A 2003-as mélypont után az elmúlt két évben fokozatosan nőtt a húsnyúl termelés, és szerencsésen alakult a nemzetközi piaci helyzet is, ennek következtében nőttek a bevételek, várhatóan tovább fokozódik a termelés üteme. Gondként jelentkezik, hogy a nagyüzemi termelés növekedésével szemben csökken a kistermelői aktivitás, holott az érintett réteg igencsak rászorul az ebből a tevékenységből nyerhető bevételi forrásokra. Tovább kell folytatni a számukra megkezdett akciós termelési programot, hogy visszanyerjék tenyésztési kedvüket. Megtartotta éves rendes közgyűlését a Nyúl Terméktanács. A küldöttek meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját az éves szakmai munkáról és elért gazdasági eredményekről. Örömmel nyugtázták, hogy emelkedett a hazai összes húsnyúl-felvásárlás. A mélypontnak 2003-at tartják, amikor 3,9 millió darab húsnyulat vásároltak fel a feldolgozó-exportáló vállalatok. Némi emelkedés már mutatkozott 2004-ben, ami tovább fokozódott 2005-ben, és a teljes felvásárlás elérte az 5,2 millió darabot. A bevételek nagyságában ez javulást jelentett még annak ellenére is, hogy némi csökkenés volt tapasztalható a felvásárlási árakban. Az árcsökkenést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a nyúltápok ára is csökkent, ami megmutatkozott a termelés önköltségének alakulásában. A nagyüzemi nyúl felvásárlási ára 2005-ben 350-355 Ft között mozgott kilogrammonként, míg a begyűjtött (szedett) kisüzemi nyúlért 280-290 Ft/kg-ot fizettek felvásárláskor.
 
A Nyúl Terméktanács igen pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a felvásárlási mennyiség növekedésével nem járt együtt a fagyasztott készletek emelkedése, ami az elmúlt években többször is előfordult. Az exportőrök szerint ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a távolabbi országokból nem érkeztek jelentősebb fagyasztott nyúlhús-tételek ebben az időszakban. Segítette a feldolgozók helyzetét az a körülmény is, hogy a korábban pangó bőrpiac is megmozdult, és jelentősen emelkedett a nyúlbőr értékesítési ára is. Most a termelők abban bíznak, hogy ez a kedvező tendencia tovább folytatódik. Az értékesítés mind EU-s, mind azon túli piacokra terjed ki, viszont sajnálatos, hogy nem növekszik az egyébként alacsony hazai fogyasztás. Hátrányosan érintette viszont a termelőket, hogy az ágazatot segítő támogatási rendszer 2005-ben megszűnt, és 2006-os visszaállítására nincs remény, mivel az EU szabályozások erre nem adnak módot. Gondot okoz a hulladék megsemmisítése, illetve annak költsége, ami a feldolgozó üzemekben jelentkezik.
 
A nyúl-ágazat sikeresen szerepelt több rendezvényen, amelyeken a megjelenéshez a Terméktanács segítséget nyújtott. Az OMÉK-en való megjelenés, a kölni AUGA kiállításon való szereplés, a budapesti Ízlelő-show-n tartott bemutató, továbbá a kaposvári és a debreceni nyulas kiállításokon való szereplés fokozta az ágazat iránti érdeklődést. A terméktanács közgyűlésén aggodalommal figyeltek fel arra a nemkívánatos jelenségre, hogy csökkenő tendenciát mutat a kistermelői aktivitás. A korábban kialakult arányt tartották helyesnek, miszerint a kistermelők adják a mennyiség 30-35 %-át. A legfrisebb adatok szerint ez az arány 2005-ben már a 20 %-ot is alig-alig éri el. A tendencia aggasztó, habár a pontos számokat nem lehet megmondani, mivel folyamatban vannak szövetkezéseken alapuló akciós termelési programok, ahol a kistermelők általában 40-50 anya kapacitású újzélandi fajtájú, vagy újzélandi fehér x kaliforniai keresztezett hibrideket, úgynevezett „fehér nyulat” állítanak elő, amelyeket az egyik „nagyüzemnek”, a másik kistermelőnek jelent le a terméktanács felé. A visszaesés két szempontból is negatív hatású: részint ezzel csökken az előállítható árualap, másrészről a kistermelői kör szociális helyzete romlik ezáltal. A nyulászkodás sok munkanélküli, vagy alacsony nyugdíjjal rendelkező vidéki ember számára nagyon fontos anyagi forrás a létfenntartáshoz, nem csupán kiegészítő bevételi forrás. Mivel ez szociálpolitikai, a vidéki térségek lakosságmegtartó képességét növelő kérdés is és adott esetben összefogás a határozottan mutatkozó tendencia megállítására, sőt visszafordítására, hogy a kistermelők ismét a teljes mennyiség egyharmadának az előállítására legyenek képesek.
 
Dr. Holdas Sándor