— Összesen Magyarországon évente 4-5 millió tonna tápot állítunk elő, ami a haszonállat eledel és hobbyállat eledel kategóriába tartozik.

Ez azt jelenti, hogy ez a növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas ország szinte több kutya-macskaeledelt termel, mint sertéshúst! E megdöbbentő helyzet okait Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója négy okra vezeti vissza.

— Az egyik, hogy a magyar állattenyésztés infrastruktúrája, elhelyezkedése korábban is előnytelen volt. Alapvetően az állattenyésztés felé, esetleg 60% is a háztáji gazdaságokra, a kisgazdaságokra épült. De a világ sajnos elment a globalizálódó kereslet felé. Tehát a nagy élelmiszerláncok nagytömegben, de nem a jó minőségű árut keresik.

Ennek az elvárásnak tehát a hazai kisgazdaságokban termelt jó minőségű húskészítmények nem felelnek meg. Túl jók, és túl kicsik vagyunk ehhez. Ezért tapasztaljuk, hogy a szupermarketekben egyre több külföldi húst lehet kapni olcsón. És mi lenne a másik ok?

— A másik, hogy gazdaságilag is bizonytalanságban vannak az állattartók, mert nap mint nap azt hallják, hogy milyen állatjóléti, környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mert ha nem felelnek meg, bezárják az üzemüket. Márpedig az ezeknek való megfelelés nagyon sok-százmilliós beruházást jelent — mondja Udovecz Gábor.

Raskó György, lajoskomáromi termelő szerint a még talpon maradt állattartókra újabb nehézségek várnak.

— A nagy vízválasztó, az a mostani környezetvédelmi beruházások lesznek. Mert tipikusan magyar nagyüzemi állattartás, tehát 600-800 tehén, 1000 koca. Ilyen nagyságrendnél a beruházások telepenként 150-200 millió forintba kerülnek. Ezek nem termelő beruházások. Hiába ad hozzá az Unió 75 % vissza nem térítendő támogatást, a beruházás beépül az önköltségbe, ami a tej árát 2 forinttal fogja növelni. A sertéshús ára pedig a kötelező környezetvédelmi beruházások miatt kilónként 6-10 forinttal emelkedik majd – véli a lajoskomáromi gazdálkodó.

Udovecz Gábor a hazai állattenyésztés elsorvadásának harmadik okát az emberi lustaságban látja. Az állattenyésztők még a legtöbb munkanélkülit számláló vidéken sem találnak munkaerőt.

— Az állattartás éjjel-nappali jelenlétet igényel. Talán még a szociálpolitikával is összefügg, hogy bizonyos emberek, családok évek óta segélyből élnek, de a mezőgazdasági üzemek nem találnak munkaerőt.

De nem csak a világgazdaság feltartóztathatatlan folyamatai és a trágyát hordani rest emberek vezettek a hazai állatállomány megcsappanásához. A rendszerváltás hajnalán hozott felelőtlen politikai döntések miatt elvesztettük a szovjet utódállamok piacait.

— Akkor nem jártunk el kellő bölcsességgel, a piacainkra nem vigyáztunk, a keleti piacainkra gondolok. Onnan kiszorultunk, és az óta sem tudtunk oda visszatérni az agrártermékeinkkel. A helyünket pillanatok alatt elfoglalták a brazilok, a dánok és mások, akik nem voltak olyan finnyásak az orosz piacra — mondja Udovecz Gábor.

Addig haragudtunk az oroszokra, míg az Európai Unión belül is, sőt, a hazai piacon is háttérbe szorult a magyar hústermelő. Az Európai Unió gazdálkodóit az amerikai kontinens termelői, minket pedig uniós tagtársaink szorongatnak.

Popp József a magyar állattenyésztés jövőjét is bizonytalannak látja.

— A nagy kérdés, hogy az Európai Unió sertéshús előállító képessége hogyan alakul. Ha megnézzük a következő 7 év előrejelzéseit, akkor lehet látni a térvesztésünket az unión belül is. Ma az Európai Unió a világ legnagyobb sertésexportőre, de ezt az elsőséget veszélyezteti Brazília, USA és Kanada is. Magyarországra elsősorban Lengyelországból, Hollandiából és Dániából érkezik élősertés és sertéshús. Jóval alacsonyabbak a termelői áraik, ráadásul 2005 év vége óta Lengyelország Oroszországba nem exportálhat sertést. Ezért kényszerűségből Magyarország felé érkezik a sertéshús, valamint a baromfi- és a pulykahús is Lengyelország felől.

Magyarország nettó importőrré vált a sertéspiacon. Lengyelország, Hollandia és Dánia mellett nálunk vezeti le sertésfeleslegét Németország, Ausztria és Szlovákia is.

A szakemberek szerint a környezetvédelmi beruházások megvalósítása után a sertéstartók helyzete megszilárdulhat. A mádárinfluenza miatt gerjedt hisztéria elcsendesedésével azonban a hazai baromfitenyésztőkre és a juh ágazatra fellendülés vár.

Radosza Sándor