfordult, hogy a külső tényezők által elindított folyamatokat a tényleges árupiaci tevékenység követte, majd hirtelen kifulladt és újabb fordulat következett be.

A párizsi tőzsdei árakon is látható ez a helyzet, jól mutatja, hogy a búza esetében a tovább csökkentett francia termésmennyiség, a néhol még a vártnál is gyengébb minőség már nem engedi a piac további lemorzsolódását.

A kukorica esetében ez még nem ennyire határozott – vannak még tartalékok, lehet, nem lesz olyan mértékű probléma, mint amit a búzánál tapasztaltunk.

Kattintásra megnő a grafikon!

Az európai búzatermést tekintve ugyan a negatív hírek vannak túlsúlyban, de még ezzel a „rossz” eredménnyel is az elmúlt jó néhány év harmadik legjobb termése került betakarításra – legalábbis mennyiségi oldalról nézve. Az idei, legfrissebb adatok alapján 136 M tonnás össztermés továbbra is biztosítja Európa kiemelt búzaexportőri pozícióját és bár a minőségi gondok nem elfelejthetőek, vannak még tartalékok.

A kukorica is megszenvedte a kedvezőtlen időjárást Nyugat-Európában, de Európa középső régiójában és így nálunk is, az elmúlt napokban a várható hozamok javulása vált uralkodóvá. A már említett szerdai USDA becslésben szereplő 60,28 M tonnás várható termés, illetve a Strategie Grains szakfolyóirat elemezésében szereplő 59,5 M tonnás termésmennyiség ugyan jelentősen, mintegy 5 százalékkal meghaladja a tavalyi mennyiséget, de a két évvel ezelőttihez képest a visszaesés 22 százalékos, amit most a piac „hiányként” él meg. A hosszabb távú adatsort nézve az a mostani termés még éppen a szokásos kategóriába sorolható és az átlagos importigényt vetíti előre.

Az importnak meg is van a forrása, Ukrajnából rekordközeli kínálatra lehet számítani és ez önmagában is már bőven fedezné az EU28 országainak igényét.

Itthoni eseményeinket áttekintve a betakarítás akadozása jelentette az eseményt az elmúlt napokban, és az előrejelzések szerint lehet ez így is marad a következő héten.

szója

Jól alakul a kukorica és a szója átlaga is – fotó: iStock

A hét elejei összefoglalás alapján a napraforgó betakarítása már igazolta az előzetes várakozásokat és hozta a majd’ 3 to/ha-s átlagot, illetve a várt 1,8 M tonnás mennyiséget. Hasonlóan a szója is inkább a felső értékhez közelít a hozamokat illetően, bár ott még hátravolt kb. 20-25 százaléknyi terület, de remélhetőleg az nem rontja majd érdemben az eredményeket, sőt, nézve a megyei adatokat, inkább javulhat, hiszen Baranyában és Tolnában volt nagyobb részt még hátra a munka, és itt bízni lehet a jó eredményekben.

A kukorica megint hozott és még hozhat is meglepetéseket. A személyes beszélgetések során váratlanul jó eredményeket is lehet hallani, de olykor a csalódottság is előkerül. Általában az eddigi eredmények nagyon szép számokat mutatnak és tudom, hogy a betakarítás jelenlegi állapotában még nem lehet, nem szabad végleges véleményt formálni, de úgy látom, meg fogjuk közelíteni a két évvel ezelőtti eredményeket.

Az eddigi átlaghozamok és az elmúlt négy év átlagait egymás mellé állítva igencsak feltűnő, hogy igen közel vagyunk sok helyen a 2014-es eredményekhez. Ezek a számok még a 20 százalékos átlagos betakarítás adatait mutatják, de frissíteni fogom a táblát, ahogy haladunk előre és megkapjuk az új adatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától, illetve a Gabonaszövetségtől.

grafikonKattintásra megnő a grafikon!

Mindezek után mi várható?

Úgy látom, a búza esetében a piaci stabilizálódás nem fogja érinteni az itthoni árakat, egyelőre inkább az a gond, hogy az értékesítés nehezebben megy, mint kellene. Az exportra keresett gyengébb minőségű búza árszintje 37 000,-Ft/to alatt van eladó telephelyén és ez is úgy érvényes, hogy ebbe akár a márciusig való tárolást is bele kell érteni.

A malmi minőségnek sincs nagy keletje, az itthoni igények nagyobbrészt fedezettek, nem valószínű, hogy exportcélra megugorjon az érdeklődés a 12,5 százalék fehérjetartalmú árura. A nemzetközi kitekintésben említett minőségi probléma is főként azt jelenti, hogy a magas fehérjetartalmú áru iránt az igény megvan, de a fuvarköltségek és lehetőségek miatt ez csak korlátozottan tud majd érvényesülni.

kukorica

A kukoricánál a kialakult árak tükrözik a piaci realitásokat – fotó: iStock

Ami nagyobb kihívást jelent, az a forint árfolyamának alakulása és a szállítási kapacitások szűkössége. A betakarítás alakulására már hatással van, hogy nem mindenkitől került elszállításra az értékesített áru, torlódnak a feladatok és a logisztikusok kénytelenek rangsorolni, mit mikor és legfőképpen mivel tudnak megoldani. Ezt a helyzetet tartósnak látom és így a kínálat folyamatosan erőltetheti az azonnali szállításokat, még akkor is, ha ez adott esetben az ár csökkenésével jár is.

Az olajosmagvak – főként a napraforgó esetében ezt nem érzem ennyire komolynak – a gyárak felkészültsége, az átvételek folyamatosságának biztosítása azok számára, akik időben eladták terményüket kiegyenlítettebbnek látszik és ez az árszinteket is változatlan szinten hagyhatja.

Agroinform.hu – Bidló Gábor