A gömb típusú belföldi paradicsom termelői ára mérettartománytól függően 220-240
forint, a fürtös típusé 280-300 forint között változott kilogrammonként a 46. héten. Ez az árszint az előbbinél több mint 25, az utóbbinál közel 16 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A külpiaci kínálatban a 46. héten jelent meg a Spanyolországból származó gömb típusú
paradicsom 250 forint/kg áron.



Kisebb mennyiségben volt jelen a hazai kígyóuborka a kínálatban, ezért a vizsgált időszakban közel 30 százalékkal, 400 forint/kg-ra emelkedett a leggyakoribb termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon. A spanyolországi kígyóuborka felhozatala egyre nagyobb, az ára megközelítette a magyarországi termékét.

Néhány hete kezdődött az idei betakarítású ún. Nagydobosi típusú sütőtök szezonja. A 46. heti 150 forint/kg termelői ára közel 58 százalékkal volt magasabb a 2011-2012. évek ugyanezen hetének az átlagáránál, míg a kanadai/orange típusú sütőtök ára (100 forint/kg) 43 százalékkal haladta meg az elmúlt két év átlagát.

A sóska és a spenót ára 20 százalékkal esett vissza a megfigyelt két hét alatt, és 200, illetve 240 forint/kg körül alakult a 46. héten.
Hazai és import Vilmos és Alexander/Bosc kobak körtefajtákat egyaránt értékesítettek, a Fétel apát (482 forint/kg), illetve a Santa Maria fajtákból (320 forint/ kg) azonban kizárólag olaszországi szerepelt a reprezentatív nagybani piacon.
A belpiaci birsalmát 290, a Spanyolországból beszállított terméket viszont lényegesen magasabb, 450 forintért kínálták kilogrammonként.
A hazai szamóca (1900 forint/kg) versenytársa a 46. héten a spanyolországi szamóca volt (2000 forint/kg).


A globális mandulakínálat 85 százalékát az USA adja. Az EU jelentős importőr mandulából, a behozatal – az előző szezonhoz hasonlóan – 215 ezer tonna körül alakulhat a 2013/2014. gazdasági évben (szeptember-augusztus). Az EU mandulaimportja elsősorban az Egyesült Államokból származik. Az EU mandulatermése 2013-ben 63 ezer tonna körül várható, azaz nem éri el az előző évi mennyiséget. Spanyolország a második legnagyobb mandulatermelő a világon. Szakértői becslés szerint a 2013/2014. évi szezonban a termés csak 50 ezer tonna körül alakul, szemben az előző évi 65 ezer tonnával; Andalúziában 15 százalékkal, Castilla-La Manchaban 35 százalékkal, Aragonban 33 százalékkal és Katalóniában 22 százalékkal csökken a termés. Olaszországban a mandula termelése várhatóan 34 százalékkal 5 ezer tonnára esik vissza. Az ültetvények gyakran hátrányos helyzetű térségekben találhatók, ahol a gépesítés nem mindig megvalósítható. Az elöregedett ültetvények, a beruházások hiánya, a hagyományos termelési módszerek nem teszik lehetővé a magas, állandó hozamokat. A csökkenő jövedelmezőség miatt sok termelő hagy fel a mandula termesztésével és áll át más növény termesztésére. Ezért az ültetvények területe az előrejelzések szerint tovább csökken a jövőben. Görögországban 40 ezer hektáron termesztenek mandulát. A 2013. évre vonatkozó prognózis a termés 37 százalékos csökkenését (5 ezer tonnára) vetíti előre.



Az Unió nem önellátó dióból, a 2013/2014. gazdasági évben (október-szeptember) 190 ezer tonna import várható, elsősorban az Egyesült Államokból. Az EU diótermése 102 ezer tonna körül alakulhat 2013-ban. Az EU legnagyobb diótermelője Franciaország, ahol a tavalyihoz hasonlóan 35 ezer tonna dió terem az idén. Olaszországban a termés kevesebb (9,5 ezer tonna) lesz az idén, mint az előző évben volt. Spanyolországban átlagos termésre (13 ezer tonnára) számítanak a
2013/2014. gazdasági évben.

A mogyoró világkereskedelmének 80 százalékát Törökország adja. A Közösség termése várhatóan 139 ezer tonnára emelkedik 2013-ben, ezért az előrejelzések szerint az import csökkenése (240 ezer tonnára) várható.
Olaszország a világ második legnagyobb mogyorótermelője. Az elmúlt években fejlesztették a termesztéstechnológiát, növelve ezáltal a hozamokat. Becslések szerint a termés a szárazság következtében 47 százalékkal 125 ezer tonnára bővül 2013-ban. Spanyolországban, Katalóniában termelik az ország mogyorótermésének több mint 90 százalékát; átlagos, az előző évihez
hasonló termésre (14 ezer tonna) számítanak.

