Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint pl. zöldcsütörtök, vagy nagypéntek.rackanyáj

Rackanyájat hajtanak a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártér felé – fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Így egyáltalán nem meglepő, hogy számos hiedelem és népszokás kapcsolódik ezen ünnephez: mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, mellyel az állatokat a legelőkre hajtották, de gyakori volt, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.Hortobágyi kihajtás

Szürkemarha hátán áll egy pásztor a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártéren – fotó: Czeglédi Zsolt / MTIökrös szekér

Hatökrös szekér halad a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártér felé – fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Szöveg: Hortobágyi Nonprofit Kft.