A világon (és az EU-ban is) a mandula a legjelentősebb héjas gyümölcs, szemben Magyarországgal, ahol a dió termelése dominál. A magyar diófajták jó minőségűek, a méretük kiemelkedő, prémium kategóriába esik. A dió az egyetlen héjas termésű, amelynek a külkereskedelmi egyenlege pozitív. A KSH adati szerint 2013 első nyolc hónapjában a héj nélküli dió exportja a felére, 676 tonnára zuhant az elmúlt év azonos időszakához képest. Ennek ellenére az exportlehetőségek kedvezőek, mivel a korai időszakban (szeptember vége, október eleje) sem franciaországi, sem Kaliforniából származó dió nem kapható még az európai piacon. A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi dióbél kínálata egész évben folyamatos. A hazai dió termelői ára 29 százalékkal volt magasabb (2447 forint/kg) 2013. 1-46. hetében, mint egy évvel korábban.



A mandulatermesztés északi határán fekvő Magyarországon a belföldi kínálat importtal egészül ki. A KSH adati szerint 2013 első nyolc hónapjában a héj nélküli mandula importja 6 százalékkal 412 tonnára nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A behozatal legnagyobb hányada Spanyolországból (104 tonna) és az USA-ból (119 tonna) származott. A Budapesti Nagybani Piacon az import mandulát (tisztított) 18 százalékkal magasabb (2335 forint/kg) nagykereskedelmi áron kínálták 2013. 1-46. hetében, mint az előző esztendő azonos időszakában.
Magyarországon a gesztenye termőtájakat korszerűtlen termesztési forma és elöregedett ültetvények jellemzik.

Nagyobb felületű gesztenyések a Dunántúlon helyezkednek el. A gesztenyetelepítés az utóbbi években nem volt számottevő, aminek oka, hogy az éghajlati- és talajviszonyok kevés helyen teszik lehetővé a termesztést, és magasak a telepítési költségek. A másik probléma a gesztenyefákat tizedelő kártevők, kórokozók jelenléte, amelyek nemcsak itthon, de máshol is veszélyeztetik a növény fennmaradását. Magyarországon a szelídgesztenye-termesztés évente 200-500 tonna között mozog.
Olaszországban az utóbbi években 80 ezer tonna körüli mennyiséget termeltek. Az elmúlt évben 40 százalékkal esett vissza a termés és mindössze 40-50 ezer tonna termett. A Budapesti Nagybani Piacon az import (spanyolországi, kínai, olaszországi) gesztenye nagykereskedelmi ára 9 százalékkal (1355 forint/kg), a hazai gesztenye termelői ára ugyanakkor 34 százalékkal volt magasabb (670 forint/kg) 2013. 1-46. hetében, mint 2012 hasonló időszakában.

Borpiaci jelentés
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes becslése szerint Magyarországon 2,5 millió hektoliternél kevesebb bort termeltek az idén. A végleges termésadatok összesítése csak november végén kezdődik meg. Becslések szerint 400 ezer tonna szőlőt szüreteltek az idén a gazdák. A szőlő kilogrammonkénti felvásárlási ára 2013-ban kismértékben nőtt az előző évihez képest, a hazai borvidékek többségén 100-150 forint között ingadozott. A felvásárlási árak a szüret elején magasabbak voltak, a szezon végére azonban a tömegtermékek alapanyagai iránt mérséklődött a kereslet, ami az árak csökkenésében is megmutatkozott. A kisebb termés miatt a magasabb ár az emelkedő költségeket ugyan ellensúlyozta, ugyanakkor extra jövedelmet nem jelentett.
Az előző évek gyenge termései miatt az országban alig vannak borkészletek. A többéves érlelést igénylő borok esetében sok borászat nem tudja kivárni, hogy a borok elkészüljenek, ezért egyre inkább teret nyernek a primőr borok, amelyek már a szüret évében piacképesek.


Az AKI PÁIR adatai alapján a belföldön termelt borok értékesítése csaknem 1 százalékkal csökkent 2013. január-október időszakában az előző évihez viszonyítva. A fehérborok értékesítése valamivel több mint 1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől, míg a vörös és rozé boroké nem változott. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok forgalma 1 százalékkal nőtt, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké 8 százalékkal csökkent. A vörös és rozé borok esetében a földrajzi jelzés nélküli borok eladása 13 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké 25 százalékkal esett vissza a megfigyelt időszakban.


A belföldön termelt borok értékesítési ára az idei év első nyolc hónapjában csaknem 19 százalékkal emelkedett az előző esztendő azonos időszakához mérten. A fehérborok eladási ára 20 százalékkal, a vörös és rozé boroké csaknem 17 százalékkal nőtt. A földrajzi jelzés nélküli fehérborok 25 százalékkal, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok 13 százalékkal drágultak.

A vörös és rozé borok közül a földrajzi jelzés nélküli borok csaknem 23 százalékkal, az oltalom alatt
álló földrajzi jelzéssel ellátott borok 17 százalékkal kerültek többe a vizsgált időszakban.

A teljes agrárpiaci jelentés letölthető a cikk tetején, a nyomtatás ikonja melletti pdf dokumentumból.